Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

KEDD 19W. SZEPTEMBER 13. 3 0 választójogi törvény módosítása elé Amikor az országgyűlés összeül, mindig országos fi­gyelem kíséri munkáját, hi­szen mindannyiszor a politi­kai vagy a gazdasági életnek valamelyik fontos területé­vel kapcsolatban hoz döntést a népi államhatalom legfelső szerve. Törvényeket alkotnak a nép képviselői, az ország minden polgára számára kö­telező erejű jogszabályokat. S amikor a javaslatokat tör­vényerőre emelik, az egész nép. valamennyi választójuk nevében adják le szavazatu­kat. Fokozódó közérdeklődés Törvény alkotására készül most is az országgyűlés. Leg­közelebbi ülésén — a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács áprilisi együttes határozata értelmé­ben' — valamennyi választó­polgárt érintő törvényjavas­lat kerül tárgyalásra. A ja­vaslaton ma még dolgoznak a szakemberek, részletei ép­pen ezért nem kerülhettek eddig nyilvánosságra, pe az áprilisi határozat és vezető államférfiak több, azóta el­hangzott beszéde, nyilatkoza­ta nyomán egyre fokozódik az érdeklődés országszerte a készülő törvényjavaslat iránt. Hiszen ezúttal a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztésének egy igen fon­tos mozzanatáról lesz szó: a választójogi törvény módosí­tásának javaslata kerül az országgyűlés elé. Csaknem négy év telt el azóta, hogy legutóbb a vá­lasztásokról tárgyalt az or­szággyűlés. 1966 novemberé­ben fogadta el ,,Az ország­gyűlési képviselők és tanács­tagok választásáról" szóló törvényt. Ez is jelentős előre­lépés volt a szocialista de­mokrácia kiterjesztésének út­ján. hiszen ennek értelmében váltotta fel a korábbi lajst­romos választókerületi rend­szert. az egyéni választókerü­letek rendszere. Ez pedig már azt jelentette, hogy a vá­lasztók valóban az általuk személyesen is megismert je­löltre adhatták voksukat, s a megválasztott képviselő vagv tanácstag meghatározott körzet választóinak tartozik felelősséggel, azok előtt kell beszámolnia tevékenységéről. Egyenlő eséllyel tehetőséget adott a négy éve törvényerőre emelkedett választási rendszer arra is, hogy egy-egy körzetben több jelöltet állítsanak, vagyis — valóban választhassanak a szavazópolgárok. A gyakor­latban azonban ez a rendszer még további javításokra szo­rult. mert ha a szavazólapot a választó választás nélkül dobta az urnába, az automa­tikusan az első helyen szere­pelt jelöltre adott szavazat­nak számított. Ilyen módon a második helyen feltüntetett jelöltnek vajmi kevés esélye lehetett a megválasztásra. (A számok is ezt mutatják: a legutóbbi választásokon ösz­szesen 752 választókerületben állítottak két vagv három je­löltet. a képviselői és tanács­tagi választókerületek nem egészen egy százalékában, de a második helyen szereplő jelöltet mindössze 119, a har­madik jelöltet pedig csupán egyetlen tanácstagi körzetben választották meg.) A megvitatásra és elfoga­dásra váró törvénymódosítás­nak — többek között — ezt a helyzetet is meg kell szün­tetnie, egyenlő esélyt adva minden jelöltnek arra, hogy megválasszák. Akár ország­gyűlési képviselő-, akár ta­nácstagjelöltekről legven szó. mindegyiküknek egyforma lehetőséget kell adni arra, hogy találkozzanak, beszélje­nek választóikkal, mindegyi­kük számára egyformán le­hetővé kell tenni, hogy a szükséges propagandaeszköz rendelkezésükre álljon. S még egy, ami nem elhanya­golható: minden jelölt érde­kében csak úgy szabad agi­tálni, hogy az ne legyen sér­tő a mandátumért versenyző többi jelölt számára! Ami pe­dig a választási adminisztrá­ció lebonyolítását illeti, a jö­vőre esedékes választásokon, az elképzelések szerint, csak azokat a szavazatokat lehet érvényesként elfogadni, ame­lyeken — több jelölt esetén — világosan meghatározta a szavazó, hogy melyik jelöltet választja. | Ujabb előrelépés lesz A Központi Bizottság és a ' kormány határozata alapján | meg kell növelni a jelölögyú lések jelentőségét is. A mó dositó javaslatok törvényerő re emelkedése esetén jelöltet állíthatnak a nagyobb mun­kahelyek, gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek stb. A Hazafias Népfront illetékes területi bizottsága tesz javas­latot a jelölt személyére, de közvetlenül is jelölhetnek a munkahelyi kollektívák, a társadalmi szervezetek, sőt magánszemélyek is. A választójogi törvény mó­dosításával kapcsolatos ter­vek azt bizonyítják: a párt és a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar dol­gozó nép szilárdan áll a szocializmus talaján, érti és kívánja a szocialista demok­rácia erősítését. Olyan em­bereket kíván a legfelső tör­vényhozó szervbe és a helyi tanácsokba választani, akik ott választóik bizalmára mél­tóan fognak dolgozni. Még folynak az' előkészítő munkák, ma még csak tervek és javaslatok vannak, ezek egyeztetéséből születik meg majd a választójogi törvény módosítására irányuló jog­szabálytervezet, s újabb mér­legelések, tanácskozások vár­nak az országgyűlési bizott­ságokra. majd az országgyű­lés ülésére, hogy a sok terv­ből és javaslatból törvény szülessék. Annyi azonban már ma is bizonyos: e tör­vényalkotás újabb előrelépés lesz a szocialista demokrácia kibontakoztatása útján. a párt kongresszusi irányelvei­nek szellemében. Várkonyi Endre Németh Károly Prágába utazott A prágai pártbizottság meghívására Németh Ká­rolynak. a Politikai Bizott­ság póttagjának, a budapes­ti pártbizottság első titkárá­! nak vezetésével háromtagú küldöttség utazott többnapos látogatásra Prágába. Lengyel pártküldöttség Budapesten Hétfőn lengyel pártkül­döttség érkezett hazánkba Jozef Tejchma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével. A küldöttség tagjai: Zenon Wroblewski. a KB tudományos és művelő­désügyi osztályának helyet­tes vezetője, Jerzy Kuberski, a varsói városi PB titkára, Krzysztof Jablonski és Andrzej Straszak, a KB munkatársai. A Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP KB titkára. Övá­ri Miklós, a KB osztályve­zetője és dr. Perjést Lász­ló, a KB osztályvezető­helyettese fogadta a kül­' döttséget. Jelen volt Ta­deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. r » | * * 9 Szociologiai világ­kongresszus Várnában Hétfőn délelptt Várnában megkezdte munkáját a VII. szociológiai világkongresz­szus. A nagy jelentőségű tudományos fórumon 80 or­szág mintegy 3500 • küldötte vesz részt. A világkongresszust Zsiv­ko Osavkov professzor, a bolgár előkészítő bizottság , elnöke nyitotta meg, majd ! Todor Zsivkov, miniszter­elnök, a VII. szociológiai vi­lágkongresszus védnöke üd­vözölte a világfórum részt­hozzálátott plenáris ülésén a fő tudományos téma sokol­dalú és sokfelfogású megvi­tatásához. E téma: Mai és jövendő társadalmunk — Tudományos előrejelzés és tervezés. vevőit. A kongresszus ezek után Kitüntetés a helytállásért Vasárnap delelött a textil­müvek művelődési termében gyűltek össze a szegedi munkásőrök. akik az árvíz­védelem időszakában is ki­tűntek helytállásukkal. Az ünnepség Fükö József egységparancsnok megnyitó szavaival kezdődött, azután dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Beszédében kiemelte, hogy a munkasörök felada­ta volt a veszélyeztetett te­rületeken a közrend, a biz­tonság és a nyugalom fenn­tartása, Makó kiürítése után az otthagyott javak őrzése. A szegedi munkásőrök szí­vesen vállalták ezt a felada­tot, melyet becsülettel és maradéktalanul teljesítet­tek Ezután dr. Ispávovits Im­re. a munkásőrség országos parancsnokának helyettese átnyújtotta az egységnek Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos kitüntető ok­levelét. Forgó László, a víz­ügyi igazgatóság igazgatója a Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és az igazgatóság nevében adott át oklevelet. Az egység tagjainak Ispá­novits Imre és Ozvald Imre adták át a személy szerint külön is kiérdemelt kitün­teteseket. Ezután Ispánovits Imre mondott beszedet, ad­Kitüntctctt munkásőrök ta át Papp Árpádnak, a munkásőrség országos pa­rancsnokának üdvözletét. * A Hazafias Népfront szék­házában 43 megyei és sze­gedi vöröskeresztes aktívá­nak adott at Árvízvédele­mért-emlékérmet tegnap dr. László György megyei főor­vos. Elismerésben részesül­tek : a szegedi kábelgyár hatszoros szocialista brigád­ja. a Radnóti és a Ságvári Gimnázium ifjúsági csoport­ja. valamint a Gutenberg ál­talános iskola úttörői. Szabolcsi Miklós a Pugwash­konferenciaról A Wisconsin állambeli Fontanában tartott Pug­wash-konferencia eredmé­nyeit kommentálva vasár­nap a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában Szabolcsi Miklós, a Ma­gyar Tudományos Akadémia nyelv, és irodalomtudomá­nyok osztályának elnökhe­lyettese. A többi között rámutatott: a jelenlegi értekezlet abban a kedvező légkörben folyt le. amelyet egyebek között a szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírása, valamint az | összeurópai biztonsági érte­kezlet összehívására tett fon. tos politikai kezdemenyezés eredményezett. Az idei aratás ehéz volt és hosszú! A nehézségét előre jósoltuk — sajnos, most be is vált a jóslat —. idejének elnyú­lásával föltehetően rekordot javítottunk. Gyengén sikerült vállalkozást ennél nyugodtabban még nem fo­gadtunk. .hiszen az izgalmas kérdés így is javunkra dőlt el: megtermett az ország kenyere és tartalékaink is van­nak, olvashattuk többször azok '—ilatkozatát, akik összes termésünket mérlegre tették. Félvállról kezelnénk mégis a témát, ha nem kanya­rodnánk vissza hozzá. Áhítattal határos érdeklődés kiséri mindig aratásunkat, annak a fázisnak első láncszemét, amelyben a gabona kenyér akar lenni. Éppen innen van az országos, osztatlan és teljes érdeklődés. Azért érdemes visszafelé lapoznunk az idei aratás sok kínlódással ter­helt történelmében, hátha találnánk elhárítható akadályo­kat. Legalább jövőre gurítsuk el azokat az útból. Belvizek, árvizek okozták az első gondot. Sürgetnünk kell a belvizes területek megalapozott, terv szerinti ren­dezését, űgv természetesen, hogy aszály esetén visszafelé is szolgáljanak a berendezések és létesítmények. De ami­kor olvadni kezd a hó. kezdjenek hozzá gazdaságaink is a csatornák tisztításához. Könnyű mondani, hogy az idén nem sok haszna lett volna, annyi volt a víz, de jövőre ta­lán érdemes lesz. Másik nagy gondunk a gépesítés címszó aló kerül. Nem járhatták gépeink a földeket, sem fejtrágyával, sem gyomirtó szerekkel megrakodva. A tavaszi belvizekből nyári belvizek is lettek, aratáskor sokszor mozdulatlan­ságra káihoztatta a sáros íöld a kombájnokat. Innen kezd­ve többfelé ágazik a probléma szála. Mindenképpen meg kell fontolnunk, érdemes-e nekünk kitartanunk kizáróla­gosan a kétségtelenül nagyteljesítményű, de nehéz járású, hatalmas gépóriásoknál, vagy eleget tenni lenne-e jobb több szövetkezetünkre refrénszerűen ismétlődő óhajának: szerezzen be a kereskedelem fürgébb, könnyebb kombáj­nokat is. A homokterületeken akkor is vásárolnák, ha vizes esztendőre nem kell számítani. Ha a gépek nem boldogulnak az aratással, ebbe bele­nyugodhatunk? Igaz, hogy emlékeznek még sokan a ka­szával való aratásra, nem kell feltétlenül múzeumba men­nünk emlékekért, de nagyüzemeink felelős vezetői azt mondják, jámbor naivság lenne ma azt várni, hogy újra előkerülnek a kaszák. Biztosan igazuk van. Ha csak vár­juk. hogy előkerüljenek. De ha a rendkívüli helyzetet te­kintem, és ehhez hozzá tudom számítani a rendkívüli ösz­tönzést is az új mechanizmusban, akkor elképzelhető, hogy sokan kikalapálták volna újra a kaszát, Hány helyen ka­száltak az idén takarmányt kaszával, mert megérte. Tu­dom, hogy a zsenge növényt vágni vagy összekuszált, agyonnyomott gabonát aratni egészen/ más. De ehhez kel­lene mérni az ösztönzést is. beleszámítva, hogy végered­ményben szövetkezetünk tagsága erősödik azzal is, ha a megdolgozott munka fejében egyenest hozzájut a termés­nek a szokásos aratórésznél nagyobb hányada is. Minden­ki így sem vállalkozott volna rá, de minden kereszt le­vágott gabona már nyereség lett volna. Tavaly aratás középén egy kiadós eső után egyik ter­melőszövetkezetünk rendkívüli közgyűlést hívott össze. Meg­állapodtak a közgyűlésen, hogy az aratatlan területből rá­eső részen mindenki maga gondoskodjék a hátralevő mun­kákról, kaszával. Aki nem bírja, hívjon segítséget, de veszni nem hagyhatják azt, ami megtermett. Szigorú in­tézkedés. Tavaly nem került sor a beváltására, mert köz­ben mégis jó idő lett. Sok szövetkezetünk dönthetett volna így az idén. Harmadik alpont a gépesítés címszó alatt az alkat­részellátás. Erre határozottan csak azt lehet mondani, új­ra meg újra: vonjuk végre felelősségre azokat, akik évről évre kétes kimenetelűvé teszik a szezonmunkákat felelőt­len magatartásukkal. Sokan tudnak kifogást mondani. Jár­juk végig az utat, a kifogások útvesztőjében is, és ahol rá­akadunk a mulasztókra, bánjunk velük érdemük sze­rint. Ha tudunk gyártani nagy gépeket, és azokat apró al­katrészekből rakjuk össze, akkor legyenek ezek az alkat­részek mindaddig hozzáférhetők, amíg meghibásodásuk előfordulhat. Néhány nyúzópróba után minden gyár tud­hatná, várhatóan mikor megy tönkre gépének egy-egy al­katrésze. Innen már kisiskolás is kiszámíthatná, miből mi­kor mennyi kell utánpótlásnak. Legyen kötelező gyártani, legyen kötelező beszerezni, ha importgépekről van szó. Öriási luxus megvenni drága pénzen a gépeket, és nem hasznalni, közben látni, hogy termésünk egy része, meg­feszített munkánk eredménye napról napra pusztul. K enyerünk biztosítva van. afelől nyugodtak lehetünk. De mulasztóinkat jó lenne az idei példából kiin­dulva erős kézzel nyugtalanítani. Dicséret illesse viszont azokat, akik a szokatlanul nehéz helyzetben is de­rekasan helytálltak. HORVÁTH DEZSŐ Szent-Györgyi rákkísérletei A vandálok múlt csütör­töki műve háromhónapos visszaesést és mintegy 10 ezer dollár kárt okozott Szent-Györgyi Albert rákkí­sérleteinek. Időközben ki­derült. hogy az ismeretlen gonosztevők ezer fehérege­ret engedtek szabadon, s be­letelik egy időbe, amíg a kísérleti állatpéldányokat pótolni lehet. A magyar származású No­bel-díjas tudósnak mind­azonáltal az a véleménye, hogy nincs messze az idő, amikor a kísérleteket siker koronázza. ..Az egerekben már meg tudom állítani az i elrakosodast, de sokkal több ftdöre van szűkség ahhoz, hogy ugyanez az emberen is elvégezhető legyen" — mondotta. A rákbetegség oka — folytatta — egyes sejtek nagyméretű szaporo­dásában és ennek megállít­hatatlanságában rejlik. Si­került egy olyan anyagot ta­lálni, amely megfékezi a sejtszaporodást, és amely valószínűleg a rákos sejtek­ben szívódik fel. Jelenleg Szent-Györgyi azon fáradozik, hogy a szó­ban forgó anyagot izolálja. Meg akarja ugyanis tudni, milyen az összetétele, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy később szintetizálni és nagy mennyiségben előállítani le­hessen. (MT» > Olson hazautazott Vasárnap elutazott a ka­nadai mezőgazdasági kül­döttség, amely H. A. Olson mezőgazdasági miniszter ve­zetésével néhány napot ha­zánkban töltött. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, jelen volt T. Wainman-Wood, Kanada •budapesti nagykövete is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom