Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

VASÁRNAP, 1970. AUGUSZTUS 9. 3 DIVSZSzegeden Tegnap, szombaton délelőtt Szegedre érkezett a DÍVSZ budapesti központjában dolgozó ifjúsági vezetők mintegy 30 tagú csoportja. A titkárokból és munkatársakból álló vendégsereget Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára fogadta, majd az ifjúsági vezetők — akik között a világ számos nemzetének képviselőjét üdvözölhetjük városunkban — Ásotthalomra látogatott el, ahol megtekintették a község termelőszövetkezetét. Szombaton este a szabadtéri játékok Háry Jánoselőadását nézte meg a csoport. Ma, vasárnap, többek között városnézés és tiszai hajókirándulás szerepel a vendégek programjában. A Budapesten működő DIVSZ-központban dolgozó titkárok és munkatársak ma, vasárnap este térnek vissza Budapestre. Szociális otthonok közös fenntartása Miniszteri rendelkezés A pénzügyminiszter az zösségbe, a biztos ellátást hont, öregeket ellátó napköegészségügyi miniszterrel és nyújtó állami intézmények- zi otthont létesíteni, illetve a SZOT-tal egyetértésben be. Az otthonok befogadó- fenntartani. A most megjerendeletet adott ki, amely képessége azonban az igé- lent rendelet valamennyi valamennyi tanács, költség- nyekhez képest korlátozott, közületi szerv részére lehevetési szerv, vállalat és A helyzeten némileg segített tövé teszi, hogy akár önálszövetkezet számára lehető- az a néhány évvel ezelőtti lóan, akár közösen létesítvé teszi, hogy önállóan vagy intézkedés, amely bevezette hessenek az öregek számáközösen létesíthessenek az az öregek napközi otthonai- ra szociális intézményt, öregek számára szociális ott- nak intézményét. Ma már honokat, napközi otthonokat. Az új jogszabállyal kapcsolatban a következőket 300 otthon működik az országban, ahol az idős emberek napközben eltölthetik mondották a Pénzügyminisz- idejüket és élelmezést kaptériumban: nak. Az öregek napközi ottA felszabadulás után szin- honának hálózata 1975-re te a semmiből kellett megteremteni a szociális otthotovábbi 400-zal bővül, sajnos azonban ez sem elégíti Virtuskodunk ? nok egész országra kiterjedő ki az igényeket, hálózatát. A fejlesztés ered- A napközi otthonok és a menyeként 1950-ben 10 600, szociális otthonok relatív 1960-ban 20 200, jelenleg pe- hiánya nyomán merült fel dig már több mint 26 000 a gondolat: tovább javítana idős embert fogadnak be a a helyzeten, ha a vállalatok, szociális otthonok. A ter- a szövetkezetek, a tanácsok vek szerint 1975-ben 32 000 és más közületek közösen is arra rászoruló idős emberről tarthatnának fenn szociális gondoskodnak otthonaink, otthont és öregeket ellátó Egyre többen kérik azonban napközi otthont. A vállalafelvételüket a szociális ott- tok és szövetkezetek maguk honokba, ami természetes is érzik elöregedett, volt velejárója az életkor meg- törzstagjaik iránti kötelehosszabbodásának, az öregek egyre nagyobb számanak. Ma már nem is felzettségeiket, otthonok önálló létesítése és fenntartása azonban gyakran túlzottan tétlenül az idős emberek nagy terhet jelentene, közös rossz anyagi helyzete teszi szükségessé, hogy otthonokerőfeszítésekkel a probléma könnyebben megoldható. ban gondoskodjanak róluk, Eddig azonban a vállalatokhanem sokan az egyedüllét nak, szövetkezeteknek nem miatt kívánkoznak a kö- is volt joguk szociális ottI A kóla és társai Kezdetben vala az Al- hát ezzel nincs baj. Van be- nek és az iparnak kell kezmuska. Pontosabban nem is lőle elég és szeretik is. deményezően fellépnie. Jó a kezdet kezdetén, öt már A gyümölcslevek válasz- árut gyártani, és azt nemeok más, szintetikus jellegű téka meglehetősen kicsi. Ál- csak egyszerűen kitenni a üdítőital" is megelőzte, talában őszibarack- és birs- pultra, hogy adja el magát, Sorsuk — hosszabb-rövidebb lét lehet csak kapni. Pedig hanem reklámozni is. Nemidő után — a dicstelen bukás sokan keresik a meggyet is csak plakátokon és más mó mondják a Hungária don de kiállításában, a palackozás mutatósságában két is. Hiszen a Coca Cola cég is milliárdokat költött a rekIámra, míg ismert lett a azonban aligha jelenti azt, És mást is gyártana, ha a gyártmánya. És milliókat " ' " - • • - • - - költ most is. Igaz, egy tanácsi vállavolt. A helyzet azóta kétségtelenül javult. Az Almuskát Vállalatnál. A szikvízipar többféle gyümölcslé, majd a pedig nemcsak a fenti kóla követte az üzletekben gyümölcslevet gyártja, hats a vendéglőkben. Mindez nem meggyet, szamócát is. azonban aligha jel hogy meg lehetünk elégedve kereskedelem rendelne tőlük. Kikísérletezték a Duez üdítők választékával. Igen, a kóla. Jelenleg ő a 6ztár. De kevés van belőle. Jóval kevesebb annál, mint mölcslé előállítási módját is. amennyire szükség lenne. nántúlon_ nagyon népszerű, latnak nem nagy0n telik komenybol keszulo gyu- jjyesmire. Ezt valóban kénytelenek vagyunk belátni és levonni konzekvenkereskedelem azonban Szegeden csak kétfélét le- nem tartotta jónak, nem cjait De praktikus rek • rendelt belőle. Az ipar bár- lám lenne az iS)haa hazai milyen gyümölcslevet szive- gyártmányú üdítők üvegei Olyanokra, mecímkézés nélkül het kapni, azt sem mindig. A Starért Pestre kell menni. A Hungária Vállalat és a sen gyártana, de nagy szám- fisanként kicserélnénk ban csak két-háromféle fogy. újakra. Viszont még mindig sokat iyekbe tót küld érte. Akkor is készítenek a hagyományos Jg lehet pa7acköznL A mucsak annyit adnak, amennyi citromízű szörpből. Átlago- tatós, gusztusos üvegek reküveget magukkal visznek, san napi 10 ezer üveggel lámja is sokat érne, és célNincs elég üveg és a töltő- palackoznak belőle. A pi- szerűségéből következően gépsor sem bírja kapacitás- acon ás a IV. osztályú nem is kerülne túlzottan sal az igényeket. A könnyeb- vendéglőkben még mindig sokba. ben elérhető Quik pedig ez a sztár. Es az iparnak nem vált be — mondja a erre a keresletre gondolnia vendéglátóipar. Az ízlések kelL valóban megoszlanak. Isme- Az is bizonytalan még, kiskereskedelem csak úgy juthat hozzá, hogy teherau Csak néhány esetleges példa, hogy mit lehetne tenni. Az ipar és a kereskedelem roseim között is akad, aki hogy az új gyártmány, a Fi- érdekeiből következő feladat szereti a Quiket, de a több- ni, népszerű lesz-e? Mivel ^\,hof!y nepszerusitse teramennyire tudom — almából készül, sokak számára az Almuska emlékét idézi. Mit tegyen például a váseg nem túlságosan kedveli. Vajon miért nem lehet a Start és a Pepsit Szegeden Is palackozni? a kérdés. — Azért — adják a rántsem megnyugtató vetődik fel sárló, ha más, újfajta gyümékeit. Valóban érdekeiből következő? Hiszen a szikvízipari vállalat palackozó gépsora naponta 22 órán át. műkömölcslére támad kedve? dik- T^ie6 kapacitással. Délko- Nem sokat tehet, hiszen egyvá- két ilyen kérés még nem utánonként 2—3 resztül akadozik laszt a Csongrád megyei olyan méretű igény, melyet ^s Szikvízipari Vállalatnál —, a kereskedelemnek ki is ~ mert a szabadalom tulajdo- kellene elégítenie. És a venos külföldi cégek nagyon vők jórésze különben is tuszigorú követelményeket tá- domásul veszi, hogy masztanak a kólagyártó van". Legfeljebb nem szíveüzemekkel mesfelelő építése 80 millió szemben. Egy sen teszi, de az a helyzeten palackozóüzem mit sem változtat. A gyüórán kea MÍzellále kell állniok. Amennyit képesek gyártani, meleg napokon az is kevés. Fő gondjuk tehát, hogy elemez gendő mennyiséget készítsenek. Energiát és pénzt ölni a reklámba tehát nem érdeke az iparnak. A szűkösen forintba mölcslé és az üdítőitalok vá- rendelkezésre álló pénzt inkerülne. Ennyi pénz pedig lasztékának növelésére minnem áll rendelkezésre. Tehát a kóla tekintetében minden marad a régiben. Változást egvhamar nemigen várhatunk. Bár ami azt illeti. a mostani helyzetfn változtatni aligha járna ráfizetéssel. Ha nincs kóla, jó a Jaffa ls — valihatiák a presszókba. cukrászdákba jártak. Mert olyankor a Jaffáhól foey a legtöbb. Ez a vélemény a szikvízipari vállalatnál is. A narancslé a legkedveltebb üdítő Szegeden. Napi 35—40 ezer üveg üdítőitalból 20 ezer Jaffa. Tedenképpen a kereskedelemkább a feilesztésre fordítják. Sz. I. Ipari és kereskedelmi kiállítás Kecskeméten Szombaton megnyílt Bács- bemutatón megjelentek a Kiskun megye . jubileumi vidék politikai és gazdasági ipari és, kereskedelmi kiál- vezetői. Az ünnepélyes meglítása Kecskeméten. A nagy nyitón részt vett Nyers Remezőgazdasági megye ipará- zső, az MSZMP Politikai Binak, kereskedelmének 25 zottságának tagja, a Közéves fejlődését reprezentáló ponti Bizottság titkára is. Kovács Imre felvétele A folyó partjára táblákat, figyelmeztető feliratokat helyeztek el, hogy óvják az emberek életét. De mit érnek a táblák, ha nem lehet elolvasni, mit írtak rája. mire figyelmeztetik a fürdőzőket. S miért nem lehet elolvasni? Ezért... Virtuskodunk, gyerekek? S ha baj lesz belőle! Vásár nem kiárusítás a

z idei nyári ruházati vásárnak van egy fellétlenül elgondolkoztató jellemzője: augusztus 3-án kezdődött. Tehát nem a szezon végén, hanem közepén. A hónap elején, akkor, amikor a bérből és fizetésből élők a legkönnyebben tudnak vásárolni. Az időpontot és a leszállított áron eladott cikkeket nézve az a benyomása az embernek, hogy az akció kezdi elveszíteni a szezonvégi kiárusítás jellegét, és — nagyon helyesen — egyre inkább valóban nyári vásárrá formálódik. Vajon mely okok indították el ezt a folyamatot? A vásárt mindenekelőtt két tényező befolyásolja. Az egyik: a jelenlegi gazdasági mechanizmus viszonylag nagy gazdasági és gazdálkodási önállósággal ruházza fel a vállalatokat, s ez egyben azt is feltételezi, hogy önállóan meg kell állniok saját lábukon. A másik befolyásoló tényező: a ruházati vásár — melyet évente kétszer rendeznek meg — szerves része életszínvonal-politikánknak. Erre azért van szükség, mivel — mint ahogy az köztudott — az ország gazdasági struktúrájából következően a ruházati cikkek ára a jövedelmek és az alacsony élelmiszerárak viszonylatában magas. Mindkét befolyásoló tényezőből kötöttségek is adódnak. Elvileg a vállalatok önállóan döntik el a vásár kezdetének időpontját és saját feltételeik szerint szállítják le az egyes cikkek árát. Ezt szükségessé teszi a vállalati önállóság és a gazdaságossági szempontok. Ugyanakkor — az életszínvonal-politika követelményei alapján — a minisztérium úgy látja helyesnek, hogy a vásár országosan egy időpontban kezdődjék. Éppen ezért az «<•"• területen levő vállalatok egyeztetik egymás között az árakat, mint ahogyan az idén is történt. A gazdasági mechanizmusban tehát szerephez jutnak az önszabályozó, a gazdasági követelmények által meghatározott módszerek és az adminisztratív jellegű, de szükséges életszínvonal-politikai oldal. A kettő azonban — az eddigi tapasztalatok alapján — az idei vásárban különösen szerencsésen fonódott össze. Mert a gazdaságossági szempontok első megközelítésben azt sugallnák, hogy minél később kerüljön sor az árak leszállításán. Lehetőleg a szezon végén. Az idén a szezon közepén kezdődött a vásár, amely nagyon jó a vevőknek. Vajon hogyan egyeztethető össze mindez a gazdaságossági szempontokkal ? A kettő az idén összhangba került. A raktáron levő árukészlet ugyanis pénzt köt le, amely után a kereskedelem kamatot és eszközlekötési járulékot fizet. Nem beszélve arról, hogy a pénzforgalom lelassulása egészségtelen folyamat. Ezért a kereskedelem is úgy gondolkozik, hogy az áru inkább jusson olcsóbban a lakossághoz, csak szabaduljon fel a pénzeszköz (tőke) az újabb, őszi és téli beszerzésekre. Legalább is így vélekedik a Centrum Áruház igazgatója, Dózsa Pál. A Komplett Vállalat áruforgalmi főosztály-vezetője, TarI Mária úgy nyilatkozott, hogy ők szívesebben kezdték volna később a vásárt. Tehát az érdekek és szempontok nem feltétlenül azonosak a vállalatoknál. S

a különbségek érthetőek. Hiszen minden vállalatnál a saját, speciális helyzetet veszik figyelembe. Az ország gazdasági szerkezetének fejlődésével nyilván a vásárok szerepe is meg fog változni. Az árak és jövedelmek arányának változásával kevesebb szerepet kap majd az életszínvonal-politika befolyása, nagyobbat a gazdaságosság és más gazdasági szempontok. Mindebben azonban az egészséges gazdasági szerkezetben, annak bizonyos fokú önszabályozása folytán, benne foglaltatnak az életszínvonal-szempontok is. A jövőben feltehetően már nem egy időpontban, kampányjelleggel kezdik a vásárokat, hanem itt is gyakorlattá válik a vállalati önállóság elve. Az időpontokról a vállalatok, sőt, az egyes üzletek maguk dönthetnek majd. Ehhez természetesen fejlődésre, az értékek további rendeződésére van szükség. Szávay István Piac Kevés felhozatal, nehezen csökkenő árak Ezen a szombaton nem a gyökér, kg piacra panaszkodtunk, ha- paradicsom, kg nem az időjárásra. Termelő- zöldpaprika, kg tői. vásárlótól egyformán ál- uborka, kg dozat a tűző napon tartóz- csemegekukorica, kodni. Ezzel magyarázható a kg tegnapi, közepesnél is kisebb savanyúkáposzta, piac. Csirkéből fele akkora kg volt a felhozatal, mint előző szárazbab, kg szombaton. Görögdinnyét is dió, kg csak a Haladás Tsz hozott, alma. kg 78 darabot, kilóiát 4 forin- körte, kg tért árulta. A sárgadinnye meggy, kg átlagos ára esett ugyan 1 sárgabarack, kg forinttal, de a 4 forintot ki- őszibarack, kg lójáért még sajnáltuk. szilva, kg Újdonság volt a piacon az szőlő, kg idei mák. Lberje 20—22 fo- sárgadinnye, rint. A tojás áralakulása görögdinnye, sem okoz örömet a háziasz- málna, kg szonyoknak. darabjáért 1,30- csirke, kg kg kg at. 1.40-et kértek. Áru Ára (-túl -ig) fejeskáposzta, kg 4,00 tojás, db 6,00 2,00— 2,50 5.00— 6,00 2,00— 5,00 1,00 8,00 15,00 16,00 3,00— 4,00 3.00— 5,00 6,00—12,00 2,50— 3,00 3,00— 7,00 3.00 10,00—12,00 3,00— 4,00 4,00— 5,00 22,00—24,00 25,00—28,00 1.30— 1,40 Különleges anyag Kievi tudósok olyan üvegműanyagot állítottak elő, amely áttetszőbb a kvarcüvegnél. A belőle készített termékek mutatósak és könnyűek. A különösen tartós végső polimerek alapján készült új anyag versenyezhet a betonnal és az acéllal. A müanyagvég gyártásának technológiája egyszerű. Olyan szerves anyagok öszszetételét találták meg, amelyek könnyen keverednek az üvegrosttal, gyorsan merevednek. kelkáposzta, kg karalábé. csomója karfiol, kg főzőtök, kg zöldbab, kg zöldborsó, kg paraj, kg sóska, kg újburgonya, kg fokhagyma, kg vöröshagyma, kg sárgarépa, kg 5,00 2.50 6.00 0,80— 1,00 3,50— 4,00 10,00—12,00 5,00 5,00 3,00— 3,50 14,00 3,00 5,00 Váltás az építőtáborokban Szombaton befejezte munkáját a KISZ-építőtáborok, a szabolcsi újjáépítő, anyagmozgató és a csongrádi anyagmentő táborok harmadik turnusának 10 ezer fiatalja. Igv június 28-tól augusztus 8-ig több mint 33 ezer ifjú önkéntes dolgozott a gazdaságokban, vasúti rekonstrukción útépítésen, a szabolcsi vagonkirakodásnál, újjáépítésnél, a Tisza és a Maros menti anyagvisszamentésnél. Hétfőn újabb 10 000 fiatal kezdi meg — ezúttal már a negyedik turnusban — a munkát.