Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

SZOMBAT, 1370, AUGUSZTUS & 3 A Felszabadulás Tsz-bero Befejezték az aratást A szegedi Felszabadulás Tsz-ben befejezték az aratást. 680 hold búza és 380 hold takarmánygabona termése került biztonságos helyre. Sok gondot okozott az idén kenyérgabonánk betakarítása, kimondottan jó szervezésnek számít, hogy az ismert időjárási kellemetlenségek mellett alkatrészhiány és géphibák itt huzamosabb ideig nem hátráltatták a talán legjelentősebb mezőgazdasági kampánymunkát. A termés zömét a szövetkezet maga tisztítja és osztályozza. Képünkön: gyűlnek a tisztított gabonával töltött zsákok az algyői üti telepen. Humanizált termékek szépség és a termelés, ször is. a 13. század Angliáúgv tűnhet, igazán jában már élesen szembelazán kapcsolódó fo- került az olcsó sorozatgyárgalmak. Valóban, mi köze lehet Michelangelo Mózesének, Leonardo Mona Lisájáj nak mondjuk a cipőterm.e< léshez? Valójában a kapcsoI lat nemcsak sokkal szorosabb, mint hinnénk, de fontosabb, közérdekűbb, társadalmibb is, mint amilyennek első megközelítésre látszik. Engedtessék meg némi történelmi kitérő, mielőtt a cipő vagy a fehérnemű-terGyári - diák csarnok szemmel tás és a művészi megmunkálás igénye. Egyetlen követelmény létezett csupán, az, hogy a gép működjön, a cipő vagy a kávéscsésze megfeleljen rendeltetésének. Már a századforduló táján, a kor szecessziós művészeti irányzataiban meghatározott törekvések jelentkeztek e kettősség megszüntetésére, a szépség és a tömegtermelés öszehangolására. Később pedig. és különösen manapmelés köznapi témájához ság. amikor a kapitalista terkanvarodnánk. Nos, a dolgok melés a fogyasztási manipuláés a személyiség, tágabban: lásával, a hazai piacok mesaz ember és a környező vi- terséges tágításával a tölág kapcsolatának, kölcsönös megcikkek fantasztikus özöegymásra hatásának mindig nét zúdítja a vásárlóra, érlényegbevágó motívuma volt tékesítési, profitszerzési — az eredendő hasznosság, okokból is. emeli e tárgyak tehát a dolog funkciója mellett — a szépség is. Jellemző, hogy Marx éppen abban határozta meg az ember lényegét, hogy míg az állat szorosan a szükségleteihez tapadva formálja a környező íormakulturális színvonalát. Elnézést kérünk az olvasótól e kultúrhistóriai kitérőért, de így. a történelmi háttér e vázlatszerű ceruzarajza nyomán talán még hangsúlyozottabbá válik termeszeti világot, az ember a mindaz," amit ezzel összefügszepseg törvényéi szerint ala- ésben a hazai termelésről kit" Nem kevesebbet jelent ez mondhatunk. a meghatarozas, mint azt, , .. , ... hogv az ember képes felül- ,A funkció, a hasznaMiatóemelkedni a létfenntartását sag illetve a szépség kapkielégítő szükségletein, s el- csolatat említve - ugy tűgyönyörködve a világban, örömét leli a tárgyak kedvéK Szegedi Konzervgyár gyümölcsfeldolgozó csarnokában óriási a hőség. Nedves. párás a levegő, talán a gőzfürdő sem különb ennél. Persze itt nem pihenésből „fürdőznek" az emberek, hanem dolgoznak, termelnek. Sok a fiatal a csarnokban. Többségük középiskolai tanuló. Felhasználják a nyári vakációt egy kis munkára. Tőle nem fs kérdem, hogy milyen benyomásokat szerzett a gyárban. Katona Szilvia viszont most végezte el az általános iskolát és első gimnazistának tudhatja mariik — kézenfekvő a hazai vásárló közbevetése. Igen re való alakításában. fontos- a cipő szép leAz árutermelés, de kü- ~ hall,luk a . po/em'at lönösen annak modern íor- de 15 . íontosabb, , , mája szakadékot vág a dolog !10S-V yallon Je, a. talpa' gitenek;" „Jóindulatúak", i és a személyiség közé, meg- hogy tehát megfeleljen renDicsérő szavakat hallani a I szakítja. azt a közvetlen deltetesenek. Köszönöm szelánvoktól, s Takács Lacitól 1 áramkört, amiből az alko- pen UJ, formatervezett is. Annyit beszélnek manap- tásnak ez az imént jelzett gépeket — szol közbe a ság a generációk közötti el- öröme táplálkozott. A tár- képzeletbeli esztergályos —: lentétekről, a fiatalok és az gvak és az azokat létrehozó na nem működik jol, ha nem gát. Először dolgozik a gyár- idősek közötti szakadékok- Snber rideg viszonyát a es"ek. kézre az irányításhoz in. Így beszél: ról. Csoda tudja? A mun- manapság olyan divatos „el- fzukseges alkatreszek, akkor - A barátnőim mondo- kásemberek közötti leg k I idegenedés" fogalmával je- nem KereK oeioie... i 1*1.1-1. „ i. oj loli a filozofia. Korántsem rületen fekszik. A csarnokban nagyon meleg van — panaszolja. Beszélgetünk még Szilviával a munkáról, s bizony Zsuzsa, Aradi Mária és Ta- ezelőtt nem hitte volna el. gatták, hogy jöjjek a kon- | löli a filozófia. Korántsem Bármily kézenfekvőnek zervgyárba. Nem hittem fiatalok, vagy öregek, nem- erröi szólunk ezúttal — nem tűnnek i.s ezek az ellenvevolna, hogy ilyen nagy te- igen találkozni ilyen gond- : próbálván eggyel szaporítani fések, a használhatóság és a Négyen állnak körülöttem; Három leány és egy fiú. Katona Szilvia, Csamangó kács László. A lányokon féllábszárig érő fehér köpeny, pöttyös kendő a fejükön és fekete gumicsizma a lábukon. A csarnokban elvegyülnek a gyakorlott munkásnők között. Pedig látszik rajtuk, hogy fiatalok még, s egy új uflagba csöppentek. Hamar el is fáradnak, támaszkodnak, hangosabban csivitelnek, s talán többet is kóstolgatják a gyümölcsöt, mint akik egész esztendőn át a gyárban dolgozzák le a napi nyolc órájukat. Egyedül Takács László nevezhető a négy tanuló közül „öreg" munkásnak, hiszen negyedik alkalommal dolgozik itt a konzervgyárban. A zárógépről kikerülő üvegeket kocsira rakják, s a kocsit ő búzza a sterilizálóig. Nem könnyű munka, de Laci sem valami vékony legény. A fizetésével is elégedett : — Meg van havonta az ezernyolcszáz — mondja. hogy milyen komolyan kell dolgozni a gyárakban, a gépek meílett. „Nem is olyan könnyű a felnőtteknek." Csamangó Zsuzsa is hasonlóképpen vélekedik a felnőttek munkájáról. Erezni megjegyzésein, hogy talán a pénznek is nagyobb értéke lesz ezentúl, annak is, amit ő keres, de annak is, amit a szülőktől kér. Aradi Mária most iratkozott be a Ságvári Gimnázium második osztályába. A textilművekben kezdett dolgozni a nyári szünetben, de azt mondja, hogy nagyon zajos és poros volt a munkahelye, ezért jött át a konzervgyárba. Itt sem leányálom persze a munka, erre rájött már ő is. S mi a véleményük ezeknek a diákoknak a felnőtt dolgozókról, akikkel most egy-két hónapot együtt töltenek el? „Nagyon rendesek és megértöek hozzánk." „SeMa nyílik a virágkiállítás Kossuth kaktusza — Kertészeti totók A Csongrád megyei MEK pusi, szubtrópusi növényerendezésében nemzetközi vi- it, a hódmezővásárhelyiek rágkiállítás nyílik Szegeden, kaktuszaikat mutatják be. ma 12 órakor, a Horváth Nagy sikerre tarthat száMiháiy utcai kiállítási pa- mot Kossuth Lajos kaktuvilonban. melyet dr. Ko- sza. melyet dr. Csongor rom Mihály igazságügy-mi- Győző magángyűjteményéniszter nyit meg. bői bocsátott a kiállítás renA 27 résztvevő között ro- delkezésére. mán, csehszlovák és jugo- A látogatók nemcsak a viszláv kiállítók is szerepel- rágbemutatóban gyönyörnek különleges növényházi ködhetnek, hanem a kertégyűjteményekkel," rózsákkal szeti fotómontázsverseny és virágkötészeti kompozí- résztvevőinek képeiben is. ciókkal. A magyarok kö- Ezeket és a virágokat nem. , , ,. zetközi zsűri biralja el. zul a Pécsiek szobadísz- A kiállitás 1Ng tekinthekompozicioikat. az újszege- tó meg délelőtt 10 órától oa egyetemi -firaesaksrt tró- este 20 onaig. dal. A négy fiatal szülei is I e: tema ^alánul gya- szepség emerev sorrendisége munkásemberek közé tar- csuP™a^a pontatlan, téves. Valójában toznak. lünk, hogy a modern tö- a humanizált termelés mindG. 1 ' megtermelés hajnalán, elő- ket tényező egyseges, szoroÁrvízkárosultak fóruma 91 Fölséges nyugalom ££ Akinek jó képmemóriája A tanácselnök szerint 29 telbem" átadták a névsort a van, emlékezhet Varga Ist- család maradt az olajos- járási tanácsnak, hogy itt vánék házára Algyön. Ami- falu barakkjaiban. Fölszólí- osszák szét, ki hova kerülkor először közöltünk ké- tottták őt, gondoskodjon ró- jön. ^tt aztán úgy elakadt, peket az alattomosan tárna- luk, mert a vendéglátóipar- hogy csak az admimnisztrádó, gát alól szivárgó fakadó nak — a munkásszállás- tortól kaphattak biztatást: vizekről, ez a ház már ösz- komplexum fönntartó gaz- ha bejön az illetékes, sürsze is rogyott Most itt lá- dája a vendéglátóipar — getni fogja, hogy intézze tom a legnagyobb sürgés- szüksége van ró. Mit te- gyorsan. Ha mese lenne ez, forgóst: egyszál magóban hetne a tanácselnök, visszá- most igy szólna az ige: ó hordja az alapozáshoz a tég- kérdez: hová tegye őket? fiókok, nyíljatok gyorsablát Varga István. Vele be- Megkérdezi, mit tenne az ő ban! szélek először, tőle kérde- helyében a fölszólító. Szel- Pedig itt a községben minzek a többiekről, összeom- lemes választ kap, megké- den készen van ahhoz, lott háza helyén, valamiko- rik, hogy ne vicceljen, nem hogy kezdhessék a munri új háza alapjainál tevé- a tévével áll szemben, ne kát. Három építőipari szakkenykedő árvízkárosult szá- játsszák el itt a tévé mű- embert kapott a tanács erőjából kaptam a választ, sze- sorát, itt intézkedni kell. sítésként, negyedik hete retném, ha oda vésődne Csatlakozva a tanácsbeliek dolgoznak, szakszerűen inmindenki emlékezetébe, aki szándékához, arra kérünk téztek minden ezzel járó valamit lendíteni tud. ahogy Algyőn mindenkit, akinek papírmunkát, az enyémbe bevésődött: házában szabad lakrész vagy Tudom, hogy az a fölséFölséges lassan megy itt K7.0ba van, bocsássa ideigle- ges nyugalom, amit az minden, kérem. nesen rendelkezésére annak, egyik építő mondott, csak A falu szélén, ahol 158 akit legszívesebben befogad- látszat. Sokan eszik kezíitönkrement házból 4R-nak a na házóba. Legújabb értesü- ket-lábukat, hogy valamit gazdája számára építenek léseink szerint augusztus 10- lendítsenek az ügyön. ErőOTP-s irányítással új há/.at, én megkezdi a fölvonulást feszítésük akadálva legtöbblegutóbbi látogatásom óta az épitövállalat, és a fölvosokat változott a kep. Na- nulas utan a munkát is. gvobbra nőtt a kukorica, ki- ., . ... . .. „ , . , ., . , . Rövid időre kell tehát a nott a bajusza, kihanyta cl- . merét, és az ide mentett ge- segitseg. rendákon. ajtókon, ablakto- Ha számokat irtunk egykokon, és egyéb, szabad ég más alá az előbb, végezzük alatt szikkadó miegymáso- el a kivonást is. Ha az új utcákba csak negyvennyolc ház kerül, akkor 110-et másutt kell fölépíteni, telken, saját erőből kon még jobban látszik, hogy eső verte és nap szárította. De építkezésnek nyomát sem láttam. Illetve igen. objektív akadály, és csak néhány esetben felelőtlen nyugalom. De ezt a néhány esetet lenne legkönynyebb fölszámolnunk. Legutóbb azt irtam Algyőről, lelkek őrlődnek itt a bizonytalanságban. Ha igazat akarok most is írni, igy Saját keu már fogalmaznom: lelépite- kek fásulnak. Tápén látA DÁV itt is elvégezte, ami nék, de egyelőre akadályok tam, akinek csak az első rá tartozott, kivezette a vil- vannak. Az anyaghiány bé- ásónyomot tették meg a ház I lányt, hogy dolgozhassanak az építőipar gépei. Szikrázó neon fény szórja be a romhalmazt esténként, mondja az a néhány ember, aki tesz-vesz, malacokat etet, •baromfit gondoA nitó. Oláh Sándor, a ta- alapjánál, az már boldog, nácselnök azt mondja, a az mar reménykedik. Itt a megyei tanácstól tudja, hogy kukoricatáblák között vajúott összegyűjtötték a ma- dó új osztáson még nem szá gónvállalkozókat és az álla- molhatok be erről az örömmiakat egyaránt, akik ma- ról, .1 -guk vállalkoztak. Egy, ^.té- H.- Dk san kapcsolódó értelmezését feltételezi. Mit értünk e meghatározáson: humanizált termelés? Mindenekelőtt természetesen azt a társadalmi feltételt, hogy a termelés célja nem a tőkés profit gyarapítása, hanem a szükségletek kielégítése. Érdemes viszont átgondolnunk, milyen konzekvenciák származnak ebből a társadalmi alapelvből. Elsősorban az, hogy a vállalatoknak nem valamiféle absztrakt, tehát kizárólag a statisztikákban létező szükségletekkel kell számolniok — mert igy az a számvetés is megtenné, hogy hány darab ilyen vagy olyan termék jut egy főre, —, hanem a valóságban létező, rendkívül bonyolult szükségletekkel. F

ordítsuk le gyakorlatibb értelmezésre ezt a tételt: ha csupán a statisztikai igényeket veszszük alapul, akkor kielegitó az a hajdanvolt kalkuiació, hogy hány lódenkabát jut egy vásárlóra. A humanizációs motívum ott szól közbe, ha a vállalat azt is megkérdi: milyen kabatokkal lehet a lehető legjobban kielégíteni a társadalom kabátigényeit. S itt már elválaszthatatlanul összefonódik a célszerűség a szépséggel: a valósagos igény ugyanis nemcsak természeti, tehát sokkal több annál, mint hogy a kabat jól védjen az eső és a hideg ellen. A gondolatkör természetesen tágítható a fogyasztási javaktól a termelő javakig, hiszen valóságos — sőt, a termelési grafikonokban érzékelhető — igény az is. hogy a dolgozó ember szívesebben dolgozik olyan gépekkel, szerszámokkal, ame• lyek nemcsak jók, de szépek is. A formakultúra nem valamiféle luxustöbblet, amit a célszerűségre, a használhatóságra ráaggatunk! A tárgyak világa egyszersmind emberi világ — olymódon természetesen, hogy az ember állítja elő a tárgyakat, de azok visszahatnak gondolkodásmódjára, életérzésére. Gondoljuk meg: vajon elképzelhetö-e valamelyest tartósan az a társadalmi ellentmondás, hogy a munkahelyen a legmodernebb termelőberendezésekkel jól dolgozzék valaki, akit magánéletében praktikusan és formailag avult tárgyi világ vesz körül? Magyarán: dolgozhat-e igazán jól az automatikus gépsoron az, aki otthon petróleumlámpával világít, múltszázadi gondolkodásmódot ihlető berendezési tárgyakkal veszi körül magát? •

tt zárul a kör: a lényeg ugyanis az. hogv az ember termelő és fogyasztó mivoltában egységes: ha modern tárgyi és formavilágban él itt, olyképp cselekszik a másik szférában is, következésképp: a társadalom kettős érdeke, hogy az emberhez igazodó, humanizált termékeket állítson elő S valóban: Michelangelo és Leonardo alkotásai végső soron a korból vétetett és roppant erővel hatottak is a korra. Ma sincs ez másképp: akkor sem ha ez a hatás a tömegtermékek mérhetetlen özönén — cipőn és bútoron gépen és textilián át — hat a korra, az emberre! Tábori András Uagjak a kendert A kánikulai forróság meggyorsította a kender éré sét. Az alföldi megyékben sárgái az ipari növény, é Csongrádban, a hódmezővá sárhelyi Szántó Kovács Jái nos Tsz földjein megkezdődött az aratás.