Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

io PÉNTEK, 1970. AUGUSZTUS 7. Kádár János fogadia az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommu­nista Párt főtitkárát. A ta­lálkozón kölcsönös tájékoz­tatásra és eszmecserére ke­rült sor az időszerű nem­zetközi kérdésekről, a kom­munista és munkásmozga­lom helyzetéről, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találko­zó során megvitatott kér­désekben ismételten kife­jezésre jutott a két testvér­pártnak a marxizmus—le­ninizmus, a proletár inter­nacionalizmus elvein nyug­vó nézetazonossága. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Mezőgazdasági üzemek parádéja Korszerű falu - Budapesten a KözeledUnk a 67. Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár megnyitásához, melyet augusztus 28-tól szeptember 20-ig tartanak Budapesten. Az impozáns, nagy seregszemlére nemcsak belföldről, hanem külföldről is érkeznek majd kiállítók. A kiállí­tás területe 33,5 hektár, s az utóbbi seregszemléhez vi­szonyítva a területnövekedés 2,5 hektár. A szabadtéri be­mutatókat 65 ezer négyzetméteren rendezik, a pavilo­nok alapterülete pedig 40 ez er négyzetmétert foglal el. Eddig 50 hazai kiállító je­lentkezett. A szocialista or­szágokból is érkeztek neve­zések, hat cég mutatja majd be termékeit, a tőkés orszá­gokból 29 cég. A hazai kiál­lítók 13 ezer 5 négyzetmé­ter fedett területet és 22 ezer 755 négyzetméter sza­badterületet foglalnak el, míg a külföldi kiállítók ösz­szesen 5885 négyzetméter fe­dett és 11 ezer 196 négyzet­méter szabadterületet. Az idei kiállítás felszaba­dulásunk 25. évfordulójának történelmi jelentőségéhez kapcsolódik, és szemlélteti a mezőgazdaság termelési Csak rendkívüli módszerek segíthetnek! Mint ismeretes, a Gazda- 776 forint kocsiálláspénzt sági Bizottság rendkívül köteles fizetni, fontos határozatot hozott az a rendelkezés augusztus elmúlt héten a vagonkirako- 15-től február 28-ig van ér­tíás meggyorsításáért. Teg- vényben, nap, csütörtökön a megyei Az értekezlet után módjában, valamint a pa­rasztság életkörülményeiben bekövetkezett forradalmi át­alakulást, ismerteti a párt agrárpolitikájának eredmé­nyeit, bemutatja az élelmi­szergazdaság más népgazda­sági ágakkal való kapcsola­tait, s számot ad hazánk és a KGST-országok között ki­alakult műszaki, tudományos és gazdasági együttműködés­ről. Ez a nagy mezőgazdasá­gi seregszemle nehéz fel­adatra vállalkozik, amikor majd bemutatja, hogy mi­lyen fejlődést tett meg az ország, a magyar mezőgaz­daság, hiszen ennek érzéke­lésére elég két adat is: nap­jainkban a lakosság élelmi­dasági környezet-hatóerők, arra ösztönzik a termelő üzemeket, hogy a népgazda­sági tervben szereplő fel­adatokat megoldják. Ezt pél­dázza a kiállítás is, amelyen a magyar élelmiszergazdaság összes ágazatainak bemuta­tóit teljes vertikális kapcso­latukban tárja a szakembe­rek és a látogatók elé. Érdekessége lesz ennek a nemzetközi seregszemlének az első ízben megrendezésre kerülő korszerű falu bemu­tató. Ez ismerteti a falu tár­sadalmi viszonyainak válto­zását, az életkörülmények­ben elért javulást. A korsze­rű falut bemutató terület csaknem 2000 négyzetméter lesz. Felépül egy 360 négy­zetméter nagyságú pavilon, ahol a dokumentációs kiállí­tást helyezik el. Itt szemlél­tetik a parasztság felszaba­dulás előtti és utáni helyze­tét, a mai falu társadalmi, gazdasági, kulturális és szo­ciális viszonyait. Makettek mutatják a falu korszerűsí­tését szolgáló településfej­lesztést. A pavilon mögött megépí­tik a „szép falu, szép ház' tanács épületében a megyei szállítási bizottság, a köz­lekedési vállalatok szakem­berei, a tanács ipari, közle­kedési, mezőgazdasági osz­meg­kérdeztük Vajda Sándort, a MÁV szegedi igazgatóságá­nak osztályvezetőjét, vajon milyen lehetőség van a nép­gazdasági érdekék miatt oly lályvezetői arról tanácskoz- fontQS rakodások meggyor­tak, hogy milyen mtézkede- sításá Szegeden, Csong­seket kell tenni a GB-hata- ' éb £, rozat végrehajtásáért Csöng- ra® ™egy®D®"" . . ,ta Fád megyében és Szegeden. Vajda Sándor etaondotta, Az utóbbi esztendőkben hogy a GB-hatarozat min­tvisszatérő gondunk a nehéz- den tekintetben sokat segít , kes vagonrakodás. Az egész ma]d a helyzeten. A rendel­országban, így Szegeden és Nézésre álló technikai felké­Csongrád mesében is rend- szuUséget, a korulmenyeket cVpWn eev-két naDDal to- tekintve azonban csak rend­v ább vesztegelnek a vago- kívüli szervezéssel, intézke­nok mert a címzeUek nem déssel lehet lebonyolítani, a ürítíkki a szárnukra érke gyorsabb rakodásokat. Saj­zett árucikkeket. Hiába volt ? vállalatoknak ugy­eddig a MÁV, többé-kevés- fájván egyaltalan nincs ra­bé ösztönző tarifája, a vál- kodogepparkjuk, erre a fel­^eísToifib^s1^: £ S£t a hitvégekerés éj- kodómunkás is ráadásul szaka. A nvár közepére sú- ejy^te^e^^édefm megrüivekáett tanpójfi gaz- munkavédelmi érdekekből dasági élet igényeivel az ~ csak géppel volna cél­egész közlekedésben feszült- szerű rakodni, ség keletkezett. Bebizonyo- Az árvízhelyzet ídőszaka­sodott, hogy kevés a jármű ban a vállalatoknál széles is A rövidített munkaidő körben mozgósították a dol­bevezetésével ráadásul pén- gozókat, akik különböző tek délutántól hétfő reggelig feladatok elvégzésere álltak szinte szünetelt mindenfajta készenlétben. Most minden rakodási tevékenység - a vállalatnak saját érdeke vállalatok nem tudták meg- lesz, hogy hasonlóan szer­szervezni a hétvégi rakodó- vezze meg a címere érkezett brigádokat. Az árvízhelyzet áruk vasúti kocsibol való idején az amúgy is túlter- kirakását és elszállítását, hi­heléssel küzdő vasút fel- szen a kocsiálláspénzek^ a adatai mégjobban megnőve- GB-határozat fogalmazasá­kedtek ban — a büntető jellegű A szakemberek elsősorban progresszív fizetési kötele­a vagonkirakodások gyorsí- zettség - súlyos érvágást je­tásában látták a kivezető lenthetnek a vallalati gaz­utat, s ezért született meg a dálkodásra. Raadasul az GB-határozat, amely súlyos üzemek, vállalatok vezetőit anyagi szankciókkal sújtja a személyesen is felelőssé te­késedelmes vállalatokat, szik a késedelmességert, el­Amennyiben három napig vonhatják permiumukat, ju­nem rakodnak ki egy va- talmukat gont, a vállalat már 7 ezer szerfogyasztasa az összes pályázatra beküldött pálya­fogyasztás 48—49 százalékát teszi ki. Élelmiszerkivitelünk pedig a népgazdaság összes exportjából 22—23 százalék­kal részesedik. Az elmúlt két és fél évti­zed alatt az ország élelmi­szer termelése megkétszere­ződött. Megalakultak a szo­cialista gazdaságok, gyara­podtak a termelőerők, s megszilárdult, fejlődött a gazdálkodás. A negyedik öt­éves terv időszakában az élelmiszergazdaság előtt ha­talmas feladatok állnak, a hazai ellátás és az export több, jobb és olcsóbb élel­miszert követel. A közgaz­művekból kiválasztott kor­szerű falusi lakóházat, gaz­dasági udvarral együtt. A lakóház alapterülete több mint 100 négyzetméter lesz, 3 szobával, összkomforttal, terasszal, és zárt verandával. A gazdasági épületek sem hiányozhatnak, tüzelőtároló, bor-, zöldség-, gyümölcstá­roló és barkácsműhely sem. Megépítik a háztáji állatok elhelyezésére alkalmas is­tállókat, épületeket is. Sőt, a ház körül található díszkert, gyümölcskert sem hiányzik majd. Sz. L. I. M. I. Új társulási forma: az üdülőszövetkezet Az elmúlt hetekben meg- élni. A telekvásárlás és az kezdődött a Velencei-tónál, építkezés nagy anyagi be­a Balatonnál, Szolnokon a fektetést igényel, s ha mind­Tisza-partján, valamint a erre a pénz már megvan, a Mátra és a Bükk-hegység- telekhiány miatt még min­ben az első üdülőszövetke- dig adódhatnak nehézségek, zetek szervezése. Az eddigi Ám a szövetkezeti forma tapasztalatok azt mutatják keretében olcsóbb, több, ké­— mint a SZÖVOSZ-ban is nyelmesebb üdülőt lehet megállapították —, hogy ér- építeni demes és szükséges az üdü­lőszövetkezetek létrehozását napirendre tűzni hazánk valamennyi üdülő- és nya­ralóhelyén, a városokban és az ipari településeken egy­aránt. Az idén nyáron is or­szágszerte megteltek a szak­szervezeti üdülők, azonban egyre nagyobb mértékben jelentkezik az igény az egyéni üdülési lehetőségek, illetve a hét végi „aktív" pihenés, a kiskertekben va­ló foglalatosság iránt. Ezt az igényt figyelembe veszik törvényeink is, például a telektörvény elismeri min­den magyar állampolgár üdülőtelekre vonatkozó jo­gosultságát. A lehetőséggel azonban még csak kevesen, jobbára a magasabb jövede­lemmel rendelkezők tudnak Barbárok yomukban pusztulás volt, ahol csak megjelentek. Palotákra vetettek csóvát, de szétzúzták a büszke szobrok fejét is, a festményeket összeszúrkálták, és letaposták a virágzó kerteket. Barbárok — suttogták ret­tegve és megvetően a legyőzöttek. Barbárok — dühöngünk ma is, ha a törött szobrokra, leráncigált koszorúkra, szét­taposott virágágyásokra, bemocskolt falakra téved tekin­tetünk. önkéntelenül is azok a jelenetek jutnak eszébe az embernek, amelyeket nem is olyan régen látott: a vá­rost, a gátakat védőknek sokszor még arra is volt erejük, hogy a lázas sietségben is megkíméljék a rózsatöveket, a félősen rázkódó bokrokat. Amikor tehették, vigyáztak arra, hogy minél kevesebb pusztítást hozzon a pusztítás elleni harc. Néhány méterre a parktól, ahol a kiskatonák ültették át óvatosan a fenyegetett rózsákat, csillog a Hungária­szálló büszkesége, a homályos üveglapokkal bekerített kerthelyiség. Gazdáinak nehezebb ellenfele akadt még az alattomosan támadó víznél is: alig győzik kijavíttatni a meglehetősen drága üvegtáblákat, amelyek közül egyet­kettőt minden hónapban betör valamelyik ösztöneiben bar­bárnak maradt honfitársunk ökle. Vagy éppen téglája. A kerthelyiség előtt pedig csuda tudja hányadszor kellett kijavítani a Dankó-szobor hegedűjét. A barbárok itt élnek köztünk. Ahogy a nehéz he­tekben a tízezrek között csak néhányan akadtak, akik visz­szaéltek helyzetükkel, azok sincsenek sokan a százhúsz­ezerhez viszonyítva, akik éjszakai fenegyerekeskedéseikkel megkeserítik mindennapjait a városszerető embereknek. De ahhoz éppen elegen, hogy szobrot törjenek, hogy üveget zúzzanak, hogy tönkretegyék értékeinket. Kétségbeesett lakók panaszolják most már nap mint nap, hogy a Csir­kecsárda vendégei illemhelynek használják házuk falát, lemondóan legyintenek az illetékesek, ha a Honvéd téri lámpák kerülnek szóba: meg sem érdemes csináltatni őket. * Ne legyünk lokálpatrióták: máshol még cifrább dol­gok is akadnak. A Magyarország című lapban kétoldalas cikk ecsetelte, hogyan teszik tönkre az utcai telefonokat a főváros nem kevésbé barbár csibészei. Micsoda hatalmas kárt okoznak ezzel — mindenkinek. Maguknak is. Mert bár a rombolás pillanatában nem jut eszükbe: velük is megtörténhet, hogy gyors orvosi segítségre lenne szüksé­gük, de telefon csak távol van használható. Minden példálódzás erőltetett valamennyire. De egyik sincs igazság nélkül: többnyire saját zsebéből lopja ki a pénzt az, aki rombol. Elveszi azt a társadalomtól, amiből az szebbet, többet tudna adni polgárainak. S bajt bajjal tetéz: mikor országnyi gzdaságot rendít meg a kár, ak­kor ad még több gondot. Nincsenek sokan. De kevés az az erő is, ami gátolná őket. Vétkesek közt cinkos, aki néma — írja a költő, s hányan, de hányan vagyunk közönyösségünkben cinkosok. Olyanok, akik inkább behunyják szemüket, csak ne kell­jen észrevenniük, hogy kitépik a táblákat, megcsupázzák a fákat, a szemétgyűjtőket hétrét hajlítják a sötétség vám­szedői. A szobrok letört karját beépített vassal meg lehet erő­síteni, hogy ellenállóbb legyen, de nem lehet min­den üvegtáblát téglaállóvá varázsolni, minden utcai lámpát védőráccsal felszerelni, a parkokat tüskésdróttal bekeríteni. Nem, túlságosan sokba kerülne újabb és újabb furfanggal védeni, ami közös tulajdonunk. Az egyetlen le­hetőség az, hogy különös gonddal ügyelünk mindnyájan, nem feledjük, hogy a barbárokat még nem temette feled­hetővé a történelem. VERESS MIKLŐS Kocsik — százszámra Sikerült lokalizálni A Mecseki Ércbányászati Vállalat III-as számú üze­mében, ahol kedden hajnal­ban veszélyes bányatűz ke­letkezett, sikerült lokalizálni a tüzet és így megszűnt a veszélyhelyzet. A termelés, kivéve a tűz miatt lezárt nvolc munkahelyet, most mar zavartalan az üzemben. A vizsgálat tovább folyik M bányatűz keletkezési oká­nak felderítésére. A szíriai Baath-párt küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására csütörtö­kön Budapestre érkezett a szíriai Baath-párt küldött­sége, amelyet Ali Ben Akii, a párt nemzeti vezetőségé­nek tagja vezet. A delegá­ciót érkezésekor a Ferihe­gyi repülőtéren Garai Ró­bert, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt dr. Mohamed Zakaria Is­mail, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagykö­vete és Mányik Pál, ha­zánk damaszkuszi nagykö­vete. Az augusztus a szabadságok hónapja. Csehszlovák, lengyel, NSZK és még sok más rendszámot viselő kocsi sorakozik naponta száz-, ezerszámra a röszkei határállomáson, hogy utasaik az Adria hullámaiban pihenhessék ki az egész évi munka és a kánikula fáradtságait. Főként hét vége felé nö­vekszik meg számuk. Jönnek, végeláthatatlan sorokban ér­keznek a határra, mindkét oldalról. A vámtisztek és az útlevélkezelők jól végzik munkájukat a kánikulában Is. Dolgoznak, hogy a nyaralni igyekvőknek minél kevesebb idejük vesszék kárba Beiktatták hivatalába a Központi Gazdasági Döntőbizottság új elnökét Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter csütörtö­kön beiktatta hivatalába dr. Fekete Károlyt, a Központi Gazdasági Döntőbizottság új elnökét. Ezt követően a nyu­galomba vonuló elnöknek, dr. Fülöp Lászlónak átnyúj­totta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést, amelyet — eredményes munkássága elismeréséül — a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa adományozott. A beiktatásnál, valamint a kitüntetés átadásánál jelen volt Andrikó Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság tit­kára, dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság el­ső titkára, dr. Mátyás Mik­lós, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, továbbá az Igazságügyminisztérium és a döntőbizottsági szervezet ve­zető munkatársai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom