Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

CSÜTÖRTÖK, 1870, AUGUSZTUS 6. SZEGEDI Ml ÜNNEPI HETEK Nedda: Riita Pietarinen Santuzza: Carla Ferrario A parasztbecsület magé­ra maradó kis parasztián,vá­riak alakítóját, Carla Ferra­riül, váratlanul érte a szege­di meghívás, de mivel sok jót hallott a szabadtéri já­tékokról, szívesen aláírta a szerződést. A jónak ígérkező fellépési körülmények mellett azon­ban volt még egy tényező, amely az igen kimondására biztatta. Az, hogy Ismét el­énekelheti Santuzzát, leg­kedvesebb szerepét. Szinte a világ minden na­gyobb operaházában fellé­pett már a Mascagni-opeta hősnőjeként. Nagyon szereti a fájdalmas daliamokai, s azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a színész számára ad ez a leányalak. — Egyéb kedves és színe­sen játszott operái? — Az Aida. a Turandot. a Trubadur. Sokszor és sokfelé lépek fel ezekbéh a zene­drámákban is ... Az énekesi pólyára egyéb­Készek vagyunk állandó pavilont Hozzászólás a Szegedi Ipari Vásár értéke című cikkhez építeni Nagy érdeklődéssel olvastam a Délmá­gyarorsaágban a Szegedi Ipári Vásár ér­téke cifflü cikket. Teljes egészében egyet­értek dr. Komócsin Mihálynak, a Csung­rád megyei pártbizottság titkárának fej­tegetésével. Én, magam már több ízben es nagyobb nyilvánosság elótt is hang­súlyoztam. hogy Magyarország nem azo­nos Budapesttel. Szeged és környéke régi kulturális és kereskedelmi centrum, melynek vonzása szerintem közel egy­millió emberre terjed vagy terjedhet ki. Regi tapasztalatunk, hogy a belkereske­delmi szervek sok képviselője szemében először, másodszor és liarrtiadsZor Buda­pest a kereskedelmi Centrum, s csak az­után következik nálunk az ország egy-két nagyobb ipa,-i központja. Mi, vfillalalati vezetők, iparosok ezzel nem értünk egyet, mert termékeink forgalmazási köre ily módon a reális lehetőségekhez képest mesterségesen leszűkül, ami a fogyasztók­nak ellátási gondokat, OékUiik esetlég gazdasági problémákat okoz, A magunk részéről feltétlenül HlVéi vá­gyunk a regionális vásároknak és kiállí­tásoknak. Szerintünk összehasonlíthatat­lanul nagvobb előnyök származnak belő­lük, mint amennyi kiadással égy-egy tlyert vásáron való részvételünk jár. Tájékozta­tásul annyit, hogy a Szegedi Ipari Vásá­ron való részvételünk költsége alig halad­ta meg a 3(1 ezer forintot. A létrejött kapcsolatokból adódó gazdasági előny több milliós lehetőséggel kecsegtet. A magám részétől teljes mértékben egyetértenék a Szegedi Ipárl Vásár új környezetre vaió telepi lésével. A dr. Ko­mócsin Mihály által javasolt hely szerin­tem ls kitűnő lenne. Már előre is sze­retném a Csongrád megyei és szegedi ve­zetőket biztosítani arról, hogy akár ál­landó pavilont is építenénk á Szegedi Mark téren, atneivet a két Vásár között mintaboltként üzemeltetnénk. Alinak sem látom akadályét, hogy nagyobb kiállítási csarnok létesítéséhez lárstlljulik. Örül­nénk annak, lia a felvetett gondolatok realizálása során Szegedről időközbeh is tájékozódhatnánk. Vad .iftluöá. az Egyesült Vegyiművek vezérigazgatója Somogyi Karoiyhé felvételei PRObAK. Már a teljesen elkészült díszletóriások között folynak a Szabadtéri játékok A parasztbecsület es a Bajazzók című új bemutatóiának próbál. A hátalmas statisz­téria színes jelmezekben népesíti be a színpadot, s csoportosul, vonul Mikó András rendező Utasításai szerint, Képünk jól mutatja, hogy ebben az előadásban ismét mi­lyen fontos szerepet kapott a Dóm. Tornyai állandóan a reflektorok fényében áll­nak, g kapuján vonul ki a látványos körmenet, amely ,ó tribün első páholysora mö­gött Végighaladva, ugyancsak a templomba tér vissza ként egy véletlen juttatta Carla Eerrariót. Egy barát­nőjével énekelgetett otthon, amikor az ugyancsak jő han­gú,. „jó fülű" édesapja rá­szólt, hogy ismételje meg az éppen befelezett, áriát. Meg­ismételte, majd a papa kö­zölte: „Ez jól megy, kere­sünk egy mestert!" Kerestek. A fiatal Carla tanult, majd aláírta az első szerződést, és fogadta az Ujabb és újabb ajánlatokat. Köztük a milá­nói Scaláét, ahdl gyakori és szívesen látott vendég — immár évek óta. A hatalmas szegedi szín­padon — a SCala, a paler­mói, a cataniai stb, operák utén — nagyszerűen érzi magát. — Remek az akusztika — mondja —, igen jók a tech­nikai feltételek, impozáns a környezet. Ha úgy adódna, szívesen jönnék ide vendég­szerepelni máskor is! S/.eged egyébként olaszos Város! Nemcsák a hőség miatt, egész karakterében szülőha­zámat, Itáliát idézi. — A következő szerep? — Lujza Miller. Ez a nő­alak ugyancsak repertoárom egyik különösen kedves da­rabja ... a. l. Visszakéri a strandpénzt Megszakítják a vonalat S. F.-ftek sok bosszúságot I akoz, ha helyi telefonbeszél­getéseit félbeszakítja egy parancsoló női hang: bon­tom a Vohalat, tessék a be­szélgetést abbahagyni, vidék keresi. Ilyenkor ez Ismét egy forintot jelent, hiszen az el­ső hívást egy újabb kell, hogy kövesse, amikor eset­leg mondanivalóját megsza­J kltás nélkül befejezheti. Mi­: ért nem lehet két-három perc mülvá a már szabad ] vonalat kapcsolni, teszi fel a kérdést a ievélíró. ! A váiaszt Heine Károly, a Szegedi Postaigazgatóság í távközlési osztályának veze­tője adta meg. A postai szabályzat előír­ja, hogy a helyközi beszél­getésnek meg kell előznie a rtekl alárendelt, helyi be­szélgetéseket. A nagy távol­ság. kapcsolási nehézségek miatt időben így is elhúzó­dik például Miskolc és Sze­ged között a kapcsolattá­remtés. Ez rnihd Igaz, de miért vegyen ki több pénzt a zse­béből, akinek semmi köze a hívolt. félnek egy harmadik­kal való beszélgetéséhez? — kérdezné az olvasó. Az. igazság abban rejlik. Hogy az interurbán beszél­getések köruu problémák akkor szűnnék meg, ha majd náluhk is a városok és a hívott fél telefonszámá­nak együttes tárcsázása után jelentkezik az ország bármely részében lakó ro­konunk, ismerősünk. Kalló Antal (Juhász Gyu­la utca 16.) ez évben is megvásárolta kabinbérletét. De mert a sors kiszámítha­tatlan, levél megírásáig nem tudta kihasználni. Ez a szeszélyes Tisza megma­kacsolta magát és meg is akarta fürdetni az egész várost, tekintet nélkül arra, hogy egytől-egyig vásárol­tunk strandbérletet, vagy sem. Hadd lubickoljon min­denki ingyen és bérmentve! A bérletek pedig lapulni Voltak kénytelenek zsebek­ben és fiőkok alján. Bántuk ls mi: valamennyien fellé­legeztünk, mikor megadta magát a víz és lassan visz­Szavonult. Kétségtelen, több mint egy hónappal megrövidül a strandszeson, ami — mint Kálló Antal írja — má­jus elsejétől szeptember t-ig tart. (Ehhez hozzátesszük: rendszerint. Hosszúságát az időjárástól teszik függővé.) A strandra csak július 25-é után mehetett olvasónk, így anyagilag megkárosítva ér­zi magát. Ae lenne a mél­tányos = írja —, ha a für­dővállalat a kabinbérlők ál­tal befizetett idénybérleti díjak összegének fele részét visszatérítené, akár oly mó­don, hogy a jövő évi idény bérleti összegébe beszámíta­ná. Olvasónk levelével a víz­művek és fürdővállalat igaz­gatóját kerestük fel. Vála­szában elmondta, hogy sem részben, sem egészében nem térítik vissza a strandbérle­tek értékének összegét. A bérletek nem két vagy há­rom hónapra érvényesek, hanem egy idényre. Amenv­nyiben olvasónk vesztesnek érzi magát, keresse fet a váilaiatof, egyént kérésének eleget tesznek, leVonva k/. eddigi strandnapokra eső 19 forint kabinköltséget és a 3 forint belépődíjat. Az alko'mánv ünnepe az idén nem változtál a munkarenden Mivel az alkotmány ünne­pe az idén Csütörtökre esik. s két nap Választja el a va­sárnapi pihenőnaptói. ezúttal a munkarend nem változik meg. Mint a Munkaügyi Mi­nisztérium közölte, mind az augusztus 3ü-i munkaszüneti napot, megelőző napon, vagyis augusztus 19-én. szer­dán, mind pedie az azt kö­vető napokon, 31-én. pénte­ken és 33-én. szolii balon a szokásos munkai endhek meg­felelően kell doigÖZHi. AiigüsztlJs 33-én csak azok a vállalatok tarthatnak sza­bad szombatot, amelyek öt­napos munkahétté) dolgoz­nak. továbbá a kéthetenkénti szabad szombaton munka­idö-beusztassál dulgozok kö­zül azok. ahol a fhüfikaféhd sZérirtt a szabad szombat e hétre esik. A Heti pihenőna­pot változatlanul augusztus 33-án, vasárnap kell minde­nütt kiadni, ahol a bihenő­üap egyébként Is Vásárnap van Nincs lehetőség arra. hogv előre, vagv utólag tör­ténö ledolgozással. vagv más módon megvaitóztassdh a ezojsásos mtjjikarendel a Vál­lalatok. Nlnés lehetőség árira sem. hogy a irtáslk Héten ese­dékes szombati szabadnapot é hetre helyezzék át. A romantikus Leoncaval­íó-operában lép színpadra a szabadtéri játékokon Riita Pietarinen, a testvéri finn nép fiatal operaénekesnője. A hamleti játékkal L szol­gáló bizarr és tragikus ze­néül amébart Nedddt. illetve a színpadi játékban Colom­binát alakítja. Az e lal esnó fét je társaságában érkezett városunkba, amelyei elraga­dónak tart. Az elm lt évek­ben .Szófiában és Bukftrá«t­btttt vendégszerepelt, s pze­h'tn a helyeken Gí'uat éne­kelte. — Tudomásunk s^rini a. mfb észnő csak nétunv év­vel ezelőtt lépeft az énekes­pályára. A nemz.elli'xí rnn­gnt iclentö szabadért játé­kokra váratlanul komoly tel­jesítményei alapján mégis meghívták. — Mikó András, az opera Itteni rendezője hívott meg tz előadásra. 0 ugyanis többször járt már Helsinki­ben, ahol Szokolay Sándor Vérnász című operáját ren­dezte, amelyben én is fel­léptem, s Házy Erzsébet sze­repét, a Lányt énekeltem benne. Az ismeretség innen adódik, s nagy megtisztelte­tés számomra, hogy a szege­di szabadtéri színpadon Ned­dát éhekelhetem. A színpad nemcsak méreteivel, hanem építészeti környezetével is lenyűgöző. A szegedi fesz­tiválon énekelni — úgy ér­zem — minden operaénekes számóra megtiszteltetés. — Melyek azok a benyo­mások. amelyek először ér­ték a zord észak után a nap­fény Városában? — Nagyszerű és váratlan érzés vett tapasztalni, hogv itt valóban rokonaink élnek! Ezt eddig csak a tankönyvek lapjairól és az Újságcikkek­ből tudtam, de most szemé­lyesen is alkalmam van meggyőződni arról, milyeh erősek a két testvérnépet összekötő szálak. Ami a leg­meglepőbb, hogy nemcsak a közöl eredetű nyelv jelenti kapcsot, de a magyarok és finnek szinte azonos hőfokú kedvessége, vendégszeretete is, Olyan érzés itt sétálgatni, mintha csak otthon, Helsin­kiben jönnék, mennék.., Riita Pietarinen még egyik külföldi szereplővel sem játszott, fgy a külföldi és magyar kollegákkal most. Ismerkedik. És természete­sen a várossal ls, amely — ahogy elmondotta — medi­terrán ( jellegűnek tűnik, zord északi hazája után. Sz. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom