Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

csütörtök, 19to. augusztus jg. Méhész­közgazdász találkozó Szerdán Szombathelyen beféjeződött a négynapos nemzetközi méhész—közgaz­dász találkozó. Az utolsó na- | pon a méznek az egészséges táplálkozásban betöltött sze­repét. ésszerű felhasználását vitatták meg. Rámutattak, hogy a méznek a következő időben sokkal nagyobb sze­repet kell kapnia a csecse­mők és felnőttek, valamint a betegek étrendjében. Gyermek­védelem Helyi kezdeményezések alapján néhány megyében és a fővárosban már koráb­ban megkezdték működésü­ket a gyermekvédelem terü­letén a hivatásos pártfogók. A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása egységesen szabályozza a hi­vatásos pártfogó felügyelet szervezését és feladatait. Az utasítás — egyebek között — kimondja, hogy a gyámhatósági védő- és óvó­intézkedések, valamint az utógondozás színvonalának emelésére — a feladatukat társadalmi munkában végző pártfogókon kívül — hiva­tásos pártfogókat kell alkal­mazni. A megyékben, a me­gyei jogú városokban, ille­tőleg a fővárosban a hivatá­sos pártfogókat a megyei (fővárosi) tanácsok művelő­désügyi osztályának vezető­je nevezi ki a feladat ellátá­sára alkalmas. képesítéssel rendelkező pedagógusok kö­zül. A hivatásos pártfogók j feladatai közé tartozik, hogy különös figyelmet fordítsa- | nak a volt állami gondozot­tak életkörülményeinek ala- j kulására: rendszeres kap- gépsorok itt nem férnek el. csolatot tartsanak a pártfo- . gólt kiskorú családjával: fi- j SSHítrI Az ül kenyérgyár tervei gét. közreműködjenek kép­zésükben és továbbképzé­sükben. szervezzék tapaszta­latcseréjüket. A hivatásos pártfogó együttműködik az illetékes gyámhatóságokkal. Propaganda minden napra •lehetnénk más példát is alapul, de az egyszerűség V kedvéért jó lesz a Szegedi Vasár cimú újság is, * melynek két száma is megjelent az ipari vásár ide­jén. Mindkettőben sok hirdetés volt, ám szegedi vagy sze­gedinek mondható mindössze tíz. Kereskedelmi vállalat I azonban csak egy tartotta érdemesnek, hogy reklámozza magát: a lakberendezési áruház hívta fel a figyelmet a Modern otthon elnevezésű kiállítására. Ha netán rossz­májúak lennénk, azt mondanánk, hogy a BÚTORÉRT is országos vállalat, nem vidéki fejjel gondolkozik. Miért, talán a vidéki kereskedelmi vállalatoknak más fejük van? Túlságosan olcsó, s nem is igazságos megoldás lenne úgy választani kétfelé a kereskedelmet, hogy buda­pesti meg vidéki. A kiragadott példa nyilván abban sán­tít, hogy azok a budapesti cégek, melyek fontosnak tar­tották a részvételt a szegedi vásáron, fontosnak tartották! azt is, hogy reklámozzák magukat. A szegediek helyben vannak — s minden bizonnyal anyagi erőforrásaik sem Somogyi Károlyné felvétele ÉPÜLŐ ÜJ ÜZEMHÁZ. A szegedi NIVÖ Faipari-iátékk észítő Ktsz dolgozói szűk, zsúfolt munkahelyen dolgoznak, a levegőtlen műhelyekben alig férnek már el. A Dorozsmai úton most új. kétezer négyzetméter alapterületű üzemház és központ epül részükre. 16 millió forint költséggel. Az új üzemház 1971 végére készül eL Képünk a nagycsarnok vasvázszerelését mutatja be Egyetlen lehetőség: a korszerűsítés A sütőipar gondjai A Szegedi Sütőipari Vál- 1973-ban kezd dolgozni a ményhez jutni. Ezen sajnos lalat Szeged kenyerét öt Tavasz és a Hétvezér utca nem lehet segíteni akkor, üzemben készíti. Az öt kő- sarkán. Automata gépsora a ha a friss fogalmán a me­zül kettő mondható viszony- liszt szállításától kezdve a leg péksüteményt értik. __ Az lag korszerűnek Az 1959- friss kenyérig emberi kéz éjjeli sütés héja délelőttre ben épült, és a Maros utcai, érintése nélkül termel. Szak- mar visszapuhul. Márpedig amely régen magánkézben munkásra csak a gépek el- a sütőiparnaK reggelente 10 volt. A többi régi műhely, jenőrzéséhez lesz szükség. ! melyet örökölt a vállalat. Jelenleg a vállalat legsú­! Szociális létesítményeket — lyosabb gondja a szakmun­j fürdőt, öltözőket — építte- kashiány. Most 323 fős lét­tett hozzájuk. De korszerüsí- számmal dolgoznak, közülük leni nem képes ezeket a 195-en munkások. Hetven­pékségeket. Egyszerűen négy szakmunkásuk van. De helyhiány miatt. A modern óráig 80 ezer darab péksü­teményt kell kiszállítania az üzletekbe. Ezt a mennyiséget éjjel kell megsütni. Ilyenkor nyáron még ar­ról is igyekezpek gondos­kodni, hogy a Dóm tér pa­ennél jóval többre lenne vilonjai, a vasárnap is nyit­szükség. A vállalat tavaly vatartó üzletek és a strand októberben állt át a 44 órás vasárnap is kapjon friss péksüteményt, önként je­lentkezőkből álló brigád dolgozik ilyenkor vasárnap. Egy szabvány furcsaságai A jelenlegi lisztszabvány csak a szin. a szag és a Egységesítik a vállalatok és szövetkezetek adóügyeinek intézését Kormányhatározat, s en­nek végrehajtásaként pénz­ügyminiszteri rendelet je­lent meg a vállalatok és szö­munkahétre. Év végéig a kemencék mellett dolgozók számára 42 órás munkahe­tet kell biztosítaniuk. Ez vi­Ezen a helvzeten segít szont szükségessé teszi még majd a kormányhatározat 10—15 szakmunkás felvéte­alapján Szegeden felépülő lét. De honnan? korszerű kenyérgyár, amely Az idén 5 ipari tanuló ka­az országban a legmoder- P°tt szakmunkás-bizonyít­nebb lesz Előreláthatóan vánvt. Három fiú, két leány, nedvessegtartalom kovetel­De nők nem dolgozhatnak a ménveit rögzíti. Olyan fon­, kemencéknél, és nem da- tos jellemzőkről, mint a si­" : gaszthatnak. Jelentkező pe- kértartalom és a liszt viz­dig nagvon kevés van. 1970- felvételi képessége, nem in­ben mindössze egy gyerek tézkedik. Ugyanakkor a kész jelentkezett ipari tanulónak kenyér értékét csökkenti, ha a vállalathoz. héján három centinél hosz­szabb repedések vannak. Monnlrfotlon Márpedig, ha a liszt kis si­MCyUiUdüdlI kértartalmú. a kenyér héja ,. '4lA„ repedezik. Hasznos lenne a HZ Uianpoiias készülő új lisztszabványba ezeket a mutatókat is fel­Jelenleg 21 ipari tanuló- venni, mert így a sütőipar juk van. De sokan, miután néha képtelen helyzetbe ke­megszerzik a szakmunkás- rül. bizonyítványt, búcsút mon- A korszerűsítés után köny­danak a vállalatnak. Nem nyebb lesz a helyzet a ke­bírják az éjszakázást. No, nyérellátásban is. sülhetnek a központi és ta­nácsi közös érdekek is. A megyei adóhivatalok vezetői a jövőben is csak a megyei vetkezetek adóügyelt intéző tanácsok végrehajtó bizott­apparátus munkájának és ságának hozzájárulásával szervezetének tovabbiejlesz­tésere. Az intézkedések ösz­szefüggnek a tanácsok gaz­dálkodásának és a tanácsi lehet kinevezni, s az adóhi­vatalok továbbra is kötele­sek tájékoztatni a tanácsot a tanácsi vállalatok, szövet­pénzalapok rendszerének kezetek költségvetésével fejlődésével. Egy, a közel- összefüggő kérdésekről. múltban hozott kormányha tározat értelmében a helyi tanácsok forrásai kiszélesednek. mi­Ugyqnakkor az egységes ugyanis irányítás lehetővé teszi a bevételi hatékonyabb ellenőrzést, csökkenti a bürokráciát, s vei a területükön működő elősegíti a korszerű számi­valamennyi vállalat és szö­vetkezet jövedelméből ré­tástechnikai eszközök álta­lános bevezetését, a modern szesednek. Ez időszerűvé adóelszámolási rendszer ki­tette a központi és a külön építését. Jelenleg körülbelül tanácsi irányítás alatt mű- 140 helyen történik az adók ködő adóhatóságok különál- könyvelése, elszámolása, ezt lásának megszüntetését. a munkát 1971. január 1-től 1971. január 1-töl meg- a hat területi igazgatóságnál szűnik a központi adóható- koncentrálják. Mivel rövi­ságok és az eddigi tanácsi desen üzembehelyezik a irányítás alatt működő adó- Pénzügyminisztérium szá­különállása. A mítóstechnikai központját, megyei adóhiva- fokozatosan e hat területi lé­A számítási munkákat egy idő múlva teljes egészében a hatóságok jövőben a talok is a Pénzügyminiszté- igazgatóság munkája is rium bevételi főigazgatósá- nyegesen egyszerűsödik, gának. 'lletve területi igaz­gatóságainak irányításával. és azt az időbeosztást, ami­vel a sütőipar jár. Hogy már vasárnap délben meg kell kezdeni az előkészítő munkákat a hétfői kenyér­hez. Tehát a szakmunkás­utánpótlás helyzete egyre rosszabb. így aztán egyetlen megoldásul az automata üzem. a kenyérgyár szolgál­hat. Pedig a gépsorok által készített kenyér nem olyan jó ízű, mint a kézzel előál­lított. De ezt a nehéz mun­kát egyre kevesebben haj­landók a gépek helyett el­végezni. És igazuk is van. Ha gépesíteni lehet végre, kímélni kell az embert. Az új kenyérgyár indulá­sával két üzemet lehet le­selejtezni, mivel az képes lesz ellátni Szegedet, beszá­mítva a természetes népsza­porulatot is. Minőség és választék Szávay István azonosak a vidéki vállalatokéval. NyTvánvaló, hogy a kereskedelmi árupropaganda alap­ja az, hogy minél több kiváló minőségű, s mindig kap­ható árucikk álljon rendelkezésre. Mindannyian jól tud­juk. hogy ilyen tekintetben még messze vagyunk az ideá­lis állapottól. S nincs rosszabb, idegesítőbb, úgy is mond­hatjuk. hogy apolitikusabb, ha olyasmit reklámoznak, amit nem lehet kapni. Csak az utóbbi napokból: rendszeresen reklámozzák a svájci szabadalom alapján gyártott új, 60 literes Lehel hűtőszekrényt, vagy a NuVán nevű új aero­solos rovarirtót, de a szegedi üzletekben még egyik sem kapható. Mentségül szolgáljon, hogy egyiket sem a keres­kedelmi vállalatok, mindkettőt a gyártó cég propagálja. A vásárló végül is nehezen disztingvál, nem tud kü­lönbséget tenni országos és helyi reklám között, ha egy­szer helyben találkozik vele. De még akkor sem. ha orszá­gos lapokban vagy a televízióban. A Pamutnyomóipari Vállalat kiváló új termékéről, a nvlprintről például azt olvashatta, láthatta, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár­ral egyidöben meg is vásárolható. De hol volt megvá­sárolható? Csak és egyedül Budapesten. Már eddig is több hiányosságról, bajról esett szó. pe­dig a kereskedelmi propaganda nem is a hirdetésekkel kezdődik, hanem egy sokkal egyszerűbb, ám sokkal fon­tosabb dolognál, az árupropagandánál. Ez megy a leg­nehezebben. A jó árupropaganda ugyanis nemcsak arra szolgál, hogy a kereskedelemnek segítsen eladni a külön­böző cikkeket, hanem sokkal inkább arra, hogy a vásár­lót megtanítsa azok használatára. Tudjuk jól, hogy még manapság is igen sok az olyan árucikk, melyhez nem mellékelnek használati utasítást, mert annak elkészítését a kereskedelem nem követeli meg az ipartól, vagy a nagy­és külkereskedelemtől. így azután szinte természetes, hogy a bolti eladók sem tudnak hozzá felvilágosítást adni. „A kedves vevő majd kikísérletezi maga." Az árupropagandához szorosan hozzátartozik a minő­ség és az ár propagandája is. S nemcsak az exkluzív mi­nőségű és nagyon drága cikkeké. Rossz példával: nemcsak a Napóleon-konyakot, az ágyútalppal, kell feltétlenül ki­tenni a kirakatba, hanem a helyben palackozott kövidin­kát is. Jó példával: nemcsak az exportminöségű öklömnyi őszibarackot kell kitenni az üzlet előtti pulpitusra, hanem a sokkal olcsóbb, de azért jó gyümölcsöt is. Persze ehhez az kell, hogy ne csak a drága árut tartsák az üzletek, ha­nem gondoljanak a kisebb pénztárcájú vásárlókra is. Éppen a napokban esett szó azon a megbeszélésen, melyen az olcsóbb fogyasztási cikkekkel kapcsolatos vizs­gálat tapasztalatait beszélték meg az illetékes szakembe­rek, hogy a szegedi kereskedelemnek az eddiginél sokkal nagyobb gondot kellene fordítania az egyszerű népélel­mezési cikkek propagálására is. Nem haragudna meg érte senki, ha egyszer azt olvasná egy üzlet ajtajában, hogy „Nálunk 3 forintos félbarna kenyér is mindig kapható", vagy netán ezt: „Itt vásároljon olcsó gyümölcsízt!". So­kat mondogatjuk mostanában, hogy a kereskedelemnek az igények differenciált kielégítéséről kell gondoskodnia. Ha ezt a célt komolyan vesszük, akkor nemcsak a nagy jö­vedelmű emberekre, hanem a kispénzüekre is kell gon­dolni, s ezt tükrözné a kereskedelmi propaganda is. S zinte észrevétlenül eljutottunk odáig, hogv valameny­nyi kereskedelmi vállalat üzletében szépen nyomta­tott, nem is rossz minőségű papírba csomagolják a megvásárolt árut. itt-ott még zacskót, tasakot is adnak hozzá. Minden cégnek van jól megkülönböztethető neve, szembeötlő, jól megjegyezhető emblémája. Gyakran tarta­nak árubemutatókat, kiállításokat, részt vesznek a külön­böző nagyobb ipari és kereskedelmi seregszemléken, egyszó­val hallatják hangjukat, jelzik létüket. Most már a pro­paganda finomítására lenne szükség, arra, hogy ne csak a kiemelkedő rendezvények, ünnepi események tegyék szükségessé a propagandát, hanem, hogy az mindig jelen légyen a hétköznapok munkájában is. Fehér Kálmán rr w ww — egyben kettős, központi és számitóközpont végzi, a te­tanácsi — felügyelettel mű- rületi igazgatóságoknak csu­kódnék. Ily módon egységes pán elő kell majd készíteni­lesz.-az irányítás, s érvénye- ők az anyagot a gépnek. Felár a jo minőségű gabona után A felvásárlóvállalatok ta- het akkor, ha a gabona a pasztalatai szerint az ér- megengedettnél vizesebb, sőt vényben levő gabonaszabvá- a felvásárlók ilyenkor le­nyok az aratáson dolgozó vonást alkalmaznak. Nagyon gazdaságokat a minőségi lényeges a tisztaság, külö­előírások betartására ösztön- nősen idén, amikor sokfelé zik. A szabvány egyik fon- gyomos a gabona. A szab­tos kitétele a víztartalom, vány 98 százalékos tiszta­amely most, az általában ságot ir elő, és ha a gabona száraz időjárás miatt a ter- ezt nem éri el, kevesebbet melők számára kedvezően kap érte a termelő, alakul. A hivatalos szabvány A búza az idén — az ed­14.5 százalékos nedvesség- digi adatok ismeretében — tartalmat engedélyez, kevésbé acélos. A szabvány Amennyiben a gabonasze- alsó határként 80 százalékot mekben ennél kevesebb víz jelöl meg, ami azt jelenti, van, a termelő felárhoz jut; hogy a mintának vett száz például 12 százalékos ned- szem gabonából nyolcvan­vességtartalomnál egy má- nak acélosnak kell lennie, zsa búzát 102,5 kiló árában Amennyiben az ellenőrző Általában azt vetik a sü­tőipar szemére, hogy az áru nem mindig friss. Hogy dél- . utánonkér.t már szinte egy-' számolnák el. A sutyjova- gazdaság jelentős felarat általán nem lehet pelauts- urasról azonban szó sem le* kaphat. ' lódőket. Moszkvában a kőszegi patika Kőszeg XVIII. századbeli patikája fogadja majd a lá­togatókat a Moszkvában szeptember közepén „Che­mia 70" címmel rendezendő nemzetközi vegyipari kiállí­tás magyar részlegében. A csaknem négy méter ma­gas, öt méter széles gyógy­szertári berendezés már meg is érkezett a szovjet fővá­rosba. Természetesen a két évszázados patika nem az akkori, hanem a mai ma­gyar gvógyszerKészitmények­mérés eredménye kedvező, a , . , „ . . , súlyjova- 2azdasaB jelentós felarat keI lsmertetl meg az erdek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom