Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

124 kedd, 1970. augusztus « Kik gozi biztosítoa&cBk ? R. 8. olvasónk az Iránt ér­tleklódlk, hogy a raezűfatfs­ságl munkát végző dolgozók kitzül kik tartoznuk SZTK-bn és mennyit kell utánuk fizet­ni. Másik kérdése az, hogy ha valaki Iparban dolgozik es ez Időszak alatt mezőgazdasági munkát Is végez, hogy terjed ta kl az SZTK? A társadalombiztosítási kö­telezettség kiterjed a mező­gazdaságban dolgozó minden munkavállalóra, aki termelő­szövetkezetben. termelőszö­vetkezeti tagnál vagy egyéb mezőgazdasági munkáltató­nál végez munkát, függetle­nül attól, hogy más mun­káltatónál ipari vagv mező­gazdasági munkában már foglalkoztatják. Az őstermelés körében me­zőgazdasúgi munkát végző dolgozó az úgynevezett me­zőgazdasági biztosításba tar­tozik. Mezőgazdasági biztosí­tottnak kell tekinteni azt a munkavállalót, aki magán­munkáltatónál végez mező­gnzdasáRl munkát. (Pl, állat­gondozás, növényápolás, gyü­mölcsszedés. kaszálás stb.) Ugyancsak mezőgazdasági biztosítás alá tartoznak a mezőgazdasági termelő-, il­letve szakszövetkezetek me­zőgazdasági munkában fog­lalkoztatott. szakképesítéssel nem rendelkező alkalmazot­tai Is. A mezőgazdasági dolgozó — ha munkát vállal — kö­teles a lakóhelye szerint, il­letékes községi tanácsnál vagy társadalombiztosítási szervnél mezőgazdasági bé­l.yeglapot és biztosítási iga­zolványt váltani és ezeket munkáltatóiának a munka megkezdésekor leadni. A munkáltatónak kötelessége minden megkezdett vagy munkában töltött munka­napra mezőgazdasági bélye­get a bélyeglapra ragasztani. A biztosítási bélyegeket a postahivatalban lehet meg­vásárolni. A mezőgazdasági bélyeg napi 9, heti 57, havi 240 forintba kerül. Ezen ősz­szegből a dolgozót terhelő nyugdíjjárulék összege napi 1,50. heti 9. havi 36 forint. Napi bélyegben kell a lero­vást teljesíteni, ha a dolgozó egy naptári héten 6 napnál rövidebb ideig dolgozott. Amennyiben a naptári hét minden munkanapján vagv a naptári hónap minden mun­kanapján munkát végzett, heti, illetőleg havi bélyeget kell ragasztani. A bélyegle­rovással elismert napok tár­sadalombiztosítási jogvi­szonyt hoznak létre. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy a mezőgazdálkodás köré­ben napszámos munkát végző dolgozó társadalombiztosítás alá tartozik és utána a lent közölt összegű bélyeglerovást kell tel­jesíteni. Ha valaki Iparban és azonkívül a mezőgazdaságban is dolgozik, a mezőgazdaságban ugyanúgy, biztosítás a|á tartozik, mint aki csak mezőgazdaságban dolgozik. Dr. V. M. I. KERÜLET Házasság: Gurzó István ós Vetró Ágnes, Tánczos Sándor Gábor és Gerebecz Mária Etel­ka, Nagy Lajos és Koncsek Bor­bála, Csapó László Géza és dr. Sípos Anna Jolán, Debreczeny Pál és Tóth Katalin, dr. Osz­lánczl József és dr. Tóth Eva, Csehak János József és Nyíri Ilona Mária, Szabó László György es Juray Sarolta Kata­lin, Sárközi Kálmán és Zuber Terézia, dr. Szűcs László Béla és Túth Katalin, Szécsl József György es Váradl Anna, Báhr János Gábor es Sebestyén And­rea Viktória, Domonkos István József és C/.írttal Erzsébet Teré­zia, ölel János Sándor és Süli Ilona, Csonka Zoltán István és Dobó Katalin, Polgár Gábor Ká­roly és Czlrok Magdolna. Pál­talvl István Mátyás és Havrin­e.sák Zsuzsanna, Fábián Béla György és Szőnyl Erika Zsuzsan­na, dr. Pap János és Horcslk ibolya Eva, Bödő Zoltán és Szabó Eszter, dr. Koronthály Fe­renc és Piti Magdolna. Pálinkás Péter és Szűcs Rozália, Varga Imre és Dunai Franciska há­zasságot kötöttek. Születés: Ábrahám Józsefnek és Szalma Máriának József, Da­ka Sándornak és szurovecz Ka­talinnak Sándor. Németh Gézá­nak és Erdödl Jolánnak Ágnes, Clárgyán Lajosnak és Papdl Ro­záliának Lajos. Török Jánosnak és Márta Ilonának János, Csur­gó Józsefnek és Rltó Gizellának László, Lasancz Tibornak és Tur­buez Irmának Péter, Kerényt Istvánnak és Csonior Ilonának István. Balog! Zoltánnak és Ved­res Martának Katalin. Kovács Lajosnak és Taskovlcs Rozáliá­nak László Ferenc, Bárkányi álltáinak és Balogh Máriának Márta. Tóth Gyulának és Gclet Évának Eva Katalin. Jakab I,ászlónak és Szolga Ilonának Ilo­na Andrea. Zombor Gábornak és Lakatos Irénnek OabrlellH, Uhrin Gltonak és Nyíri Zsuzsannának Málvás László. Rácz Jánosnak és Csala Eszternek László, Far­kas Sándornak és Gombos Má­riának Zsolt. Simon Sándornak és Kókai Juliannának Judit Ka­talin. Vetró Istvánnak és Aos Jolánnak Jolán Andrea. Kiss Já­nosnak és Szekeres Piroskának Zoltán. Imre Barnának és Sz.ötri Erzsébetnek Zsófia. Rutai Jó­zsefnek és Prtréss Saroltának Tünde Erzsébet. Szakái László­c S/ás- Thalv/n-k A»»lla Zsolt. Bakacsl Miklósnak és Ke­méndy Angelikának AneeltVn. Vincze Sándornak és Vlrátth Gi­zellának Sándor. Csala Imrének és Abrahám-Tandsrt Ágnesnek Imre László, dr. Goba Attilának anyakönyvi hírek és dr. Hámor Katalinnak Ad­rién Marian, Klspéter Lászlónak es Nógrádi Máriának Zoltán, Ta­nács Szilveszternek és Vér Ilo­nanak Zoltán, Papp Ferencnek és Batta Juliannának Imre, Mu­csl Sándornak és Kovács Vero­nikának Sándor, Krisztin Jenő­nek és Szécsl Rózának Judit Etelka, Klri Istvánnak és Papdl Etelkának Zsolt István, Magyar Szilveszternek es Boldoczki Zsu­zsannának Szilvia Zsuzsanna, Kátal Antalnak és Mányi Iloná­nak Ilona Edit, Gyuris Istvánnak és Kovács Irénnek Csaba, Vidák Bélának és Berki Juditnak Ár­pád Attila. Nohel Józsefnek és Czakó Magdolnunak Zoltán, Hor­váth Józsefnek és Hamus Mag­dolnának Magdolna Mária, Mol­nár Jánosnak és szekeres Má­riának László, dr. Nemes Gábor­nak es dr. Vetéssy Zsuzsanná­nak Zoltán Gábor, Nagy-Berta Lászlónak es Apró Mariának Mária, Dánlel Jánosnak és Cze­ne Erzsébetnek Beatrix, Krajko Károlynak és Angyal Margitnak Tibor Károly. Molnár Sándornak és Bakó Ro/.ának Attila Akos, Nagy Lászlónak es Dékány Má­riának Anikó, Vincze Mihály­nak es Kiss Teréziának Mihály, Bacsó Ferencnek és Sáfár Iloná­nak Eva, Tóth Antalnak és Far­kas Erzsébetnek Róbert, Alattyán Sándornak és Csikós Idának Sándor, Apjok Mihálynak és Száraz Margitnak Emese. Jaka­bovlts Andrásnak és JSfier Ad­riennek Miklós Attila, Skrlonya Pálnak és Zslkó Rozáliának Já­nos Imre, Szélpál Bélának és Kádár-Németh Piroskának Erika Irén. Czene Józsefnek és Szek­marján Valériának Anikó Irén, Vásárhelyi Istvánnak és Dobai Irénnek Gábor, ürbán Mihály­nak és Dómján Lídiának And­rea, Hódi Imrének és Vass Ilo­nának Imre. Major Imrének és Mészáros Zsuzsannának Zsu­zsanna. Temesvári Mihálynak és Temesvári Magdolnának Éva Magdolna. Száraz Józsefnek és P ipn Évának Leonóra Tünde ne­vű gyermekük született. Halálozás: Budai Magdolna. Kelemen István. Bakos Zsuzsan­na. Baesa Tibor. Fareeó László. Fehér-Opletán István. Dávid Im­re, Besenyői Lajos, Süveges La­tomé Szabó Anna. Dékány Mi­hály. László M1bái"né IPiroska. Kirják Janka, Honvéd Józsefné Mucsl Rozália, Adok Mihály, Balasi Antal, Csipak Ferenc, dr. Katona Dávidné Schwarcz Berta meghalt. II, KERÜLET Házasság: Tanács Belu és Fe­kete Nagy Margit, Ráblk László é; Vída Rozália. Mihók Pál Mi­hály és Donáth Anna, Terhes­Kiss Gábor és Szabó Piroska, Bámóczhi József és Márton An­na, Ábrahám Lajos és Fekete Eva Ágnes. Varga Ferenc Bol­dizsár és Tóth Klára Mária há­zasságot kötöttek. Halálozás: Kovács Györgyné Szendrel Erzsébet, özv. Makal Józsefné Csanádi Erzsébet meg­halt. III. KERÜLET Házasság: Magyal Ferenc és Farkas Éva, Szekszárdi József Pál és Turkoly Gabriella, Pál­falvi Zsolt és Szekszárdi Mária Teréz, Sütő Csaba es Oláh Ho­na Anna, Balogi Kálmán István és Szakái Anna Mária. Füredi László és Domonkos Irén, Sin­dely Pál és Mtchel Ágnes Mária házasságot kötöttek. Születés: Juhász Istvánnak és Farkas Honának Hona, Sziráczki Zoltánnak és Sáringer Mária Ro­záliának Mária Zsuzsanna, Pe­recz Sándor Lászlónak és Krts­tó Rozáliának Sándor, Tari Jó­zsefnek és Mészáros Editnek Zol­tán László, Szabados Mihálynak és Fülöp Mária Magdolnának Tímea, Makra Sándornak és Né­meth Erzsébetnek József, Ga­ramvölgyi Lajosnak és Vörös Borbála Ilonának Lajos. Szabó János Lászlónak és Vaskó Mag­dolnának Zita, Puporka János­nak és Kolompár Máriának Ani­kó, Medgyesi Lászlónak és Ter­hes Annának Aranka, Kiss Jó­zsefnek és Sztankovics Julian­nának József Zsolt, Kovács Fe­renc Elemérnek és Horváth-Zsl­kó Erzsébetnek Ferenc, Komár Jánosnak és Szekeres Julianná­nak Gabriella Zsuzsanna, Braun Ferencnek és Szabó Klára Irén­nek Erika Klára, Komáromi Gyula Jánosnak és Jankó Évá­nak Éva, papdl Antalnak és Kozma Annának Ildikó. Bit Tamásnak és Széli Margitnak Beáta nevű gyermekük szüle­tett. Halálozás: Ábrahám Rudolf, Katona Istvánné Csonka Julian­na, Szlrovlcza Mátyásné Papp Veronika. Vajas Istvánné Ko­vács-Bandó Anna, Lászlóffy Ká­rolyné Bozó Mária Rozália, Cze­ne, János, Pintér Istvánné Ha­béi Júlia. Kőfalvy Andrásné Kis Mária, Hajdú Lászlóné Rácz Etelka. Sós Andrásné Tapodl Julianna, Herédl Ildikó, Király Ferenc, Gulácsl Mátvásné Ko­zenkal Etelka meghalt. Nem a paragrafus, a szemlélet a hibás Több mint két évtizede dolgozom a textiliparban, és tíz esztendeje vagyok párt­titkár. Munkahelyemen, a kenderfeldolgozó iparban a dolgozók többsége nő: a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat összlétszáma körül­belül 6 ezer fő, ebből a női dolgozók száma hozzávetőle­gesen 4 ezer. Figyelembe vé­ve ezeket a sajátosságokat, elmondhatom, nagyon örül­tünk, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a X. párt­kongresszus előtt behatóan foglalkozott a dolgozó nők helyzetével. Női munkatár­saim is hasonlóképpen he­lyeslik, hogy a pártszerve­zetek napirendre tűzték ezt a nagyon aktuális és fontos kérdést. Mi úgy érezzük, hogy a felsőbb pártszervek a dolgozó nők helyzetével sokkal jobban tisztába vannak, mint az alsóbb párt-, gazdasági és más szervezetek. Tapasztalataink szerint a nőknek az eltelt évtizedek alatt nem is a jogaikkal volt elsősorban problémájuk, mert törvényeink, paragra­fusaink eléggé pontosan, közérthetően és helyesen rögzítik mindazokat: a jogo­kat, illetve kötelezettsége­ket, amelyek bennünket megilletnek. Sokkal inkább hibás az emberek felfogása, a ma is megtalálható kon­zervatív gondolkodásmód. Tovább folytatva ezt á gon­dolatmenetet, szeretném hangsúlyozni, hogy amikor a munkában való helytállásról beszélünk, sokan csak a munkában való részvételt, a munka eredményét helyezik előtérbe, holott valójában nem Itt vannak a problé­mák. a gondok, inkább ta­lálható ellentmondás a bé­rezésnél, de legfőképpen az érvényesülésnél. A mi vál­lalatiunknál például 181 ve­zető beosztású munkakört tartanak nyilván, de ebből csak 40-et töltenek be nők, vagyis számarányukhoz mér­ten igen keveset. Pedig szak­mai felkészültségük sokkal többre is lehetőséget adna. Az én alapszervezetem te­rületén például az admi­nisztrációs munkakörben 11 férfi osztályvezető van 3 ezer 800 forinos alapfizetés­sel, a női osztályvezetők száma mindössze 5 fő, 4—300 forinttal kisebb átlagkereset­tel. Ha egy nő eléri, azt, hogy alkalmas magasabb munkakör betöltésére is, szinte szokás, hogy kineve­zése előtt sokkal hosszabb ideig kell bizonyítania, mint a férfiaknak. Egyik női mun­katársam közel két évig töl­tött be osztályvezetői mun­kakört, mire hivatalosan is kinevezték . Gyakran hallani, hogy a női dolgozók elmaradnak az általános fejlődésben, s ha vége a munkaidőnek, siet­niük kell haza, tehát kevés­bé lehet rájuk számítani a vállalaton belül, mint a fér­fiakra. Ellentmond ennek a nézetnek és felfogásnak az a gyakorlat, amely például nálunk is, az újszegedi szö­vőgyárban tapasztalható. Az én munkahelyi területemen 183 nő dolgozó közül 5-en végezték el a marxista—le­ninista esti egyetemet és 16­an a marxista középiskolát. Pártalapszervezetünk poli­tikai oktatásában is a részt­vevőknek háromnegyed része a nő dolgozók sorából kerül ki. Mint textilgyári sajátossá­got kell elmondanom, hogy az alacsonyabb keresetű ka­tegóriákban szinte kizárólag nőket találunk. A mi mun­katerületünkön például az 1500 forint alatt kereső 100 dolgozóból 97 nő és csak három férfi. A háromezer forint' felett kereső dolgozók között már fordított a hely­zet, nőt alig találni, csak férfit. A jó munka elismeré­sében hasonlóan hátrányba kerülnek a nők, nálunk pél­dául a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott a férfiak 43 százaléka, a nőknek viszont csak 19 szá­zaléka nyerte el ezt a ki­tüntetést. Ennyi munkahelyi hátrány után az egész társadalom, beleértve a családot és a férjeket ls, azt várja el, hogy a nő legyen türelmes, meg­értő. Ezt természetesnek tartják, pedig a dolgozó nők második műszakja ls tele van gonddal. Csak felsorolásként említem meg, hogy délután fonnyadt, hervadt zöldség­félét találunk az üzletben, naipokig szaladgálunk kis ér­tékű, de mégis nélkülözhe­tetlen közszükségleti cikke­kért, kilométereken át kell gyalogolnunk, hogy gyerme­keinket a bölcsődébe vigyük, és így tovább, és így tovább. Nagyon helyesnek tarta­nám, ha a napközik kezdési ideje megegyezne a gyárak műszakjainak kezdésével, hogy ha nem csak a belvá­rosban építenének ki és tar­tanának fenn korszerű üz­lethálózatot. hanem a nagy­körúton kívül is, ha elérhető áron biztosítanának a dol-' gozó nők számára akár az üzemi konyhákon, akár a vendéglőkiben olcsó ebédet és vacsorát, s ha az újonnan épülő és terebélyesedő lakó­negyedünkben, Tarjánban is mielőbb megoldanák az üzle­tek felépítését és a szolgál­tatóhálózat megteremtését. Azt ls helyeselnénk, ha a? anyasági segélyben részesülő dolgozó nők vállalatuKnál ne csak jogilag lennének állo­mányban, hanem effektíven is, hogy az igy felszabaduló béralappal jobban ösztönöz­hetnék a termelőmunkát vég­ző nőket. Végül ugyanazt szeretném hangsúlyozni, amit e cikk elején is elmondtam, hogy nem a paragrafus, ha­nem a szemlélet, a gyakor­lat a hibás. Kónya Sándorné párttitkár, KSZV újszegedi gyára Ászódy János: A kriminalisztika kalandos története A bíró az engedélyt megtagadta. Ugyanis az angol törvények igen határozott utasításo­kat tartalmaztak valamely vádlott előzőleg el­követett bűncselekményeire vonatkozóan: egy újabb peren nem leheteti kérdéseket feltenni valamely régi ítélet kapcsán, mert ez befolyá­solhatta volna az esküdteket. ... A véd tanúi­ként megidézett kárvallottak kihallgatásakor Ottilie Melssonier megjegyezte: ,A szélhámos jobb füle alatt kis forradást figyeltem meg. Most nem látszik..." Hiába kapaszkodott bele Gill ügyvéd-ebbe a kijelentésbe, hiába követelte szakértől vélemények meghallgatását — a bíró figyelemre sem méltatta. Becket bűnösnek ta­lálták, és hét év börtönbüntetésre ítélték. Adolphe Beck 1901. július 8-án hagyta el a börtönt. Megmaradt vagyonkáját arra költötte. hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Még "az 1877. évi periratok felülvizsgálását sem sikerült elér­nie. Igy telt el csaknem három esztendő; 1904 áprilisának egyik napján Adolphe Beck drá­máját újra műsorra tűzte az élet, ez a gyak­ran oly kíméletlen rendező. Április 15-én Bec­ket ismét feltartóztatta egy nő az utcán: „Ma­ga az, aki elszedte tőlem ékszereimet és pénze­met!" — kiáltotta. És a lidércnyomásos jelenet ugyanúgy folytatódott, mint az első alkalom­mal. Felesleges lénne tehát részletekbe bocsát­kozni. Amikor 1904. június 27-én Beck Ismét a bíróság előtt állt, öt nő vádolta csalással. Es az esküdtek még aznap bűnösnek is nyilvánították. Csakhogy Crantham bírót, miután a vádlott beszédéi meghallgatta, kétsegek fogták el. (Itt megjegyezzük, hogy az 1896. évi per idején az angol törvények még nem tették lehetővé a vádlottak szamara a szóbeli védekezést.) A bí­ró elnapolta az ítélethirdetést; Becknek ezúttal, hogy úgy mondjuk, szerencséje volt. Tíz nappal később, 1904. július 7-én este, Kane öetektívíelügyelő szokott esti ellenőrző látogatá­sát végezte a Tollenham Court Road-i rendőr­állomáson. Unottan hallgatta a szolgálatos altiszt jelentéséi arról az egyénről, akit két állástalan színésznőtől elcsalt gyűrűk eladasa közben tar­tóztattak le ... Kane hirtelen felfigyelt, s be­hatóbban érdeklődött, mit mondott a két szí­nésznő. Nagy volt ámulata, amikor a feljelen­tésből ugyanolyan részletek derülek kl, mint amilyenekkel Beck perében találkozott — gaz­dag lord, jaehtkirandúlás, hamis csekk. Belé­pett a letartóztatott cellájába, s a meglepetéstől szinte földbe gyökerezett a laba: Beck hasonmá­sát látta maga előtt! Csakhogy ez valamivel idősebb és testesebb volt Becknél. A második perben szereplő öt károsult nőt már másnap szembesítették a letartóztatottal, Wllliam Tho­masszal. Mind az öten fenntartás nélkül úgy nyilatkoztak, hogy ez volt az az ember, aki rá­szedte őket. Beidézték az elsó perben szerepelt nőket is. Es ők is, valamennyien, sajnálkozva ismerték be, hogy valóban ez a Thomas volt 7,lord Salisbu'ry", nem pedig a szegény Beck. Thomas végűi is kénytelen volt bevallani, hogy ő John Smith. A Scotland Yard összeállí­totta a szélhámos — cselck- és hitellevél-hamisí­tó — meglehetősen terjedelmes priuszát; még az is kiderült róla, hogy 1896—1903 között (te­hát Beck pere után) — jóllehet fogalma sem volt gyógyászatról — „orvosként" működött az Egyesült Államokban. A brit belügyminisztérium sietett szabad lábra helyezni Becket. akinek kártérítésként 5000 fontsterlinget adtak. Az igazsiigszolgáltatás balfogása azonban — amely vitathatatlanul be­bizonyította az ósdi azonosítási eljárások fogya­tékosságait — óriási botrányt keltett Angliában. A kormány vizsgáló bizottságot alakított, s meg­szervezték az ítélőtáblát, amely, addig nem léte­zett. (Folytatjuk..) NAPI KISLEXIKON a lakbérek új rendszeréről A lakásépítés, felosz­tás, és a fenntartás, va­lamint a lakbérrendszer ellentmondásainak fel­oldására egységes elvek alapján szükséges a lak­béreket újra rendezni. 0 Nyereség? A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számá­ra a lakásépítés és -fenntartás nem nyere­ségszerzést. hanem tár­sadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lak­bér nem tartalmazhat sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső la­kások pótlásának fede­zetét). A lakbérrel szemben azonban jogo­san támasztható az az igény, hogy fedezze, vagy legalábbis közelít­se meg a lakóházak fo­lyamatos fenntartási költségeit. (Üzemeltetés, karbantartás és felújí­tás.) Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre emelik. 0 Egyformán? Lakbéremelést orszá­gos érvényű. , központi szabályozás keretében a megfelelő felszereltségű (komfortos) lakásokra terjesztik ki. Nem kell emelni a komfort nél­küli lakáRok bérét, csak akkor, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát. minőségét, komfortját és település­csoportok szerinti elhe­lyezését figyelembe vé­ve — használati érté­kükkel arányosan hatá­rozzák meg. A sajátos­ságokra figyelemmel le­vő helyi szabályokat a tanácsok állapítják meg. A lakások kategó­riába sorolása, a lakbé­rek lakásonkénti megál­lapítása. a bérbeadó ta­nácsi szervezet feladata. 0 Eltérések? Az új lakbértarifát a kormány állapítja meg a fenntartási költségek­kel arányosan és a la­kások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategó­riákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meg­levő eltérése kiegyenlí­tésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhe­tők. illetve csökkenthe­tők. \ jelenlegi lak­bérpótlék-rendszer meg­szűnik. 0 Magánházban? A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál, a tu­lajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányo­sabb figyelembevételé­vel lakbéremelés halt­ható végre. Mégpedig az állami lakások lak­béréhez igazodva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom