Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

REDŐ. 197C. AUGUSZTUS I 3 Magyar­algériai megállapodás Szén helyett földgázzal Befejeződött az újszegedi szövőgyár erőteiepének korszerűsítése Dr. SzaLri Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Idris Jazairy, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság Külügyminisztériu­mának főosztályvezetője hét- | S ha valahol jók ' főn a Külkereskedelmi Mi- j adottságok, akkor nisztériumban gazdasági, együttműködési megállapo­dást írt alá. A megállapodás értelmé­ben Magyarország Algéria gazdaságának fejlődéséhez hitelt rryújt, amelynek kere­tében Algéria különféle komplett gyárberendezése­ket, felszereléseket vásárol­hat; a megállapodás értel­mében magyar szakértők vesznek részt a szállítandó gyárak üzembehelyezésében, az algériai szakemberek kép­zésében. A tárgyalásokon részt vevő delegációk megállapították, hogy a két ország kereske­delmi forgalma az elmúlt évben jelentősen fejlődött. A magyar export zömét textil­méteráruk, fémtömegcikkek, izzólámpák, alumíniurp nyí­lászáró szerkezetek képezték. A közelmúltban az algíri stadion részére magyar vál­lalattól rendelték meg az eredményhirdetőket és tár­gyalnak gyümölcs- és para­dicsom-konzervgyár vásárlá­sáról is. Tavaly számottevően nö­vekedett az Algériából szár­mazó magyar import, amely­nek jelentős része a lakos­ság ellátásához szükséges cikk, többek között narancs, gyümölcslé, lencse, a ma­gyar vállalatok importálnak Algériából parafát és na­gyobb mennyiségű foszfátot is. Lépésről lenesre válik va­lóra az a népgazdasági tö­rekvés. hogv a szüárd ener­giahordozókról minél na­gyobb arányban térjünk át a szénhidrogén alapú bázisra. a helyi Szegeden azok, hiszen a szénhidrogén­medence kellős közepén va­gyunk. Helyzeti előnyünk is van. hiszen a közvetlen kör­nyezet olcsóbban tud.ia hasz­nosítani az olajtermelést kí­sérő földgázt. Szeged város párt- és tanácsi vezetői rég­óta szorgalmazzák. hogv ahol csak lehetséges, térje­nek át széntüzelésről föld­gázra. A tegnapi napon ..tettek pontot" ünnepélyesen a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat újszegedi központi gyá­rában a gáztüzelésre való át­térés végére: felavatták a gyár földgáztüzelésre átala­kított erőtelepét. Beck Ta­más igazgató-főmérnök el­mondta. hogy az újszegedi gyár régebben naponta át­lagban 6—7 vagon szenet tü­zelt el kazánjaiban, s ennek érdekében fenntartott saját vasúti iparvágány-hálózatot, vontatómozdonyt. csillepá­lyát teljes felszereléssel és jelentős létszámmal. A vállalat főenergetikusa. Marusin Imréné villamos­mérnök részletesen beszá­molt a földgáztüzelésre való áttérés programjáról, gazda­sági eredményeiről. Az új­szegedi gyár erőtelepén négy darab kazánt alakítottak át gázfűtésre. 850 négyzetméter fűtőfelülettel és óránként 20 nyeit. X kazánok hatásfoka 8—10 százalékkal javult é6 12 fővel kevesebb ember ele­gendő a gyár energiaterme­léséhez. Az évi megtakarítás több mint 1 millió forint Csupán a tüzelőanyag-költ­ségnél 600 ezer forintot spó­rolnak meg. arról nem is be­szélve. hogy a szén fűtésnél milyen mostoha körülmé­nyek voltak: nehéz ésszeny­rtyező munka. Most a haj­dani kazánfűtök a legmoder­nebb műszerek előtt, való­ban fehér köpenyben végez­hetik- munkájukat, amely vi­szont jelentősen nagyobb képzettséget igényel, mint a tonnakalória teljesítménnyel, szeneslapát „kezelése". Az A rekonstrukcióra körülbelül 4 millió forintot költöttek, amely ősszegből csupán a műszerek ára kereken 1 mil­lióba került. Néhány adat szemléltetően érzékelteti a régebbi széntü­zelés hátrányait, s az új. mo­dernebb energiahordozó elő­újszegedi gyárban ezentúl nem füstölnek a kémények, nem gördül be többé szén­nel rakott vagon a gyár ka­puján. helyette csővezetéken át. jut el a fűtőanyag a gyár­ba. amelyből naponta átla­gosan 1400 köbmétert éget­nek el. Forróság a rendelőben Nyári betegségek - Mosatlan gyümölcs, napszúrás Fülledt levegő, türelmet­len betegek, cementesvödrök fogadnak a Madách utcai körzeti rendelőben. A rosz­szul szellőztethető váróte­remben homlokukat töröl­A SZÁZADIK. A Magyar Hajó- és Darugyár balaton­füredi gyáregységében — az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére — 1962 óta készülnek- folyami tolóhajók. Ebben az évben vízre bocsátják a századikat. A tolóha­jók mellett más — hazai forgalomra szánt — vízi jármű is készül. Képünkön: Szerelik a haió vázszerkezetét Programozható varrógép "A" Lucznik márkájú len­gyel varrógepek kiállítását másodszor rendezte meg a Centrum áruházban a Vari­mex lengyel külkereskedelmi vállalat és a VIDIA szegedi kereskedelmi vállalat. A lengyel partner igazi keres­kedő módjára hozta el gé­peit: nemcsak kiállítja azo­kat, hanem munka közben is bemutatja őket. Eljött a gyár mérnöke is, aki szak­tanácsokat ad a Lucznik var­rógépek tulajdonosainak. A már ismert és általá­ban kapható típus mellett három újdonság hívta fel magára a figyelmet. A kis helyen elférő, nagyon prak­tikus táska-varrógépek és a szekrénybe építettek, me­lyek bútorként is „megfér­nek" a lakásban. Főként e típusok beszerzéséről érde­mes lenne gondolkodni, mi­vel a mai, kis lakások igé­nyeinek felelnek meg. A ki­állítás voltaképpen piacku­tató célokat szolgál. Elsősor­ban azokból a gepekból ren­delnek majd, melyek kánt nagy lesz az érdeklődés. Újdonság a programozható, automatikával felszerelt var­rógép is. Programozása na­gyon egyszerű. Két számo­zott gomb forgatásával 24 féle főbb varratminta állít­ható be, melyeket 68 féle változat egészít ki. A gép a beállított program alapján automatikusan varr hímzés­mintákat, gomblyukaz és sok más műveletet is elvé­gez. A kiállítás jó kereskedelmi tevékenység jele. A piacku­tatás eredményei alapján a vásárlók igényei szerint bő­vítik majd a választékot. A kiállítást a szegedi VIDIA kereskedelmi vállalat ren­dezte, most először külföldi partnerrel, külkereskedel­münk egészséges decentra­lizálódásának jegyében. Meg kell említeni, hogy a Cent­rum Áruház is ragaszkodott jó hagyományaihoz: a be­mutatott gépeket a kiállítás ideje alatt meg lehet vasa­rolni. getve zúgolódnak a bebocsá­tásra várók. Az emberiesség­re apellálnak, nem a legvá­logatottabb szavakkal. Nem gondolva arra, hogy odabent a rendelőben is emberek vannak és igyekeznek helyt­állni az átmenetileg rende­zetlen körülmények között is. Négy körzet betegeit két helyiségben látja el négy or­vos megosztott délelőtti és délutáni rendelésen. Most, hogy kőburkolatot kap az eddig műanyaggal bevont padló, az egyik rendelőt a munkások vették „kezelés alá". — A nyár ellenére renge­teg a beteg körzetünkben — mondja dr. Szojka Zsolt. A jelenlegi helyiséggondok mi­att két körzetet kénytelenek voltunk összevonni, ez be­tegtől is, orvostól is nagyobb türelmet igényel. — Általában hány beteg jön ide, naponta? — Az elmúlt. héten volt olyan nap. amikor 180 bete­get jegyeztünk be — mutat­ja a nyilvántartást az asz­szisztensnő. Közben egymást érik a pa­naszok. Idős bácsi a lábát fájlalja. Aggódva figyeli vizsgálat közben az orvos ar­cát, aztán issza minden sza­vát. Nagyot hall, nehezen érti a beszédet. Újra kérdez, ismétli a válaszokat. Az or­vos cseppet sem tettetett tü­relemmel elégíti ki a kérdé­sekkel ostromlót. — Legtöbben keringési za­varokkal jelentkeznek. Sok az idős beteg. Leggyakoribb panasz a magas vérnyomás és az izületi megbetegedések. Marina Vlady-frizurás if­jú h'ölgv lép be az ajtón. Hosszú távú gondolkodók H árom-négy évvel ezelőtt a gazdasági reform bírálót között még szép számmal voltak olyanok, akik attól tartottak, hogy a vállalatok növekvő önállósága nyomán erősödnek majd a spontán, anarchisztikus ele­mek népgazdaságunkban, veszélyeztetve elért eredménye­inket, a tervszerű szocialista fejlődést. A legutóbbi két, és fél év tapasztalata azonban rácáfolt az aggályoskodókra: a harmadik ötéves terv magasabb színvonalon teljesül, mint azt valaha is remélhettük. Nem volt megtorpanás, törés a fejlődés folyamatában, sőt, a tervgazdálkodás ma­gasabb szintre emelkedett, felsőbb osztályba lépett. Ezt bizonyítja, hogy javult a munka hatékonysága, s a nem­zeti jövedelem az ipari termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal növekszik a harmadik ötéves tervben. A negyedik ötéves terv, amelynek kidolgozásán már párhuzamosan dolgoznak a kormányszervek és a vállala­tok, a népgazdaság fejlesztésének új távlatait nyitja meg. A jövő formálásából, az 1971—1975-ös esztendők arcula­tának kialakításából tevékeny részt vállalnak kezdemé­nyezéseikkel a vállalatok, a szövetkezetek gazdasági, mű­szaki szakembereinek tízezrei. Felelősségteljesen mérlege­lik a népgazdaság helyzetét, lehetőségeit, a negyedik öt­éves terv irányelveiben is vázolt célkitűzéseiket, a köz­gazdasági eszközök által diktált eljárásokat, a vállalat pia­ci kilátásait, értékesítési lehetőségeit, a gyártmány- és gyártásfejlesztés követelményeit. Vagyis reálisan számba­veszik azokat a kereteket, amelyek a vállalatuk mozgási lehetőségeit objektíve behatárolják. De nem azért, hogy leszereljék a magasba törő kezdeményezéseket, a bátor kockázatvállalást, a minőségi lényegi változásra irányuló törekvéseket hanem azért, hogy megismerjék a szárnya­láshoz szükséges felhajtóerőt, az aerodinamikai törvény­szerűségeket. Merjünk lelkesítő, nagy célokat kitűzni minden válla­latnál — így fogalmazhatjuk meg napjaink feladatát. Á negyedik ötéves terv irányelveiben kitűzött célok: a 400 ezer lakás felépítése, a fogyasztás 30 százalékos növeke­dése. a jobb hús- és gépkocsiellátás, a kiemelt fejlesztési programok mind. mind ilyen lelkesítő célok. A vállalatok vezetői szintén közölhetik majd dolgozóikkal a bérfejlesz­tés nyereség alakulásától függő előirányzatát, feltételeit, a lakásépítés hozzájárulásait, a helyileg kiemelt gyárt­mány- és gyárt'ásfejlesztés öt évre szóló feladatait. Vállalati szinten szerények az anyagi lehetőségek és nem látványosak a feladatok — mondhatják a beavatot­tak. Olyanok, amilyet éppen érdemelnek — válaszolhat­juk erre, hiszen mindenütt helyileg szabják meg a mércét alacsonyan, vagy magasan a feladatokat és az igényeket. A vállalatok között számottevő különbségek lesznek 1975­Láz. gyomorrontás. Akárcsak ; ben, attól függően, hogy hol milyen feladatok végrehajtá­a következő sápadt kislány­nak, háromnapos fekvést, te­át és gyógyszerszedést ja vall az orvos. — Nyáron gyakrabban ta­lálkozunk ezzel a jelenséggel. A mosatlan gyümölcs, állott étel fogyasztásának a követ­kezmenye. — Milyen más nyári be­tegségekkel kopogtatnak be leggyakrabban? — Járványos megbetege­dés most nincs. A náthától, torokfájástól szenvedők épp annyian vannak, mint álta­lában- télen. Előfordul, hogy napszúrás miatt kell valakit ágyba fektetnünk. Hétfőn például hárman jöttek a ren­delőbe erős napozás okozta tünetekkel. A motorcsónak­verseny lázában tovább ma­radtak napon a kelleténél. Mindannyian szenvedünk a melegtől. Nem lehet ablakot nyitni, csak húsz centis résen jön be kevés levegő. Nincs mit tenni, így tervezték. Megtudom, hogy az orvosi diploma szúnyogháló-szere­lésre, villany- és kilincsjavf­tásra is jogosít. Meg aztán azzal az ablakkal is kellene valamit csinálni —l Ch. A. sára mernek vállalkozni. A lehetőségek persze hosszabb távon sem korlátlanok. De öt esztendő alatt az adott le­hetőségek keretein belül is lényegesen meg lehet változ­tatni a termelés, a gyártmányok, a piacok összetételét, a technika, a termelékenység színvonalát, a szervezettséget, a munkások, a vezetők felkészültségét. A vállalati ötéves tervek részleteinek kidolgozásában, a szükséges elemzések elvégzésében sok osztály sok dol­gozója vesz részt. Am a koncepciók, a stratégia kialakítá­sában a felkészült és tehetséges vezető egyéniségek szerepe elvitathatatlan. A szakismereteken, a megalapozott nép­gazdasági, piaci és műszaki információkon túl bátor kép­zelőerőre van szüksége annak, aki 'a szokványos, a rutinon túllépve a holnapot körvonalazó kollektíva ihletésére, len­dületben tartására vállalkozik. Nagy próbatétel ez a kö­zéptávú tervezés, az irányító posztokat betöltők számára, s az előrelátás mértéke, színvonala akaratlanul ls a veze­tői tehetség, a korszerű gondolkodás tükörképévé válik. a z éves operatív programok — többnyire csak ilye­nek készültek idáig a vállalatoknál — nem befo­lyásolhatják lényegesen a fejlődés menetirányát, öt évre előre viszont már lehet olyan terveket összeállí­tani, amelyek, ha nem is 180, de legalább 90 fokos fordu­latot visznek a munkába. (Az persze kívánatos, hogy gon­dolják végig a 180 fokos fordulat lehetőségét is a hosszú­távú 10—15 éves vállalati tervekben, s ennek kidolgozot­tabb részlete szóljon a legközelebbi öt esztendőre.) S az ötéves terv olyan fő irányvonalat ad, amelynek alapján jobb éves tervek is készíthetők, s a váratlan helyzetekben szükségessé váló operatív döntések hosszabb távú kihatá­sait szintén mérlegelni lehet. Megfelelő előrelátással elke­rülhetők tehát a rögtönzések a félmegoldások a napi mun­kában. Kovács József Szegeden tanulnak a tisztképző főiskola elsőéves hallgatói A Kossuth Lajos katonai főiskola határőr- és karha­talmista tagozatának első­Új telefonkönyv készül Többen szóvá tették, hogy a telefonhálózatba újonnan bekapcsolt készülékek tulaj­donosainak nevét, telefon­számát nem hozta nyilvá­nosságra a posta. De a leg­utóbbi, 1968-ban kiadott te­lefonkönyv nemcsak az új­donsült előfizetőkről, de az időközben történt változa­tokról sem nyújt tájékozta­tást. Javaslatok születtek, melyek közül legkézenfek­vőbbnek az látszott, hogy időnként nyomtasson a posta pótjegyzéket és juttassa el a telefontulajdonosokhoz. A kéréssel Heine Károlyt, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési osztályának veze­tőjét kerestük fel, aki el­mondta, hogy idő és nyom­datechnikai okok miatt az ötlet nem megvalósítható. A már telefonnal rendelkezők és az idén telefonhoz jutók viszont már mindannyian szerepelnek majd az 1971. első negyedére napvilágot látó városi távbeszélő név­sorban. éves hallgatói tegnap, hétfőn Szegeden kezdték meg ta­nulmányaikat, illetve kato­nai szolgálatuk töltését. Sze­geden található ugyanis a tisztképző főiskola kihelye­zett határőr és karhatalmis­ta tagozata. A főiskolára be­vonultak az újonckiképzés után első évüket Szegeden töltik, majd Budapesten folytatják tanulmányaikat. A főiskola hallgatóit köszön­tötte Dudás István is, a ha­tárőrség kerületi parancsno­ka. A főiskola hallgatói az is­kola elvégzése után tanári diplomát is kapnak. Román pártmunkás­küldöttség hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn román pártmunkás küldött­ség érkezett Budapestre. A küldöttséget Andrei Cerven­covic, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője vezeti. A Ferihegyi repülőtéren Tóth Mátyás, az MSZMP KB osz­tályvezetője fogadta a kül­döttséget. Jelen volt Dumit­ru Turcus, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom