Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

PÉNTEK, 1976. AUGUSZTUS 38. 3 Magyar felszólalás ENSZ-értekezleten Az Egyesült Nemzetek kereskedelmi és fejlesztési értekezlete (UNCTAD) tanácsanak szerdán megnyílt 10. ülésszakán a szocialista országok csoportja nevében Nyerges János, a magyar kormánynak a nemzetközi gazdasági szervezetek mellé rendelt külön megbízottja, hazánk küldöttségének vezetője szólalt fel. Kijelentette, hogy a szocialista országok az UNCTAD létrehozását abból a meggondolásból segítették elő, hogy az a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az igazságosabb nemzetközi munkamegosztás kialakításához járul hozzá. Nyerges János, külön kiemelte, hogy hazánk felszabadulása egybeesik az ENSZ évfordulójával isi Ha kedvez az időjárás: Nyolcmillióval több tégla Kevés a munkáskéz — Pusztított a zivatar a Kinek kongresszusa? Az elmúlt években nyugvópontra jutott a téglapiac, a kínálat lassan nagvoob volt, mint a kereslet. Ebben jelentős szerepet játszott az a tényező is, hogy a lakóépületek bizonyos hányadát már előregyártott házgyári termékekből szerelték össze Szegeden is. Az idei esztendő azonban felborította a kialakult egyensúlyt, mert a belés árvizek pusztítása miatt legalább 300 millió darab többlet téglára van szükség, mint amennyit a hazai téglagyárak az idei termelési programjukba állítottak. A téglaipar vezetői gyors szómvetést készítettek, s olyan ígéretet tettek, hogy elegendő falazóanyagot szállítanak a szabolcsi falvakba, valamint a Tisza és a Maros menti helységek összedőlt, megrongálódott házainak felépítéséhez. A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat gyarait sem kímélte meg a víz, a szöregi, a makói és az apátfalvai téglagyárakban hetekig állt a munka, a szegedi és a vásárhelyi gyárak dolgozói közül sokan pedig a folyók gátjain szorgoskodtak. A vallalat vezetői az árvízveszély elmúltóval rendezték a sorokat, s ügy határoztak, hogy nyolcmillió darab égetett téglával többet termelnek, mint amennyit a korábban mególlapitott — de jelentősen mérsékelt —, terv megkövetel tőlük. Az eredeti elképzeleseket keresztül húzta a kora tavaszi belvíz, amely több téglagyári agyagbányát vízzel árasztott el, s bánvászás helyett vizet Nagyszabású seregszemle Sajtótájékoztató a ma nyíló mezőgazdasági kiállításról (Kiküldött munkatársunktól.) Tegnap délelőtt Budapesten, a MÉM kiállítási irodáján sajtótájékoztatót rendeztek. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette az újságírókkal a pénteken megnyíló 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár programját. Elmondotta, hogy a magyar mezőgazdasági kiállítások több mint százéves történetében • még nem volt példa ilyen nagyszámú. összesen több mint 500 vállalat, intézmény és cég szereplésére, mint ezen a mostani nagyszabású nemzetközi seregszemlén. Az idei nagy parádé hazank felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kerül sorra. A három évvel ezelőtti kiállításhoz viszonyítva húsz kásainak szorgalma, alkotó energiája jól tükröződik, s valamennyi pavilonon, bemutató termen, kiállító épületben megtalálható ez a gondolat. A karszerű falubemutató is ezt szolgálja, az embert állítja központba. Kidomborodik a vásár! jelleg is. Tenyész- és haszonállat aukciókat, szerveznek. ezeken a hazai és külföldi nagyüzemek megvásárolhatják a felhozott tenyész- és haszonállatokat. Nagyszabású az élelmiszeripar bemutatója. Hiszen az élelmiszeripar termelése megkétszereződött az elmúlt két évtizedben. Bőséges és gazdag a választék. A háború előtt hazánkban egy fogyasztóra 33 kilogramm hús jutott, napjainkban 57—59 kiló. negyedszázaddal ezelőtt 5 kiló tojás, most 12 kiló. ötven százalékkal több lési eredményeket, hanem felüdítenek is. A nyugat-európai országokból is szép számmal jelentkeztek, összesen 50 kiállító; Angliából, Ausztriából, Belgiumból, Dániából, Franciaországból, Hollandiából, Svájcból és az NSZK-ból. Azok a cégek tartanak bemutatókat, amelyekkel a magyar partnerek már eddig is jó üzleti kapcsolatot teremtettek. A legutóbbi mezőgazdasági parádén egy millió 200 ezer látogató vonult fel. Az idén a rendezők többet várnak. Joggal. Hazánk negyedszázados fejlődését méltóképpen dokumentáló, reprezentatív, nemzetközi értékű tapasztalatcserén ez a kívánság nem alaptalan. Ma reggel 9 órakor ünnepélyesen nyitják meg a kiállítást, a nagyközönség részére délután 14 órakor tárják ki a kapukat. Sz. Lukács Imre szivattyúztak a munkások, így kapták a Szeged környéki téglagyárak azt a feladatot. hogy legalább az eredetileg meghatározott mennyiséget gyártsák le, amely végeredményben a nyolcmillió többletet jelentené. Most újból érdeklődtünk a téglaipari vállalat főmérnökénél, Tóth Lászlónál, hogy milyenek a kilátások, van-eremény arra, hogy a környékbeli téglagyárak eleget tesznek vállalásaiknak. A válasz nem éppen egyértelmű, bár a vállalat vezetői bíznak abban, hogy sikerül az iden összesen 107 millió darab téglát gyártaniuk, amely valóban 8 millióval több, mint amennyit meghatároztak. A természet azonban továbbra is mostoha a téglagyárakhoz. A legutóbbi nagy esőzések, zivatarok körülbelül 1,5 millió darab nyerstéglát tettek tönkre, s megzavarták az agyagbányák munkáját is. A makói téglagyárban valósággal szétmosta a zivatar a száradó téglákat, a szentesi gyár udvarára pedig oly nagy mennyiségű eső hullott, hogy az égető kemence alját is elöntötte a Somogyi Károlyné felvétele Részletek a lengyel pavilonból százalékkal több gazdaság szerepel ezekben a napokban fővárosunkban, a kiállításon a teeszek száma is gyarapodott; amíg 1967-ben 1035, az idén má.r több mint 2 ezer 200 bemutatót tartanak a vásár területén, ötvenöt nagyvállalat, gazdaság és intézmény állít ki. a Művelődésügyi Minisztérium a magyar falvak negyedszázados kulturális fejlődését, az egészségügyi minisztérium az egészségügyi helyzetet, az Országos Vízügyi Hivatal, a vízgazdálkodást, nem utolsósorban az ár- és belvízvédelemben, a községek közművesitésében elért eredményeket szemlélteti. Ezen a ..világtalálkozón", jól tapasztalhatják a látogatók, hogy egy rombadöntött ország mezőgazdasága hová jutott el. milyen eredményeket mondhat magáénak és a jövőben mire vállalkozik. Az alkotó ember, a helytálló ember, .a mindennapok munzöldséget. hetven százalékkal több gyümölcsöt fogyaszt minden magyar allampolgár. Emellett jut a külföldi piacokra is, a magyar áruknak márkája, jó híre van, s ma már minden hetedik hold exportra terem. Ez a kiállítás teljes vertikumban mutatja be a mezőgazdaság és az ipar kapcsolatát. A jubileumi év gondolata jut kifejezésre abban is, hogy a magyar kiállítók mellett hét európai szocialista ország: Szovjetunió, Bulgaria, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Lengyelország, NDK és Románia nemzeti bemutatóval szerepel. Mongólia fotódokumentációs anyagot küldött. Természetesen a baráti or-' szágokból rengeteg mezőgazdasági gép is érkezett. Az ízléses, szemet gyönyörködtető pavilonok nemcsak jó tanulságul szolgálnak, bemutatják a jellemző termékeGázügyet vizsgált a népi ellenőrzés Á tanácsülésen elhangzott felszólalásokban. írásbeli bejelentésekben többen szóvá tették, hogy a Szegedi Építőipari Ktsz gázszerelő részlege túlságosan drágán dolgozik. A népi ellenőrök vizsgálata a panaszok jogosságát állapította meg. Az ellenőrzések tapasztalatait megtárgyalta csütörtökön Szegeden tartott ülésén a Csongrád megyei NEB is. Rámutattak arra, hogy a ktsz — néhány kisiparost kivéve — jelenleg konkurrencia nélkül szereli-javítja a lakosságnak a különféle gázkészülékeket, egyedi helyzetét arra használja fel, hogy a szabadáras szerelési-javítási díjakat túlságosan magasan, az állami árakat jóval meghaladó szinten állapítja meg. A számlákon egyes esetekben olyan anyagokat is megfizettetnek, amit nem építettek be. Sokszor többet számláznak a ténylegesen munkával eltöltött időnél is. A népi z alapszervezeti taggyúleseken még csak a legutóbbi újjáválasztás ota eltelt időszakban végzett munka elemzése, értékelése a feladat, de teljesen természetes, hogy nem tudnak megállni ennél sem a Deszámolók. még kevesbé a felszólalások. Tovabbnéznek. hiszen közkézen vannak már a X. pártkongresszus irányelvei, ismerkednek megállapításaival. ízlelgetik azok tartalmát, s hol csak emlékezetből, hol a IX. kongresszus határozatát elő is szedve, összehasonlitásokat tesznek: hogyan gondoltuk akkor, mi most a véleményünk? Az emlékezet persze néha csal, vagy legalábbis torzít. Igv fordulhat elő, hogy valakinek csak az rémlik, hogy a legutóbbi kongresszuson sok szó esett a mezőgazdaságról, a parasztság munka- és életkörülményeinek változásairól, s mivel ő ipari dolgozó, úgy gondolja, hogy ha a IX. kongresszus ,,a parasztok kongresszusa" volt, legyen a X. a ..munkások kongresszusa". Jól emlékszik? Téved? Feltehetjük így is a kérdést: kié is a pártkongresszus? A választ egyetlen mondattal is meg lehet adni. de még mielőtt ezt tennénk, próbáljuk meg talán a tények alapján felidézni a legutóbbi pártkongresszus munkájának tartalmát. Legalábbis azt a részt, mely a most adott kérdések helyes megválaszolásához hozzásegíthet. Négy évvel ezelőtt, 1966-ban, egy rendkívül fontos időszakot zártunk a magyar mezőgazdaságban. A VIII. kongresszus 1962-ben azt szögezte le. hogy „A termelőszövetkezeti mozgalom "a legfontosabb lépés az egységes szocialista szövetkezeti parasztsag kialakulásanak útján." A IX kongresszus határozata viszont már kijelenthette: „Megkezdődött a szocialista parasztság egyseges szocialista osztállyá alakulása." A kettő közti különbség nemigen kíván magyarázatot. Mégis egy kis emlékeztető: a munkásosztály már a múlt rendszerben szövetségben harcolt a dolgozó parasztsággal a kizsákmányolás ellen. A felszabadulás után szövetségüket a parasztság ezeréves földéhségének kielégítése, a földosztás fűzte meg szorosabbra. A munkásosztálynak azonban „könnyebb dolga" volt víz. s a tűzoltóságnak kellett ! A gyárak allami tulajdonba vétele, s az a tény. hogy élsegitséget nyújtani nagy tel- I csapatának, a kommunisták pártjanak vezetésével egyjesítményü szivattyúival. ; séges. erős osztállyá válhatott, lehetővé, sőt természetes A téglagyáraknak azonban kötelességévé tette az osztalvharc vezetését, az új társamost nem az időjárás okoz dalmi rend kialakításáért vívott küzdelemben az oroszlánrész vállalását. A két alapvető osztály, a munkásság és a parasztság közül a munkasságra hárult az a feladat is, hogy együtt a dolgozó osztályok legjobbjaival, a szocialista útra vezesse a parasztságot. Ennek a folyamatnak a győzelmeit, éppúgy mint buktatóit. mindannyian jól ismerjük. A IX. pártkongresszus 1966-ban már arról számolt be, hogy a parasztság szinte teljes egészében a szocialista útra lepett, de azt még nem mondhatta el, amit a X. kongresszus joggal megfogalmaznak: „A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság. a mezőgazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába." Nyilvánvaló, hogy mindez bármennyire Is fontos a parasztságra nézve, nem a parasztság belügye. Szocializmust építő társadalmunkban az uralkodó osztály a munkásság. melynek vállain nyugszik elsősorban a társadalmi előrehaladás. A parasztság szocialista útra lépése a munkásosztály érdeke is. a mezőgazdaság forradalmi átalakulásának a munkásosztály éppúgy haszonélvezője, mint a parasztság, mint minden dolgozó osztály, mint az egész ország. Ahogy az irányelvek fogalmazza: „A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel. a társadalom más dolgozó rétegeivel együttműködve valósítja meg történelmi céljait társadalmunkban." Természetesen az is csak az emlékezet torzítása lehet, hogy a IX. pártkongresszus legtöbbet a parasztsággal, a mezőgazdasággal foglalkozott. Nem is tehette, hiszen ez akkor is csak a társadalom fejlődésének egy része volt, bár igen fontos része, akárcsak manapság. A IX. kongresszus mélyrehatóan elemezte mindazokat a jelenségeket, melyek az ország fejlődését mind a külpolitikában, mind belső életében meghatároztak, s kijelölte a további haladás útját. E kongresszus volt az például, mely kimondta, hogy 1970. végéig fokozatosan az összes ipari dolgozo munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. Ez a határozat — cáfolni sem lehet — éppen, hogy a munkások számára hozott jobb élet- és munkakörülményeket, égezelül az egymondatos valasz a felvetett problémára: a X. pártkongresszus, éppúgy mint partunk minden eddigi kongresszusa, a magyar kommunisták kongresszusa. Nem a munkásoké, nem a parasztoké, nem az értelmiségieké, hanem mindé. Így is készülnek rá a párt tagjai, szervezetei, s ha közben ilyen, mint a most kifejtett érdekes kerdések is felvetődnek, az csak azt jelenti, hogy foglalkoznak vele, gondolkoznak rajta, élnek azzal a lehetőséggel, melyet az irányelvek közrebocsátása teremtett szamukra. legnagyobb gondot, hanem a munkáskezek hiánya. Némelyik gyárukban a létszám annyira megcsappant, hogy a tervezettnek és a szükségesnek még a felét sem éri el. Ezért rengeteg túlórát kénytelenek elrendelni és a-i közerőket is segítségül kérik i a zavartalan termelés folyta- irányelvei tásához. Különösen kevesen vannak a szőregi. a derekegyházi, a kiskunhalasi és a hajósi gyárakban. A téglagyárak a partnereket is arra kérik, hogy szállításnál a rakodásban segítsenek, amelynek a bérét természetesen megfizetik a fuvaroztatónak. A téglagyárak munkásai bíznak abban, hogy kellemes ősz következik, s ha kegyes lesz hozzájuk az időjárás, akkor a környékbeli téglagyárak 8 millióval tetézik termelésüket, hogy elegendő falazóanyagot kapjanak az építkezések. olcsóbban dola lakossagnak. és azután gozzanak Számláikat önreviziős alapon vizsgálják felül és ha úgy ítélik, hogy korábban jogtalanul szedtek be díjakat. ezeket térítsék vissza a befizetőknek. A Dél-magyarországi Gázgyártó Vállalatnak javasolták, hogy a piaci egyensúly és a megfelelő konkurrencia megteremtése érdekében szintén foglalkozzon Szegeden gázkészülékek szerelésével és javításával, mielőbb állítsa fel ezt a szolgáltatórészleget. FEHÉR KÁLMÁN Eltemették dr. Szántó Rezsőt őrök kifogásolták a ktsz bizonylati rendszerét, a raktárakban nem tartották megnyugtatónak a társadalmi tulajdon védelmét sem. A hiányosságok megszüntetésére számos javaslatot tettek. Többek között azt kérték a | ktsz-töl, hogy a belső tarI talékok feltárásával, ésszei rűbb munkaszervezéssel Csütörtökön délután, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában ellen- i mély részvéttel, katonai tiszket,. dokumentálják a terme- j=csökkentsék az önköltségét teletadással kísérték utolsó •útjára dr. Szántó Rezsőt, a párt régi tagját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Partizán Szövetség főtitkára mondott búcsúbeszédét. Raith- Karoly nyugalmazott nagykövet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében búcsúzott Szántó Rezsőtől. Fodor Zoltán, a Spanyolországban harcolt nemzetközi brigádok magyar önkéntesei, valamint a barátok és harcostársak nevében búcsúzott az elhunyttól. A koporsót az Internacionálé hangjai és a díszszázad sortüze közben bocsátották a sirba. amelyet elbontottak a kegyelet es a gyász viragai. Építésügyi küldöttségünk Genfben Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezetésével építésügyi delegáció utazott Genfbe, az Európai Gazdasági Bizottság lakásügyi, építési és városrendezési bizottságának 31. ülésére. •(MTI)