Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1970. AUGUSZTUS 27. Kettős nevelés nélkii A kettős nevelés fogalmába eredetileg a család vallás befolyasa és a tudományos alapokon nyugvó Iskolai nevelés összeütközéséből eredő veszélyek tartoztak, A fogalom értelmezése csak utóbb terjedt ki a haladó, illetve a> konzervatív világnézeti, politikai, valamint erkölcsi nevelés egyidejű alkalmazásának konfliktusaira. Egyesek még tovább akarják bővíteni a kört, s az otthoni és az iskolai nevelés módszerbeli különbségeit is idesorolják. Csakhogy a kettős nevelés nem módszerbeli, hanem tartalmi kérdés. Nem beszélhetünk ugyanis kettős nevelésről, ha azonos politikai, erkölcsi, világnézeti célt követve tér el egymástól a családi meg az iskolai nevelés. Ebben az esetben az erők lói vagy rosszul, eredményesen, vagy kevésbé célravezetően, de azonos irányba hatnak. Ellenben a legrutinosabb pedagógiai fogások, nevelési módszerek alkalmazása mellett is kettős nevelésről van szó, ha különböző célok érdekében folyik az emberformálás. A világnézeti tartalom dönti el tehát, hogy az iskolai és a családi nevelés közti különbségek a kettős nevelés, vagy egyszerűen a rossz nevelés körébe tartoznak-e. S ez mindjárt megmagyarázza, miért tartjuk fontos nak a témával való foglalkozást. Aki egy kicsit ls Ismeri a mai nevelési viszonyokat, tudja, hogy — ha általában nem is politikai ellenzékiségből, „csupán" maradiságból, konzervatív világnézeti és erkölcsi felfogásból eredően — Jelentős tartalmi különbségek vannak még a családbell meg az iskolai nevelés között. S ebből szinte mindig konfliktusok származnak. Példa erre. ha a szülők vallásosak, a gyereket ten\plomba járatják, sót, talán hittanra is beíratták. Jogilag persze nincs ebben semmi kivetnivaló, a törvény minden állampolgárnak biztosítja a vallászabadságot. A felnőtteknél még csak magatartásbeli konfliktusokat se igen okoz a vallásosság. hiszen attól még kitűnően megállhatják helvüket a munkábtfn, s szerethetik hazánkat, a szocialista Magyarországot Ám a gyerek más. nála ezek a kérdések Is egészen másként vetődnek fel C> még nem tud összetettebb. bonyolultabb dolgokban eligazodni, ráadásul nála a Jelenségek vagy fehérek. VHgy feketék. S az egy!aei teljesen elfogadja, a masikat teljesen elutasítja, így van ez akkor is, amikor az iskolában megismert tudományos Világkép és a vallás tanítása között választ. S éppen ebből támadnak a Konfliktusok. Tételezzük fel először, hogy választásában a szülő kívánságait követi a gyerek, s vallásos lesz. Ebben az esetben aligha tudja fenntartások nélkül elfogadni az Iskolában hallott tudományos érveket; uz iskolának, mint ismereteket nyújtó intézménynek a varázsa, vonzasa a gyerekre csökken, vagy éppenséggel megszűnik. Ilyenkor — legalábbis világnézeti vonatkozásban — nagyon megnehezül beilleszkedése a szocialista társadalomba. S persze akkor sem problémátlan a választás, ha a gyerek az iskolát tekinti mérvadónak. Ebben az esetben a szülőtől hidegül el. Ha pedig valamiképpen „összeegyezteti" a dolgokat, s az iskolában azt mondja, amit az iskola kíván, otthon pedig azt, amit a szülő elvár tőle, akkor tulajdonképpen egyiknek sem hisz, s jellemében törés, torzulás keletkezik; képmutatóvá válik. Mindez azt bizonyítja; nem szabad a gyereket olyan helyzetbe hozni, amelyben választásra kényszerül az Iskola és a két szülő között. Az egyetlen helyes szülői magatartás: az iskolával összhangban nevelni. lg.v elkerülhető, hogy a serdülőben konfliktus, meghasonlás támadjon. S ez nem csupán a vallásos és a természettudományos nevelés vonatkozásában igazság, hanem minden politikai, erkölcsi es magatartásbeli kérdésben, f. serdülőkorban kezdik kitapogatni a gyerekek helyüke' szűkebb és tágabb környezetükben, ekkor kezdenek érdeklődni a világ dolgai Iránt. Szinte ösztönösen vonzzák őket az erkölcsi es a politikai kérdések; ebben a korban állandóan van kerdeznl és vitatni valóju.t Ezek elől nem térhetnek ki a szülők, s még kevésbé adhatnak rájuk rossz, tudománytalan, konzervatív — tehát az iskolában hallottakkal ellentétes — válaszokat. Különben az eredmény ugyanaz ltsz, mint a vallásosság eseteben. Ezért is oly fontos, hogy a szülői ház szorosan együttműködjön az iskolával a nevelésben. S ezért nélkülözhetetlen hogy a szülői értekezleteken és a pedagógusokkal folytatott négyszemközti beszélgetések alkalmával szó essék erkölcsi, magatartásbeli, sőt politikai dolgokról is mint a nevelés sarkalatos, tartalmi kérdéseiről. Mert megismételjük: nem tragédia, ha a nevelési módszerek tekintetében eltér egvmástól a szülői ház és az. Iskola, sőt <^ok vonatkozácban kiegészíthetik egymás munkáját. Am világnézeti kérdésekben nem mondhat mást a család, min. amit az iskola tnnft. hiszen harmonikusan fejlett. kiegvensúlycrzott, konfliktusoktól mentes ifiúságot csak azonos elvek szerint, a szocialista felfogás talalán lehet nevelni. Tóth László Csongrád megye gyümölcstermő területe Az Ur hangja KÜZDJ Csongrád megye területe a szőlö-gyümölds termelés szempontjából kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal rendelkezik. A II. ötéves terv ültetvényberuházásával szemben a III. ötéves terv időszakában a minőség javítása került előtérbe. A beruházások lebonyolításánál sok hasznos tapasztalattal szolgált az első tervidőszak telepítése, s ennek következtében beruházásainkat körültekintőbben készítettük elő, ügyeltünk arra, hogy korábbi hibák ne ismétlődjenek. A III. ötéves terv időszakban Csongrád megye területén 260 hold alma, 125 hold őszibarack, 370 hold bogyós gyümölcs, 465 hold egyéb gyümölcs, és 400 hold minőségi borszőlő, valamint 100 hold csemegeszőlő telepítését terveztük. A tervjavaslatban szereplő területekből, beszámítva az 1970. őszre tervezett ültetvénytelepítést is, a következők szerint alakult a teljesítés: Almás terület; Szegedi járás 114 hold, Hódmezővásárhely 18, Csongrád 20. <öszszesen 142. őszibarack; szegedi járás 118, szentesi járás 8, összesen 126. Meggy és cseresznye; szegedi járás 200. szentesi járás 55, Hódmezővásárhely 55, összesen 310. Kajszi; szegedi járás 152, szentesi járás 50, összesen 202 hold. Szamóca: szegedi járás 136, Csongrád 10. összesen 146. Spárga: szegedi Járás 85, összesen 85 hold. Szőlő: szegedi járás 353, szentesi járás 109. Hódmezővásárhely 2, Csongrád 21, összesen 485 hold. Eltérés a tervtől: almástermésűeknél 75 holddal több. a bogyós termésűeknél azonban a 234 hold lemaradás annak ellenére, hogy a forráskút! Haladás Tsz az elmúlt 3 évben 20 szamócát telepített évenként. Az amortizációs alao képzésének bevezetése folvtán, a mérsékeltebb ütemű beruházás mellett, jelentősen meggyorsult az elöregedett szőlő-gyümölcs ültetvények kivágása, ennek következtében a megye szőlő-Rvümölcs ültetvénveinek területe az 1966. tavaszi 35 175 kataszteri holdról 1970. végére körü'helül 31 POO holdra csökkent. A célkitűzések el'enére továbbra sem vplósuitak meg az alanvető iáruiékos beruházások, a mepéoöit 4 botőtárolót és az épülő szőlőfeldolgozót és bortárolót leszámítva. (Előbbiből 3 üzemel.) E téren mutatkozó lemaradás alapvető oka, hogy a beruházás forrása, az ártámogatáson felüli resz, nem áll rendelkezésre, vagy ha a természetben meg is volt, (munkaerő, anyag, fuvar, stb.) azt nem köthette le a beruházó. Az alapberuházást megelőző talajjavítás, valamint terepegyen getés ártámogatási kerethez kötött beruházásnak minősül, a rendszeres kerethiány miatt a szükséges meliorációs beruházások általában elmaradtak. A jövő szempontjából azok a gazdaságok járnak el helyesen, ahol ezekre a munkákra a feltételek meg vannak, erejükhöz mérten csonthéjas és bogyós gyümölcsűeket, valamint étkezési spárgát telepítenek. Ezekre kül- és belföldi piacokon egyaránt megvan a kereslet. Ültetvényberuházás területén is kezdenek kialakulni a mezőgazdasági üzemek, az értékesítő és feldolgozó vállalatok közötti kooperációk. Említésre méltó a Csongrád megvei MÉK-nek a szegedi Űj Élet, valamint az üllési Kossuth termelőszövetkezettel most megkötés alatt levő együttműködési mególianodása. Az előzőekben ismertetett ültetvényteleoítési. valamint vágási adatok hűen tükrözik, hogy miiven lelentős Csongrád megye szőlő-gyümölcs termesztésének terttletcsökkentése. Ezért is iárt el helvesen az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága, valamint a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor az átlagosnál ovengébb természetes termőképesség'1 területfek további fejlesztési tervét kidolgozta. Az 1971— 75-ig terjedő időszakra évi 600 hold szőlő és 400 hojd gyümölcstelepítését irányozta elő. Felméréseink szerint az ár- és belvíz a szegedi járásban mintegy 1000 hold ültetvényt tett tönkre, olyan ültetvényeket elsősorban, amelyek még termőre sem fordultak. A IV. ötéves terv irányszámai. amelveket a fentiekben ismertettem, Szegedjárás területére vonatkoznak, ismerve azonban e körzetben a gazdasáaok anyagi lehetőségeit a 300 hold szőlő és 400 hold gyümölcstelepítéssel még a jelenlegi érvényben levő ártámogatási rendszer nyújtotta kedvezmények mellett sem várható tényleges javulás. Ahhoz, hogy a helyzeten javítsunk, el kellene érni, hogy egy bizonyos ágazatban képződő amortizációs ala-^k az ágazatnál kerüljenek felhasználásra is. Vállalatunk végzi az ültetvényberuházással kapcsolatos tervezést, < szaktanácsadást. biztosítja a beruházáshoz szükséges mennyiségű szaporítóanyagot a lehető legjobb minőségben és fajtaválasztékban. Szűcs Lajos Aszódi János: 0 kriminalisztika kalandos történele 21. A feladó, talán szórakozottságból megadta nevét és pontos címét. A rendőrség így hamarosan kézre kerítette, s az illető éppolyan hamarosan vallott ls. A „vállalkozást" ketten készítették elő. Mindkettő a repülőgépen volt. Az egyik az utasok között, u másik — egy volt postai tisztviselő — a ládában. Ez tudta, hogy a lepecsételt postazsákban szállított drágakövek csomagján lila címke van. Útközben kimászott a ládából — ehhez csupán két csavart kellett kilapítania —. megkereste a Illa címkés csomagot, kiszedte belőle a gyémántokat és berakta társának bőröndjébe, aki nyugodtan ült a repülőgép utasai között. Marseille-ben aztán észrevétlenül kibújt a ládából, társa pedig bőröndjével együtt ugyuncsak kiszállt. Ha a ládán nem szerepelt volna a feladó neve és címe, valószínűleg sohasem bukkannak a gyémántok nyomára. Ebben a fejezetben visszatérünk egy, mér előbb tárgyalt kérdésre: a csempészetre. Igaz, most más a neve, mert a csempészet e válfaja „a kulturális javakkal folytatott törvénytelen kereskedelem" elnevezést viseli. Mivel e fogalom rendkívül tág. a kulturális javak csoportjába tartozó tárgyak megítélésénél fogadjuk el mérvadónak az UNESCO adta definíciót: Ezek olyan Ingó és ingatlan javak, amelyeknek nagy jelentőségük van valamely ország kulturális vagyona szempontjából: műalkotások, építészeti remekművek, kéziratok, könyvek és más jelentős művészi, törtenelmi vagy régészeti javak, néprajzi dokumentumok, sajátos növény- és állattípusok példányai, fontos tudományos gyűjtemények". Az Interpol kérésére az UNESCO tanulmányozta, hogyan lehet megóvni a különböző országok nemzeti-kulturális javait, „amelyeket túlságosan hosszú ideig a nemzetközi piacon szabadon értékesíthető, egyszerű kereskedelmi értékeknek tekintettek". E megállapításból kiindulva, az UNESCO. 1964-es párizsi ertekezletén, egész sor intézkedést javasolt a kulturális javaknak számító tárgyak kivitelének és behozatalának megtiltására, illetve megakadályozására olyan értelemben, hogy az import csak azoknak az országoknak a beleegyezésével engedhető meg, ahonnan az illető javak származnak. E hozzájárulás nélkül a kulturális javak mindennemű exportja-importja vagy átruházása tiltott műveletnek számít. Az államok között létrejött két- vagy több oldalú egyezmények elő kell hogy irányozzák azokat a nemzetközi együttműködési Intézkedéseket is, amelyek elősegíteni hivatottak a tiltott ügyletek felderítését, a törvénytelen úton exportált kulturális és műalkotások visszaszármaztatását. Az említett értekezleten az Interpol javasolta, hogy minősítsék a műalkotások külföldre történő kicsempészését közjogi vétségnek és mint ilyent foglalják be az egyes országok törvényhozásába. Említésre méltó, hogy „amint azt az Interpol vizsgálatai kimutatták, a műtárgyak, főleg pedig a festmények eltulajdonítása nem annyira szervezett csoportok, mint inkább egyének műve ..." Felmerül a kérdés: hogyan értékesítik a tolvajok a világhírű festményeket? íme, a válás?:: ha a szóban forgó festményt magángyűjteményből lopták el, a tulajdonos többnyire szívesen fizet „váltságdíjat", csakhogy a- képet ismét gyüjtemenyében láthassa. A múzeumi lopások esetében, amelyeket rendszerint magányos tettes követ el, a lopott kép nem értékesíthető, és előbb-utóbb visszakerül a helyére. Felmerül a második kérdés: ha a világhírű festmények nem értékesíthetők, miért gyakorolnak mégis oly ellenállhatatlan vonzóerőt a tolvajokra? Ha megvizsgálunk néhány ismertebb esetet, megállapíthatjuk, hogy az indítékok szempontjából a tolvajok több csoportra oszthatók. „La Gioconda" — így nevezik az olaszok. „La Joconde" — így a franciák. Mona Lisa. amely talán a világ leghíresebb festménye, Francésco del Giocondo feleségét ábrázolja, s 1504-ben készítette Firenzében, a felülmúlhatatlan Leonardo da Vinci. 1518-ban a festményt 4000 skudóért vásárolta meg I. Ferenc francia király. Kezdetben Fontalnebleauban, aztán Versailles-ben tartották, majd 1804-ben Lorvre-ba került. Innen lopta el 1911. augusztus 21-én egy ismeretlen tolvaj... Azon a reggelen a múzeum karbantartásával megbízott vállalkozó ellenőrző körútja során sokat időzött Mona Lisa arcképe előtt. „Ez a világ legértékesebb festménye" — suttogta, elmerülten nézve a rejtelmes mosolyú Gtocondát. Egy órával később a takarítószemélyzet ugyanazon az úton halad visszafelé. A „Négyszögű Szalonból" azonban hiányzik Mona Lisa Ó! Bizonyára féltek, nehogy ellopja valaki — mondja egy munkás. — Biztonságba helyezték." S a nap eltelt anélkül, hogy más valaki észrevette volna a „La Joconde" eltűnését. Másnap egy képmásoló festő beül a „Négyszögű Szalonba" s a múzeumlátogatók zsargonján megkérdi az őrtől: „Hol a Vinci"? „Fényképezik" válaszolja magabiztosan a teremőr. mint aki számára a kép hiányának nem lehet más magyarázata. (Folytatjuk-) KUPI KISLEXIKON a járda• javításról Sajnos még sok 8 megrongálódott, tönkre ment. járda Szegeden Helyreállításukról taná 1 esi rendelet, intézkedik, melv tájékoztatást it nvúit a iavítással kan csolatos teendőkről. • A javítás előtt? Abban az esetben, h; a iárda fenntartója, a. Illetékes kerületi tanác végrehajtó bizottság által végzett munkó miatt kerül sor az úi felbontására, nem kell az útügyi hatósae engedélyét kérni. Minden más esetben ez szükséees. A 'iárda javítás; előtt az útügyi hatósár köteles a közművekei fenntartó szervekkel a közművek időszerű 1avítását. énítését elvégeztetni. Ha azok nem vállalják, későbbi kérelmüket az útügyi hatóságok elutasíthatják. vag\ az űtbontás helyreállítását szigorúbb feltételekhez kötik. A Hogyan? A iavítással járó munkát úev kell elvégezni, hoey a közlekedést a legkisebb mértékben zavarja. A kapott engedélyben szereplő időtartamot túllépni nem szabad. Az útburkolati anyagot és földet úgv keli elhelyezni, hogy az a jármüvek és a gyalogosok balesetmentes közlekedését, ne akadályozza." A megbontott burkolat helyreállításánál c>ak azzal azonos, vaev annál magasabb értékű burkolatot szabad alkalmazni. Ügyelni kell a fák. bokrok és az egvéb növények gyökérzetének megvágására. A károsodott nővén vkultú-1 rát pótolni kell. Ha az új burkolat hibás, a munkát végzők bírság terhe mellett köteles kijavítani. A munkálatok idején kötelesek betartani a KRESZ-előírésait is. gondoskodni kell a munkaterület lezárásáról és megvilágításáról, a közúti jelzések elhelyezéséről. Zajial iáró munkát csak 7 és 21 óra közt végezhetnek, kivéve a közmű rendkívüli meghibásodását. Az engedélyt kérő és a kivitelező egyaránt felelős a rendelkezések betartásáért. # Akik nem tartják be? Szabálysértést, követnek el és 1000 forintig tertedő pénzbírságra kötelezhetők. Szabálysértési eliárást lehet indíttatni ellenük az illetékes kerületi tanács vb igazeatási oeztálván. /