Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

SZERDA. 1970. AUGUSZTUS 3<L Szigetek királynője A hadseregnek az a híre, hogy ott nem könnyű munkáért adják a kenyeret. Valóban, a katonák fölött a mennyezet gyakran Igen magasan húzódik, ugyanis a puszta égbolt a 'műhely teteje". Télen hóban, fagyban. esőben, ragadós sárban és nyáron a rekkenő hőségben kitartóan dolgozni, számolatlanul hagyva az órákat — nem leányálom. Otthon az asszony, a gyerek, a kényelmes fotel. Ha parancs van rá, mindez messzire repül az embertől, olykor napokkal odébb. Mégis sokan választják hivatásul a katonai pályát. A parancsnok elvtárs, mint nem lebecsülendő dolgot, említette: Nálunk minden tiszthelyettest hely foglalt. Saját neveles mind. Itt, az alegységnél töltötték le sorkatonai szolgálatukat, mindegyikük megszerezte a magyar néphadsereg élenjáró vagy kiváló katonája címet. Egy részük rögtön Itt maradt, más részük leszerelés után szerencsét próbált a polgári életben, azután tert vissza hozzánk. Vajon mi az oka. hogy a kötetlenebb, szabadabb élet helyett n kötöttebb, több megpróbáltatással Jaró munkát választották? Abonyl Tóth Imre Jó érettségivel a zsebében vette fel a katonaruhát. Farkas László mezőgazdasági technikumi érettségivel vállalt továbbszolgálatot. De akad, aki a műszaki rajzolást adta fel a tiszthelyettesi csillagokért, megint más a borravalós állást, a férflíodrászságot hagyta ott. Ami talán a legérdekesebb, találunk az alegységnél egy volt illóolajkutatót Is. Sokukkal beszélgettem. S megint csak vissza kell kanyarodnom aa emberséges fegyelemhez, a kedvező légkörhöz, és hangnemhez, a demokratikus szellemhez. Hiszen lehet-e véletlen, hogy arra a kérdésemre, mit tartanak munkájukban a legfontosabbnak, mindegyikük elsőnek említette az emberekkel való bánásmódot, s ezzel toldották meg a mondottakat: — Nem szeretek kiabálni, dehát' nincs is rá szükség. Megértik ők a csendesebb szót is. — Közvetlenül beszélek az emberekkel. Elmondom, mit kell csinálni, miért — es dolgozzunk! A tisztek és közöttünk ls Ilyen a viszony. — Emberi kapcsolatokat építettem kl a beosztottaimmai. Nekik ls, nekem is jobb így. — Ne nézzenek rám úgy, mint egy hiénára ... E beszélgetések alapján megkockáztatok egy kérdőJeles kijelentést (alapos okom van ró): Lehet, hogy ezek a fiatal tiszthelyettesek, hiába keresték az olyan „tiszta emberi kapcsolatokat" a polgári életben, amilyeneket itt találtak, s ezért tértek vissza a hadseregbe, egykori laktanyájukhoz?! Akármilyen furcsának hat első pillantásra, lehet ebben valami. \ Az itt. szolgáló négy ikerpár mellett, még egy ..testvéri érdekesség" tarkítja élményeimet. Egy család három gyermeke dolgozott itt. kettő közülük hivatásos tiszthelyettes, a legkisebb pedig első Időszakos katona. A leRldősebb — Varga József — törzsőrmester, á középső testvér — Lajos.— őrmester. Tibor pedig honvéd. József férfiszabó volt. de beleszeretett az elektromosságba, hát Itt maradt. Lajos egyáltalán nem akart katona lenni, betanított esztergályosként dolgozott. A bátyja már katona volt Jópór éve. amikor egyszer beszélgetés közben azt ajánlotta neki. próbálja meg. legyen katona. De jól gondolja meg. Nehogy szégyent valljanak. Nem vallottak szégyent. Lajos most abban a beosztásban dolgozik, amelyikben korábban a bátyja. És nem bánta meg. hogy igy döntött. S Tibor? Annyi biztos. nem élvez kiváltságokat a bátyjai utón. Mielőtt bevonult. megmondták neki. ha Pén7. kell, jöhet, de protekcióért ne is kopogtasson. Lajos mondta: — Aki Itt dolgozik, azt meg is becsülik. A testvérek közül még senki sem kapott fenyítést. Ügy látszik, a megbecsülést ugyanazzal viszonozzák. Hornyók István százados élénk tekintetű ember. Azt hiszem, a hozzá hasonlódra szokták mondani: mindig' mozog az agya. Dehát azért teremtetett, az. hogy mozogják. Használják. Gondolkodjanak vele. Hiszen azt is teszi: — Az a kenyér, amit mi megkeresünk, nem kis darab. Elégedettek ls vagyunk vele. Megbecsülik azt. hogv örökösen a szőnyeg szélén állunk, indulásra készen otthon. a csalódnál, vagy éppen a Balatonon. Emberekért, óriási értékű technikáért, az ország biztonságáért felelünk reggel, délben, este. éjszaka és amikor hasad a hajnal. Volt rá eset. hogv három napig nem tudta a feleségem, hol vagyok, mi történt velem. Megbecsülik ezt? Meg! Hiszen tisztességes illetményt kapunk, támogatást. ha szükségünk van rá. Jó szót ls. jutalmat is. Gula.v István Királynők szigete — szigetek királynője. Legendákkal, százados tölgyekkel, árpádkori templommal, rózsaillattal, a messze múltat idézi. Az úttörőstadion, a teniszpályák, a hullámfürdő, a gépzene a legmaibb valóságot. Arany, Tompu, Ki-úcjy vagy az Árpádház! királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. Az már kevésbé, hogy az I. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3—4 szigetecske állt, a rómaiak védvórat építettek ide, hogy Aquincumot védjék. A ligetes-berkes köztéren a római isteneknek szentélyeket, pogány templomokat építettek. Az 1838-as nagy árvíz római sírköveket, áldozati oltárokat ' hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át Üjpest Irányába ívelő híd feliratos kőalupjul. I. István, sőt korábban Ái-pád ls vadaskertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyulakkal, őzekkel gazdag szigetet. Mint öry György, a Margitsziget tudós kutatója írja: „A hajdani Időkben a királyoknak ezen szigeten tartott vadaskertjéről neveztetett Nyulak szigetének". Bár itt-ott a hivatalos okmányokban Insula Budenis (Budai-sziget) néven is előfordult, 1254-ig Nyulak szigete volt a hivatalos neve. Királyi vadászlakok, nyaralók, királynők nyári palotái, püspökök, érsekek rezidenciái tették rangossá a szigetet. „Voltak pedig a Nyulak szigetén nemcsak szerzetesek, hanem paloták is, melyekben a királyok szoktak szállásolni" — Szöveq nélkül mondják a korabeli krónikák. imre király nyaralóját Pierre Vidal. a francia trubadur is megénekelte. IV. Béla, fogadalmához híven — a királyi palota mellé — 1252-ben felépíttette a domonkos apácák kolostorát, és 10 éves korától itt neveltette lányát, Margitot. A Margit-szigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 04 éves korában IV. Béla és két évvel később fia, V. István is — tanúsítja a Túróczi-krónika. Beél Mátyás tudósít róla, hogy a „Margitsziget egész területét szilárd fal erősítette, a hullámok szinte töltések által gátoltattak, de midőn a törökök Budát hatalmokba kerítették, a sziget ls elmagányosodni Indult, s a Duna bántalmalnak annál inkább megnyílt minél hanyagabbul tartottak az elmosás ellen állított töltések és Ily módon nemcsak az épületek elrombolódtak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmosatott". A török kivonulása utón már csak kaszálóként adhatták bérbe az egykor királyi fényű szigetet. Mayer, óbudai lakos volt a margitszigeti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi országgyűlés Sándor főherceget, II. Leopold király fiát választotta meg országnádornak, a kiráiyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulató kertjének. Sándor főherceg tüstént építkezni kezdett, de a Margitsziget, a palatínus! rangban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű parkot varázsolt, s azt az egész közönségnek nyitva tartotta — a bejárást azonban kfs csónakokon a budai oldalról engedte meg." . v A nádor maga is szenvedélyes kertész volt. Hárs-, platán-, vadgesztenye- és tulipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szigetet egyesítették. Nem sokkal később, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek. Ybl Miklós tervei szerint megépült a mai Nagyszálló, a második világháborúban elpusztult Margit fürdő. Ahol most városnéző autóbuszok viszik a turistákat. — ott kocogott végig először 1871-ben a lóvasút. A Casinóban, ahol megiszszák kávéjukat, a X. században a Johannlták vára emelkedett. A sziget közepén, ahol a királyi lak állt, a régi fényt csupán a rommaradványok hirdetik. A különös sorsú királylány alakjat is csak a legendák Őrzik. A szoborsétány irodalmunk, képzőművészeti es zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Néhány szobor még ide kívánkoznék — Margit királylányé, vagy a 18. századi kódexíró, -másoló apácaé, Raskny' Leéé. Mint ahogy szívesen látnánk valamiféle múzeumot, amely a sziget történetét tárná a látogató elé, s vennénk-olvasnánk a Margitszigetről szóló könyvecskét. A jppan kertben növényritkaságok tarkállanak. a romén stílusú szent Mihály templomban a legrégebbi magyarországi harang szól. A sportuszodában nemzetközi úszóversenyek bonyolódnak, a Dózsa teniszstadionban (világhírességek szerepelnek; a Palatinus strandján nyári vasárnapokon sok ezren találnak enyhülést. Este benépesül a szabadtéri színpad, a kis állatkert, a 25 ezer bokrot számláló rózsakert, s megtelnek a padok, a kerlhelyiségek. .. A sziget jövőjéről évek óta folyik a vita. Üjabb vendéglők, szállók, gyógyfürdők rajza bontakozik ki a tervezőasztalokon. Kádár Márta Aszódi János: A kriminalisztika kalandos története 20. ... MII keres ez a repíilőgépülés ennek a londoni export-Import cégnek az Igazgatói sucubajában? S ki ez a fiatalember, aki belép az ajtón, ,K>hézkes. bizonytalan léptekkel közeledik az. ülés felé? Nos, ez. a fiatalember az előbbiekben említett „második csatomá"-ra készülve folytat előadzéseket. Leül a székre, de minden látható ok nélkül elveszít: egyensúlyát, én cgnek meredő lábukkal hátrabukik. Nem csoda, hiszen testén „fűzőt" visel, ebben több kllónyl aranylemezt. Az „edzés" második szakaszára a Hyde Parkban kerül sor. Emberünk hosszú távú futógyakorlatokat végez, mert a repülőtéren gyors léptekkel, minden Ingadozás nélkül kell majd megtennie az utat a vámhivataltól a repülőgépig. Pe ter Barden, a londoni Daily Sketch munkatársa. egv vizsgalat folyamán olyan csempészekkel találkozott, akik több százszor tették meg ily módon a London és Brüsszel közötti léglutnt. Barden nyilvánosságra hozta az utasltasekat is. amelyeket ezeknek nz „aranyfutárok"nak be kellett tartaniuk. Íme, néhány: „Ne tegyetek semmit a zsebetekbe! Ogy ls elég kövéreknek látszotok." „Tartsátok magatok előtt a fényképezőgépet. Nem szükséges, hogy valamelyik Járókelő vagv utas. akivel véletlenül összeütköztök, megérezze fűzőtök keménységét." „Ne engedjétek meg. hogy a légikisasszony segítsen felcsatolni a biztonsági övet..." Az egyik legenda szerint Harun al-RasId, a bölcs kalifa, amikor kincstárnokra volt szüksége, maga köré gyűjtötte udvaroncait, majd egyenként átvezette őket kincstárán. Ezután felszólította őket, hogy táncoljanak a színe előtt. Azok,- akik pár perccel előbb még könnyeden, ruganyosan lépkedtek, ezúttal nemhogy Ráncolni, de mozogni Is alig tudtak a zsebükbe nagyhirtelen beletrtmölt drága kincsek súlyától. Sajnos. a vámőrség nem vetheti alá az utasokat ilyen divatjamúlt ellenőrzésnek. India bécsi követségének tisztviselői néhány nappal az 1982-es esztendő beköszöntése előtt, lakosztályában rábukkantak Azsaj Mitra holttestére. A fiatul indiai diplomata néhány órával előbb két Ismeretlen rérfi látogatását fogadta. A vizsgálat kiderítette, hogy a látogatás folyamán a házigazda vendégelvei együtt megivott egy üveg konyakot. A látogatók gondoskodtak az ujjlenyomatok eltüntetéséről, s jól letörölgették az üveget meg a poharakat ls. A boncolás kimutatta, hogy a diplomata halálát Ismeretlen keleti méreggel kevert nagy adag lumtnál okozta. A pénzszekrényben a rendőrség egy rejtjeles frást fedezett fel: a bécsi csempészvezérek névés címjegyzékét. A rendőrség adatai szerint, amelyeket összevetettek az Interpol feljegyzéseivel ls, ezek a banditák az Indiába irányuló arany csempészet tel foglalkoztak. „Igen. a féljem a csempészek nyomában volt" — jelentette kt a diplomata felesége. Nyilvánvaló, hogy diplomáciai munkaköre mellett Azsaj Mitrát országának kormánya megbízta egyéb, titkos feladatokkal is. s 6 ezeket sikeresen teljesítette. Röviddel a diplomata halála előtt az indiai hatóságok letartóztatták több nagy nemzetközi csempész-„geng" vezetőit. A gyilkosság tehát „vérbosszú" voit. Azsaj Mltra meggyilkolása csupán egy epizódja az indiai rendőrség és a nemzetiközi aranycsempész-szervezetek háborújának. A csempészett arany valósággal árad India felé. A magyarázat egyszerű: az arany áru Indiában csaknem kétszerese a nyugati országokban fizetett úrnak, s a csempészek kihasználják ezt a helyzetet, amely nem véletlen és újkeletű, hanem az idők folyamán szükségszerűen alakult ki. A gyémánt nem csupán a csempészek, hanem n nemzetközi tolvajok figyelmet is vonzza, E drágakövek sokfelé utaznak szerte a világon és a gyémántloprtsok fantasztikus arányokat öltenek. Évente több százszor előfordul, hogy a hivatalos gyémántküldemények címzettjei. amikor az állítólag drágaköveket tartalmazó dobozokat felnyitják, mindenféle haszontalan, de a feladott gyémántokéval megegyező súlyú tárgyat találnak bennük. A repülőgép útközben többször is leszáll, és minél többször történik ez meg, annál nagyobb veszély fenyegeti a küldeményeket. A lopást gyakran menet közben, a levegőben követik el. Íme, például, mi történt azzal az. egymillió frank értékű gyémántszállítmánnyal, amelyet repülőgépen küldtek Párizsból az algériai Constantine-ba, Marsellle-en és Algíron keresztül. Marseille-ben Jelentkezett egy ékszerész, akit a párizsi cég — a feladó — megbízott, hogy jelen legyen a küldemény vámolásánál. A csomag azonban ekkor mar nem drágaköveket, hanem ... tégladarabokat tartalmazott. Az egyik rendőrfelügyelőnek jó gondolata támadt. Ellenőriztette a Marseille-ben kirakott összes csomagokat. Ezek között volt egy terjedelmes, de feltűnően könnyű léda ls. S a ládában, amely akár egy embert ls befogadhatott, csak ogy széket találtak... (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a szokokutakról Tavasztól késő őszig legkedvesebb barátaink közé tartoznak a szökőkutak. Megkötik a port, frissítik a levegőt, pihentétől szemünknek, fülünknek. • Hogyan működnek? Régebben magának a hálózati víznek a nyomása késztette — szelepen keresztül — arra a vizet, hogy a magasba szökjön. Néhány éve azonban a város csaknem valamennyi szökőkútját cirkulációs rendruvé alakították át. Ezekből nem folyik el haszontalanul a vlz, hanem — egészen az újabb leeresztésig, tisztításig, feltöltésig — zűrt rendszerben mozog. Általában két szivattyúmotor munkálkodik azon a nagyobb szegedi szökőkutakban, hogy keringjen a víz. • Melyik a legnagyobb? Minden szempontból a Móra-parki a legtökéletesebb szökőkutunk. Ennek szivattyúi percenként nyolcezer liter vizet nyomnak a mágusba, A víz színpompás Játékát: nyolcvan reflektor világítja meg esténként. A Széchenyi térinek 3B0 liter a percenkénti teljesítménye, vuluhu — átalakítása előtt — havonta húszezer forint értékű vizet fogyasztott. A harmadik Jelentősebb szökőkút ismét különcségével tűnik ki: az Aradi vértanúk terén tulajdonképpen vízlépcsők vannak, nem szökik a víz, hanem zuhog. • Kt gondozza őket? Mióta az, új városi vállalat megalakult: a kommunális üzem munkásai ellenőrzik, tisztít1ák a szökőkutakat. Ez annál is fontosabb most már. mert a cirkulációs rendszerűek hamarabb elromlanak a szennyeződéstől. Parkjainkban tíz szökőkutat tartanak nyilván, ezei- nagvrésze azonban csak v csobogó. Ilyen lesz majd a Korányi rakparton a gyerekklinika előtt is. L