Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

KEDD. 1970. AUGUSZTUS 85. 5 Algyői gondok,1 szimfonikusok remények Tegnap délelőtt. Algyőit, a partszékhazban találkozott a nagyközség vezetőivel dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának eisó tilkara és Gruber János, a járási pártbizottság titkára. A vendégeknek Farkas Vilmos, a községi pártszervezet csúcstitkára tájékoztatót adott az algyői politikai. gazdasági szervek működéséről. A nagyközség életkörülményeihez tartozik, hogy a dolgozó lakosság 70—75 százaléka különböző üzemekben, leginkább Szegeden találja meg a megélhetést, a mindennapi kenyeret. A mezőgazdaságban, a község két termelőszövetkezetében, az Új Elet es a Rákóczi Tszben a keresőképesek 20—25 százaléka dolgozik. A falu kétharmad része közepes anyagi körülmények között el. megfelelő lakással, s különböző berendezésekkel, háztartási gépekkel rendelkezik, míg a lakosság 25 százaléka, leginkább nyugdíjasok. és az időseobek gyengébb anyagi körülmények között vannak. Nem rossz a község hangulata, és az elmúlt években a termelőszövetkezetek is erősödtek, gyarapodtak, a háztáji gazdaságokból származó jövedelemmel együtt tisztességes, becsületes megélhetéshez jutottak a tagok. Oláh Sándor, a községi tanács vb elnöke részletesen elemezte az árvízi napokat, az algyőiek helytállását és az újjáépítés helyzetét. Negyvennyolc család feje fölül kellett a hajlékot lebontani, s jelenleg is 29 család él barakktáborban, Minden valószínűsége megvan, hogy a negyvennyolc családi ház elkészül az idén, ami azonban nem jelenti azt. hogy ne lenne probléma az újjáépítés ütemével, hiszen rövid idő alatt összesen 107 lakást kellene felépíteni ebben a Tisza-parti nagyközségben. Ez ideig tizenkét lakás készült el. Az eddigi tapasztalatok szerint azok a családok, akik állami válla- j latokkal építtetni fel .az Ui | hajlékot, anyagilag jobban járnak. Az olajosok kérték a község vezetőit, hogy augusztus elsejéig a barakktáborban iákó 29 családot költöztessék a faluba, mert építőbrigádoknak akarják átadni a helyet, hogy ezzel is siettessék a nagy munkát. Most elsődleges feladat tehát, hogy hajlék alá kerüljenek azok a családok, akik eddig a barakktábor lakói voltak. Az újjáépítési gondok mellett a termelőszövetkezetek gazdálkodásában is érezhető az. „árvízi" helyzet. A Rákóczi Tsz-ben — miniszövetkezet — igen-igen leromlott a talajszerkezet, hiszen állandóan magas volt a talajvíz, még napjainkban is. Az első kaszálások tönkrementek, a fűszernövények kipalántázása elmaradt, így aztán a növénytermesztésben jelentős veszteséggel számolnak. Jelenleg egyik legnagyobb problémája a közös gazdaságnak, hogy félbemaradt a szarvasmarha-istálló építése, építőanyag hiányában. Márpedig ha nem hozzák tető alá, nehéz lesz az átteleltetés, nem tudnak mit kezdeni a jószágállománnyal. Rövidesen, rövid idő alatt négy vagon sóder, és tizenötezer blokktégla kellene a szövetkezeti gazdáknak, hogy nyugodtan — az anyagi gondokat nem tekintve — készüljenek a Jövő évre. Az Oj Elet Termelőszövetkezetben, amely 1700 hold közös szántóterületen gazdálkodik, ezen a tavaszon 500 hold maradt vetetlen. Gyönge gazdaság ez, at utóbbi két esztendőben kapott lábra, de ez az év ismét hátraveti, hiszen a banki felmérés szerint több mint,3 millió forintos mérleghiány várható. Most nagy erőfeszítéseket tett a gazdaközösség vezetősége, hogy „minél elviselhetőbbé tegye" ezt a kritikus esztendőt. Dr. Kovács József a beszélgetés összefoglalása után kérte Algyő lakóit, hogy mindenki legjobb tudásával, igyekezetével és tisztességével tegyen eleget nupi munkájának, feladatának. s azokban a községekben, mint Algvőn és Tápén, ahol sok család feje fölül „elvitte" a víz a fedelet, a vezetők tegyenek meg mindent az újjáépítés sikeréért. Ebben a munkában soha egv pillanatra se fáradjanak ei. „Ha kibírtuk a másfél hónapot, akkor most igyekezzünk a károsult emberek lelkiállapotába beleélni magunkat, és mindenben segítsük őket. Érezzék, hogy a szocialista állam gyorsan segít és azt se feledjék, hogy ezt a segítséget, a falu vezetői képviselik." Algyőn fölépülnek a házak. Sz. l.ukács Imre | Fárasztó utazás után teg| nap délelőtt érkezett haza kétnupos vendégszerepléséről Nyírbátorból a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a zenebarátok kórusa. A Zenei Napok rendezvényei során szombaton és vasárnap este léptek pódiumra a helyi relormétus templomban. A nyírbátori Zenei Napokat ezútttal két város művészegyütteseinek részvétele avatta országos jellegűvé: a szegediek mellett itt koncertezett a debreceni MÁV filharmonikusok zenekara, és a Gulyás György vezette Kodály-kórus. A Szegedi Szimfonikus Zenekar, mely első izben vendégszerepelt a nyírbátori Zenei Napokon. Vaszy Viktor vezetésével Liszt két szimfonikus költeményét (Hungária, Les Preludes) él .Sugár: Hősi ének című oratóriumát mutatták be, a második -koncerten pedig két Heeföoi'en-művet, a III. Leonóra nyitányt és a IX. szimfóniát. Mind a szegedi szimfonikusok, mind a Zenei Napok korábbi eseményein már vendégszerepelt zenebarátok kórusa — a műértő közönség előtt — szép sikert aratott. A tapsokból kijutott a Szegedi j Nemzeti Színház mflvészI szólistáinak: Kartkó Teréz1 nek, Lengyel Ildikónak, : Sinkó Györgynek és Szabó ; Miklósnak is. Raktári dolgozók leltárfelelőssége L. B, olvasónk arról érdeklődik, hogy mit tartalmaz a raktári dolgozók leltárfelelősségéről kiadott új rendelkezés. Munkahelyet változtat, ahol a raktárban fog dolgozni. Mielőtt vállalja e munkát. Egyszerű dramaturgia Kálmán László: Mikroszínház Érdekes és újszerű kiadványkent, sokszorosított formában, a Népművelési Tanácsadó gondozásában jelent meg Kálmán László Mikrószinház című két színdarabot tartalmazó füzete. A szerző ismert alakja Szeged irodalmi életének. Szépirodalmi munkái, de főképpen tanulmányai, színházi értekezései jelentősek. Azt is tudjuk, hogy aktív drámaíró. Dramaturgiai munkáimák száma már körülbelül a harminc körül jár. Néhány részlet közülük már megjelent, illetve műkedvelők előadásában került a közönség elé. Á Mfkrószínházban a szerző két újabb, egyfelvonásosát ismerjük meg. Az egyik a Rómeó és Júlia 1941 című tragédia, egy valóságban is megtörtént eseményből meríti témáját, a másik, .4 legszebb kaland egy szellemes ötlet dramaturgiai feldolgozása. Mindkét színdarabban közös. hogy cselekménye a színházban, illetve a színház körül játszódik. Szereplői színészek és a párbeszédek anyagának tekintélyes része is a színészet szakmai kérdéseivel foglalkozik. Néhol érdekes ez, néhol nehéz. Túlságosan egyoldalúvá, szakmaivá teszi a két egyfelvonásost. E formális hasonlóságon kívül mélyebb rokonság is föllelhető a két darab között, s ezt a hason.lóságot-rokonságot az reniszervséa dramaturgiájának nevezhetnénk. Kálmán László nem komplikálja túl a dolgokat. Egyszerűnek látja és mutatja be a világot, drámáinak szerkezete világos, a cselekmény könnyen követhetö, a figurák egységesek és határozottak. Néha ez az egyszerűség már-már semutikus naivitásává válik, Egyik ilyen naiv mozzanat az első színdarabban, hogy a negatív figurát, a nyilas egyetemistát Dlkicsnek hívják. méghozzá Diklcsíalvl Dlkicsnek. Kitűnő ötletre épül a második egyfelvonásos, A legszebb kaland. Egy színpadi előadás próbáján a rendező azt az utasítást adja a színésznek, aki Don Quijote szerepét játsza, hogy ne csak a próbán, hanem a való életben is úgy viselkedjék, mint a hajdankori búsképű lovag, ahogyan ezt egyébként Sztanylszlavszkij módszere a színészek számára előírja. A színész elfogadja a rendező utasítását, és a próba Után ls Don Quljoteként Viselkedik. Eddig az ötlet. Most következne az írói munka. Az olvasó azt várná, hogy a búsképű lovag a jna.i társadalom viszszásságaival kerül kon/liktusba, s az író ezekről a visszásságokról mond majd izgalmas véleményt. Sainos, az Ötletnek ez az írói feldolgozása elmarad. A szerző megelégszik azzal, hogy a színházban a lovag egy kis riadalmat keltsen. A téma társadalmi lehetőségeit nem értékesíti ö, l. szeretné tudni, milyen felelősséget vesz magára? A raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló 18/1070. (VI. 4.) Korm. sz. rendelet 1970. szeptember hó 1-én lép életbe, A rendelet hatálya kiterjed a vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervek, valamint a költségvetési szervek raktáraiban munkaviszony alapján foglalkoztatott dolgozókra és a kisipari szövetkezetek raktáraiban foglalkoztatott szövetkezeti tagokra. A kormányrendelet bevezetőben tisztázza, ml tekinthető raktárnak és leltárhiánynak. Raktár az anyagok (raktári készletek) tárolására használt elhatárolt, zárható terület, a leltárhiány pedig a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban (leltári készletekben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes, mennyiségű csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (együttesen: normalizált hiány) mértékét meghaladó hiány. A leltárhiány összegét fogyasztói áron, vagy a vállalati kollektív szerződésben meghatározott módon kell megállapítani. A felelősség felső határa a dolgozó egyhavi átlagkeresete. A kollektív szerződés ennél magasabb összeget ls megszabhat. de a felelősség felső határa Ilyenkor sem haladhatja meg a dolgozó háromhavi átlagkeresetét, Vagy például: olyan raktári munkakörben, ahol a dolgozó az átvett anyagokat állandóan saját maga kezeli, a felelősség felső határa a leltárhiány teljes összege. A megtérítésre való kötelezés együtt járhat a természetbeni juttatás, kedvezményes beszerzés, prémium és részesedési alapból járó év végi részesedés legfeljebb egy évre szóló csökkentésével, vagy megvonásával ls. A megtérítés és a megvont juttatások összege együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány teljes összegét. A rendelkezés a kollektív szerződésre ruházza át raktáronként, raktári beosztásonként a felelős dolgozók körének és a felelősség mértékének meghatározását. A rendelkezés szerint a dolgozóval, mielőtt raktári munkakörbe lép, írásban kell közölni a felelősség felső határát s azt ls, hogy hiány esetén a megtérítésen felül milyen mértékben csökkentik, vagy vonják meg a juttatásokat. Tehát a dolgozót a leltárhiányért csak akkor lehet felelősségre vonni, ha az írásbeli tájékoztatást megkapta, az anyagokat kezelésre szabályszerűen adták át és a dolgozó a két leltározás közötti időszaknak legalább a felében és a leltáridőszak végén ls a raktárban volt foglalkoztatva, illetve beosztva, Olvasónk, mielőtt raktári beosztását elvállalja, kérjen tájékoztatást a felelősség mértékéről, és olvassa el a kollektív szerződés Idevonatkozó részét is. Dr. V. M. Felhívás! Kedves Fogyasztóink! A villamosenergia-szolgáltatás növekvő igénye és zavartalan rendelkezésre állasa ét etekében hálózati létesítményeinket karbantartani és korszerűsíteni kell. A munkálatok elvégzése miatt a következő időpontokban és területen kell kikapcsolni hálózati berendezéseinket: 1970. AUGUSZTUS 31-EN 6—15 ÖRÁIG a Dóm tér. Somogyi u.. Bajza u., Deák F. u., Victor Hugó u., Kárasz u„ Széchenyi tér, Takaréktár u., Madách u„ Bocskai u.. Püspök u„ Mikszáth K. u., Lenin krt., Kölcsey u„ Somogyi u, által határolt területen az ÁRAMSZÜNET mlatl fogyasztói szivés elnézését kéri DEMASZ Szegedi Üzletigazgatósága Kereskedelem A kell törvénye A szükség törvényi bont a közmondás szerint. De nemcsak bont, valójában teremt is. A tarjáni szombat, vasárnap reggelek azt példázzák, hogy piacot is létrehozhat. A nagy lakónegyednek csak a későbbi évekre terveztek ugyanis piacot, de azt a beköltözöttek — a vevők — és a környékbeli termelők — az eladók — már most igényelnék, A barakkáruház sarkén, a 116-os végeben, átjárók előtt virágárusok, dínnyetermesztők hoznak össze minden hét végén alkalmi piacot. Van ott néhány pár csirke is, levesbevaló zöldség, gyümölcs A szükség nagy dolog. Ezért van — és lesz — olyan sok „ideiglenes" létesítmény Tarjánban Egygyel több — úgy hírlik, a kerületi tanács is foglalkozik az üggyel — semmiképp sem ártana. Újszegeden a végre elkészült, helypénz nélküli piacra úgy kellett csalogatni az árusokat. Ide — szintén helypénz nélkül — bizonyára szívesen jönnének. Csak éppen kulturáltabb körülmények között folyna az alku, ha nem a járdák mentében találkozna vevő és eladó. Szabad a gazda A találós kérdésre ez az antiválasz: szabad a gazda. Nemrégiben azonban valódi, találékony válaszként hangzott el — természetesen képletesen — ugyanez. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat vezetőt töprenglek el azon a nyár közepeiáján, hogy a gyümölcs-, zöldségei látást javítani hogyan Is lehetne. A szabad a gazda ebben az értelmében azt jelentette, hogy szabad kezet adtak az üzletek vezetőinek — nagyobb anyagi érdekeltséggel — arra, hogy honnan veszik, » mennyiért adják el a zöldséget. gyümölcsöt. Eddig csak tucatnyi boltnak volt meg ez a lehetősége, most már negyvenötnek. S ha nem. Is élt mindenki vele, szemmel látható volt ezen a nyáron a javulás A boltvezetők közül újabbak és újabbak fedezték fel, hogy hányféle módja van a beszerzésnek: nemcsak a kényelmes rendelés. de a piackutatás, a termelők megnyerése Is. Bárcsak minden találós kérdésre Ilyen találékony válasszal élne a kereskedelem I Veress Miklós Befejeződött a nemzetközi finn-ugor kongresszus Talllnban befejezte munkáját a 3. nemzetközi finnugor kongresszus. Mint a TASZSZ hírügynökség beszámol róla, a kongresszuson nemcsak a finn-ugor tudományok hagyományos központjainak — u skandináv országoknak, Magyarországnak és a Szovjetuniónak — a képviselői számoltak be a nyelvészet, folklór, archeológia, etnográfia és antropológia terén elért újabb eredményekről, hanem japán, amerikai, olasz tudósok is, A negyedik nemzetközi finn-ugor kongresszus színhelye Budapest lesz. KGST-ülés A KGST-országoknak a mezőgazdaság gazdasági Kérdéseivel íogialkozó állandó munkucsoportja Vilnluszban befejezte ülését. Az ülés résztvevői egyeztették az öt évre szóló munkatervüket. Szántó verseny Minden esztendőben megrendezik a Gorzsti Állami Gazdaságban az üzemi szántóvsrsenyt. Vasárnap reggel a Kaira! részen 18 traktoros rajtolt a versenyben. A traktortfpusoknak rnegíelelően mérték ki a területet, így aztán valamennyien egyszerre fejezhették be a vetélkedést. Felvonultak az állami birtok erőgépei, a lánctalpas traktoroktól kezdve a Dutrákig és az Igen hasznos MTZig. Több versenyző magával hozta fiát ls, hogy tanuljon, becsülje az apa mesterségét. A nagy akarás mellett ez rz üzemi vetélkedés azt is bizonyította, hogy még mindig van tanulnivaló a szántásban. Azonos feltételek mellett elvált, kl milyen munkát produkál. Az Idei évben különösen nagy jelentősége van ennek, hiszen a tavalyi esztendőben is optimális adottságok mellett — korai betakarítás, kedvező ősz — jelentős területek maradtak szántatlanul, az idén viszont elhúzódik már a nyári betakarítás is, a tarlók gazosak, gyomosak, sokszorosan próbára teszik a traktorosokat. Jó szereplés az országos szemlén Augusztus 20—24 között rendezte meg Budapesten, a KISE Központi Bizottságának titkársága az ifjú Gárda első országos szetpléjét, amelyre a megyei szemlék legjobbjai juthattak el. Így 19 megye csapata — köztük a Csongrád megyét képviselő szegedi ifjúgárdista raj valamint 3 fővárosi Ifjú Gárda-egység mérte össze felkészültségét. A szegedi „válogatott csapatban" — amelynek parancsnoka Pásztó- Sándor, az Építőipari Vállalat dolgozója volt — a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalattól 7, a Rózsa Ferenc Gimnáziumból 9, áz Építőipari Vállalattól 7 és a Szegedi Textilművekből 2 Ifjúgárdista kapott helyet. A szegedi együttes jól helytállt az országos szemlén. A Marczlbányi Úti lőtéren megrendezett kispuskalövészet ben Belinyák Ferenc, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója 79 kört lőtt, s ezzel 7 körös előnnyel fölényesen szerezte meg az első helyet. Ebben a számban a szegedi csapat az első tíz közé került. Még egy versenyszámban értek el helyezést a szegedlek: az Üttörőstadionban — amely az egész rendezvénynek otthont adott — lebonyolított alaki mozgások szemléjén hatodik helyet szereztek.