Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

nak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre. 12 A lenint szövetségi politika, a szocialista nemzeti egység eszméje a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit A párt IX. kongresszusán elfoga• dott gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazáink, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének dtján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben, 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet Az ipar termelése öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. A mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Biztató változások következtek be a hazánk adottságai miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a. KGST-országokkal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, s gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a tőkésországokkal is. Gazdaságpolitikai céljaink elérését • Jelentékenyen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainkszolgái ja. E politika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. nak megfelelően, magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, ked. vezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen felhasználjuk a szocialista ártv és pénzviszanyokat A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területcin is. Üj utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újraértékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával. a hatáskörök kiszélesítésével növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekelt. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra, jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzemi demokrácia kiszélesítéséhez. Néhány tényező kedvezőtlenül befo• lyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala. Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység és nem javult hatékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerőgazdálkodásában és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerőgazdálkodás elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása néhány fontos árucikkben nem volt zavartalan. A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan javuló eredményei mellett az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. Az aránytalanságok és a hiányosságok felszámolása a népgazdaság további gyors és hatékony fejlődésének fontos feltétele és tartaléka. A harmadik ötéves terv időszakában • elért eredmények, a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fejlettségünk szintje, a reform révén korszerűsített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Helyesli, hogy az illetékes állami szervek a negyedik ötéves tervet véglegesítve még ez év őszén terjeszszék az országgyűlés elé és iktassák törvénybe. Szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel, a tudományos-technikai fejlődés követelményeivel és feltételeivél. Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeinek kihasználása. A gazdaságpolitika főbb irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1971—1975 között 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék legyen, és törekedni kéül a tervezett arányok stabilitására. Az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mezőgazdaság termelése — a foglalkoztatottak számának további csökkentése mellett — az előző öt év átlagához képest 15—16 százalékkal növekedjék. A termelékenység és a termelés hatékonyságának jelentős Javítása, gazdasági versenyképességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának emelését Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását. További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a koiyszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a specializáció szélesítése, a termelési folyamat egészére kiható modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítésére, az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, I modern építési módok és épületezerkezetek elterjesztésére, Az általános haladással erősödtek * hazánkban a közgondolkodás szocialista elemei, emelkedett a társadalom tagjainak általános és szakmai műveltsége, tovább terjedt a marxista—leninista világnézet. A párt kulturális politikájának helyességét a legutóbbi négy esztendő gyakorlata is igazolta. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapvetően a szocialista törekvések erősödése jellemzi. A Központi Bizottság a világszerte kibontakozó tudományos-technikai forradalom várható lehetőségeivel és hatásával számolva kidolgozta a párt tudománypolitikai irányelveit. Az elmúlt négy évben a korábbinál érezhetőbb és eredményesebb volt az alkotó értelmiség részvétele mai problémáink megoldásában, a további feladatok meghatározásában. a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnika alkalmazására kell összpontosítani. A Magyar Népköztársaság gazdasá• gi fejlődésének fontos eleme a nemzetközi munkamegosztásban való intenzív részvétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesztése. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, az áruforgalom gyors ütemű növeléSe mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és szélesebb körű fejlesztésére. A következő időszakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekelt, a gazdasági együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció. fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közre kívánunk működni az együttműködés új, hatékonyabb formáinak kidolgozásában és alkalmazásában. A negyedik ötéves terv feladatai • szükségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését A reform alapelveit következetesebben alkalmazva, fokozni kell a népgazdaság közép- és hosszútávú tervezésének szerepét tudományos megalapozottságát. Gazdasági Bzabályozó eszközökkel és más intézkedésekkel te biztosítani kell a népgazdaság tervszerű fejlődését. Javítani kell a vállalati tervezést bontakozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bővítésével is elő kell segíteni. Következetesen érvényesíteni kell a minisztériumok felelősségét, a gazdasági tevékenységet irányító és koordináló szerepét A közgazdasági szabályozásban szükséges módosítások arra irányuljanak, hogy a fejlődés alapvető kérdéseiben határozottan érvényesüljenek a központi döntések. A gazdálkodó egységek kezdeményező készségükkel és lehetőségeik jobb kihasználásával eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egyéni, valamint a vállalati, a szövetkezeti csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel összhangban ér*, vényes üljenek. Harcolni kell *z elten, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irányvonalát. ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadalmunknak akár Csoportok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek. Gazdasági épftőmunkánkban azegy• re növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját. Vezetési módszerüket emeljék magasabb színvonalra, éljenek bátrabban megnövekedett hatáskörükkel, tartsanak lépést a fejlődéssel. Tanuljanak meg távlatokban gondolkodni, rendelkezzenek kellő nemzetközi tájékozottsággal, képezzék magukat A szocialista gazdaság vezetőinek kötelességük, hogy felelős posztjukon mindent megtegyenek a párt gazdaságpolitikájának megvalósításáért, tárják fel és használják ki az összes erőforrásokat a társadalom egészének, a vállalat dolgozóinak javára. A szocialista társadalom politikai • egységének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt által vezetett harcban ment végbe. A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycseréi Ez segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását, és kedvezően befolyásolta a szocialista közgondolkodás terjedését. Ideológiai életünkben erősödött a marxizmus—leninizmus hegemóniája. A kommunista eszmék térhódítása mellett azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még Jelen vannak, hatnak, s részben újratermelődnek reakciós, nacionalista, idealista nézetek, a kispolgári gondoskodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei-politikai egységének erősödését. Állandóan számolni kell az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével is, amelynek fő törekvése, hogy kételyt hintsen, közvéleményünket szembe fordítsa a szocializmus, a kommunizmus eszméIII. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése 17 Társadalmi előrehaladásunkban JeAJ* lentős szerepe volt és van a népi demokratikus államnak, amely a munkásosztály hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus építésének hatékony eszköze. Államunk. rendszerünk szocialista demokratizmusa széles körben biztosítja a dolgozó nép jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kötelességek összhangját. A jelen időszakban az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A Központi Bizottság széleskörűen megvizsgálta a törvényhozás, a kormányzás, a közigazgatás, a tanácsrendszer, valamint az állami munka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésiének osztálypolitikánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödjék a munkásosztály hatalma, hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe, a tömegek közéleti aktivitása. A szocializmus építésének feladatai azt igénylik, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam közpond irányítása és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága. 1A Az országgyűlés tevékenységében 1 fejlődjék a törvényalkotó munka, a kormányzati tevékenység poktlkai ellenőrzése, a képviselők részvétele a parlamenti munkában; végezzenek aktív politikai munkát a tömegek, a választóik között Magasabb színvonalra kell emelni a kormányzati munkát, hogy a kormány hatékonyabban tudjon foglalkozni a legfőbb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kérdésekkel. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve erősíteni, fejleszteni kell a minisztériumok elvi, irányító szerepét a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését ' A tanácsok részel a demokratikus centralizmus elve alapján működő államszervezetnek. Munkájukat oly módon kell fejleszteni, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti, önkormányzati funkciójuk, jellegük. Növelni kell a ianácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat amelyek megvalósítása csak a terület illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a Jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésévél párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia. IC Az államélet, a szocialista demokrá•L"*'* cia fejlődése, a tanácsok önállóságának növekedése, a választási rendszer fejlesztése, az üzemi demokrácia kiszélesedése új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével. 1 fí Állami intézményeink fejlődése, teAU* vékenységtik fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítása is. Az államélet párttrányftása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártezerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó és végrehajtó szervek alkotmányban és törvényekben szabályozott. rendeltetésszerű működését. A párt szervei és szervezetei a fő figyelmet az állami munka elvi-politikai irányítására, a politikai: döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikái elvek érvényesítésére fordítsák. A párt- és az állami szarvek tevékenysége kőzött jelentkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni, 1H Népköztársaságunk alkotmánya hl' • ven kifejezi a néphatalom lényegét Az 1949-ben történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényének módosítását Az alkotmány rögzítse pontosabban a szocializmus építésében elért eredményeinket, a társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogy államunk a szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett. Rögzítse az alkotmány a szodalfeta termelési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodás megváltozott rendjében; utaljon a továbbfejlődés főbb irányaira. Fejezze ki a társadalmi osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiginél jobban fejezze ki az állampolgárok jogai és kötelességei közötti összefüggést és köl-" csőn ősséget A szocialista gazdasági építőmunka Társadalmunk ideológiai, kulturális állapota