Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

60. évfolyam, 197. szám 1970. AUGUSZTUS 23.. VASARNAP Megjelenik hctfó kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA:1 FORINT Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára Losonczi Pál Szudánban Közzétették a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának az 1970. július 15—16-i ülésén elfogadott irányel­veit a párt X. kongresszusára. A fontos dokumentum összegezi a végzett munkát, s megjelöli a tennivalókat a további fej­lődésért. Az MSZMP X. kongresszusa — állapítja meg egyebek között a K. B. irányelvet — megvonja a legutóbbi négy év munkájának mérlegét, és kitűzi az ujabb feladatokat. A Központi Bizottság a párt. a nén elé tárja ennek az időszaknak leg­fontosabb kérdéseit, amelyek együttesen jelentik a párt politikai irányvonalát. A nárt nem áll meg történelmi útján, sza­kadatlanul kutatja a szocializmus fejlődé­se során napirendre kerülő új feladatok helyes megoldását. Tevékenységében, har­cában munkásosztályunk, népünk támoga­tására épít. A Központi Bizottság irányelveit a párt X. kongresszusára lapunk 5—6—7—8. ol­dalán ismertetjük. Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség Szombaton hazaérkezett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­lének moszkvai ülésén részt vett magyar küldöttség: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspart Közpon­ti Bizottságának első titká­ra. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ia, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisz­tere. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fe­hér Lajos és Komócsin Zol­tán. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Jakab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Gyenes András, külügyminiszter-he­lyettes. Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának ve­zetője, Ferro József, a Kül­ügyminisztérium protokoll­osztályának megbízott veze­tője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Telefonközpontot kap Tarján Á végleges 1974-re készül el 'Ab ebi kSltőzkődak még csak a közlekedésre panasz­kodtak. az újabb tarjáni la­kók már a bolthálózat fel­épülését hiányolták, s biz­tos. hogy minden újabb át­adás új igényekkel ismer­tet meg Szeged legmoder­nebb városnegyedében. Az alapvető igények közé tar­tozott kezdettől fogva a te­lefon is. A tar]ári telefon­központ építését a nagy fő­központéval és az újszegedi mellékközpontéval együtt már tervbe vette a posta, de ahogy egvrg többen köl­töztek Tarjánba. mind vi­lágosabbá vált. hogy 1974­nél jóval hamarabb szük­ség van egy ideiglenes köz­pont létrehozására. A végleges mellékkóz­pont négy év múlva ezres kapacitással indul, s ez elég­nek mutatkozik (az. újsze­gedi metlékközpont kapaci­tasa nyolcszáz vonal lesz), hiszen a bekapcsolás után lesz lehetőség arra is. hogy bővítsenek ha szükség lesz a több telefonra. Az ideigle­nes — egy lakóházban, a tanács segitségevel elhelye­zett — mellékközpont jóval szerényebb igényeket elégít majd ki: csak a legfonto­sabb kéréseket tudják figye­lembe venni. Elsősorban a tarjáni intézményeknek, szerveknek. közületeknek, iskoláknak, óvodáknak stb.) kell telefont adni, .a magán­személyek közül pedig azok­nak (orvosoknak, hivatalos személyeknek), akiknek fog­lalkozása feltétlenül igényli a telefont. A tanács által „kölcsön­adott" helyiségekben a pos­taigazgatóság kétmillió fo­rintos költseggel rendezi be a mellékközpontot. Az ide­iglenes központhoz, azonban már végleges hálózatot épí­tenek. olyat. amely 1974 után is megmarad. Ezt a hálózatot a lakásépítési ütemnek megfelelően ala­kítják ki. A „szűkségköz­pont" — ahogv a postaigaz­gatóságon nevezik — októ­berben kezdi meg munkáját. Üj rendszert szeretne a posta megvalósítani a nyil­vános telefonfülkék hálóza­ta helyett, a mindennapos rongálások miatt ugyanis ezek a fenntartó számára nem gazdaságosak, a nagy­közönségnek pedig nem praktikusak. Jelenleg a ta­nács és a lakásszövetkezetek bevonásával olvan házfelü­gv el őket keresnek, akik la­kásukon nyilvános előfizetői állomást, tartanának. A pos­ta válla Ha. hogy az ilyen vállalkozók lakásába in­gyen beszereli a telefont, nem szed alapdíjat sem, csak beszélgetésenként ki­lencven fillért. Ugyanakkor azt követeli meg. hogy az ilyen telefonokat a háztömb lakói egész nap használhas­sák magánbeszélgetésre, il­letve este 8-tól reggel 8-ig segélykérésre is. A végleges mellékközpont a főközponttal együtt még a tervezés stádiumában van. s csak annyi a biztos, hogy a víztorony és a sugarút közti területen építik majd fel negy év múlva, az új­szegedit pedig a biológiai intézet mellett. Akkor min­den száz szegedi lakásból harmincötben lehet majd telefon. Tarjánban is. Zsúfolt program várt Lo­sonczi Pálra, az Elnöki Ta­nács elnökére a szudáni hi­vatalos látogatás második napján, A késő esti órákba nyúló pénteki díszvacsorán — amelyet Nimeri szudáni elnök adott Losonczi Pál tiszteletére — a vendéglá­tók részé'röv.. a forradalmi parancsnoki ' tanács- és a kormány tagjai, magyar részről Losonczi Pál és kí­sérete vett részt — Nimeri elnök és Losonczi Pál mon­dott pohárköszöntőt. Nimeri elnök a forradalmi parancsnoki tanács tagjai, a miniszterek és a szudáni nép nevében üdvözölte Lo­sonczi Pál látogatását Khartoumban, „A két Nílus találkozási pontjánál, a két kultúra bölcsőjénél". Rámutatott, hogy a látoga­tás a békeszerető népek ba­rátságának jelképieként, a szocializmus útját választó népek gyümölcsöző együtt­működésének jelképieként értékelik Szudánban. Az időszerű nemzetközi kérdésekre terelve a szót, piohárköszöntőjében Nimeri foglalkozott a közel-keleti, az indokínai, helyzettel és az európai biztonság távla­taival. Befejezésül megemlékezett júniusban tett magyarorszá­gi látogatásáról, megállapí­totta, hogy útja hasznos volt és hozzájárult a testvéri kapcsolatok szálainak meg­erősítéséhez, az élet külön­böző területein. Beszédét a szudáni elnök a népek ba­ratsága, a magyar szudáni barátság éltetesével fejezte be. Losonczi Pál pohárköszön­tőjében elismerését és kö­szönetét fejezté ki azért a megkülönböztetett bánás­módért, amelyben a magyar nép képviselőit részesítette. Elismeréssel szólt a szudá­ni nép munkájának nagy­szerű eseményeiről, a poli­tikai, gazdasági és társadal­mi haladás terén elért sike­reiről. Szólt közös gondjainkról, súlyos problémákról is, amelyek a jelenlegi bonyo­lult nemzetközi helyzetből adódnak, majd így folytatta: Európából — mint ismere­tes — két világháború indult ki és negyedszázaddal a második világháború befeje­zése után még ma sincse­nek megnyugtató módon rendezve az európai békét és biztonságot alapvetően meghatározó kérdések. Az európai szocialista or­szágok, attól az elhatározás­tól vezérelve, hogy erről a kontinensről soha többé ne induljon ki háború, kezde­ményező lépéseket tettek az európai biztonsági konfe­rencia összehívására. A Varsój Szerződés tagál­lamai külügyminisztereinek budapesti értekezlete által elfogadott memorandum kör­vonalazza a tanácskozás na­pirendjére vonatkozó ja­vaslatokat. Meggyőződésünk, hogv ez az újabb lépés fontos hoz­zájárulást jelenthet az eu­rópai béke és biztonság megteremtéséhez, amely ked­vező hatást gyakorol majd a világ különböző térségei­ben jelenlevő feszültségek megoldásához is. Az európai biztonság meg­szilárdítás szempontjából nagyjelentőségűnek tartjuk a Koszigin miniszterelnök és Brandt kancellár által Moszkvában aláirt szovjet— nyugatnémet szerződést. Beszédét a magyar—szu­dáni barátság éltetésével fe­jezte be. Szombaton délelőtt Lo­sonczi Pál megtekintette a Sudan Textil Industry LTD. Khartoum-i gyártelepjet, majd ellátogatott az egyik Khartoum környéki tejfel­dolgozó és baromfitenyésztő üzembe, amelyet a közel­múltban vettek állami el­lenőrzés alá. Megkezdődtek a hivatalos tárgyaidsok Szombaton délután meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások Gaafar Nimeri, a szudáni demokratikus köz­társaság forradalmi tanácsó­nak elnöke, valamint Loson­czi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanacsának elnöke és a két ország kül­döttségei között, A tárgya­lósokon aktuális nemzetközi kérdéseket vitattak meg és a két ország között köten­dő egyezményeket készítet­ték elő. A szudáni sajtó központi témája szombaton Losonczi Pál látogatása volt. A la­pok részletesen idézik Lo­sonczi és Nimeri p>éntek es­ti pjoharköszöntójét. Tovább épül a fedett uszoda Sok mende-monda iórta már körül az úiszegedi fe­dett uszoda építkezését. Olyan hírek is szárnyra keltek, i hogy nem is uszoda lesz a végén, hanem sportcsarnok. A terveket nem változtatták meg. s kijavítva néhány ter­vezői és kivitelezői hibát — mint képünk is mutatja —,, megerősítik a nagy szerkeze­tet tartó gyámokat. — tovább építik a fedett uszodát. Az eredeti elképzelések ugyan régen csorbát szenvedtek, mint az. íveket tartó vasbe­tongyámok. hiszen 1970 augusztusában lubickolni kellett volna a medencében, most viszont annak is örü­lünk maid. ha 1973 nyarán tehetjük meg. Amikor meg­indult az építkezés úgy né­zett ki. hogy 34 millió fo­rintért elkészítik az uszodát, azóta. — az árváltozások is közrejátszottak — 60 millió­ra emelkedett az úiszegedi fedett uszoda építésének költ­sége. Csak már készen len­ne! unnepseg Románia nemzeti ünnepe, szombaton koszorúzás! On­az ország felszabadulásának népség volt a Rakosligeti 26. évfordulója alkalmából tsmeiSbm nyugvo roman hősök sírjainál. A Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének képiviseletében Dumitru Turcus nagykövete Jan Leotitescu kereskedelmi tanácsos és Emílián Birlea ezredes katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ünr.epiélyes aktusnál jelen volt Pesti Endre ve­zérőrnagy. budapesti hely­őrségparancsnok. továbbá a Külügyminisztérium több | vezető beosztású munkatár­:; | sa. (MTI) Somogyi Karolyné iWvélele Ércszállító hajó Tápéról A MAHART tápéi üzemé­ben az árvíz óta szombaton tegnap bocsátották vízre az első hajót. Az 1000 tonnás ércszállító hajót annak idején nagyjavítás közben teljesen elborították a hullámok. A szombatra, tegnapra elké­szült. haió rövidesen a duna­újvárosi ércszállításokat se­Síti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom