Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. AUGUSZTUS 20. 102 Losonczi Pál alkotmány napi beszede (Folytatás át 1. oldalról.) tak. vetettek, arattak éts be­takarítottak. Az idén nem volt könnyű dolguk a ter­eielőezövel kezetek ea az ál­lami gazdasagok dolgozói­nak. Rendkívül hosszú tél, késet tavasz, próbatételekkel és természeti csapásokkal terhes nyár áll mögöttünk. Voltak olyan kritikus napok, amikor akár két-három mil­lió katasztrális hold termé­sét. ls elpusztíthatta volna a fenyegető árvír De az öaz­szefogás. a kötelességteljesí­tés és a szocialista hazafi­ságból táplálkozó szolidari­tás lokalizálni tudta a ve­szélyt. A mezők termése a szoká­sosnál később érett be. A ta­valyinál valamivel keveseb­bet. is fizetett. Mégis öröm­mel jelenthetjük, hogy meg­van a jövő évi kenyerünk. Amikor ma ünnepélyesen megszegjük, adózzunk őszin­te elismeréssel a mezők dol­gozóinak, akiknek becsüle­tes helytállása eredménye­ként az asztalunkra került az úi kenyér. István király történelmi nagysága Tisztelt Ünneplő közönség! — Alkotmányunk idei ün­nepe összekapcsolódik ál­lamalapító nagv királyunk. István születésének 1000. év­fordulójával. Miben áll Ist­ván király történelmi nagy­ságaT — A honfoglaló magyarok élőtt más népek la jártak ezen a tájon. De nem tud­tak tartósan megtelepedni, nem voltak képeaek végleg megtartani azt a területet, amit elfoglaltak. látván bölcs és előrelátó vezető, kima­gasló államférfi volt. Felis­merte korának szükségleteit és követelményeit. Tudta, hogy ha a magva még to­vábbra ja az elavult. laza törzsi-nemzetségi szervezet­hez ragaszkodik a nem nvlt utat a progresszív társadal­mi folyamatnak, akkor ment­hetetlenül eltűnik a történe­lem süllyesztőjében; úgy, mint a Duna—Tisza völgyé­nek előző, ideiglenes lakói, olyan nálánál nagyobb né­pek. mint például a hunok éa az avarok. — A nagv király határo­zottan és erélyesen végre­hajtotta azt a fordulatot amelvnek nyomén kialakult a magyar államiság. Vaskéz­zel hárította el az útból mindazt, ami ezt a kibonta­kozást. akadályozta és kés­leltette. Nagy volt az épí­tésben. az alkotásban. Meg­szervezte a központi állam­hatalmat. királyi tanácsot és udvartartást létesített. A vér­ségi-nemzetségi kötelékek helvében létrehozta a vármr­gyerendszert, Olyan törvé­nyeket alkotott, amelyek szentesítették az új rena alapjait védelmezték a poli­tikai hatalmat az új tulaj­donviszonyokat. a feudális földbirtokot a király és a kincstár jószágait. István ki­rály mindezzel megteremtet­te a fejlettebb, feudális tár­sadalom kereteit és normált A folyamatos háborúskodás­hoz, zsákmányszerző hadjá­ratokhoz és kalandozásokhoz szokott magvarság mindin­kább földműves-paraszt nép­pé alakult át. s hozzálátott a rendszeres és békés terme­lőmunkához. Ez az új törté­nelmi korszak természetesen fájdalmas vajúdások, nagy megrázkódtatások közepet­te született meg. De elsősor­ban István király céltuda­tosságának köszönhető, hogv a magyar nép végleg letele­pült. gyökeret eresztett és fennmaradt ezen a tájon. — Az évszázadok folya­mán sokan és sokféleképpen éltek vissza István király ne­vével, másították meg törté­nelmi hagyatékát. A „szent­istvánl állameszme" jegyé­ben gyűlölködést szítottak a közép-európai népek között, a „szent korona nevében" ül­dözték fl társadalmi haladás harcosalt. az igaz magyar ha­zafiakat. — A Magyar Népköztársa­ság hálával adózik az ál­lamalapító István államfér­fiúi nagyságának. Érvényes örökségét tiszteletben tart­luk. érdemeit megőrizzük. Ezt juttattuk kifejezésre az­zal is. hogy a mostani al­kotmány napi ünnepi nagy­gyűlést éppen Székesfehér­várott tartjuk. Királlyá ko­ronázása után ugvanis ezt a várost tette uralkodásának központjává, itt emelt ma­génak királyi palotát. Itt töltötte el életének nagv ré­szét. s itt temették el az ál­tala alapítót székesegyház falai között. politika az egész nemzet, a családok és az egyének ér­dekelt szolgálja. Nincs ab­ban semmi túlzás, amit nemrég egy őszülő somogyi parasztember mondott ne­kem: „Ez tízmillió magyar ember politikája". — A nép bízik a pártban, bízik a párt politikájában. A haza felvirágzásén, egyéni sorsa kedvező alakulásán mindenki felmérheti, hogy szilérd alapokra építünk, jók, világosak és vonzók a céljaink, s évről évre köze­lebb kerülünk megvalósítá­sukhoz. Politikánk állandó, folyamatos. örvendetesen nélkülözi a drámai változá­sokat és megrázkódtatásokat. Ez a politika azohban ál­landósága és egyenletessége mellett felfigyel és választ ad az élet által felvetett új és új problémákra. Gondol­junk csak azokra a szüksé­ges intézkedésekre, amelyek a gazdaságirányításban, az államélet fejlesztésében és más területeken tökéletesí­tették a bevált politikát. — A közvélemény megis­merte azokat az irányelve­ket, amelyek alapján az or­szággyűlés szeptemberi ülés­szaka, az addig elhangzó észrevételeket ls figyelembe véve, megvitatja és törvény­erőre emeli a negyedik öt­éves tervről szóló javaslatot. Az elmúlt évek gazdasági eredményeivel általában meg lehetünk elégedve, de nem kerülte el senkinek a figyel­mét, hogy miben kell javí­tanunk a munkán. Mégin­kább összpontosítanunk kell a társadalom erőit, minden szakértelmet, minden tudást és minden lelkesedést. — A negyedik ötéves terv célja a műszakilag fejlet­tebb, hatékonyabb munka és a lakosság jobb ellátása. Egyszerre a kettő. Egyik a másik nélkül felborítaná életünk megalapozott egyen­súlyét. Arra kell töreked­nünk tehát, hogy többet, de méginkább arra, hogy job­ban és termelékenyebben dolgozzunk, s akkor jobban, anyagilag és szellemileg is színvonalasabban élünk majd. Sok mindent elértünk már, de még ennél is több, amit ezután kell megvalósí­tanunk. Az Igények szüntele­nül nőnek — ez természetes. Lehetőségeink bővülnek — ez örvendetes. Arra kell Igen nagy gondot fordíta­nunk. hogy igényeinket és lehetőségeinket tudományos alapossággal felmérjük és józanul egyensúlyban tart­suk. A szocialista demokrácia kiterjesztése hatalmunk eredményein, másfelől azon a testvéri kö­zösségen, amely hazánkat igazi barátunkhoz és szövet­ségesünkhöz, a Szovjetunió­hoz, valamint a szocialista országokhoz fűzi. — A Szovjetunió és más szocmlista országok, köztük a Magyar Népköztársaság következetesen küzdenek a nemzetközi feszültség eny­hüléséért, a béke biztonsá­gáért, az imperialista ha­talmak provokációs politi­kája ellen, a népek és or­szágok nemzetközi együtt­működésének kiszélesítésé­ért. Diplomáciai tevékeny­ségünkkel magas szintű köl­csönös látogatásokkal és tár­gyalásokkal azon fárado­zunk, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködésé­hez, a népek közeledéséhez és barátságához, az európai biztonság szilárd rendszeré­nek a megteremtéséhez, s az ezt előkészítő összeurópai értekezlet minél közelibb időpontban való összehívá­sához. Az Imperialista ve­zető körök nyílt és burkolt formában, egyaránt igyekez­nek akadályokat gördíteni az értekezlet összehívása elé. Véleményünk szerint az összehívás feltételei meg­érettek. A Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyével, diplomáciai erőfeszítéseivel tető alá hozta a Német Szö­vetségi Köztái-sasággal kö­tött egyezményt, amely az európai biztonság fontos elemeit tartalmazza, többek között a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és az erőszakról való lemon­dást. — Az amerikai imperia­lizmus kambodzsai és lao­szi beavatkozása tovább mé­lyítette az indokínai válsá­got, kiváltva a világközVé­lemény felháborodását, s felszítva az Egyesült Álla­mokon belül is a háborúel­lenes mozgalmat. A Ma­gyar Népköztársaság támo­gatja a vletnamj, a kam­bodzsai és a laoszi nép igaz­ságos harcát az amerikai ag­resszorral szemben. A kam­bodzsai beavatikozás még inkább arra ösztönzi a ha­ladó erőket Indokínában, hogy egységesen lépjenek fel az antürnperiallsta harc­ban. Ez az egység előbb vagy utóbb kikényszeríti az ame­rikai csapatok feltétel nél­küli kivonását, s a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság, a Dél-vietnami Nemze­ti Felszabadítás! Front és a dél-vietnami Ideiglenes kor­mány ismert javaslatai alap­ján, az 1954. és az 19Ö2. évi genfi egyezmények szellemé­ben megteremti a békét, a függetlenséget és a semle­gességet ebben « térségben. Eredményeink lelkesítenek Hatalmas fizikai, szellemi és erkölcsi energiák fakadtak Tisztelt nagygyűlés 1 Ked­ve* elvtársak! — Történelmünk előremu­tató hagvományait. nagy Elő­deinket akkor követjük Iga­zán. ha felismer lük. vállal­luk és elvégezzük azokat a feladatokat, amelyeket a ml korunk éppen mireánk bí­zott. — Ha a mai Székesfehér­vér és egész Fejér megye életét szemléljük, hu körül­nézünk Itt, gyűlésünk szín­helyén, azonnal szemünkbe ötlik napjaink hazaszerete­tének sok nagy alkotása. Ki ne tudná, hogy a felszaba­dulás előtt ebben u város­ban és megyében híre-nyo­ma sem volt a nagyiparnak. Ma pedig ez Dunántúl egyik legjelentősebb ipari köz­pontja. Székesfehérvár, Du­naújváros és a többi megye­beli Ipartelep űj világot ho­zott létre Itt. Üj korszakot, amely beszédesen hirdeti a munkásosztály, a szocialista társadalom. a szocialista népgazdaság és a szocialista ember kiapadhatatlan élet­erajét. Az ország innen kap­ja a hengereltacél-terme­lésnek több mint a felét, az alumíniumtermékeknek több mint a háromnegyedét, a rá­dió- és televíziókészülékek túlnyomó részét. — Hatalmas fizikai, szel­lemi és erkölcsi energiák fa­kadtak fel az egész ország­ban. Ezt elsősorban a fel­szabadulás történelmi for­dulatának köszönhetjük, amelyért soha el nem múló hálát érzünk a testvéri Szovjetunió Iránt. A szocia­lista társadalmi viszonyok kivívása és megerősödése meghatványozta az alkotó energiákat. Értelme és célja lett a munkának, s ezért megvan az eredménye ls. Bármerre járunk ls az or­szágban. azt tapasztaljuk, hogy társadalmunk legszéle­sebb köreiben Ismerik, he­lyeslik és követik azt a po­litikát, amely mindennapi munkánkat áthatja, finnek a politikának a kialakítása, megfogalmazása és alkalma­zasa a lehető legteljesebb nyilvánosság előtt folyik. A nép bízik a párt politikájában Tisztelt ünnepi nagygyű­lési — Társadalmunk mindin­kább megtanulja, hogyan kell az ország dolgait, ered­ményeinket és nehézségein­ket, közös gondjainkat és örömeinket belülről, a gaz­da szemével és érzületével felfogni. Az idei példátlan árvíz rendkívüli terhet ró az egész országra. Lenyűgöző volt azonban a gyors segí­tőkészség, amellyel az egész lakosság odatartotta a vállát a közös teher alá. A magyar nép nagyszerű társadalmi összefogással válaszolt a ter­mészeti csapásra. A több milliárd forintos veszteség ismeretében, a gyors segít­ségnyújtás Utárt, tartós el­határozás született. Így tör­tént, hogy a felszabadulási jubileum, majd a X. párt­kongresszus tiszteletére ren­dezett munkaverseny lendü­lete párosult és fölerősödött azzal az országos mozgalom­mal, amely az idei nemzeti jövedelem egyszázalékos nö­velését tűzte ki célul. — Sok feladat vár a kü­lönböző tudományágak mű­velőire, a képzett szakembe­rekre, a szellemi és művé­szi élet alkotóira, az egész értelmiségre. Sokáig hasz­náltuk azt. a megkülönbözte­tő jelzőt, hogy haladó ér­telmiség. Ma már nem hasz­náljuk ezt a kifejezést. A magyar értelmiségiek kőzött ugyanis már mutatóban ls ailg akad olyan, akit ne so­dort volna magával a szocia­lizmusnak, mint társadalom­nak, mint életeszmének és mint gondolatrendszernek a vonzása. — A nők és az Ifjúság helyzete és nélkülözhetetlen szerepe csak nemrég kapott tgen hangsúlyos megfogal­mazást. Lendületükre, álíhe­tatosságukra nemcsak a munkahelyeken és a csalá­dokban támaszkodhatunk. Arra törekszünk, hogy még­inkább megkapják az őket megillető helyet a vezetés különböző őrhelyein és az egész közéletben. — Az építőmunkát egye­sült erővel végezzük. Sar­kig tárva a kapuk: gondok, remények és örömök vár­ják a hazafiakat. De van-e hazaszerető magyar, aki ne lépett volna már be ezeken a kapukon? Nincs 1 A Ha­zafias Népfront mozgalma valóban átfogja az egész or­szágot. Bizottságaiban, kü­lönböző fórumain és meg­mozdulásain szoros közös­séggé fonódva együttműkö­dik mindenki, aki személyes ügyévé teszi a legfontosabb közügyek, a szocialista haza szolgálatát. — Választási rendszerünk, állami életünk, tanácsi munkánk úgy fejlődik, hogy az állampolgárok szavaza­tukkal Is, tényleges és aktiv közreműködésükkel is részt vegyenek lakóhelyük és az egész ország közügyeinek ki­alakításéban, intézésében. A szocialista demokráciának ez a kiterjesztése még mélyeb­bé, még szélesebbé és szi­lárdabbá teszi államhatal­munk alapjait, s felsorakoz­tat minden jó szándékú ha­zafias erőt a szocialista tár­sadalom teljes felépítésére. Népfrontpolitikánk alapja, hogy a haza, a nép, a szo­cializmus és a béke szolgá­latában lehetséges és szük­séges az összefogás a mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, dolgozó kispolgárok, párttagok és pártonkívüliek, hivők és nem hivők között. — Örömmel vesszük tu­domásul. hogy az egyhá­zak, híven az állampolgári fogadalomhoz, a Magyar Népköztársaságot hazájuk­nak vallják, hazájukként szeretik és szolgálják. Az állam és az egyházak vi­szonyét bevált megállapodá­sok szabályozzák, minde­nekfölött azonban az alkot­mány és a kölcsönösen elvi alapokon nyugvó gyakorlati együttműködés. — Nagygyűlésünkön itt vannak a hazalátogató kül­földi magyarok képviselői is, A határainkon túl élő ma­gyarok jelentős része föld­rajzilag is, politikailag is közel áll hozzánk, hiszen szomszédos, sőt testvéri or­szágok állampolgárairól van szó. A földrajzi távolság el­lenére egyre közelebb kerül­nek hozzánk érzésviléguk­ban, az óhaza iránt tanúsí­tott ragaszkodásukban azok a magyarok is, akik külön­böző időkben és különböző okokból, valamelyik nyugati országban telepedtek le. Az alkotmány ünnepe, a ne­gyedszázados felszabadulási jubileum és a millennium alkalmából igaz szeretéttel köszöntöm mindannyiukat. Tisztelt ünneplő közönség I Tisztelt vendégeink 1 Kedves elvtársnők! Elvtár­saik! — Ennek az esztendőnek, amely már eddig ls sok eredményt, sok feladatol, szép ünnepeket és nagy munkasikereket hozott, mél­tó befejezése lesz a novem­berre egybehívott X. párt­kongresszus, amely az or­szág népének kívánsága sze­rint, minden bizonnyal meg­erősíti és továbbfejleszti áz eddig folytatott politikát. Lenin azt mondta, hogy a politika „milliók sorsa". Ed­digi eredményeink arra lel­kesítik a hazaszerető embe­rek millióit, hogy még na­gyobb lendülettel folytassák sorsuk alakítását, a boldog, szocialista Magyarország tel­jes felépítését. Ez az ünne­pi alkalom is erősítsen meg mindannyiunkat a hétközna­pok tetteinek eredményes végzésére — mondta befe­jezésül az Elnöki Tanácsel­nöke. Felvonták az állami zászlót Az alkotmány ünnepének előestéjén, szerdán a Par­lament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Nép­köztársaság állami zászlaját. Kürtszó jelezte Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrség-parancsnok érkezését. A katuhai elöljáró meghallgatta a csapatzászlóval felsora­kozott díszszázad parancsnokának jelentéséi, majd — a Rákóczi-induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Ezt követően az állami zászlót diszörök kíséretében az árbochoz vitték és a Him­nusz hangjai, valamint a díszszázad tiszteletadása köze­pette vonták fel az árbocrúdra. Az ünnepi aktus befeje­zéseként a diszegység és a zenekar diszmenetben vonult el az állami zászló előtt. A Gellérthegyen, a felszabadulási emlékműnél, ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel — Pesti Endre vezérőrnagy jelenlétében — az alkotmány ünnepé­nek tiszteletére a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját. A szabad Magyarország 25 éve Ma nyitják mag kiállításunkat Moszkvában — A párt vazatő szervei, a* Országgyűlés, a kömény, a tanácsok valóban nyitott ajtók ás ablakok mellett In­tézik közős dolgainkat, a párttagok és a pártonkívüli milliók széles körű bevoná­sával. A politikát nálunk nem „parancsolja" meg sen­ki. Azt a demokratikus centralizmus szabályai sze­rint megvitatjuk, érvelünk Igazáért, s mindenki meg­győződhet arról, hogy ez a Külpolitikai törekvéseink Tisztelt ünnepi nagygyű­lés! Elvtársaim! Barátaim! — Külpolitikai törekvése­ink a szocialista haza érde­kelt szolgálják, s arra irá­nyulnak, hogy építőmun­kánk számára minél kedve­zőbb nemzetközi feltételeket teremtsenek. Növekvő nem­zetközi tekintélyünk két erős pilléren nyugszik. Egy­felől belső fejlődésünk, nép­A szovjet és a magyar kormány vezető személyisé­geinek, minisztereknek, kül­kereskedelmi szakemberek­nek és meghívott Újságírók­nak jelenlétében, csütörtö­kön reggel ünnepélyes kül­sőségek között nyílik meg a moszkvai magyar népgazda­sági kiállítás, amely „A sza­bad Magyarország 25 évp" címmel ad számot negyed­százados fejlődésünkről. A Szovjetunió és Ma­gyarország rendszeresen részt vesz egymás vásárain és kiállításain. A mostani bemutatónak azonban kü­lönleges jelentőséget tulaj­donítanak a szovjet fővá­rosban. A kiállítás Iránt megnyilvánuló érdeklődést fokozza az a körülmény is, hogy méreteiben messze meghaladja az összes eddigi magyar termékbemutatókat. A kiállítást rendező Hung­exno dolgozói kitűnő mun­kát végeznek. A megfeszí­tett, sokszor napi 12 órás munka eredményeként szer­dára az utolsó felirat is a helyére került. A rendezők véleménye szerint Igen nagy elismerés 'Heti meg a kiál­lítás tervezőit és belsőépíté­szeit, közülük elsősorban Varsányi Tamást, a fiatal főépítészt, akinek ez volt élete első nagy megbízatása. A tértagolási, forma- és s/.inkompozíclós megoldások Véget nem érő változatossá­ga. a termékek elhelyezésé­nek sokszor szembeszökő újszerűsége fontos kiegészítő esztétikai élményt ad a lá­togatónak — állapítják meg a szakértők. A szerdal moszkvai laook közül a Moszkovszkala Pravda és a Trtid foglalko­zik bővebben a kiállítással. Az utóbbi részletes Interjút kőzöl ebből az alkalomból Kadala Miklós kereskedelmi főtanácsossal, a moszk/aí magvar kereskedelmi kéo­viselet vezetőjével. A nyi­latkozat, amelyet a TASZSZ hírügynökség is részletesen idézett, behatóan foglalkozik ft két o"száe gazdasási és műszaki együumködésével. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom