Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 193. 1970. AUGUSZTUS 1S« KEDD Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon, ARA: 80 FILLÉR Minőség, ötlet, tanulás A konzervgyári ifjúmunkások újszerű vállalása A Szegedi Konzervgyár dolgozói gyakran voltak kezdeményezői egy-egy új célkitűzésnek, versenynek. Amikor a folyók áradása miatti károk megszüntetésé­ről volt szó. a konzervgyá­ri VOSZTOK-brigád tagjai elsők között indították útjá­ra felhívásukat; 1 száza­lékkal teljesítsék túl a nem­zeti jövedelmet. A kon­zervgyári ifjúmunkások is elen járói az új törekvések­nek. A gvári KISZ-bizott­ság. a tagság egyetértésével 1970. augusztus 20-tól no­vember 23-ig terjedő idő­szakra útjára indított egy mozgalmat, a Tervezzünk, cselekedjünk együtt ver­senyt. Elkészítettek egy vállalá­si lapot, amelyben megha­tározták a mozgalomban részt vevő fiatal dolgozók tennivalóit. A vállalások igen sokrétűek, átfogják a szocialista munka verseny minden ágát, a termeléstől a sportolásig. Hat csoportra osztották a tehetőségeket, a felajánlások körét. Az első pontban a gazdasági veze­tők által kért és meghatá­rozott termelési feladatokat rögzítik. A vállalási lap egyik oldalán ez áll: a gaz­dasági vezetőm által meg­határozott termelési felada­toknak kifogástalanul eleget teszek, megkülönböztetett fi­gyelemmel vigyázok a mi­nőségi előírások betartásá­ra. A másik oldalon kipon­tozott. sor, s a gazdasági vezető igazoló aláírása, hogy a vállalást tett ifjúmunkás mennyiben teljesítette fel­ajánlását. A többi pontoknál is hasonló a megoldás. A következő pont a mű­velődéssel és a kulturális munkával kapcsolatos ten­nivalókat összegezi. Bő vá­laszték áll a mozgalomban részt vevő fiatalok rendel­kezésére. Vállalni kell töb­bek között, hogy rendszeres olvasója lesz a gvári. vagy valamelyik városi könyvtár­nak, előfizetője a Magyar Ifjúságnak, egy ízben meg­tekinti a Móra Ferenc Mú­zeumot, megtekint egy színházi és két mozielő­adást. A harmadik pontba fog­laltak nem látszanak vala­mi könnyű feladatnak, hi­szen ilyeneket találhatunk közöttük: egy új termék gyártási, technológiai ügyvi­Magyarország gazdasági kapcsolatai az atrikai országokkal Hazánk mintegy 60 fejlődő országgal tart fenn kereske­delmi. gazdasági kapcsolatot; ezek közül több mint 30 az afrikai kontinensen fekszik. Közülük 16 országgal össze­sen 40 szerződésünk van je­lenleg érvényben; 17 keres­kedelmi és 6 fizetési megál­lapodás, ezenkívül 4 ország­gal van hitel- és 11 ország­gal műszaki együttműködési egyezményünk. A kereske­delmi szerződések többsége tartalmazza a legnagyobb kedvezmény elvéi Jelentő­sek és fejlődőek gazdasági kapcsolataink azzal a három országgal is. ahol augusztus 21. és 31. között Losonczi Pál hivatalos, baráti látoga­tást tesz. Az afrikai kontinens or­szágai közül az EAK, illet­ve Egyiptom a magyar kül­kereskedelem egyik legré­gibb és legnagyobb partnere. Az első magyar—egyiptomi kereskedelmi megállapodás még a harmincas évek ele­jén jött létre, s a második világháború után rövidesen ismét felvette a kapcsolatot a két ország. Jelenleg az 1967-ben megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi meg­állapodás van érvényben, amely kimondja a feltétel nélküli legnagyobb kedvez­mény elvét. A forgalmi elő­irányzatokat éves árucsere­forgalmi jegyzőkönyvek rög­zítik. A fizetéseket az 1959­ben megkötött, majd 1969­ben megújított kiiring fize­tési megállapodás szabályoz­za. A két ország kapcsola­taiban több más szerződés is érvényesül. Ilyen az 1962­ben megkötött első, 10 mil­lió klíring fontos, majd az 1967-ben megkötött 15 mil­lió kiiring font hitelkeretet nyújtó gazdasági együttmű­ködési megállapodás. Ennek keretében Magyarország le­hetőséget nyújtott, illetve nyújt beruházási javak, nagyberendezések vásárlásá­ra az EAK-beli beruházók­nak. 1967-ben életbe lépett a magyar—EAK műszaki-tu­dományos együttműködési megállapodás is. (MTI) telét kidolgozom, részt ve­szek az FMKT országos szakdolgozati pályázatán, egy ötletet, vagy újítási ja­vaslatot nyújtok be a gazda­sági vezetőknek. S valami­vel könnyebbnek tűnik, hogy elolvasnak egy-egy szakmai könyvet. A Tervezzünk, cseleked­jünk együtt mozgalomban versenyző ifjak jelentős tá­mogatást kívánnak nyújtani az árvízkárosultaknak, ösz­szesen 8 órai társadalmi munkát ajánlanak fel, de ezenkívül is végeznek még 4 órai munkát, amelynek idején papírhulladékot gyűj­tenek, s annak árát a KISZ-aiapszervezet közös kasszájába adják. Végeze­tül felsorolják, hogy milyen sporttevékenységet folytat­nak még ebben a mozga­lomban. Részt kívánnak venni az MHSZ városi, il­letve gyári rendezvényein, segítik a gyár kézilabda­szakosztályainak munkáját, eljárnak a gyári futball­csapat mérkőzéseire, bene­veznek üzemi sakk verseny re, vagy asztalitenisz-verseny­re. A felajánlásokat pontosan értékelik azok a szakembe­rek, akiknek hátaskörébe tartozik egy-egy vállalás teljesítésének ellenőrzése. Aki teljesíti á mozgalom­ban lefektetett követelmé­nyeket, arról emléklapot kap és viselheti a KISZ­bizottság által adományo­zott jelvényt is. Remélhe­! tóén a konzervgyári ifjú­! munkások szép kezdemé­I nyezése kézzelfogható ered­| menyeket jelent a gyár gaz­dálkodásában és követésre talál más gyárak ifjúmun­kásai körében is. A szegedi járásban befejeződött az aratás Országunk sok újságjából akármelyiket vesszük is ke­zünkbe, akár volt belvíz azon a tájon, akár nem, ar­ról beszél mindegyik, ha az aratás kerül szóba, hogy rendkívüli az idei nyár. A rekordot most nem a ter­mésátlagok adták, gaboná­ból,- mint tavaly, az aratásra fordított igyekezet, energia és aggodalom múlja felül a korábbi évekét. A szegedi termelőszövetke­zetek augusztus 7-én vágták az utolsó rendeket, de a já­rási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­hoz összefutott jelentések szerint most már az egész járásban is múlt időben be­szélhetünk végre erről a rendkívüli erőfeszítéseket emésztő munkáról. A ter­mésátlagokról csak becslé­seink vannak, a különféle adatokat csak később dol­gozzák föl. Ha a víz okozta kipusztulásokat nem ven­nénk figyelembe, akkor is alatta maradnának ezek a számok a tavalyi átlagok­nak, a vízsújtotta területek hozzászámításával azonban az aratás előtti jóslatokra visszatekintve is azt kell mondanunk, hogy közbeszólt az időjárás. Kevesebb gabo­nánk termett az idén. mint tavaly, de sokkal nagyobb gonddal. Ha ezt a mondatot leírjuk, azonnal utána kérdezünk: de azért a kenyerünk meg­lesz? A dologban illetékes emberek nyugodt és egybe­hangzó válaszokat adnak: még így is elegendő a ke­nyérgabonánk, de tavalyról is maradtak olyan készlete­ink, hogy a legpesszimistább embereknek sincs okuk ag­godalomra. A raktározott vagy szállí­tásra váró gabona minősége iránt a Csongrád megyei ga­bonaíelvásárló és feldolgozó vállalatnál érdeklődtünk, hi­szen itt. mérik minden té­telnél külön-külön. A szege­di körzeti üzemük — köz­ismerten nem elsősorban m.mMm&mm- -.. lillilli^liiiilPlP I , \' h írt c-^ámSW^i'. -< múmB-mMmMáÉmxm Forgatással segítik a gabona száradását a szegedi Felsza­badulás Tsz-bcn. gabonatermő területünkről — szombatig 487 vagon ét­kezési búzát vásárolt fel a 137 vagon rozs és a takar­mánygabonák mellett. Jóval kevesebb ez az előző évek hasonló időszakában átvett mennyiségnél. A víztarta­lom az első hátráltató ténye­ző. Bár a lábon álló gabona a többszöri megázás után is könnyen szárad, a sok gyom­növény az aratás és cséplés­folyamata közben kölcsön­adja nedvességtartalmát a szárazabb szemeknek is. Kálmán József mondja, hogy gyakran alig-alig érik el az átvehetőség határát a be­szállított gabonák. Többszöri Küldöttségünk Gyorsult a vagonkirakás Moszkvában Életbe lépett a GB-határozat Dr. Lénárt Lajos mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes vezetésével hétfőn a magyar jubileumi népgazdasági kiállítás meg­nyitására élelmiszergazdasá­gi küldöttség utazott Moszk­vába. Augusztus 21-én szak­mai napon mutatják be a magyar élelmiszeripar 25 éves fejlődését és eredmé­nyeit. (MTI) Ágiad a Duna Á dunai augusztusi ma­gas víztől tegnap délután­tól már a pestiek is bú­csúzhatnak: a fővárosnál is apadni kezd a folyam. Vasárnap még az áradó víz a Római-part három kilométeres hosszán elérte a parti sétányt, sok helyütt ellepte a csónakházak előtt kanyargó töltéskoszorút, s az evezősök egyenest a csó­nakházakból szállhattak víz­re. Az alacsonyabban fek­vő pünkösdfürdői szakasz több üdülőjébe — például a Budapesti Finomkötöde és az Előre csónakházába — befolyt a víz, a vikendező­ket már szombat este id kellett költöztetni. Éjfélig tartott a Duna áradása Pestnél: 669 centi­vel tetőzött, s ez a magas­ság tegnap a déli órákig el­tartott, s majd csak délután kezdődött az apadás. Máig körülbelül tíz cen­timéter lesz az apadás, de utána nagyobb ütemben sza­lad majd le a víz. Már teg­nap reggel is a mértékadó dunaremetei vízmércénél, ahol eddig harmadfokú volt a készültség, elsőfokúra csökkentették; mert 80 cen­timéteres volt az apadás. Augusztus 20-ára a pesti rakpartok ismét szárazak lesznek. Az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság felügyele­te alá tartozó dunai sza­kaszon mintegy 30 kilomé­ter hosszan — több mint két. és fél millió köbméter föld felhasználásával meg­erősítették a védgátat. Ez­zel egy méterrel növelték a korábbi töltésmagasságot. (MTI) Szombaton lépett életbe a Gazdasági Bizottság határo­zata, amely szerint a vagon­kirakás meggyorsítása érde­kében a kocsiálláspént fel­emelik. A MÁV vezérigazgatósá­gán elmondták, hogy — bár az eltelt két nap „kritikus" időszak volt, mert a vállala­tok éppen a hét végén ha­nyagolják el leginkább a rakodást, — vasárnap 1281­gyel kevesebb kocsi maradt ki.rakatlanul, mint egy hét­tel korábban. A GB-határozat már élet­belépése előtt éreztette hatá­sát: augusztus eleje óta észrevehetően gyorsultak a hétköznapi kirakások is — bár az még mindig nem ki­elégítő mértékben. Egy hó­nappal ezelőtt naponta 5500 —6000, a múlt héten már „csak" 4800—5200 kocsi ma­radt ki.rakatlanul, s bár ez is túlzottan sok, a javulás tendenciája mindenesetre biztató. A vállalatok most már egyre inkább igyekez­nek meggyorsítani a kocsi­kirakást. A vasárnapokon hasonlóan javult a helyzet. Mig július­ban 7300—7700 volt a ki pem rakott kocsik száma, addig augusztusban egyik vasárnap sem érte el a 7200­at. Augusztus 16-án az or­szág összes állomásán 10 877 vagont raktak ki, s mind­össze 5891 kocsi maradt ki­rakatlanul. Különösen jól dolgozott a Fővárosi Talaj­erögazdálkodási Vállalat, amely vasárnap eddig egy­általán nem rakodott, s most a számára érkezett minden kocsit időben kiürített, tehát egyetlen fillér kocsiállás­pénzt sem kell fizetnie. tisztítással, állandó forga­tással igyekeznek gazdasá­gaink javítani a minőségen.' Körzetünkben a vállalat kü­lön szolgáltatását, a gépi szá­rítást eddig egyetlen üzem kein vette igénybe. A kedve­zőtlen időjárás a gabona hektoliterenkénti súlyánál is mérhető, az étkezési búzá­nál minimumként előirt 73 kilogrammot sok gazdaság csak többszöri átrostálás után tudta biztosítani. Tárolási gondjai most is lesznek a felsővárosi válla­latnak. Igaz, hogy a koráb­bi nagyobb mennyiségekhez képest kevés, mindössze né­hányszáz vagon gabonát kénytelenek szabad téren tá­rolni — megyénkben első­sorban a szentesi járásban — de a tavalyi termésből még mindig 4—5 ezer vagon vár ilyen körülmények között, legtöbbször ponyva takaró alatt a földolgozásra. Nagy segítséget jelentenek most is a gazdaságoktól bérelt raktárak, magtárak, padlás­terek. Arról, hogy a sok kedve­zőtlen adottság ellenére ke­nyerünk mégis változatlanul jó legyen, a gabonát őrlő malmok gondoskodnak. Á tavalyi jó minőségű termés­ből úgy keverik a szükséges mennyiséget, hogy a malom­ból kikerülő liszt lehetőleg már ne hordozza magán az idei időjárás kellemetlen jegyeit. H. D. Nyers Rezső Komárom megyében Hétfőn Tatabányán a megyei pártbizottság aktívaérte­kezletet tartott, amelyen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Az aktivaértekezleten felszólalt Nyers Rezső is. Kifejezte azt a véleményét, hogy az érteKezlet megfelelt a céljának, mutatja, hogy a résztvevők egysé­ges nézeteket vallanak szövetkezeti mozgalmunk legfon­tosabb kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy a párt szövetke­zeti irányelveinek igen nagy a politikai jelentőségük. Az a szándék vezet bennünket — mondta —, hogy a IX. kongresszus határozata alapján a X. kongresszusra ké­szülve alaposan elemezzük társadalmunk és gazdasagunk jelenlegi fejlettségét, kutassuk a szocializmus teljes fel­épitésenek leghelyesebb módszereit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom