Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

VASÁRNAP. 1976. AUGUSZTUS 16. 16 Vallanak a romok Vigasztalanul esik az eső, amikor a fehérvári István Király Múzeum romkertjének kis irodájában kopogtatok. Az íróasztalnál majdnem teljesen őszhajú, de fiatalos arcú, élénk tekintetű, egyszerű, kedves asszony fogad. — Van-e rá lehetőség, hogy megnézzem a romkertet? — tudakolom, mivel érdeklődés híján a ráccsal körülzárt terület zárva van. Bár egyízben láttam már a romkert anyagát, István királyunk születésének közelgő ezeréves évfordulója újra felkeltette érdeklődésemet iránta. — Semmi akadálya — hangzik a válasz. Aztán az esőtől hajtva, sietős léptekkel elindulunk a romkert szembenlevő bejárata felé. Szíves kísérőm, aki a romkert őre és egyben pénztárosa is, mint egy vérbeli művészettörténész kalauzol az első látásra nem túl sokat mondó romok, érdekes faragványok, sírkövek között, s szavai nyomán szinte megelevenednek a sok évszázados műtárgyak. Leírásokból tudjuk, hogy Géza fejedelem és István király Székesfehérvár mai belvárosának helyén alakította ki a pogány-keresztény fejedelemség központját. Alha Regia, azaz Székesfehérvár a királyi család, s a magyar állam politikai, társadalmi tevékenységének színhelyévé vált, — jórészt I. István bölcsessége és előrelátása révén. Illő kegyelettel úgy is fogalmazhatnám: az ősi Alba Regia a magyarság fennmaradásának szimbóluma. A romkertbe lépve legelőbb a bazilika szerény maradványai tűnnek szembe. A kőfallal körülvett korabeli várban állott a Géza fejedelem által alapított első keresztelő egyház, egyben az államalapító hamvait őrző templom és a király saját személyi, használatára épült bazilikája. A várnegyed egykori jelentőségét ml sem bizonyítja jobban, minthogy a királyi bazilikához fűződő állami és egyházi tevékenység még akkor is megmaradt, amikor Fehérvár helyett Buda lett az ország fővárosa. Mint Ismeretes, T. István, fejedelmi atyja halála után négy évvel, koronát kapott a pápától. A koronázási ünnepségre egyhajós, félköríves szentélyű templomot építtetett, külső harangtoronnyaL Ami az építést illeAszódi János: ti, négy év az egyhajós bazilika építéséhez sem nagy idő. Hogy e viszonylag rövid idő alatt mégis felépült, az azzal magyarázható, hogy a faragott kövek jórészét a közeli római-kori kisvárosból, Gorsiumból szállították ide és használták fel. Ezt a templomot bővítette ki István a hadjáratokon szerzett kincseivel háromhajós bazilikává, amelynek hossza 76, szélessége pedig 38 méter volt, s amely az Idők folyamán már 8000 fő befogadására is alkalmassá vált. A Xrl. századi Hartvik legenda szerint, — ami újra estik István bölcsességének és hatalma megszilárdításának bizonyítéka — a király ezt a bazilikát saját egyházának tekintette, amely egyetlen püspök alá sem tartozott. Ez fontos jogi- és gazdasági előnyöket jelentett, illetve egyházzal szembeni nagyobb függetlenséget Az István halálát követő bel- és külviszályok késleltették a bazilika építésének végleges befejezését, amely később többször is tűzvész áldozata lett. A török időkben mohamedán szentéllyé alakították át. Az 1601. évi ostrom alkalmával az itt tárolt lőszer felrobbant s ezzel a bazilika teljes pusztulásnak indult A nagyon szépen megépített romkertbe összegyűjtött maradványok az 1936—38-ban végzett ásatások során kerültek elő. A bazilika krónikájához tartozik, hogy oda csak a királyi család tagjai temetkezhettek. Az eddig fellelt források szerint 14 királyunkat temették ide. A bazilikabeli sírokat Dzselálzáde Musztafa török történetíró írta le legpontosabban. Leírása hitelét egyébként a múlt században előkerült érintetlen királysír igazolta. III. Bélát ezüst koronával, ezüst karddal, jogarral, sarkantyúkkal, karpereccel, aranygyűrűvel és ereklyetartóval, valamint rézkereszttel temették el, feleségét, Antiochlai Annát, pedig aranyozott ezüstkoronával, aranygyűrűvel és aranycsipkés ruhában. Sajnos, a többi királysírból csak néhány dísztelen mészkő- és vörösmárvány zárókő maradt fenn. A bazilikabell sírok kifosztása már Mátyás halála után elkezdődött. Így ezekből alig-alig maradt valami. A többszöri kifosztás során megbolygatott sírokból előkerült maradványokat az 1936-os feltárás idején a romkert bejáratától balra, egy egyszerű kereszttel díszített, fehér kőlappal fedett közös sírba helyezték. Közvetlenül a romkert bejáratánál egy fedett csarnok közepén őrzik azt a szarkofágot, amely Európa egyik legjellegzetesebb románkori emléke. Ez a korábbi elképzelések szerint magának I. Istvánnak a szarkofágja volt. (I. István földi maradványait egyébként — kivéve jobbját — a székesfehérvári püspöki székesegyházban őrzik.) A budai mészkőből faragott szarkofág három oldalát faragványok ékesítik. A jobboldali lapot két-két nyolcszirmú rozetta díszíti, amelyek hatszárnyú kerubot fognak közre. A baloldali lapon a két szélső rozetta helyén egyegy életfa látható; ezek Ádámot és Évát jelképezik, akik a paradicsom kapujában fogadják az elhunytat. Az előlapon kifaragott, kezében csecsemőt tartó, repülő angyal a halott lelkét szimbolizálja. Az újabb kutatások és történeti források feltételezik, hogy nem István király feküdt a szarkofágban. A feltevések szerint a sírláda a X. század végén készülhetett. Hartvik püspök 1112— 16 között — a szemtanúk elmondása alapján — leírja az István szentté avatásának alkalmával történt exhumálást. Eszerint István a bazilika földjébe ásott, fehér márvány lapokkal bélelt, a padlózat szintjéből kissé kiemelkedő, kőlappal fedett sírban feküdt Az egy darabból faragott római-kori szarkofágból átalakított sírláda valószínűleg sohasem volt földben. Ez a csodálatos románkori műalkotás azonban, rendkívül magas művészi színvonala után ítélve, minden bizonnyal az Arpád-ház valamelyik tagjának a kőkoporsója lehetett. A látottak hatása alól kissé feloldódva, az ember képzelete már szabadabban csapong. Arra gondol, milyen csodálatos, világraszóló szépségek tanúi lehetnénk mi is, hanem lett volna törökdúlás, ha nincsenek pusztító tűzvészek, ha a trónkövetelő Habsburg császár, Miksa zsoldosai elkerülik Alba Regiát, s ha a történeti és művészi értékek iránt tanúsított közöny nem hordatja szerteszét az István-kori bazilika pompás köveit — közönséges építkezésekhez. Boros Béla A Szovjetunió kereskedelmi partnerei A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának legutóbbi közleménye szerint a Szovjetunió Külkereskedelmi forgalma 1970. I. félévében 10,5 milliárd rubelre rúgott és 12 százalékos emelkedést mutatott. Ez a növekedés jelentős. Emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy alig 5 évvel ezelőtt az egész évi külkereskedelmi forgalom csupán 14,6 milliárd rubel volt. Sok mindenre következtethetünk abból, hogy egy állam mit importál és exportál, milyen elveket alkalmaz külkereskedelmi kapcsolataiban. A termékek exportja, különösképpen a szerszámgépek és berendezések kivitele — ezekre jut az öszszes szállítások egyötöde — elősegíti a szocialista országok gazdaságának fejlődését, erősíti a feijődő országok nemzeti és gazdasági függetlenségét. A tengerjáró hajók, repülőgépek, automatikus sajtoló és kovácsoló gépek, a bányakombájnok, toronydaruk, traktorok, mezőgazdasági gépek, műtrágyák, faanyagok, vegyszerek, játékok, a gyógyszeripari termékek és más áruk hatalmas tömege áramlik a Szovjetuniótól vásárló külföldi országokba. A külkereskedelem egyre jelentősebb szerepet tölt be a Szovjetunió gazdasági életében. A Szovjetunió ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma, több mint száz ország kereskedelmi partnere, közülük 82-vel kormányközi megállapodásokon alapuló kereskedelmi kapcsolatokkal. A szovjet külkereskedelem kétharmad része a szocialista országokra jut, 1969-ben összesen 12,9 milliárd rubel értékben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1969. évi XXIII. ülésszaka fontos határozatokat hozott arról, hogy tovább fejlesztik a testvéri országok gazdasági együttműködését a szocialista és a kommunista építés jelenlegi magasabb szakaszán. A KGST programját egybehangolják a szocialista országok ötéves terveivel. A Szovjetunióhoz fűződő kölcsönösen előnyös kapcsolatok mentesítik a kevésbé fejlett fiatal államokat attól, hogy tőkés monopóliumokkal kedvezőtlen szerződéseket kössenek. A Szovjetunió árucsere-forgalma a fejlődő országokkal 1969-ben 2,5 milliárd rubelra rúgott. (Ez az összeg 1965-ben 1,7 milliárd rubel volt.) Mindez jó alapot ad a fejlődő országoknak, hogy fejlesszék iparukat, mezőgazdaságukat. A legutóbbi évek során megnö^ekedett a Szovjetunió és a tőkésállamok árucsereforgalma. Fejlődött a Szovjetunió kereskedelme Angliával, Japánnal, Finnországgal, Olaszországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal, Svédországgal, Ausztriával és Hollandiával. Ezekben a kapcsolatokban különösen nagy jelentőségük van e hosszúlejáratú szerződéseknek. A Szovjetunió 5 éves kereskedelmi megállapodást kötött Franciaországgal. A Szovjetunió és Olaszország árucsere-forgalma 4 esztendő alatt négy és félszeresére növekedett. 1967 februárjában szerződést írtak alá, mely szerint a Szovjetunió gázt szállít az NSZK-nak, s ezért cserébe nagyátmérőjű csöveket és más berendezéseket kap. Viktor Szmirnov Magyar kiállítás Moszkvában Moszkvában befejezéshez közelednek „A szabad Magyarország 25 éve" hivatalos címet viselő reprezentatív kiállítás előkészületei. Folyik a mintegy 160 magyar vállalattól érkezett 200 vagannyi áru elhelyezése a 14 ezer négyzetméternyi kiállítóterületen. Mint, a kiállítás sajtóközpontjában elmondták, eredetileg 10 000 négyzetméternyi kiállítótérre számítottak, de az anyag gazdagsága és sokfélesége miatt kétszer is meg kellett növelni az alapterületet. A magyar pépipar. nehézipar. könnyű- és fogyasztásicikk-ipar e nagyszabású seregszemléje mellett a moszkvai népgazdasági kiállítás területén megnyíló bemutató számot kíván adni kultúránk és a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok negyedszázados fejlődéséről, eredményeiről. A rendezőség egymillió látogatóra számít a kiállítás két hete alatt fl kriminalisztika kaianüos története 14. , Himmler parancsát csak részben teljesítették. A foglyokat elszállították ugyan Ebensee-be, de az amerikai tankok 1945. május 5-i váratlan betörése megakadályozl az SS-eket abban, hogy kivégezzék a történelem legnagyobb pénzhamisításának szemtanúit. Nem hajtották végre a bankjegyek elégetésére vonatkozó utasítást sem. Az SD és a Gestapo emberei ugyanis arra gondoltak, hogy nem árt, ha félretesznek egy kis pénzt az elkövetkező „sölét napokra". Mintegy hatvan konténert tehát a Toplitz-tengerszembe süllyesztettek. 1959-ben több konténert felszínre hoztak, s jó részükben hamis fontot találtak. A Toplitz-tó mélyébe rejtett pénz mennyiségére és értékére vonatkozó adatok rendkívül ellentmondóak. A sachsenhauseni hamisítások következményeinek kérdésében az Interpol diszkrétebb volt. mint bármikor, noha a háborút követő években foglalkozott a még forgalomban levő bankjegyek felkutatásával és az ezeket forgalmazó szélhámosok üldözésével. A Daily Mail 1950. június 5-i száma azt írta, hogy ..Himmler hamis font sterlingjei továbbra is áramlanak Hága felé. Többségük az európai országokból érkezik, de jön hamis pénz Argentínából vagy Ausztráliából is." Ismeretes, hogy Hága az Interpol hamisítványokkal foglalkozó irodájának székhelve. 1947—1949 között ez az iroda százhuszonhét hamisítványtípust fedett fel. A nyomozók felfigyeltek orra, hogy a sachsenhauseni hamis dollárok készítésénél alkalmazott matricák, lemezek, papírminták sosem kerültek elő. Egyes újságok, nemkülönben egyes szerzők, köztük Julius Mader is, így arra következtettek, hogy az 1949-ben forgalomba került hamis dollárok és az eltűnt nyomdafelszerelések között kapcsolat van. „Ügy tűnik, hogy a hamisítók ugyanazokat a matricákat használják, amelyekkel a háború idején a nácik nyomták a hamis dolárokat" — állapította meg a nyugatberlini Telegraph 1949. augusztus 29-i száma. Igaz — mutat rá az amerikai titkosszolgálat már említett jelentése is —, hogy 1947—1949 között szinte egyidőben kerültek forgalomba ilyen bankjegyek Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában. Svájcban, Angliában és Norvégiában. A későbbi események ellenben azt mutatták, hogy a hamisítók tevékenységének fokozódása világjelenség, és nincs kapcsolatban a háború idején alkalmazott „papírpénz-bombázással". A hamisítások „fellendülése" nem volt egyéb, mint a második világháború után fokozódó bűnözés kísérőjelensége. Kezdetben csak „hadicsempészet"-ről beszéltek. Az 1659-es pireneusi, majd az 1713-as utrechti egyezmény elvileg leszögezte, hogy csempészcikknek számítanak általában a fegyverek, továbbá „a hadviselést szolgáló összes tárgyak" Az ostromlott erődítmények esetében ezekhe2 sorolták még az élelmiszereket is. Az idők során azonban a csempészet fogalma tágabb értelmet nyert, Sőt, mindhatni — igen tág értelmet... Az üzérkedésre alkalmas, rendkívül változatos tárgyak listáján így, a fegyvereken kívül, ott szerepelnek a borzalmas kábítószerek, értékes régészeti leletek, pornográf kiadványok; egyszóval mindaz, ami „pénzre vált ható". A szeszcsempészet volt például egyik előidézője a gengszterizmus szökőhullámának. amely 1924—1936 között az Egyesült Államok csaknem valamennyi nagyvárosát elborította Azt mondtuk, „egyik előidézője", mert az első világháború után az Egyesült Államokat ért megrázkódtatások alapvető okai társadalmi és gazdasági jellegűek voltak. Századunk második évtizede volt az az időszak, „ ... amelynek vége egybeesett a kapitalizmus történetében ismert legkegyetlenebb gazdasági válság kirobbanásával. Ebben az évtizedben hatalmas méreteket öltött, s még a végrehajtó és a törvényhozói hatalom, valamint az igazságszolgáltatás legmagasabb köreibe is befurakodott a korrupció meg a csalás. Ez volt az az évtized, amelynek folyamán az Egyesült Államokban példátlanul álló banditizmus dühöngött." Az alkoholtilalmi törvény, amely 1920. január 16-án lépett érvénybe, megtiltotta valamennyi szeszes ital gyártását és árusítását. Azonnali eredményeként megnövekedett az alkoholfogyasztás. Egy hónappal az alkoholtllalmi törvény megjelenése után egy szicíliai rabló, Colossimo. akit „Big Jim"-nek is hívták, hozzákezdett a tiltott alkohol nagyméretű gyártásához és árusításához. Ily módon — írja Thorwald — Chicagóban megszületett a szicíliai Maffia amerikai ágazata, amely a hangzatos Cosa Nostra nevet viselte. Colossimo gondosan tanulmányozta a belső piac kínálta lehetőségeket. Chicagót nyolc „alkoholkörzetre" osztotta' Számításai szerint minden körzet 30 000 pohár whiskyt nyelt el naponta. Ezt a mennyiséget a „körzetek" számára a Cosa Nostrának kellett biztosítania. 1920. április 20-án jegyezték fel „a szervezett bűnözés" korszakának első nagyméretű támadását. Ezen a napon Colossimo harminc embere megrohant egy raktárt, s elrabolt 24 000 üveg whiskyt. A támadás „aránylag könnyen ment", mindössze két rendőr életét kellett kioltani... De hiába, a fekete piac igényelte hatalmas italmennyiség előállítása az Egyesült Államokban lehetetlennek bizonyult. Ekkor indult be az alvilág újabb nagy üzlete: az alkoholcsempészet. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a nyugdíjasok lakáskérdéseiről A nyugdíjas dolgozókat különösképpen érdeklik az új lakbérrendelet. kihatásai, hiszen különösen náluk minden forintnak helye van. • Felső határ? A lakbér-hozzájárulás a lakbér növekedésének mértékéhez igazodik, a nyugdíj, illetve a kereset felső határa nem mérvadó megállapításánál. • Átíratás? A fel- és lemenőági rokonok általában lemondhatnak egymás javára lakásuk bérleti jogáról. Ilyen esetekben azonban hosszabb ideig úi igénylőként nem léphetnek fel. Hogy érdemes-e a keresőknek a nyugdíjas szülők javára lemondani lakásukról, attól függ. hogyan fogják szabályozni a lakbéremelés megosztását a nyugdíjasok és a kereső családtagok között. A cél minden esetben a spekuláció lehetőségének kiküszöbölése. 0 Tatarozás? A lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségeinek 50—50 százalékos megosztása a nyugdíjas bérlőkre U vonatkozik. 0 Mellékfoglalkozásban? A nyugdíjas bérlők az 500 forintos mellékfoglalkozásból eredő jövedelmüktől függetlenül megkapják az állami lakbér-hozzájárulást. Az 500 forintos nyugdíj-kiegészítésüket a 25 százalékos csökkentés nem érinti. 0 Nagyobb lakás? A nagyobb lakásban lakó nyugdíjasok csak a méltányos lakásigény mértékéig kapják meg a lakbér-hozzájárulást. Ezzel kívánják ösztönözni arra. hogy igényjogosultságuknak megfelelő kisebb, lakásba költözzenek, vagy lakásuk megfelelő kihasználtságáról gondoskodjanak.