Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

4 / VASARNAP. 1970. AUGUSZTUS 2. „Szívesen, ha értelmét találjuk... fi A legjobb brigádok „Ürömmel dolgoztunk..." Ébresztő hajnali negyed hogy kevés volt a szerszám, kai a problémákat. De egyet hatkor, fél hétre már min- hogy a kiásott gödröt más- nem értünk. Ha nagy a muri­denki a munkahelyén van. nap szemük előtt temette be kaeröhiány, miért nem szer­Korán kezdődik a nap a Bo- a gép. hogy egy olyan te- vezik úgy ezt a lehetőséget, iyai Kollégiumban, ahol az rületet. amit ők három na- hogy számukra hasznos, az egyetemi KISZ-építőtábor pig csákánnyal egyengettek, egyetemisták számára pedig résztvevői laknak. Ezen a hé- azt a gép egy óra alatt meg- értelmes legyen?" ten már a második turnus csinálta. Egy brigádot a ken­kezdte el munkáját, össze- derfonóhoz küldtek dolgozni, sen 350 magyar és 40 szovjet de az ebédjük áttrányításá­(odesszaiair és lvovlak) egye- ról megfeledkeztek. így há­temlsta dolgozik, illetve dol- rom napig visszajártak Üj- Az első turnus tapasztala­gozott a tarlántelepl építke- szegedről Tarjántelepre ebé- tai mindenképpen haszno­zésen. az MTA Biológiai In- delnl. Szép távolság, főleg sak. Egyrészt a most dolgo­tézetnél, a Házgyárban és a akkor, ha ebédidő alatt sze- zó csoport számára, másrészt Royal-szálló felújításánál. A rettek volna kicsit pihenni, a jövő évi szervezést ille­tábor célja: segíteni az egye- Szintén ezzel a brigáddal tőén. temi objektumok építési ha- történt az is. hogy néhány Néhány szót még arról, tárldeiének betartását és az napig a partfürdőnél iszapot hogy bár igazi értelemben építőipar hagyományos mun- lapátoltak. Semmiképpen vett ..tábori életről" nem be­kaerő-gondlainak megoldá- sem női munka, de küld- szélhetünk, azért sok színes, sát. Ennek érdekében az nősen akkor nem. ha a buz- érdekes program tölti kisza­egyetemi KISZ-bizottság szer- gó munkavezető malteroslá- bad Idejüket. (Napi 9 órát zódést kötött a Délmagyar- dában akarja hordatni az dolgoznak — szabad szom­országi Építőipari Vállalattal iszapot. Különösen nehézzé batjuk van.) Megnézik a sza­és a Szegedi Építőipari Vál- tette a munkát a rettentő badtéri előadásait, több kö­lalattal. Néhány nappal az bűz. az 5—8 számmal na- zös estjük lesz a KlSZ-klub­első csoport munkájának be- gyobb gumicsizma és az a ban. Érdekes és izgalmas a felezése után feltehetjük a csöppet sem mellékes tény. brigádverseny alakulása. A kérdést: mennyiben sikerült hogy ivóvízről nem gondos- legjobb brigádok pesti és ba­a célt megvalósítani? kodott a vállalat (A part- latonl kirándulásokon vesz­fürdő kútjai mind fertőzőt- nek részt, pénzt, illetve tek.) stb... . stb.. és még tárgyjutalmat kapnak. Máris szép számmal sorolhatnám, összebarátkoztak a szovjet és Megkérdeztem a táborve- magyar egyetemisták —sok­Az MTA Biológiai Intéze- zetőség véleményét. — ..Jo- szor kézzel-lábbal. de sike­ténél dolgozó lányok külön- Rosak a panaszok, valóban rül mindent elmondani ma­böző takarítási és tlsztoga- ez van. Nagyon lelkiismere- gukról, a tanulásról, az éle­tási munkákat végeztek. El- tesen és komolyan dolgoztak tűkről, a fiatalságról, mondták, hogv nem volt ne- a gyerekek, ha volt munká- Hajnali negyed hatkor éb­héz. amit csináltak, a nagy luk. és főleg akkor, ha lát- resztő — mégis mindig van hőség miatt még örültek is. iák értelmét. Ml igyekeztünk 11 óra, mire elcsendesedik a hogy bent az épületben kel- mindenfelé eljutni. Intézni az „tábor-kollégium", lett takarítani. ..Szívesen és érintett építőipari vállalatok- Sarkad! Nagy Emília örömmel dolgoztunk. Láttuk, hogy van a munkánknak eredménye (két hét alatt h emeletet haladtak), és hogy szükség ls volt ránk." A Royal-szállónál dolgo­zók — szintén takarítottak — hasonlóan nyilatkoznak, bár itt már több probléma akadt. Az első két napon senki nem tudott arról, hogy az egyetemisták ott fogpak dol­gozni. Nem volt szerszám, nem volt olyan ember, aki megmondta volna, mit kell csinálni. Aztán kitakaríttat­tak velünk egy-egy helyisé­get és másnap újból elkezd­ték benne az építési mun­kákat — (gv teljesen fölös­legesnek tűnt az előző napi takarítás. Baj van a szervezéssel... „Minden jól sikerült, csak egy kis baj volt a szerve­zéssel". — Meglepett, hogy legalább 10 embertől hal­lottam szó szerint ezt a mon­datot. Hát mi baj volt a szer­vezéssel ? A Tarjántelepen dolgozó fiúk-lányok panaszkodtak. Tizennyolc villany­szerelő „titka" gítünk egymásnak házat építeni, vagy rakodni, kertet ásni. tüzelőt elrakni. Ezen­Reggelente motorkerékpá- Dán Károly így Idézi az sok magukért beszélnek, ros csapat kanyarodik a elhatározást: „Emlékszem, Társadalmi munkában se­körútra a gyermekklinika amikor meghallottuk, hogy előtt. Ketten ülik meg a vi- országszerte mozgalom kez­harvert járműveket, az dődött, mi is csatlakoztunk, „utasok" hátán fényesre ko- Mondom, csatlakoztunk — kívül olyan áramszolgáltatós pott mászóvas, durva szer- és azután sokszor beszéltünk társunknak is dolgozunk, számtáska himbálódzik. A róla. Azt vallják nálunk a akit nehéz helyzetbe hozott villanyszerelők tíz-húsz-har- villanyszerelők, hogy egyet- az ár. Maroslelén egy nagy­mic kilométeres útra indul- értésünket, véleményünket a családnak bontottunk romos nak, hogy elérjék a lesza- legjobban a munkánkkal fe- épületet — anyagért, kadt vezetékeket, az élette- jezzük kl. Ügy is mondhat- A Szeged vidéki brigád az len transzformátorokat, s a nám, mi azért neveztünk be árvízveszélynél húsz kilómé­sötétben maradt házakat, ta- a kongresszusi munkaver­nyákat. senybe, mert úgy éreztük, „Hiába igyekezett. már ezzel becsüljük meg legjob­hajnalban kirepültek" — ban a kongresszust." ter vezetéket fektetett a gá­takon, s most Algyőn egy családi házat teljesen in­gyen (az alkatrészeket is fogad délelőtt a gépkocsi- Török Ambrus lebont egy saját pénzükön vásárolták!) ját törölgető sofőr. A transz- iszappal telt mérőt, mási- villamosítanak. Az szinte formátorház emeleti szobá- kat illeszt helyébe. A Sár- természetes, hogy szolgála­jában a munkaterületeket ga-üdülőtelep nyaralóiban ábrázoló hatalmas zöld táb- nemsokára kigyulladhat a la alatt szerencsére még ott villany. Megállunk a szere­találom Dán Károlyt, a brl- lőpár másik tagjánál, Sze­gád egyszersmind a Sze- keres Imrénél. Ö oszlopra gedi vidéki szerelők vezető- készülődik, biztosítékot cse­jét is. — Állok rendelkezés- rélni. mosolyodik el, aml­tukat még odaadóbban, fe­gyelmezettebben akarják el­végezni. Az elkövetkezendő hónapokban nagyon jój sze­retnénk politizálni — azaz dolgozni — búcsúzik Dán Károly. Miként sikerül A peches bölcs Doktor űr, szörnyen fáj a bölcsességfogam. kor megtudja, hogy a jó hl- brigádban, én csak azt rük hozott vendégségbe. Az, mondhatom, hogy jő szívvel hogy közmegelégedésre gon- fogadtak, jó itt a szellem, doskodnak 13 ezer család és Azonnal csatlakoztam hoz­jó néhány nagyüzem áram- zájuk, mert hisz a vállalá­ellátásáról. Üjszegeden, Kis­kundorozsmán, Szőregen, Tiszaszigeten stb. — Hogyan sikerül így dolgozni? — hát becsületességgel. Meg azzal, hogy embereink értik dolgu­kat — válaszolja. Persze ez mégsem olyan egyszerű. A becsületességen, hozzáértésen kívül valami mégis kell a villanyszerelők­nek, hogy szabad ég alatt nappal és éjjel napsütésben vagy dörgő viharban csele­kedjenek. Egyszóval mindig jól dolgozzanak. Kocsiba ülünk, erről nz emberekkel beszélek. Az el­ső szerelőt Török Ambrust, a Tisza partján érjük utol, amint egy vizrombolta nya­ralóépülethez igyekszik. Megszólítom, s megkérde­zem, mi készteti a minden­napi erőpróbára. — Jól mondta Dán elv­társ, a felelősségtudatot meg a hozzáértést. Mi szeretjük a munkát, én például tíz év után — gépkocsivezető vol­tam — jöttem vissza. Ha azonban mélyebbre me­gyünk, én a közösségi mun­kában meg a nálunk nagyon is kézzel fogható munka­versenyben látom a „tit­kot". Tudja, ha a tizen­nyolc együtt dolgozó ember egyszer elvállal nálunk va­lamit, azért mindent meg­tesz. Nemrég a X. pártkong­resszus tiszteletére szervez­tünk versenyt, s most ezért dolgozunk. Egy hónapja vagyok a majd? Nagyon sokan ellen­őrzik, tizenháromezer csa­lád. Nem szeretnénk nekik bosszúságot, sötétséget okoz­ni... Matkó István szert Aszódy János: II kriminalisztika kalandos története 5. A Phillps-esct volt az ujjlenyomatok történe­tében az utolsó ksérlet a természet és a dakti­loszkopia kijátszására. Ötvenöt év körüli férfi volt, deresedő szálak­kal dús bajuszában, halántékán. Elgondolkozva állt íróasztala mellett, majd hírtelen mozdulat­tal leszakította a naptárról az 1896. december 16-ót mutató lapot, kezébe vette a cilinderét és kilépett otthonából a londoni Victorla Streetre. A ház előtt megállt felhúzta kesztyűjét, s már indult volna útjára, amikor egy nő megszólí­totta: „Uram, én ismerem önt!" Emberünk meglepődve tekintett rá: „Bocsánat asszonyom, mit óhait? A nő erre emelt hangon, követelő­zően kiáltotta: „Adja vissza a két órámat, a gyűrűimet..." A jelenet botránnyá fajult, szereplői végül a Rochester Bow-i rendőrszobán kötöttek ki. A férfi bemutatkozott. Adolphe Beck vagyok. A nő szintén. Ottilie Meissonier. Azután elmon­dotta a következőket: néhány héttel előbb, az utcán, egy férfi összetévesztette lady Everton­nal ... Amikor a tévedés kiderült, a férfi bo­csánatot kért és bemutatkozott: Lord Salisbury. Maid elmesélte, éppen egy virágkiállításra in­dult, de hát végül is ez a kiállítás lényegében nem érdekli, mivel birtokán, Lincolnshire-ben nem kevesebb mint hét kertész dolgozik... Engedélyt kért viszont, hogy a hölgyet hazakí­sérhesse. Miss Meissonier ebbe bele is egye­zett Amint hazaérkeztek, a férfi meghívta, ve­gyen reszt egy kiránduláson, amelyet saját jachtján szándékszik tenni. Volt egy kikötése is: a miss toalettje ne maradjon el a többi meg­hívott hölgy öltözéke mögött. S hogy minden világos legyen, azonmód fel is sorolta, milyen ruhákat szerezzen be magának, sőt mi több, ki is töltött egy 40 fontsterlingre szóló csekket a lány nevére. Ami az ékszereket illeti ezek se okozzanak fejtörtést Miss Meissonier-nak azok­ról 6, a lord majd gondoskodik. Magához is vette a miss egyik karóráját meg két gyűrűjét, mint mondotta — „mérték''-nek. A „lord" tá­vozása után Ottilie Meissonier észrevette, hogy nyoma veszett a másik karórájának is. Szaladt a bankba beváltani a csekket, amelyről azon­ban — amint várható is volt — kiderült, hogy hamis. A „lordot" attól kezdve többé nem lát­ta, egészen a mai napig — december 18-ig. Mert — és a miss ebben nem kételkedett — Adolphe Beck személyében felismerte a szélhámost. Summa-summárum: a vizsgálat során hu­szonkét nő jelentkezett, akiket a szélhámos „lord" mind az előbb ismertetett módon szedett rá. Az állítólagos lord Salisbury-vel való szem­besítésükre a rendőrség az „azonosítási szem­le" régi és rossz módszerét alkalmazta. Talá­lomra összeszedtek tíz vagy tizenöt férfit, nem törődve azzal, hogy a gyanúsított hasonlít-e rá­juk, vagy sem. A legtöbbször éppen úgy esett, hogy Beck volt köztük az egyetlen, aki bajuszt viselt, vagy őszült, így hát érthető, hogy a nők többsége azonnal felfigyelt rá. „ö az! — hang­zott minden egyes alkalommal a válasz — Ezer közül is ráismernék!" Beck viszont megeskü­dött, hogy soha életében nem találkozott egyi­kőjükkel sem, hogy norvégiai rézbányája jöve­delméből él, s így semmi szüksége arra, hogy szélhám oskodjék. December 18-án a rendőrséget névtelen le­vélben figyelmeztették, hogy 1877-ben egy John Smith nevű férfit ötévi börtönre ítéltek éppen olyan szélhámosságok miatt, mint amilyeneket Adolphe Beck, alias lord Salisbury követett el. Ez a Smith 1881. április 14-én került ki a bör­tönből és azóta eltűnt. „Teljesen bizonyos — vonta le a következtetést a névtelen levélíró —, hogy nevezett Beck azonos Smith-szel, aki régi mesterségét folytatja." A Scotland Yardon a régi Iratokban rábuk­kantak annak a két rendőrfelügyelőnek a ne­vére, akik Smith-t 1877-ben letartóztatták. Megállapították, hogy még mindkettő életben van. Becket szembesítették velük, s a két rend­őr úgy nyilatkozott, hogy Beck azonos azzal a Smith-szel, akit annak idején ők füleltek le. Az persze senkinek sem jutott eszébe, hogy Smith letartóztatá­sa óta tizenkilenc esztendő telt el, s hogy a két rendőrfelügyelő azóta egyetlen egy­szer sem látta 6t! Becken sötét kétségbeesés lett úrrá. Sírva fakadt. Aztán kijelentette: ta­núkkal tudja igazolni, miszerint 1877-ben nem Angliában, hanem Dél-Amerikában tartózko­dott. ahol üzleti érdekből két kerek esztendőt töltött. A nyomozók ekkor írásszakértőhöz fordul­tak, hogy hasonlítsa össze Smith 1877-ből szár­mazó írását Beck 1896-os kézírásával. És Cur­rin Írásszakértő kijelentette: mindkét írás egy és ugyanazon személytől ered! Beck drámájá­nak második felvonása során Waldock felügye­lő kijelentette, hogy kételkedik a két személy — Smith és Beck — azonosságában. Erre fel­mentették az ügy kivizsgálása alól, helyébe pe­dig Forest főfelügyelő lépet. A per folyamán — ez a dráma harmadik felvonása — Gill ügyvéd, Beck védője engedélyt kért a bírótól, hogy né­hány kérdést intézhessen Currin grafológushoz, a vádlott állítólagos 1877. írásával kapcsolat­ban. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a lakóházak fenntartásáról Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a meglevő lakások meg­óvására. kezelésére es fenntartására ls. • Miből 7 Az állami lakások fenntartására — üze­meltetési költségeire, karbantartására és fo­lyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fe­dezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatko­zó lemaradások meg­szüntetésére és a meg­levő lakásalan korszerű­sítésére az állam a ta­nácsoknak központi for­rásokból bizonyos ki­egészítést ad. • Fele-fele? Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettsé­geinek a gazdasági ér­dekeltségen és felelőssé­gen alapuló reálisabb elhatárolását valósítják meg. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a la­kás bel6Ő berendezései­nek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jö­vőben a lakáson belüli felszerelési és berende­zési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terhelik. A lakáson kívüli épület­karbantartási és épület­felújítási munkák költ­ségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viselik. • Kinek a dolga? Az állami lakóházak kezelési feladatait álta­lában a tanácsi házke­zelőségek látják el. Gya­korolják a tulajdonosi jogokat, végzik az üze­meltetési feladatokat, gondoskodnak a tulaj­donost (bérbeadót) ter­helő javítási munkála­tok fejlődéséről és el­lenőrzik a bérlői kötele­zettségek teljesítését. Atomszív Az idült szívbetegségekben szívbajban szenvedő 58 éves szenvedők ezreinek szívét asszonyon próbálták ki. működésre késztető elektro­mos serkentőknek van egy nagy fogyatékossága: táp­elemeik 18—30 havi műkö­dés után kimerülnek. Ez a legjobb esetben újabb mű­tétet, a legrosszabb eset­ben azonnali halált jelent. Francia tudósok nemrégen csodálatos felfedezésről szá­moltak be: olyan szlvserken­tőt szerkesztettek, amely tíz évig szavatoltan atomerövel működik. Az új műszer kö­römnyi hosszú és cigaretta vastagságú. Tápeléme 0,005 uncia (1 uncia 28,3 gramm­nak felel meg) plutónium— 238. A plutónium által ki­sugárzott hő, hőelektromos transzformátor segítségével elektromos árammá alakul át. A villanyáram impul­zusait vezetékeken a szív­izmokba juttatják, s ezek ál­landósítják a szívverés meg­határozott ritmusát. A mű­feltalálói egy idült )

Next

/
Oldalképek
Tartalom