Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-31 / 178. szám

PÉNTEK, 1970. JÜLIUS 31. 3 Ujabb „árvizes" gyerekek Félmilliárd forint építési kölcsön utaztak üdülni Ruhasegélyt adott a Vöröskereszt Zsibongó gyermekcsapat gyűlt össze tegnap hajnalban a szegedi állomáson. „Árvizes" gyerekek — 43 kislány és 41 kisfiú. Immár a második csoport Csongrád megyéből, akik a SZOT legújabb és legkorszerűbb gyermektáborába utaznak ingyenes üdülésre a költői nevű és szépségű Máiuskútvölgyre. a Hegyaljára. A makói, csongrádi. tápéi, klárafalvi és kiszomborl gyerekeknek bizonyára óriási élményt jelent majd az Alföld után a ..sátorhegyek" országa. A napokban lapunkban riportot közöltünk a Csongrád megyei ..árvizes" gyerekek sátoraljaújhelyi üdüléséről és itt adtunk hangot annak, hogy sok gyereknek sürgős ruhasegélvre volna szüksége, mert a legszükségesebbek is hiányoznak. A hegyaljai táborba tegnap elindult gyerekeknek az SZMT élelmiszer-, a Vöröskereszt pedig ruhacsomagot. s a tisztálkodáshoz szükséges felszereléseket biztosított. Ruhaneműt, cipőt tehát kaptak, ehhez járul még hozzá a SZOT májuskútvölgyi gyermektáborában a teljes ellátás. A Vöröskereszt szegedi és vásárhelyi raktáraiból került ki 120 gyerek ruhaneműje. A csomagok kiosztására már a vonaton sor kei ült. A táborlakók közül néhányan pedig a csoport megérkezése után vehetik át a számukra szükséges, nélkülözhetetlen felszereléseket. A megyei Vöröskereszt gondoskodott arról is. hogy 1600 forintért vásároljanak a gyerekeknek fogkefét és fogkrémet. A higiéniai felszerelések teljesek lettek. A vásárhelyi és a szegedi raktárakban többségében használt, de fertőtlenített. tiszta ruhákat tárolnak, ezeket osztották és osztják szét az arra rászorulóknak. Ruhaneműben nincs hiány, hiszen a lakosság korábbi adományaiból akkora mennyiség gyűlt össze, hogy ió darabig minden különösebb gyűjtési akció nélkül a Vöröskereszt adni tud a szegényebb családok gyermekeinek ruhaneműt. A gyakorlat szerint a gyerekeknél levő leltár alapján állapítják meg kísérőik, hogy ki. mit „felejtett otthon". mi hiányzik, s azt pótolják. Ha majd az „árvizes" gyerekek üdültetése befejeződik, s hazatérnek a májuskútvölgyi táborból, szüleiket felkeresik a Vöröskereszt képviselői. A családok kérése alapián. igényük szerint gyerekeiknek biztosit még ruhaneműt a meglevő készletekből a Vöröskereszt megyei szervezete. Lesz ruhájuk a Feriing gyerekeknek Segítenek a Szegedi Ruhagyár KISZ-esei Három napja — kedden — olvastak a Hírlapban megjelent árvízkárosult gyerekekről szóló riportot a Szegedi Ruhagyár KISZ-esei. „Sürgős ruhasegélyre lenne szükségük" — mondta címünk, s eppen ez ragadta meg figyelmüket. Azoknak a fiatalembereknek a figyelmét, akik az árvíz napjaiban naponta kijártak a gátakra, meg azokét a lányokét, akik helyettük is dolgoztak a gépek mellett, hogy minél kevésbé érezze a gyár a férfiak hiányát. Olvasták és emlékeztek is kis családi házakra a töltések mellett, amelyekben térdig-derékig emelkedett a fakadó víz ... Csoda-e ha ezeknek az emlékeknek a hatására gyorsan határoztak? Kis tanácskozás után már a gyár vezetőinél voltak, s kérdezték: számíthatnak-e a felnőttekre, amikor felajánlják, hogy a Hírlapban megjelent három Feriing-gyereknek, meg még a hozzájuk hasonlóan rászoruló kláraíalvi apróságoknak néhány ruhát varrnak társadalmi munkában? Még azt is hozzátették, hogy a kezdeményező II-es KÍSZ-alapszervezet pénztárában levő néhányszáz forintot szívesen áldozzák fel a gyárban található hulladékanyagokért... A gazdasági és a pártszervezet vezetői értették a fiatalokat; értették, és első szóra támogatták kérésüket. Lesz anyag, csak intézzék nyugodtan, elképzelésük szerint a dolgot. Három nap nem hosszú idő. — vélné az ember. De ha végighallgatja, mi mindent intézett ezalatt Szőke Mária, Kesztyűs Lajos és Takács Ferenc, ráfcn, nem is olyan rövid: Angyalföldről Tallinba és Hamburgba — Kint voltunk Klárafalván — mesélik —, és beszéltünk Dézsi Sándornéval, a tanács vb titkárával. Ismeri az egész falut, így hát elfogadtuk a tanácsait. Gondosan felírtuk a segítségre szoruló gyerekek nevét, életkorát. Ez a lista lesz az induló alap. — Kiket választottak ki a kláraíalvi gyerekek közül? — Egész ^iztosan kapnak a Feriing gyerekek. Ha valaki, ők rá vannak utalva a segítségre. Három fiú, akiket özvegy édesanya tart el... — mondja Szőke Mária, majd folytatja a névsort: — Berta István. Dinka János. Majoros Sándor és Szikora János családja is bizonyára szívesen veszi majd az ajándékot ... Mi mindenesetre nagyon szívesen adjuk. Csak anyagot kérünk a gyártól azontúl, amennyit meg tudunk venni, ha éppen szükség lenne rá. — Mikorra készülnek el a kisruhák? — Egy szabad szombaton szervezünk majd egy KISZszalagot. S ha lesz anyag, esetleg többet is. Jelentkezésben nem lesz hiány. És hogy mikor lesznek készen? Legkésőbb a tanévnyitóra átadjuk mindenkinek. Iskolaköpenyt egész biztosan, hiszen ahhoz van anyagunk. A többit meg majd meglátjuk ... S most hadd ismételjem meg mégegyszer: három nap sem hosszú idő. A ruhagyári KISZ-szervezet tagjainak azonban elég volt ahhoz, hogy megkeressék a módiát. miként segíthetnek néhány rászoruló családon. Reméljük, a felnőttek meg arra találnak majd lehetőséget, hogy ne kelljen ennek a szép kezdeményezésnek félúton megállnia ... Hiszen húsz-huszonöt gyerekről van szó... Redő Nándor A felső-tiszai árvíz sújtotta területen eddig folyósított j építési kölcsönök összege elerte, sőt némileg már meg is haladta a félmilliárd forintot. Az eddig engedélyezett hitel összege 505 millió forint. Az árvíz sújtotta területről eddig 3974 kölcsön- j kérelem érkezett az OTPhez és 3857 esetben engedé- 1 lyezték a hitelt. Ezek közül 3331 személy új lakóház építéséhez összesen 489 millió forint kölcsönt kapott. Az egy lakás felépítéséhez nyújtott támogatás átlagban 147 000 forint. Lakóházuk felújításához 526-an kaptak kisebb-nagyobb összeget. Ingókársegély címen szerda estig 59 millió forintot fizettek ki a megyében. Ezt az összeget 44 községben 5340 csalad kapta. Várhatóan az) ingókársegélyek kifizetése néhány napon belül befejeződik. (MTI) Rekordmélységű olajkút Lovásziban 5387 méter mélységig hatóit a fúró A magyarországi nagymélységű szerkezet és szénhidrogénkutatás újabb mélységrekorddal gazdagította a kutatástörténetet. A zalai olajkutatók Lovásziban csütörtökön elérték az 5387 méteres mélységet. Pillanatnyilag ez Magyarország legmélyebb kútja, de világviszonylatban is könynyen összeszámolhatok az '5000 méternél mélyebb kutak. Lovásziban 1969. július 23-án kezdték meg az 5000 méter mélyre tervezett fúrást. Ezt a mélységet nem egészen 11 hónap alatt elérték. A zalai szénhidrogénkutatást irányító szakemberek ekkor úgy döntöttek, — mivel minden technikai, műszaki és elméleti feltétel adott — tovább fúrják a kutat, hogy feltárják a miocén üledéksort, tisztázhassák annak rétegtani, szerkezeti, szénhidrogén-földtani viszonyait, s ha lehetséges, elérjék a harmadidőszaki képződmények medencealjzatát. Az újabb cél 5200 méter volt. Ezt a mélységet egy hónappal ezelőtt elérték, majd felülvizsgálták a technikai és műszaki berendezést, s úgy látták, tovább fúrhatják a kutat. Az újabb mélypont: 5600 méter. Csütörtökig 5387 méter mélységig hatolt a fúró. Ebben a mélységben rendkívül kemény márgát harántolnak, de a kutatócsoport reméli: augusztus végére elérik az 5600 méteres mélységet (MTI) Miért drága Szegeden a gázszerelés? Panaszkodnak az emberek, hogy túl drágán dolgozik a Szegedi Építő Ktsz. Sokba kerül a „gázosítás". Lássuk, mi az igazság? A Csongrád megyei és Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottság a szegedi tanács kérésére, valamint a tömeges | bejelentések alapján megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy 1. „a tömeges bejelentések nagy része indokolt, a Szegedi Épitő Ktsz jóval drágábban dolgozik, mint az állami ipar, 2. érdekes módon a ktsz gázszerelő részlege még sem •tesz szert tisztességtelen, vagy jelentós haszonra'. Húszból tizenöt Vajon hogy lehet ez? Megkérdeztem erről a vizsgálatot végző NEB-csoport vezetőit, Kaszapovics Ernőt és Sisák Györgyöt, valamint Tihanyi Ernőt, a NEB elnökhelyettesét. Válaszul a jegyzőkönyvet idézték. Az ellenőrök találomra húsz. ktsz által végzett szerelést vizsgáltak meg, amelyből tizenöt esetben a számla magasabb összegről szólt, mint amennyit a vizsgálatot végző szakemberek az állami építésiköltség-norma alapján maguk kiszámítottak. Például dr. Tandari Károlynak a ktsz 25 ezer 531 forintot számlázott, a népi I ellenörök mindössze 21 ezer 655 forint 50 fillért tudtak „kihozni" az előbb említett szabvány alapján. özv. Szántó Jánosnénál a másfél méter beépített cső helyett 3.6 métert számláztak, azaz összesen 200 forinttal többet. Ugyanitt fordult elő, hogy a tulajdonossal megvetették az üzletben a csőkötő elemeket, s azután ezt újból leszámlázták. Lehótai Ferencéknél 5 százalék .,akadályoztatás! felárat" számítottak. s ugyanakkor az őszszeget a bruttó haszonban ezzel még egyszer megterhelték. (1968. január 1. óta kormányrendelet alapián ilyen 5 százalékos akadályoztatási felárat nem lehet számítani!) A példákat lehetne sorolni, amelyekből kiderült, hogy a ktsz különösen a lakosságnak végzett belső szerelési munkáknál használta túl „vastagon" a ceruzát. Szabad áras Meg kell mondani, hogy a gázszerelés a szabad áras kategóriába tartozik. Kérdés. hogv miért alakult rendszerint magasan a szerelési díj? Hiszen a megrendelők eddig is éltek lehetőségükkel. ha sokallták az összeget, kérték a mérséklést. A népi ellenőrök vizsgálatából kiderült, hogy a ktsz mellett mindössze öt kisiparos foglalkozik szerelésekkel — s ez nem konkurrencia. Az építő ktsz szerelőrészlege monopol helyzetben van. tulajdonképpen csak ő szabja meg a határokat, az árakat. Hogy mennyire így van, mutatja a következő tapasztalat: nem mindig drága a gázszerelés, hanem néhányszor olcsóbb is a kelleténél! A húsz esetből ötben kevesebbet számoltak, mint amennyit számolhattak volna ... Tihanyi Ernő mindezt igy foglalta össze: „Megbizonyosodtunk arról, hogy az építő ktsz gázszerelőinek munkáját rosszul szervezték meg. Meglehetősen nagy anarchia MTI Fotó: Bara István felvétele A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében befejezték az 1500 tonnás, szovjet megrendelésre készült tengerjáró teherhajó szerelését. Az „Angyalföld" a Baltiflottánál teljesít majd szolgálatot, Tallin lesz az anyakikötöje. Augusztusban adják át az NSZK-beli Ottó Müller cégnek az 1920 tonnás „Diabas" áruszállító teherhajót. Képünkön: a hajógyári öbölben az. Angyalföld es a Diabas Marad a nyárias idő Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka megváltoztak azok a tényezők, amelyeknek hatásától a meteorológusok csütörtökre az időjárás átmeneti rosszabbodását várták. Ekkor ugyanis — amint Vissy Károly, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos csoportvezetője elmondta — az az óceáni eredetű hűvösebb, nedvesebb tesvegötomeg, amely szerdán még erőteljesen haladt felénk. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság területe felett erős kiszáradásnak indult és áramlási sebességéből is veszített. Ennek következményeként az útját kísérő záporok, zivatarok egyre ritkábbak és gyengébbek lettek. A hőmérsékletben sem következett be lényeges változás es a továbbiakban is legfeljebb a hőség egy-két fokos enyhülése várható. A csütörtökön elkészített távolabbi előrejelzés szerint hétfőig a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek 14— 19, a legmagasabb nappali hőmérsékletek pedig 26—31 fok között lesznek, öt milliméteres, vagy ennél nagyobb csapadék az ország területének 40 százalékán varhato. (MTI) van számlázásaikban. nem megfelelő a bizonylati fegyelem, és nem ökonomikusán, nem célszerűen osztják be munkájukat." Csak egyetlen példát. Az építő ktsz szerelőjét hívták, mert a konvektor eldugult. Kitisztította, aztán elment. Három nap múlva újra kellett hívni, mert a készülék nem működött tökéletesen, most membránt cserélt. S ez így ment tovább. Ha jó mesterhez, jó szakemberhez méltóan végezte volna el a javítást — tehát meggyőződött volna a készülék állapotáról, és a hibákat egyszerre kijavította volna — időt, több húszforintos kiszállási költséget takaríthatott volna meg! További drágulás ? Kétségtelen tény, hogy a két éve alakult részleg nem kapott semmiféle nagyobb anyagi támogatást. A mai helyzetben ez is közrejátszik, de legfőképp az, hogy két év alatt sem találták meg a legmegfelelőbb szervezési, ösztönzési módot! A vizsgálat legfőbb tanulsága, hogy éppen a rosszul szervezett munka, a nem átgondolt irányítás miatt dolgozik drágán a szerelörészleg. s ennek ellenére — még jó hasznot sem hoz! A népi ellenőrök feltárták a vizsgálat eredményeit, de a következő választ kapták a ktsz vezetőitől: a jövő| ben valószínűleg még drágábban dolgoznak majd. I mert a húszforintos kiszállási díjat felemelik. Mi is megkérdeztük Szekeres István ktsz-elnököt. valóban ez-e a szándékuk. Igennel felelt. Kár, hogy ilyen állapotok uralkodnak a szegedi gázprogram gyakorlati végrehajtása során, mivel ez éppen törekvéseink ellen hat. - Matko István