Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZQCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1970. JÜLIUS 17., PÉNTEK 60. évfolyam, 166. szám Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 15-16-i üléséről oZvZsLé*, November 23-an X. kezdődik a part kútjait A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15—16-án kibővített ülést tartott: megtárgyalta az időszerű nemzetközi kérdéseket, a IV. ötéves terv irányelveit és a X. pártkongresszus előkészítésének feladatait. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a budapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a KISZ KB első titkára, illetve a miniszterek, az államtitkárok, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a SZOT titkárai, a Tudományos Akadémia elnöke és főtitkára, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság a napirendi pontok tárgyalása előtt kegyelettel megemlékezett az elhunyt Hikádé Aladárról. a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagjáról és Kiss Árpádról, a Központi Bizottság tagjáról. tául esett arab népekkel, és változatlanul síkraszállunk igazságos ügvük mindenirányú támogatása mellett. El vagyunk tökélve. hogy továbbra is erősítjük antiimperialista akcióegységünket az arab országok népeivel. Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatást adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. 4 Az európai béke és •• az ezzel összefüggő biztonsági értekezlet megvalósulásának kilátásai a Varsói Szerződés tagállamainak erőfeszítései nyomán, a konferencia eszméjével szemben álló erők törekvései ellenére, az utóbbi időben javultak. Előrelépést jelentett a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek június 21—22-i budapesti ülése. A külügyminiszterek értekezlete—a többi érdekelt ország elgondolásait is figyelembe véve — konstruktív javaslatokat dolgozott ki. Kialakul az egyetértés a résztvevők körét és a napirendet illetően; ez tovább javítja az európai kormányok biztonsági konferenciája összehívásának reális feltételeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya" kezdettől fogva részt vesz az európai biztonság ügyét előmozdító erőfeszítésekben és a továbbiakban is mindent megtesz a kontinens népeinek békéjéért, biztonságáért. 2

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya — miután képtelen volt katonai győzelmet kicsikarni Vietnamban — agresszióját kiterjesztette egész Indokína • ra. Folytatva Laosz felszabadított területeinek bombázását. közreműködött Norodom Szihanuk kormányának megdöntésében, majd amerikai, valamint dél-vietnami és thaiföldi csatlós erők felhasználásával háborút indított Kambodzsában is. Az amerikai agresszorok háborújának folytatása és kiterjesztése mélységesen felháborítja a világ népeit. Üj lendületet vett az indokínai népek iránti világméretű szolidaritás, fokozódott az Egyesült Államok nemzetközi elítélése, elszigeteltsége. A magvar dolgozó nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság mélységesen elítéli az Egyesült Államok indokínai agresszióját, amely azzal fenyeget, hogy egész DélkeletÁzsiát lángba borítja. Szolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek igazságos harcával, és internacionalista feladatunknak tekintjük az agresszió elleni küzdelmük hathatós támogatását. Az indokínai népek — a világ haladó embereinek segítségével — kiharcolják, hogy Indokína a béke. a szabadság és a nemzeti függetlenség térsége legyen. O A világ közvéleménye, így a magyar dolgozó nép is, aggodalommal tekint a közel-keleti térségre, ahol az Egyesült Államok által támogatott izraeli agreszszió folytatása állandósítja és fokozza a háborús feszültséget. Az agresszorok bármit tesznek, nem érik el céljaikat: újabb országok lépnek a társadalmi haladás útjára és fokozódik az arab népek imperialistaellenes harca. Támogatjuk a közel-keleti térség problémáinak politikai rendezésére irányuló törekvéseket, a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata alapján. A békés megoldásnak továbbra is alapvető feltétele, hogy az agresszor ne élvezhesse az agresszió eredményeit. Továbbra is szolidárisak vagyunk az agresszió áldozaNyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1971—75. évi IV. ötéves népgazdasági terv irányelveit, s úgy döntött. hogy azokat nyilvánosságra hozza. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság megvitatta a X. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének kérdéseit. 4 A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát 1970. november 23-ra hívja öszsze. A Központi Bizottság a kongresszusnak a következő napirendet javasolja: a) a Központi Bizottság beszámolója. b) javaslat a szervezeti szabályzat módosítására. c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. d) a fellebbviteli bizottság jelentése, e) a párt vezető szerveinek megválasztása. O A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a X. kongresszus irányelveit, valamint a párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó tervezetet, s azokat augusztus elején a pártszervezetek rendelkezésére bocsátja. A Központi Bizottság úgy határozott, felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresszusi irányelveket tárgyalják meg és véleményüket juttassák el a Központi Bizottsághoz. A kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet a Központi Bizottság megküldi a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának véleményezés céljából. A Központi Bizottság az oi'szág közvéleményének tájékoztatása céljából a kongresszusi irányelveket augusztus második felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. 3

A Központi Bizottság • üdvözli a X. pártkongresszus tiszteletére mind szélesebben kibontakozó szocialista munkaversenv résztvevőit. Nagyra értékeli és támogatja a mozgalmat: meggyőződése, hogy a dolgozók öntudatos, szorgalmas, odaadó munkája közelebb visz a szocializmus építésében kitűzött céljainkhoz: a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenv hazánk, népünk javát szolgálja. Szerdán a jubileumi ünnepségsorozat kiemelkedő eseményeként Anmas iraki alelnök az indítókar elfordításával üzembe helyezte az észak Rumeli-i olajmezön felállított magyar fúróberendezést. Az alelnök és , dr. Szadun Hamada bánya és olajipari miniszter meleg szavakkal mondott köszönetet a Dunántúli Kőolajkutató és Feltáró Üzem olajbányászainak. akik bravúros gyorsasaggal. egy hónap alatt szerelték fel a hatalmas fúróberendezést. I Az avatási ünnepségen je; len volt Cseterki Lajos, az I Elnöki Tanács titkára, a ju! bileumi ünnepségsorozaton részt vevő magyar küldöttség vezetője, valamint megjelentek a küldöttség tagjai: Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagja és Horváth József bagdadi magyar nagykövet. I A zalai olajbányászok 36 tagú brigádja szokatlan éghajlat (55—60 fokra is felmelegszik a levegő) — és a szokatlan munkafeltételek ellenére kiváló teljesítménynyel mutatkozott be. Derekas helytállásukra a jövőben is nagy szükség lesz, hiszen az Irakkal kötött bérmunkaszerződés értelmében 400 nap alatt négy termelő kutat kell átadni az Iraki Nemzeti Olajtársaságnak. Egy-egy kút várható hozama évi egymásfél millió tonna kőolaj lesz. A magyar vállalkozás jelentőségét növeli, hogy a most üzembe helyezett fúróberendezés az Iraki Nemzeti Olajtársaság első olajkútját mélyíti, A magyar küldöttség tagjai előbb a fúróberendezés mellett, később a szabásúkon keresték fel a zalai olajbányászokat s hosszasan elbeszélgettek velük munkájukról. életkörülményeikrőL Villamossal, autóbusszal Változások előtt a szegedi tömegközlekedés Befejezéshez közeledik A város valószínűleg legrégebben megkezdett és még mindig vajúdó útépítése a Rákóczi utcában most már befejezéséhez közeledik. Sikerült végre lefektetni a csatornákat. a földet emelik ki a jövendő úttest helyén. Ké- f pünkön: A városgazdálkodási vállalat dolgozói termelik ki a földet a Rákóczi utca úttestének helyén. Aki siet. nem száll villamosra — tartja egy régi szegedi mondás. Kérdés csupán, hogy az a 44 millió utazó, aki tavaly villamosra szállt, mind olyan nagyon ráért-e? Egyetlen kétvágányú és 4 kitéröző. ritkán járó. s akkor is döcögő villamos — ez áll az egyik oldalon, a másikon pedig az a megállapítás, hogv a villamos ma a legfőbb közlekedési eszköz, s minden bizonnyal még sokáig az is marad. Ez ellentmondásnak tűnhet, pedig nem is az: a város gyors fejlődése teremti meg a tulajdonképpen szerencsésnek mondható anomáliákat. Olvasóink bizonyára még emlékeznek rá. amikor néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk róla. hogy az illetékesek fontolóra vették a Lenin körúti villamos megszüntetését. Többféle elgondolás született akkor, a' szakemberek szinte végigvitatkozták valamennyit. Most már elmondható. hogy lényegében megszületett a döntés. ami néhány év múlva átrajzolja Szeged villamoshálózatának térképét. Az l-es vonal természetesen marad, annyi változást terveznek csak rajta, hogy a Rókuson. az új Izabella híd felépülése után átvezetik alatta a hurokvágány egyik szárnyát, úgyhogy az többé nem keresztezi az E—5-ös út városba bevezető szakaszát. A 2-es a vágóhíd felől jövet a Dugonics téren bekanyarodik a Somogyi Béla utcába, s ott véget ér. A Lenin körutat villamospálva nélkül újítják fel. A Felső Tisza-parti szakaszt a második közúti híd építésének kezdetére mindenképpen meg keli szüntetni, s le kell bontani. A 3-ast úgy vezetik majd, hogv ne keresztezze kétszer is a Tolbuhin sugárút úttestjét. A 4-es Tarjánban hurokvágányt kap a forduláshoz, de azt majd csak később döntik el. hogy a másik vége a Magyar Tanácsköztársaság útján lesz-e vagy esetleg bekanyarodik a Lenin körútra, ahol csatlakozik a fővonalhoz. A terv szerint, ezt a vonalat átépítik kétvágányúra. A 7-es villamosjárat addig marad fenn. míg a dorozsmai autóbuszok le nem körözik. Ha ez bekövetkezik. a rókusi templomtól az Üttörő térig, illetve Dorozsmától a Fonógyári útig lebontják a síneket. s a 3-as attól fogva nem a textilművekig, hanem a Patyolatig jár majd. Az elmondottak minden bizonnyal a negyedik ötéves terv ideién, tehát 1971—1975 között bekövetkeznek. Ez az időszak lesz egyben az autóbuszközlekedés fellendülésének ideje is Szegeden. De még mielőtt erről esne szó, vessünk egy pillantást a város térképére, illetve úthálózatára. Hát ami azt illeti, ez a gvűrűs-sugaras rendszerű úthálózat bármennyire szép és látszatra korszerű is. az utak állapota miatt egyelőre nem igen alkalmas az autóbuszközlekedés továbbfejlesztésére. A Nagykörúton kívül eső utak fele még földút, s a belvárosban sem mondható éppen tökéletesnek az úttestek minősége. Még egy kis összehasonlítás: a villamos nélküli Pécsett a belterületi utak hossza 240 kilométer. Szegeden 263 kilométer; ott 78 százalékuk kiépített, nálunk pedig 40 százaléka. Tehát az. autóbuszhálózat fejlesztését az úthálózat, fejlesztése nélkül szinte el sem lehet képzelni. Ez azután nagyon megnehezíti, pontosabban: megdrágítja majd a probléma megoldását. De ezzel szembe kelL nézni. Az autóbusz 1969-ben 15 millió utast szállított a városban, ami tulajdonképpen nagy szó. mert ez kétszer annyi mint 1965-ben. Az igényekhez képest azonban kevés. A helvzet megérett arra, hogy az autóbuszközlekedést olvan intenzíven fejlesszék Szegeden, mint tették ezt néhány évvel ezelőtt Dunaújvárosban, azután Pécsett. maid nemrég Győrött is. Ehhez a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium minden támogatást megígért. A városi autóbuszközlekedésben viszonylag rövid idő alatt, 1970—1973 között alapvető változás következik bei Ennek egyik előfeltétele — mint már említettük —, a szükséges utak kiépítése, a másik az autóbuszpark fej-' lesztése. Három év múlva már 100—120 kocsira lesa szükgég a jelenlegi 33 helyett. Nyilvánvaló, hogy az az állapot sem tartható fenn. hogv egy-két járat kivételével minden helyi autóbusz ai Marx tér amúgy is igen zsú+ folt forgalmát növelje, mintí jelenleg. Ügynevezett decentJ rumokat, mondhatnánk in-' kább. hogy kis pályaudvarokat. fordulókat kell tehát kialakítani a város különböző részein. Ilyen mar van is Petőfi- és Ságváritelepen. s épül a közeljövőben Tarjánban. Az új vonalak feladata lesz. hogv bekapcsolják a közlekedésbe a körutakat. s feltárják és kiszolgálják az eddig még szinte ismeretlen utazási igényeket is. Siet. nem siet. naponta ezrek és ezrek kénytelenek villamosra vagy autóbuszra szállni, hogy távoli munkahelyüket időben elérjék. Bármennyire is meglepő: az egy lakosra jutó elszállított utasok száma Szegeden 473 (19H7-es adat), több mint Pécsett vagv Debrecenben. A villamos már Miskolcot is megelőzi ebben a tekintetben. Utazni nem öröm. nem szórakozás, hanem alapvető életszükséglet. De hogy mégis jobb és kényelmesebb lesz, ezt ígérik azok az elképzelések. melyeket most felvillantottunk. Fehér Kálmán