Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

„Ne legyen lényeges különbség... Beszélgetés a Csipkerózsika karmesterével Majdnem 24 órás késéssel, kedd délután helyett szerda délben érkezett Szegedre a novoszibirszki balett' két vezetője, G. B. Orlov karmester és V. N. Ivanov szcenikus-díszlettervező. Útban Budapestről Szegedre ugyanis Dabas határában, az E 5ös úton egy szabálytalanul előző magán személygépkocsi miatt árokba került a szabadtérisek Volgája. A gépkocsi sofőrjét lábtöréssel szállították kórházba, de nagyobb sérülés nem történt. Az utasok, Horváth Mihály, a szabadtéri igazgatóhelyettese és a két szovjet vendég kisebb zúzódásokkal jutott túl az egyébként könnyen végzetessé válható szerencsés kimenetelű baleseten. Szegedre érkezése után a Tisza Szállóban kerestük fel Orlov karmestert. Egy karcolás sem látszik már rajta, de a beszélgetés első mondatai természetesen a balesetre vonatkoznak. — Azt hiszem — mondja —, tegnap másodszor is megszülettünk. A i novoszibirszki balett vendégiátékáról a karmester elmondja, hogy bár a szegedi színpad nagyobb az otthoninál, s ez bizonyos változtatásokat követel, lényegében arra11 törekszenek, hogy ne legyen különbség a szegedi és a novoszibirszki Csipkerózsika között. Csajkovszkijnak ez a balettje ugyanis a szovjet együttes egyik legsikeresebb produkciója. Az idén éppen 25 esztendős színházban 12 év óta állandóan műsoron szerepel, s mindig telt házakkal. — A színház és benne a balett nagyon népszerű nálunk — mondja a karmester. — Novoszibirszknek két igazi nevezetessége a tudományos akadémia és a színház. Magáról annyit mond, hogy a lvovi konzervatóriumban végzett, dolgozni is a város egyik színházánál kezdett. Volt zongorista, sőt súgó, végül képzettségének megfelelően, karmester. Négy esztendővel ezelőtt költözött Novoszibirszkbe, azért, mert a szibériai város színháza az egyik legjobb szovjet együttes. A moszkvai nagyszínház példájára Szibéria nagyszínházának is nevezik. A szovjet karmester ma kezdi meg a Csipkerózsika zenei próbáit a szabadtéri zenekarával, hogy július 13ra, mire a 100 tagú novoszibirszki balett Szegedre érkezik, a zenekar már felkészülten kezdjen hozzá a színpadi próbákhoz. Premier julius 19-én, vasárnap. A bemutatót még két elöaclas követi: július 21-én, kedden és 22-én, szerdán. ö. L. NAPI KISLEXIKON A piaci helypénzről Sokat hivatkoznak a kistermelők a piacon arra. hogy nekik még a helypénzt is meg kell fizetniük. A vásárlók azonban vajmi keveset tudnak erről, a számukra elég „titokzatos" fogalomról. Például azt sem, hogy • Ki állapítja meg? Minden városban a városi tanács rendelkezik a helypénzekről. Szegeden legutóbb tavaly júliustól rendezték a díjszabást. A megyei jogú városi tanács 2/1969. számú rendeleténeic melléklete sorolja fel részletesen. hogy szopóscslkótól a vaddisznóig, batyutól a motorkerékpárig: a piaci területen elfoglalt helyért mennyit kell fizetni. Szeged egyébként a tavalyi rendezés óta azok közé a városok közé tartozik, ahol alacsonyak a helypénzek. # Milyen fajtái vannak? Az állandó helyhasználatért havonta vagy évente rendezett díjak és a napi helypénzek. Négyzetméterenként egv hónapra húsz forintot fizetnek az állandó helyhasználatért. egy piaci asztal egyévi használati díja 600 forint. A napi helypénzt aszerint kell fizetni, hogy hány darab állatot, mennyi ládát, batyut, kosarat hoztak piacra. Külön helypénzt kell fizetni azoknak, akik valamilyen járműről árusítanak, s megint más kategóriába tartoznak azok. akik a piactéren fel-alá járkálnak. 0 Hova megy a pénz? A piacot a hajnali óráktól délig járják a díjbeszedők, akik a híresztelésekkel ellentétben Szegeden nem kapnak jutalékot a beszedett pénz után (van, Hhol kapnak!). A gyalogpiacon néhány száz. a kocsisoron ezernél is több forintot szed össze egv nap a tanács szolgáltató üzemének egyegy alkalmazottja. A díjbeszedők a piac zártával az üzem pénztárába befizetik az összeszedett pénzt, amely végül a városi tanács pénzügyi osztályához kerül. A helypénz tehát bevételi forrása a városnak. Közszükségleti cikkek a fejlődő országokból A közszükségleti. cikkek behozatalában a korábbi években főként az élelmiszerek, a déligyümölcsök, fűszerfélék domináltak, újabban azonban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az iparcikkek, a ruházatipari termékek, tartós fogyasztási cikkek. A ruházati cikkek behozatala ebben az évben a tavalyinak mintegy háromszorosa lesz, s így forgaiomba kerülhet többek között 1,2 millió külföldi felső- és alsóruházati kötöttáru és 180 000 négyzetméter szőnyeg. Az áruellátás bővülő forrása a fejlődő országokból származó import. Ennek értéke ebben az évben 25—30 százalékkal haladja meg a tavalyit és eléri a másfél milliárd forintot. Különösen az iparcikkek behozatal fokozódik. A fejlődő országok új ipari bázisaik kialakításánál korszerűbb technikát, technológiát és külföldi licenceket alkalmaznak, s olyan. a világpiacon versenyképes cikkeket bocsátanak ki, amelyek megjelenése Magyarországon a magyar ipart is sok esetben versenyre késztetheti. Az új importpiacok feltárására magyar delegáció járt a múlt évben Marokkóban, Algériában és Tuniszban, ebben az évben pedig az Egyesült Arab Köztársaságban, Indiában. Iránban és Pakisztánban. A piackutatás nyomán az Egyesült Arab Köztársaságból vas-műszaki áruk. lakberendezési cikkek, építőanyagok, hűtőszekrények, üvegáruk, továbbá háztartási vegyszerek és kozmetikai készítmények. Indiából pamutés gyapjúszövet, tranzisztoros rádió, Pakisztánból szőnyeg, nyers pamutszövet és pamutfonal, bőráru vásárolható. Iránban a piackutatás személygépkocsi. hűtőszekrény, ruházati cikk, éipő és má6 termékek importjának lehetőségeit tárta fel. Mérlegen a zenei élet Magyar kiállítás Moszkvában Budapestről megérkezett Moszkvába a magyar jubileumi kiállítás bemutatásra kerülő anyagának első tétele. A kiállítás — amelyet a HUNGEXPO magyar vállalat szervez — Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója jegyében kerül megrendezésre és augusztus 20tól szeptember 9-ig tart. Magyarország moszkvai nagykövetségén sajtóértekezleten közölték az újságírókkal, hogy a jubileumi kiállításon bemutatják a szocialista Magyarország negyedszázados eredményeit. A nagyszabású kiállítás a szovjet Népgazdasági Kiállítás területén körülbelül 10 000 négyzetméternyi területet foglal majd el. A kiállítás legnagyobb részlege az ipari termékeknek lesz a gazdag gyűjteménye. A kiállítási tárgyak tájékoztatnak a Szovjetunió és Magyarország gazdasági és műszaki együttműködéséről. A magyar könnyűipari vállalatok is felvonultatják tei-mékeiket. A kiállítás idején magyar divatrevüt is rendeznek. Tusa Erzsébet ma már országszerte ismert és elismert zongoraművész. Rendszeresen szerepel a budapesti hangversenydobogókon, úgyszólván mindennapos vendége a rádiónak, szólistaként néha hozzánk is ellátogat. A legjobb Bartók interpretátorok egyike. De néhány évvel ezelőtt, amikor még mint a Zeneművészeti Szakiskola tanára Szegeden élt és dolgozott, nem léphetett közönség elé, nemhogy Budapesten, de még nálunk sem. Egyszerűen nem kapott szerződést, noha voltak, akik azt kérték, javasolták; egyebek közt itt, e hasábokon is. Ez a példa régi. De roppant szemléletes, mert azt mutatja, hogy Szeged zenei élete nem mindig gazdálkodik jól tehetségeivel, kevés szereplést biztosít számukra, s a művészek gyakran éppen emiatt nem érzik jól magukat nálunk és elvágyódnak esetleg — mint éppen Tusa Erzsébet — elköltöznek innen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóbbi években a szegediek javára sokat változott ez a helyzet. Aki figyelemmel kísérte a hangversenyek műsorait, észrevehette, hogy a mi művészeink most már nemcsak az ifjúsági hangversenyeken kapnak fórumot, hanem szinte minden koncertműfajban. De a probléma mégis és ma is aktuális. Ezért foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága azon az ülésén, amelyen a város zenei életéről tanácskozott — vasárnap más összefüggésben már beszámoltunk az elemzés anyagáról — erről a kérdésről is. Vagyis arról, hogy — mert végül is ez ennek a lényege — miképpen lehetne Szeged zenei életét „szegedibbé" tenni. E problematika fontos része a szegedi előadók közreműködése a koncertekén, de csak egyik része. Másféle tevékenységet is folytatnak művészeink és fórumot talán még a pódiumképes előadóknál is kevesebbszer kapnak. Itt vannak például a Szegeden élő zeneszerzők. Egy nemrégi érdekes kezdeményezés nyomán kiderült, hogy jóval töbhen foglalkoznak Itt nálunk zeneszerzéssel — s nem dilettáns módon —, mint még a zenei életet iól ismerők is tapasztalataik alapján képzelhetnék. Az igazság, hogy nem ismerjük a szegedi zeneszerzőket, nem ismerjük munkáikat; egyszerűen nincs fórumunk, nem jutnak szóhoz. Igaz. Vaszu Viktornak néha felcsendül egy-egv szerzeménye itthon is — Budapesten, a rádióban több — Vántns István operáját a szegedi színház mutatta be. De a többiek? A hansversenvlátoeató. már az igazi, érthetően nemrsak arra kíváncsi, hogv saiát városában kik és miiven színvonalon tudnak muzsikálni, hanem arra ls, hogy kik és milyen színvonalon írnak zenét. Sainos nincs, vagy alig van módja rá. hoav ezt meeismerie. Mert még a látszatra irigylésre méltó helyzetű Vaszy Viktor és Vántus István sincs a valóságban olyan irigylésreméltó helyzetben, mint első pillantásra tűnik. Annak ellenére, hogy egy-két művüket bemutatták, lényeg szerint ők is osztoznak a szegedi zeneszerzők közös sorsában. Nemrégiben adtunk például arról hírt, hogy a városi tanács zeneszerzői pályázatán egy-egy alkotásukkal dijat nyertek. De mikor hallhatjuk alkotásaikat? Ha minden jól megy, talán egy év múlva. A városi tanács önmagában is sokat tehet — és mint a határozatból is kitűnik —, tett is a szegedi zeneszerzők alkotásainak bemutatásáért. De nem tehet meg mindent. Azt, hogy a szegedi szerzők művei a hangversenyélet legjelentősebb fórumán, a színházi koncerteken felcsendüljenek, csak az Országos Filharmónia biztosíthatja, akárcsak a szegedi előadók szerepeltetését. Az már régen kiderült, hogy a Filharmónia és Szeged érdekei nem teljesen azonosak. Létrejöhet-e teljes érdekazonosság? — messzire vezetne ennek a kérdésnek az elemzése. Azt azonban mindenképpen be kellene látnia az Országos Filharmóniának, hogy a hangversenyélet további fejlődésének egyik módja, ha a szegedi érdekek nagyobb szerepet, nagyobb hangsúlyt kapnak. Több szegedi előadónak és több szegedi zeneszerzőnek kell szót kapnia a szegedi koncerteken. Keveset tudunk előadóinkról, még kevesebbet zeneszerzőinkről. De kt ismeri zenetudósainkat? A kérdés nem is igényli a választ, a felelet annyira nyilvánvaló. Pedig ez a munka sem fejlődhet eleven publikációs fórum hiányában, a közönséggel, az olvasókkal való kapcsolattartás nélkül. Ezért mondja ki - egyebek között — a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata: „ ... a bizottság helyesli, hogy a zenei alkotó munka ösztönzésére o tanács költségvetéséből is sor kerüljön és utasítja a művelődési osztály vezetőjét, dolgozza ki a művészeti alkotó tevékenység tanácsi támogatásának egész rendszerét." Mindennek, s más egyéb intézkedéseknek — annak például, hogy elősegítik a zeneművészek lakásproblémáinak megoldását — végső célja: úgy tenni elevenebbé, pezsgőbbé a zenei életet, hogy egyben „szegedibb" Is legyen. Természetesen ehhez az említetteken kívül — mint a városi tanács végrehajtő bizottsága intézkedett — még sok mindenre szükség van: a legfontospbbakra ismét visszatérünk. Ökrös László M lottöigazolö szelvény Jogtalan felhasználása Előfordul, hogy valaki a lottószelvénynek a fogadónál maradó igazolószelvényét mástól — sorsolás előtt vagy után — jogtalanul megszerzi, s a kifizető szervnél bemutatja a nyereményösszeg, vagy nyereménytárgy átvétele céljából. Az eddigi ítélkezési gyakorlat nem volt egységes, az ilyerr bűncselekmények minősítése tekintetében. A Legfelsőbb Bíróság legutóbb elvileg kimondta, hogy e magatartás nem a társadalmi tulajdont károsító csalást, vagy annak kísérletét valósítja meg. Az elkövető ugyanis cselekményével nem a lottójátékot rendező- szervet téveszti meg, hanem a fogadó vagyoni érdekeit sérti. A lottójáték szabályai szerint ugyanis a kifizetőhelyek az igazoló szelvény ellenében a bemutatónak fizetik ki a nyereményt. Nem kötelesek tehát vizsgálni, hogy jogosan, vagy jogtalanul van-e a bemutató személy birtokában az igazoló szelvény. Az igazoló szelvény ellenében kifizetett nyereményösszeg jogtalan felvételéért a lottóigazgatóság egyébként sem vállal felelősséget. Mindebből következik, hogy az igazoló szelvény jogtalan megszerzése, Illetve a vele való jogtalan rendelkezés nem a társadalmi tulajdont károsító csalás, hanem a személyek javait károsító bűntett, s a jogtalan megszerzés módjától függően például lehet lopás, vagy sikkasztás. (MTI) Képernyő Földindulás „Légy büszke, ifjúság, tiéd a holnap" — hirdeti a költő, s egyik legutóbbi utazásomkor örömmel tapasztaltam, hogy a poéta intése szerint jár el a MÁV js . .. Bizony, „új szelek nyögetik a fákat" a vasút portáján; az egyik vidéki város felé haladtomban olyan fess, szöszi kis kalauznő kérte — utánozhatatlan kecsességgel köszönve be kupémba — a jegyet, hogy a most zajló szépségversenyre —, melyet a tv szerint a „Miss Világszépe" cím elnyeréséért rendeznek a nagy vízen túl — komoly eséllyel nevezhettük volna be ... Természetesen, mint a magyar színek képviselőjét. S természetesen csupán saját szerény becslésem szerint, Ha nem csal a szemem ... „Bár, lehet, hogy ezeavszer csal" —• Kiqolya kizárva! gondolom magamban, amikor — az ablakból fürkészve a szöszi kalauznő után — megpillantottam tűzrőlpattant, barna kolléganőjét, aki pár kupéval odább intézkedik, s olyan szemkápráztatóan bájos, hogy egyszeriben végigsöpör a hátamon a forróság, holott éles szél fújja a nádast ... — Bravó, sokat bírált, szegény MÁV! — szeretnék felkiáltani elragadtatásom ban —, ez a beszéd! Hisz eddig jobbéra csak zordon nagyanyák és nagyapák érdeklődtek a vonatiegyem Iránt. Legtöbbször dlszkoszvetőtermetű, egyenruhás asszonyságok szigorú tekintetébői kisérve, nyakbehúzva kaparásztam elő a bilétát — s most, íme, „minden alkony opálosan éled. És minden hajnal szőkén rám kacag" — hogy a költőt idézzem megint... ... Cs^jfhogy a költőt idézni nincs alkalmam, ' mert megállítják a masinát, dé úgy, hogy egyik sarokból a másikba hullok, szétdobálta, őszi levélként... Majd megindulunk — s az utasok, velem együtt, félig l'iharaniák a nvelu"'-"* a váratlanul goromba indítás következtében . . S így megy ez véges-végig, minden állomáson! S mivel, az út végére érve, sajgó nyelvvel nehezen menne a beszéd, íme, írásban kérem ezúton: — Kedves jó MÁV! Kalauzban, nem bánom, jöhet a frissítés csőstül, hanem a masiniszták mezején csínján terjesszék ki ezt a mozgalmat, ha istent ismernek! No. persze, . én is tudom, hogy „festéktörőkből fejlődnek a pompás festők", de azért nem árt, ha a kedves, ifjú zöldfülű mellett mtyidig egy tapasztalt öreg szaki is ott kuporog a masiniszták fülkéjében ... Ezt kéri — nagy tisztelettel és szeretettel — egy öreg, de istenblzony nem rigolyás, sőt hűséges utas: nzr Endre Remekmű került a képernyőre: a nemrég elhunyt Kodolányi János 1939-ben nagv siker és még nagyobb viták, viharok kíséretében bemutatott Földindulása. A premier óta éppen harminc év telt el. A darab a Baranya megyei Ormánság életének olyan problémáját vlzsgálja-elemzi, amelyről annak idején azt hihettük, az idők múltával elveszti izgalmasságát. A kedd esti tévéváltozatból kiderült, hogy erről szó sincs. A darab alapproblémája, az egyke ma is probléma még. ha nem is a harminc év előtti vagyonmentés-egybetartás miatt. Főképpen azonban azért nem csökkent ennek a darabnak az izgalmassága, mert az író szoros kötődése az akkori aktualitáshoz nagyon is általános mondanivaló kifejtésével párosult. A Földindulás premierjét kísérő viták közben talán fel sem tűnt.— vagy nem tűnt fel mindenkinek — ez az általánosabb érvényű írói szándék. A darab konkrét anyagában az egykéről van szó, de a tévé filmjéből kivilágosodott a dráma mondanivalójának háttere, második rétege is. Kodolányi a konkrét anyag elemzésén felül, illetve azzal együtt ugyanis azt mondja el a Földindulásban, hogy a magasabb erkölcsi értékek háttérbe szorítása, bármiért történik is, emberi tragédiákat okoz. A Marton Endre rendezte tévéfilm — s ez legfőbb erénye — úgy hangsúlyozta, emelte ki az általánosabb mondanivalót, hogy közben a konkrét anyag ábrázolásában is élményszerűt nyújtott. A rendező kitűnő művészekkel dolgozott. Már a szimpla névsor is a produkció kíméletes rangosságát bizonyította. Olyan színésznőket, mint Sulyok Mária (Böbéknél, Dayka Margit (Mári néni). Kiss Manyi (Piokás szüle), Kohut Magda (Fekete Zsuzsi) valóban nem mindennap lehet együtt látni. E három művész alakításához méltó színvonalon működött közre a kitűnő Avar István (Kántor János) és Solti Bertalan (Böbék). A Kántorné szerepében fellépő Gyöngyössy Katalin — nyilván a nem neki való íterep miatt — kissé halványabbnak tűnt. L. ö. CSÜTÖRTÖK, 1970. JÜLIUS 9.