Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Gazdagh István VÁLTOZÓ FALVAINK u - * Varsák Horváth Dezső EMBER IS KELL AZ ARATÁSHOZ örvendetes módon változik a Szeged környéki községek arculata, s ez a fejlődés különösképpen intenzív volt a harmadik ötéves terv idején. A falu határa, a közös birtok ma már gondtalan megélhetést biztosit a mezőgazdaságban dolgozó embereknek. A gazdálkodás fellendülésének hatása szemmelláthatóan változtatja meg a falusi környezetet. Küllemben is mások ma már a községek, mint hajdanában. Üj utcák, összkomfortos lakóházak, vízmüvek, iskolák, orvosi rendelők, üzletek épültek nagy számban. A falusi családok életkörülménye egyre közelebb kerül a városéhoz. Ezek a változások törvényszerűen megkövetelik a falvak üzleti, kereskedelmi hálózatának korszerűsítését is, a növekvő igények teljes kielégítését. A szegedi járási tanács kereskedelmi csoportja nemrégiben egy jelentést terjesztett a végrehajtó bizottság elé, amelyben pontosan összegezi a járás kereskedelmi ellátásának helyzetét és a negyedik ötéves tervben várható fejlesztését. Érdemes néhány megállapítását közreadni és tájékoztatni olvasóinkat azokról az elképzelésekről, amelyek a következő öt esztendőben valósulnak meg, s újabb gyarapodást hoznak a Szeged környéki községeknek. Kiderül a számadatokból, hogy a szegedi járás 30 községében 389 üzlet van összesen. Sok ez, vagy kevés? Soknak semmi esetre sem sok. Néhány községben éppen elegendő, másutt azonban kevés. A legtöbb üzlet Kiskundorozsmán található, ahol naponta 47 bolt húzza fel a rólóját. Ezekből 13 élelmiszert, kettő ruházati cikkeket, hét vegyesi párcikkeket árusít, a vegyesboltok száma tíz, ezenkívül 3 lüzelőanyag-telep, 4 vendéglő, hat italbolt és két presszó van a szomszédos Kiskundorozsmán. Kisteleken 37 üzlet, Sándorfalván 25, Üllésen 21, Algyőin 20, Mórahalmon 19, Szatymázon 17, Szőregen 16 bolt van összesen. Akadnak persze községek, ahol alig találunk üzletet. Dóc községben mindössze 2 vegyesbolt és egy Italbolt, Gyálaréten pedig csupán egy vegyesbolt és egy Italbolt jelenti az egész üzlethálózatot. Struktúrájában ls nagyot változott a falusi kereskedelem. Valamikor alig vásároltak élelmiszert a családok, szinte teljesen önellátásra rendezkedtek be, a ruházati és tartós fogyasztási cikkeket pedig a közeli nagyközségben, de leggyakrabban Szegeden szerezték be. Ma más a helyzet, a legfontosabb élelmiszereket; kenyeret, zsírt, lisztet, húst a boltban keresnek, s minden más áruféleséget is szívesen megvásárolnak — megvásárolnának! — helyben. Az adatokból kitűnik, hogy csupán a tavalyi évben az élelmiszer, a háztartási és vegyi áruk forgalma 18 százalékkal növekedett az előző esztendőhöz viszonyítva, s összesen 241 millió forintot hagytak ezekben az üzletekben a falusi emberek. Az élelmiszer-ellátásból az új gazdasági mechanizmus bevezetése után jobban kiveszi részét a helybeli gazdaság — állapították meg a tanács szakemberei. Bordányban a téesz pékséget nyitott, Zsombón ugyancsak helybea megsütik a falu kenyerét. Kiskundorozsmán, Algyőn, Röszkén, Kübekházán. Üllésen, Sándorfalván a helybeli téeszek zöldség* és gyümölcsüzleteket nyitottak. Ruházati cikkekre és vegyesipari cikkekre a szegedi járásban 300 millió forintot költöttek tavaly. A kereslet az olcsóbb, de divatos áruk iránt nagyon élénk. A kínálat sajnos nem mindenben kielégítő. Felsorolják, hogy a ruházati cikkeknél továbbra is hiányzik a nylonharisnya, a terliszter szövet, s a . szőnyegáruk, kartonok, flanellanyagok, paplanok, csipkefüggönyök nagyobb választéka. Változatlanul nem kielégítő a gyermekcipők kínálata, különösen rossz az ellátás a 35—38-as számú leánykacipőkből, gyermekszandálokból és nagyon sok a hibás, gyenge minőségű cipő. A mórahalmi cipőbolt például négy hónap alatt 16 ezer forint árú cipőt küldött visza, mert rossz volt a minősége. A vendéglátás forgalma minden esztendőben nagyobb lesz, tavaly 125 millió forint értékű italt és ételt fogyasztottak a járás falvainak vendéglőiben. A kocsmákban nincs áruhiány, lehet kapni bőségesen bort, sört .és pálinkát. Legfeljebb szive^eb'ben vennék az olcsóbb hazai sert, mint a drágább külföldit Tavaly Domaszéken, öttömösön, Forráskúton, Pusztamérgesen, Mórahalmon és Zsombón nyitottak új vendéglöket. Ezek az új vendéglő^ szépek, megfelelnek a mai követelményeknek. Mindegyik új vendéglőben lehet meleg ételt kapni, s ha a dóci vendéglő is megoldja a konyha átalakítását, akkor a szegedi járás községeiben — Gyálarét kivételével — mindenütt tudnak meleg ételt felszolgálni. S mit hoz a jövő? A fogyasztási szövetkezetek célkitűzése igen figyelemreméltó. Körüloclül 65 millió forintért építenek új üzleteket, áruházakat, illetve korszerűsítenek meglevő boltokat. Lássuk azt a tizennyolc községet. ahol a negyedik ötéves terv idején fejleszteni kívánják a kereskedelmi, vagy a vendéglátó hálózatot Algyő községnél tekintetbe vették, hogy a falu déli része jobban fejlődik, összesen 1,7 millió forintot költenek a kereskedelmi hálózat bővítésére. Átalakítják a 4. számú vegyesboltot, bővítik a 7. számú vegyesboltot, új önkiszolgáló élelmiszer-üzletet nyitnak. A Géza utcában is megnyílik egy élelmiszerbolt, az új piactéren pavilon épül. s a 7. számú italboltot átalakítják, hogy meleg ételekkel is szolgáljanak. Asotthalom község külterületi boltjait rendbehozzák. A baksi önkiszolgáló üzletnek bővítik a raktárhelyiségét, és új hűtőgépet állítanak a boltba. Balástyán 1 millió forintért egy kis ÁBCáruházat építenek, a régi üzleteket pedig 200 ezer forintért felújítják. Bordányban bővítik az élelmiszerboltot. Csengelén háztartási és vegyianyagokat árusító üzletet nyitnak, a presszót pedig új helyen találják a csengeleiek. Deszken korszerűsítik a meglevő húsboltot és a vendéglőt, az önkiszolgáló üzletet pedig bővítik. Domaszéken a Kossuth-kúti üzletet és italboltot 600 ezer forintért teljesen újjáépítik. A szomszédos Kiskundorozsma kereskedelmi ellátásának javítására közel 12 millió forintot költenek a fogyasztási szövetkezet kasszájából. A község központjában egy ABC-áruház épül, ezenkívül bútorcsarnokot létesítenek, a község északi részén egy élelmiszer-üzletet nyitnak, a szikvízüzem mellé egy bambiüzemet építenek. Ilyen tervek is szerepelnek- még a dorozsmai programban : péküzem 2 millióért, birkacsárda 1,1 millióért, s a meglevő üzletek fejlesztésére 2 milliót fordítanak. A másik nagyközségben. Kisteleken, 19,4 millió forintot szánnak a fejlesztésre. 10 millió forintért építik fel az új iparcikk-áruházát. 5 millióért pedig éttermet létesítenek. Mórahalom községiben 5 millióért építenek áruházat Öttömöj 1 millióért kap üzletházat. Pusztamérgesen ABC-áruházat terveznek. s kialakítanak egy vágóhidat is. Röszkén szerényebb a terv, mindössze új hűtőpultot kap az élelmiszerbolt. Rúzsán másfél milliós költséggel átalakítják az üzletházat bővítik a presszót, és egy TÜZÉP-telepet létesítenek. Sövényházán felvásárló telep, törpe benzinkút, büfé és vendéglő építése. Illetve felújítása szerepel a programban. Sándorfalva szépen gyarapodik majd a következő ötéves tervben, körülbelül 8,5 millióért terveznek új áruházat, tartósító, tészta- és húsfeldolgozó üzemet, valamint a meglevő TÜZÉP-telepet bővítik és jelentős összeget fordítanak az üzletek korszerűsítésére. Szaiymazon új helyre kerül a vágóhíd. bővítik a vegyesboltot, új felvásárló telepet építenek és korszerűsítik a vendéglőt. Szöreg is ABC-áruházat kap 3 millió forintért. Tápén áthelyezik a kisvendéglőt jobb épületbe, felújítják a cukrászdát és egy büfépavilont állítanak fel. Újszentivánon a vendéglőt és a presszót modernizálják 600 ezer forintért. Üllésen kereken 4 millió forintot szánnak egy vendéglátó, „kombinát" létesítésére. Zákányszéken TÜZÉP-telep és bolti raktár épül. Zsombón pedig újjáépítik az élelmiszer-üzletet. Reméljük, hogv ezek a szép tervek, amelyeket a fogyasztási szövetkezetek határoztak el. mind megvalósul a következő öt( év alatt, s ezzel tovább javul a Szeged környéki községek kereskedelmi ellátottsága. Valamikor azt mondtuk, nehéz az aratás nagyon. Annál csak a cséplés a nehezebb. Most azt mondjuk, ez volt. Ma a gépek dolga az aratás. Nem egészen így van ez. Közepes nagyságú homoki gazdaságban számlálgattuk, hányan dolgoznak új kenyerünk előteremtésén, mielőtt malomba kerül a gabona. Két kombájn harap most bele az árpatáblába, és két aratógép. Ha bírják, végig dolgoznak. A kombájnokat egyenként két ember szolgálja ki, ennyi kell az aratógéphez is. A szalmát két traktor húzza össze, összesen négy ember az igénye, ugyanannyi, mint a szalmabálázóknak — eddig 16. A két aratógép után 12-en rakják a keresztet, húsz kocsis és húsz rakodó hordja be és rakja asztagba a kévéket. Homokon nehezen jár a kombájn, a B

ikavezetővé vedlettek át egy napra a tehenészek. Lehet ez legénykedés is egy kicsit, mert ide erő és ügyesség annyi kell, hogy azt érdemes megmutatni, ha van, egy kis kikapcsolódásnak is jó, mert a fejős tehén csendesebb jószág, unalmasabb is, ellenben a hízóbika elvezetése pár száz méterre a mázsaházig és vissza több izgalmat ad részvevőnek és nézőnek, mint az idegek felajzására született akármilyen más műfaj. Azért is jó nézni ezt a téesz majorban rendezett bikaviadalt Balástyán, mer t előítéleteinknek rögtön az ellenkező oldalára állhatunk át. Statisztikákból kiolvastuk, hogy öregedő emberek közös gazdasága a termelőszövetkezet — biztosan igaz a statisztika! — hozzátesszük elmélkedéseinket, hogy a 8 órás munkaidő, a szabad szombat, a garantált ünnep, a jobb szociális ellátás, korábban érkező és jobb nyugdíj, a presszó, városi környezet, és az aszfalt hódítja el a mezőgazdaságtól a fiatalokat. Itt pedig, éppen ott, ahol nincsen se szombat, se vasárnap, se karácsony, se újév külön, a falu is kilométerekkel odébb esik, itt csupa fiatalember viaskodik a bikákkal. Találomra szólítok meg közülük egyet. Most újra el lehet téríteni eredeti pályájukról fenntartásainkat. Mert könnyű messziről azt mondani, hogy mégis csak az marad itt, aki erős ugyan, ügyes is annyira, hogy túljár a bika kacskaringós eszén, laposon könnyen el is süllyed, a vízfoltok miatt elég tarkán, lépcsőzetesen érik a gabona, 40 részesarató is kell tehát 200 holdhoz, húsz kaszapárral. Nagy tanyavilágban még vállalkoznak rá, tartja magát a régi törvény; a kenyeret nyáron keresse meg az ember. A 15 százalékos részhez holdakénti egy mázsa szalma is számítódik, a háztáji állatok tartásánál ez is fontos szempont. Már 108-nál tartunk. Két cséplőgép, két bandát kíván, egyik a háztájit csépeli, másik a közöst. Húsz ember. A vetőmagtisztítás négy ember dolga, napi 100 mázsával végeznek. Ha gépek is dolgoznak, kilenc szerelő áll haptákban egész idő alatt, két kováccsal és két bognárral együtt. A mezőgazdasági gépszerelők univerzális emberek, minden előforduló gépi hibára megtalálják az orvosságot, ha van de másutt mégsem állná meg a helyét. Körösi István puszta jelenléte eleven kontra erre a tévhitre, de bármelyikkel lehetne cáfolni. Most 29 éves, 8 évet telefonszerelőként dolgozott már a postán, és eküdözött közben, hogy onnan megy nyugdíjba. Nem rúgták ki, nem tanácsolták el, csak eljött tehenésznek a Móra Tsz-be. Fehér hollónak mondhatnánk, ha nem lenne itt közöttük egy mácsik ember, Jójárt Sándor, aki megbecsült fémcsiszolóként dolgozott azelőtt, és ha nem pályázna ide újabb valaki a telefonszerelők közül. A romantikus állatszeretet kevés magyarázatnak. Igaz, hogy aki itt dolgozik, gyerekkori ismerője a tehén természetraj zának, •de az nem minden. Körösi István példájából kiindulva az kell hozzá először, hogy nősülés előtt álljon a fiatalember. Akkor már gyakrabban forgatja fejében, hogy jobb lenne itthon maradni, mint három megye határát járni. Akkor gondol arra is, hogy lakás is kellene. A szövetkezet ad szolgálati lakást. A házassághoz a biztos kereset ígérete is kell. Van az is. Az elmúlt hónapban 4000 fölött keresett a hajdani telefonszerelő. Eddig ugyan húzta a szíve a gépekhez, könnyű- és nehézgépkezelői vizsgája is van, de ezt a szenvedélyét is kiélheti. Ha elromlik a fejőgép villanymotorja, vagy a vákuum-szivattyú, akkor elegendő alkatrész. Mivel nincs, egy állandó beszerzőt is ide kell számítanunk. A kombájntól két traktor szállítja be a magot, a billentéshez, a pótkocsik ürítéséhez is kell két ember — máris 150 a létszám. Fúvószerkezet viszi a padlásra jövő évi kenyerünket, két lapátos elegendő az egyengetéshez és forgatáshoz, hogy egyformán száradjon mindenütt. A szalmakazalnál nyolcan ügyelnek arra, hogy a bálaszalmából is meg a cséplőgép szalmájából is mutatÓ6 kazal legyen, be ne ázzon. Üzemi konyha nincsen, csak a cséplés idején főznek a csapatnak, két asszonynak ad ez egész napos elfoglaltságot. A mozgóbolt személyzetét azért ne számítsuk ide, mert a fogyasztási szövetkezet egy fuvarral több gazdaságot is kiszolgálhat. Nem biztos, hogy minden embert számításba vettünk, de ha a nagy számoszlopot aláhúzzuk és összeadjuk, 162 a végeredmény. A szkeptikusok fölkiálthatnak azonnal, hol itt a fejlődés akkor, ha még mindig szükség van enynyi ember kezemunkájára? Aki most arat, könnyen adja rá a választ; próbálta volna meg régen! Mert a java munkát azért a gép végzi. egyszerre mondják a többiek: majd a Pista! Naponta hat óra munkaidő, reggel 3 és délután 3. A takarmányt előkészítik mások, nekik arra nincsen gondjuk. A feleségek besegítenek a fejésnél, többnyire együtt végezték a gépi fejés téli tanfolyamát, tehát ők sem maradnak munka nélkül. Kitalálták már, hogy legyen váltótársuk a heti egy pihenőnap biztosítására, be is állt az illető, de maguk kérték, hogy térjenek vissza a régi rendhez, mert nem tudnak mit kezdeni a szabadnappal. Nagyüzemi állattenyésztésünk sokáig import emberekkel dolgozott. Ahogy hallom, itt a Mórában már 90 százalékuk helybeli. Könnyű kitalálni, hogy aki szoba konyhás szolgálati lakásban kezdi a házaséletet, az előbbutóbb saját házra vágyik, ha jól keres. Mérik a házhelyeket a kövesút túlsó oldalán, 50 házas kis falut terveznek oda. Olcsó a telek, segíti az építkezést a szövetkezet, közel a munkahely, jó fizetéssel, egyre nagyobb megbecsüléssel, készül majd a külön kultúrház — mi következhetne más ebből, mint az, hogy ide akarnak építeni saját házat. Annyit mondhatunk erre csak, hogy építsenek is minél hamarabb. Mezőgazdasági nagyüzemeink akkor lesznek igazán nagyok. ha a legkorszerűbb istállók mellett az állatgondozóknak is modern életlehetőséget kíriálnak, és azt meg is tudják adni. D. H. TELEFONSZERELŐBŐL LETT TEHENÉSZ