Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-31 / 178. szám

PÉNTEK, 1970. JÚLIUS 31. \ A kormány határozat alapján Döm téri Ket uége A kormány július 17-1 ülé­sén határozatot hozott az üz­letek nyitvatartásának módo­sításáról, mint jelentettük. Az új intézkedéseket a dol­gozók munkaidejéhez való alkalmazkodás hívta életre. Szükségessé vált, hogy vasár­naponként a jelenleginél lé­nyegesen több üzletben vá­sárolhassunk tejet, péksüte­ményt és kenyeret; hogy a hét bizonyos napjain és szo.mbaton munkaidő után kényelmesen válogathassunk a ruházati és egyéb iparcik­keket árusító szaküzletekben is. Az irányelvek a vasárnapi forgalomba a nagy alapterü­letű üzletek vagy ÁBC-áru­házak bevonását javasolják. Azt, hogy végül is mely üzlet­re esik a választás, az érde­kelt vállalatok, szövetkezetek határozzák meg a tanács — lakosság érdelteit képviselő — irányításával. Szegeden jelenleg — 1902 óta — 0 élelmiszerbolt nyit ki egész évben vasárnap. Ezeken kívül május 15-től szeptember 15-ig még kilenc tejet árusító bolt áll a vásár­lók rendelkezésére. A tapasz­talat szerint, ez még mindig '•-evésnek bizonyul. Míg nyolc év alatt 25 százalékkal emel­kedett Szeged lakóinak szá­ma, az élelmiszerboltok for­galma 90 százalékkal. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy — noha minden harmadik szegedi jégszek­rényben tartósíthatja a te­jet — sokan vannak, akiknek csak közvetlenül felhaszná­lás előtt érdemes megvásá­rolni. Indokoltak tehát és va­lamennyiünk érdekét szolgál­ják az új határozatok. Dr. Farsang Lászlónénak, a váro­si tanács vb kereskedelpü osztálya vezetőjének tájékoz­tatása szerint Szegeden ok­tóber 1-től újabb hat üzletet vonnak be a vasárnapi for­galomba. Ez az áru- és munkaerő-el­látást is érzékenyen érinti majd. A sütőipartól függ pél­dául, hogy gondoskodni tud-e friss péksüteményről, vagy sem. A kiszolgálásban való­színűleg nyugdíjasok, négy­óvás foglalkoztatású munka­erők segítségére lesz szükség. Az iparcikkeket árusító üz­letek nyitvatartása is jobban alkalmazkodik a vásárlók­hoz. Szegeden is, a csütörtö­ki és a pénteki napot úgy­nevezett, iparcikk-bevásárlási nappá kívánják tenni. Eze­ken a napokon 19 óráig lesz­nek nyitva a ruházati és ve­gyes iparcikket árusító üzle­tek. Módosulnak a szombat dél­utáni vásárlási lehetőségek is. A vidéki városok közül nálunk ugyan már február 15. óta érvényben van egy ked­vezőbb nyitvatartási időbe­osztás: a Centrum Áruház és a Komplett Ruhaipari Válla­lat 19 boltja, a Delta válla­lat 2 belvárosi szaküzlete szombaton 17 óráig áll a vá­sárlók rendelkezésére. Most a nyitvatartási idejüket majd felülvizsgálják, számukat, ha szükséges, növelik. A kereskedelmi alkalma­zottak munkaideje a változá­sok ellenére sem haladhatja meg a 48 órát. Ugyanakkor munkahelyi pótlékot biztosí­tanak számukra. Az eltöltött első két óra után 50 forintot, 2—4 órás elfoglaltság esetén 80 forintot, az ezt meghala­dóért 100 forintot kell fizet­nie a munkaadónak. Ch. A. Átalakul a gépipar gyártmányszerkezete NAPI KISLEXIKON a személyi lakás­tulajdonról Társadalmi viszo­nyainknak megfelelően kell szabályozni a sze­mélyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jo­got is. 0 Egy lakás, egy üdülő? A személyi lakástu­lajdon rendezésénél azt az elvet érvényesitik, hogy egy háztartást ké­pező családnak, (a há­zastársak. af. egyiittélök gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője le­gyen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem épít­het, illetve nem vásá­rolhat. 0 Beköltözés? A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tu­lajdonosai közötti jogvi­szony rendezése, vala­mint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdo­nos. illetve családja használja. Ennek érde­kében elő kell segíteni a tulajdonosok szamára a beköltözést. Lehetővé kell tenni a bérlők szá­mára az általa bérelt személyi tulajdonú la­kás megvásárlását il­letve felszabadítását hosszúlejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő kö­zötti cserét a tanácsok­nak is kötelességük elő­segítem. , A gépipar negyedik ötéves tervkoncepciójának legfonto­sabb vonása, hogy az új követelményeknek megfele­lően lényegesen megválto­zik termékeinek összetétele — állapították meg a KGM­ben. — Szerkezeti változások az ágazatok közötti ará­nyokban és az ágazatokon belül is várhatók. A gépipar leggyorsabban fejlődő ága a közúti jármű­gyártás lesz, amely a ne­gyedik ötéves tervben két­szeresére növeli termelését. Az eredeti elképzelésekhez képest a prograim némileg megváltozik, mert a piaci viszonyok várhatóan nem úgy alakulnak, ahogy azt két-három évvel ezelőtt szá­mítani lehetett. Valószínűleg kisebb lesz az igény a te­herautók, traktorok és döm­perek iránt, autóbuszból vi­szont többet el lehet adni. Ezért a tervezettnél nagyobb mértékben bővítik az Ika­rusgyárat. A negyedik ötéves terv időszakában alakul ki a gépipar teljesen új ágazata, az elektronikai ipar, amely­be szinte valamennyi hír­adástechnikai, műszeripari és finommechanikai válla­lat bekapcsolódik. Ennek az új ágazatnak a számítás­technikai berendezések és azok alkatrészeinek gyártá­sa lesz a feladata. Útkereszteződés forgalmi rendje Soron kívüli gyors intézke- építési és közlekedési osztá­dést kér Tokody Béla, a bal- lyán arról tájékoztattak ben­esetmentes közlekedés érde­kében. A József Attila sugár út és a Brüsszeli körút ke reszteződésénél felállított jel zőlámpák működtetését sür geti. Az I. kerületi tanács nünket, hogy a lámpákat csak a haramadik negyedév végére helyezik üzembe. Az útkereszteződés forgalmi rendjét ugyanis gyökeresen megváltoztatják. A már fel­vb állított lámpák nem a mosta­ni utak vonalvezetésének fe­lelnek meg — azért vannak jóval beljebb —. mert már fi­gyelembe vették, hogy min­den oldalon háromsávos jár­műosztályozóval kialakított igazán korszerű, s baleset­mentes kereszteződést építe­nek ki itt a következő hetek­ben. Orvosolható a gyógyszerhiány Szabó István (Mérey utca Diaphyllin-hiányról a 14.) gyógyszerhiányról pa- Gyógyszertári Központban naszkodik levelében. Azt írja, nem tudnak. Azt a tanácsot hogy már három hete nem tolmácsoljuk olvasónknak, ha tud hozzájutni a számára oly ae e8yjk gyógyszertárból ki­fontos Jódpapaverintheosan- fogvott. kísérelje meg a vá­hoz és Diaphyllinhez a város ^ ^ város más hkaja. gyógyszertáraiban. ban A Gyógyszertári Központ­ban olvasónk panaszára azt a választ kaptuk, hogy spjnos Jódpapaverintheosant febru­ár óta először július 21-én kapott Szeged. A rendelke­zésre álló mennyiség is csu­pán tíz százaléka a szüksé­gesnek. Ha olvasónk július 20-án keltezett levele óta még nem jutott volna hozzá a gyógy­szerhez, a Lechner téri pa­tikában adja le receptjét, most minden bizonnyal biz­tosítani tudják szamara a kért orvosságot. Ma, pénteken este kerül a közönség elé a július 25-1 bemutató után másodszor Euri­pidész-Sartre Trójai nők című drámája. Az előadást Vámos László rendezte. A főbb szerepeket Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Benkő Gyula, Latinovlts Zoltán, Ronyec Má­ria, Dévay Camilla, Tábori Nóra és Gordon Zsuzsa játssza. Képünkön: trójai nők az elpusztított város falánál Holnap, szombaton Kodály öröktufepű daljátékának, a Háry JáPoftak előadásában gyönyörködhetnek a nézők. Rendező Seinetir György, vezényel Lukács Miklós, A ne­ves szereplőgárda legnépszerűbb tagjai: Metís György. Moldován Stefánia. Kömqvee Sándor, Dayka Margit, Harkányi Endre. Márton Éva és Szalma Ferenc. Képünkön: Háry (Melis) és mátkája (Moldován) Somogyi Károlyné felvételei Több mint egy hét múlva, augusztus 9-én, vasárnap láthatja először a közönség a Dóin előtti színpadon az operairodalom két remekét. Masragni Parasztbecsületet és Leoncavallo Bajazzókját. A szabadtérin azonban már majdnem egy hete tartanak a próbák. A látványosnak, mozgalmasnak, lendületesnek ígérkező proüukeiót Mikó András rendezi. Vezényel Vaszy Viktor. A tegnap esti próbán készült képünk: jelenet a Bajazzókból Hőnfutás-jelző a sínek mellett Francia gyártmányú, úgy­nevezett hőnfutás-jelző be­rendezéssel folytat kísérlete­kei a MAV Füzesabony kö­zelében. a budajpest-—miskol­ci vonalon. Öltöztetik" a tornyot A pécsi Misina-tetőn is- messziről virító piros-fehér mét látványos munkát vé- csíkokat festenek az időjé­geznek a 172 méter magas rágnak jól ellenálló, külön­tv-torony építői. Az égfelé leges anyaggal, törő betonkolosszus legfelső. A másik • érdekes feladat 37 méter hosszú, 3 méter át- az erkélyépítés, amit az or­mérőjű szakaszát „öltözte- szágban először itt használt, tik". A szürke betonfalra. lé- 75 tonna súlyú svéd zsalu­gi akadályjelzés céljából, szerkezettel készítenek. A vasút egyik gyakori Üzemzavarának a forrása — amely súlyosabb esetekben balesetet is okozhat — a vonatkerekek csapágyai­nak túlmelegedése. Jelenleg ezt a hibát tapintás­sal állapítják meg, szemmel csak a súlyosabb eseteket le­het észlelni, azt is menet közben, amikor az olaj égni Kezd. és füstöl a csapágyban. Ilyenkor a vonatot leállítják, s a kocsit lekapcsolják a szerelvényről. Az új érzékelő-berendezés a pálya ket oldalán van el­helyezve és a csapágyak egesz csekély túlmelegedését, infravörös sugárzását riasztókészülckkel jelzi a legközelebbi állomáson. Ezenkívül minden egyes csapágy hőmérsékletét dia­grammon jelöli, s így ponto­san megállapítható, hogy a szerelvény hányadik kocsi­jának melyik tengelye mele­gedett túl. A hönfutás-vizs­gáió már négy hónapja mű­ködik. s azóta volt olvan nap. amikor tíz hibát is ész­lelt. A MÁV a vasút korszerű­sítése során a fővonalakon átlag 50 kilométerenként akar elhelyezni hónfutás­vizsgálót. a telefongyár meg­kezte a berendezés kifejlesz­tését. Addig, amíg ez megva­lósul. a MAV külföldről sze­rez be további honfutás­vizsaáló készülékeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom