Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! 60. évfolyam, 176. szám 1970. július 29., SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Atvizi zárői&l&niés Kétszázezer munkaóra dél-vietnami békeerők küldöttsége fl megye iskoláinak helyzete a szegedi gátakon A május 25. és július 4. között vegzett tiszai árvíz­védelmi munkákról tegnap, kedden terjesztette be záró­jelentését a Szeged várisi védszakasz a városi tanács végrehajtó bizottságának. Mint ismeretes, a városi ta­nács vb. mint önálló véde­kező szerv tnájus 20-an rm­delte el Szegeden a harmad­fokú árvízvédelmi készültsé­get. Később a területi bi­zottság rendelkezése szerint az egységes védekezés érde­kében a város is az Alsoti­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság közvetlen felügyelete alá került, és a városi védelem mint az ATIVIZIG I. számú körzetének városi védszaka­sza látta el munkáját. Az ár­vízveszély idején a hozzá­tartozó védvonalakon meg­szervezte a szolgálatot, kilo­méterenként egy műszaki szakember teljesített figyelő szolgálatot, minden védvo­nalnak volt felelős parancs­noka, aki a munkát össze­fogta és ellenőrizte. Ide tar­toztak a vízőrök is, akik a veszélyeztetettségnek megfe­lelően, kilométerenként öt­hatén teljesítettek szolgála­tot. A szegedi fővédvonal sza­kaszait az árvíz súlyosabban nem rongálta meg. Apróbh­nagyobb károk: a partfal mentén a járda itt-ott meg­süllyedt. összetört, a sétány pázsitja kikopott útjai meg­rongálódtak. a Korányi rak­part parkját összetapostak, bokrai, fái kipusztultak. A mellvéd fedőlapjai néhány helyen megsérültek, amikor kikötötték a vízijármüveket. A partfal külső részének ál­lapota most még rosszabb, mint volt az árvíz előtt, mert a téglafugákat a víz sok helyen kimosta. Mint köztudott, a mellvédet szo­rítógáttal és támasztó bor­dákkal kellett biztonságossá tenni, mivel az építmény már korszerűtlen,* nem al­kalmas arra. hogy a belvá­rost megvédje az idei ha­sonló nagy árvizektől. A zá­rójelentés elkészüléséig a mérések nem jeleztek a partszakaszon megcsúszást, azonban az alsó rakparti rész szemmel láthatóan kö­rülbelül 60 centimétert süly­lyedt, illetve a víz igen erő­sen kimosta. Nagyobb károk közé tarto­zik. hogy az alsó Tisza-parton tönkrement két családi ház, a gyermekklinika előtti terüle­tet a védelem céljából feltöl­tötték. a vízmű hattyasi át­emelőjéhez vezető maka­dámút használhatatlanná vált. Kisebb károkat okozott a víz a Tisza pályaudvaron s több helyen a védekezés is: át kellett törni aknákat, feltölteni postai vezetékeket stb. Az árvíz idején a szegedi védelmi szakaszon — mely­hez a Tisza jobb partja a SZEOL-pályától a Boszor­kányszigetig, valamint a körtöltés tartozott — csak­nem 30 ezer ember dolgozott. Ez nyolcórás munkát szá­mítva. 240 ezer munkaóra. A védekezéshez szükséges anyagokat 1500 különféle gépjármű és munkagép szál­lította, melyek átlagosan na­pi 16 órát dolgoztak, eí: ósz­szesen csaknem 24 ezer üzemórának felel meg. A védekezéshez végül ls mintegy 400 ezer homokzsá­kot, 100 ezer négyzetméter műanyag fóliát, 10 ezer köb­méter homokot, 35 ezer da­rab téglát. 20 tonna cemen­tet és 15 kilométer elektro­mos vezetéket használtak fel. Az árvízvédekezéssel kapcsolatosan felmerült ki­adások és károk értékei még nem ismeretesek, felmérésü­két jelenleg végzik. Az azonban máris bizonyos, hogy — beleszámítva a me­zőgazdasági károkat és a termeléskiesést — több száz­millió forintra tehető az ár­vízzel kapcsolatos költségek j és - veszteségek összege. A helyreállítás és a védő- i müvek továbbfejlesztésének1 előkészítése is elkezdődött már. A MÉLYÉPTERV a ! közgazdasági technikum | melletti 150 méteres part­szakasz helyreállításának ki­viteli tervét elkészítette; a tanács a Szegedi Tervező Vállalattól megrendelte a Béketelep és az északnyu- ! gati iparkörzet árvíz idején készült lokalizációs gátjának felülvizsgálatát, és a gát be­fejezéséhez szükséges mun­ka megtervezését. A végrehajtó bizottság a j zárójelentést egyetértőleg el­fogadta, és jegyzőkönyvileg 1 fejezte ki elismeréséi Ra­kcnczay Istvánnak, a városi védszakasz vezetőjének, a védszakasz vezetésének és valamennyi dolgozójának a nehéz napokban tanúsítóit aldozatkész munkájaért. hazánkban A Hazafias, Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének meghívására baráti látoga­tásra kedd délélőtt Buda­pestre érkezett a Vietnami Nemzeti Demokratikus Bé­keerők Szövetségének há­romtagú küldöttsége. A dele­gációt dr. Trjnh Dinh Thao jogászprofesszor, a szövetség központi bizottságának elnö­ke. a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormánya konzultatív taná­csának alelnöke vezeti. A Ferihegyi repülőtéren a magas rangú vendégek fo­gadtatására megjelent dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Bugár Jánosné. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkár-helyettese, dr. Ré­czei László, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettese. Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. Gyenes András külügyminiszter-helyettes is. A dél-vietnami delegációt szerdán a Parlamentben ba­ráti eszmecserén és ebéden látta vendégül Kállai Gyula, az országgyűlés és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Sok a képesítés nélküli pedagógus Segítik a fizikai dolgozók gyermekeit A megye iskoláinak hely­zetét — ahogy már másod­szor került ez szóba a Csong­rád megyei tanács végrehaj­tó bizottságának ülésein — egy szomorú ténnyel is 'ehet jellemezni. Az országosan érvényesnek tekintett nor­mákhoz képest a szükseges i taneszközöknek, felszerelési tárgyaknak, szakkönyveknek stb. 60.3 százaléka hiányzik, összegszerűen ez a hiány azt jelenti, hogy 56 és fél millió forintos hátrányban maradt a megye a beszerzés tekin­tetében. Országos átlagban az elmaradás 54,7 százalékos, de jellemző az is, hogy mindössze három megye van Csongrádnál rosszabb he'y­zetben. Az iskolarendszer másik nagy problémája, hogy a tanyai és a kisközsé­gi általános iskolákhoz alig­alig pályázik képesített ne­velő. A képesítés nélkül mű­ködő pedagógusok száma az 1966—69-es tanévben 67 volt, az elmúltban pedig már tíz­zel több is. Annak érdeké­ben, hogy a pedagógusok le­telepedjenek, hogy ne legyen fluktuáció, az idén is több Mélyfúrások Kiskundorozsmán A Nagyalföldi Kőolajkuta­tó ee Feltáró Üzem dolgozói változatlan erőfeszítéssel dol­goznak a szegedi szénhidro­gén-mederce régebbi és újabb területein. Hingl József üzemvezető mérnök elmond­ta. hogy a szegedi térségben 20 kutatóberendezés műkö­dik, tíz fúró és tíz lyukbefe­jező egység, s a fő tevékeny­ségi területet változatlanul az algyői szerkezet adja. Mint ismeretes, a kőolaj­kutatók januártól az árvíz­veszély végéig rendkívüli akadályokkal ta­lálkoztak. A sok csapadék erősen fel­áztatta a talajt, a súlyos erő­gépek nehezen mozogtak, akadozott, az anyagszállítás. Az árvízveszély miatt öt be­rendezést a Tisza—Maros 6zögből ideiglenesen át kellett telepíteni biztonságos helvre. majd a veszély múltával visszaszállítani a kijelölt fú­rópontokra. A kőolajkutató munkások derekasan helytálltak. s a nehézségek ellenére tel­jesítették az első féléves programot. Sőt, a 36 ezer 500 méteres fúrási munka 1600 méterrel többet a tervezett­nél. Hingl József érdekes fej­leményről is beszámolt: öt­t-ömösön és környékén 3—4 új kutatópontot tűztek ki. hogy felmérjék, vajon ez a terület re.it-e magában szén­hidrogént. Kelebia és Fe­rencszállás környékén már eredményre vezettek a fúrások. Kiskundorozsma határában fúrtak egv 3700 méter mély­ségű kutat. Most vizsgálják, higy olajat vagv gázt tar­talmaz-e a dorozsmai határ e mélyszinti vonulata. Az el­képzelések szerint itt további három kutat fúrnak, előre­láthatólag 3500—4000 méter mélységig. Finis előtt a házgyári építkezés Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi Házgyár építése az előre meghatározott terv szerint halad; a nagycsarnokban a gépi berendezések helyét alapozzák, a daruk elektromos vezetékeit szerelik. Az építkezést végző Dél-magyarországi Építő Vállalat dolgozói bíznak abban, hogy az új szegedi házgyárban a jövő év elején megkezdhetik a gyártási próbákat. Ké­pünk a csarnok bejáratának építkezését mutatja. jelentős intézkedést hoztak. Száznegyvenezer forintos hosszú lejáratú lakásépítési kölcsönt 40 pedagóguscsalád kapott. A megyei tanacs vegrehajtó bizottsága több mint másfél millió forintot biztosított szolgálati lakásoki vásárlésára. A helyi tanácsok illetményföldeket adnak, le­telepedési segélyeket, szolgá­lati lakásokat, üzemi élKez­tetést és más kedvezménye­ket. de a vándorlás így is nagy. Két évvel ezelőtt a meJ gyei tanács határozatot ho­zott az iskolák fejleszlesére. Ennek értelmében az. elmúlt évben ismét jó néhány fon­tos elképzelést valósítottak meg. A középiskolák szak­mai profilját a társadalom és a termelés igényeinek megfelelően átalakították: a gimnáziumokban megszűnt az 5+1-es forma, helyette megfelelő tantervű nyelvi és természettudományos osztá­lyok szerveződtek, heti 2 órás gyakorlati foglalkozással. A megyei tanács a munkás­paraszt származású és tehet­séges tanulók középiskolai továbbtanulasanak elősegítéJ sére az 196,3-ban 200 ezer forintra tervezett diákszociá­lis alapot ebben az évben duplájára emelte. Ebből sa összegből a tanév első fele­ben 31 altalános iskolai és 37 középiskolai, második fe­lében 39. illetve 40 tanulót segélyeztek, havi 200—409 forinttal. Az utóbbi években nyaranként mintegy 5 ezer tanuló nyári táborozását tjdlák gyakorlatié tenni. A szociális segítség mellett a középiskolákban más módon is támogatják a fizikai dol­gozók gyermekeit. A szegedi tudományegyetem KISE­szervezetének patronálásáva! intézményesen készítik 45 a hátrányos helyzetű tanulókat az egyetemi és főiskolai fel­vételi vizsgákra. Az. elmúlt tanévben matematika-íizika szakon 24-es csoportban 120, biológia szakon három cso­portban 20 és orosz szakon két csoportban 20 tanuló vett részt ilyen toglalkozásokon. Jól halad az iskolákban aa új tantárgyak — a világnéJ zetünk alapjai és a honvé-' tíelmi nevelés — oktarása. Annál szomorúbb, hogy az általános iskolákban szapo­rodott. a bukások száma, és az elégtelen osztályzatú ta­nulók közül 02 százalék fia zikai dolgozók gyermeke. Érdekes ugyanakkor, hogy. a középiskolákban fordítóit a kép: csökkent a bukások száma ét a hátrányban levő tanulók bukási arányszáma is alacsonyabb. Magyar antifasiszták kitüntetése A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a né­met népnek a fasizmus alól történt felszabadulása 25. év­fordulója alkalmából tíz ma­gyar internacionalistának, antifasisztának kitüntetést adományozott. A kitüntetése­ket kedden dr. Herbert Plaschke nagykövet a buda­pesti követségen ünnepi kül-' sóségek között nyújtotta át. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom