Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

Nemzeti emlékpark létesül Sövényházán .Pusztaszer a nevem, itt szerzett törvényeket Árpád" — hirdeti a Vörösmartyversidézet a szeri monostor romjainak közelében felállított ifjúsági építőtábor bejárata felett Hétfő óta harminc szegedi középiskolás tanuló segédkezik az egykori monostor romjainak feltárásában. A munkát a Csongrád megyei múzeumok régészei irányítják. A megyei KISZ-bizottság augusztus elejéig szervezett „régészeti" táborában kéthetenként váltják majd egymást a fiatalok, hogy teljesen feltárják a huszonkilencszer tizenhat méteres templom alapjait, amelyben fehér és vörös márvány tömbök is találhatók. — A múlt század közepén — mondja dr. Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Igazgatója — még állt a magányos és elhagyatott templom, de lerontotNAPI KISLEXIKON a vállalatok új nevéről Tucatnyi betűvel lett rövidebb egy mindnyájunk által ismert vállalat neve. Az ÉVM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatból Délmagyarországi Épitő Vállalat lett. S mert egyre több az ilyen örvendetes névadási hír, sokan kérdezik: # Miért változtatnak? Válaszul egy jellemző dátum: 1969. május 15én kapott új nevet, a Vegyes Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a mo6t már közismert Delta. A gazdasági reform apróbb, de korántsem jelentéktelen eredményeihez tartozik az is, hogy az elmúlt két évben jó néhány vállalati szószörnyeteg múlt ki. és a vállalati önállóság jegyében néhány jó ötlet valósult meg a névváltoztatásokban. A rövidebb, egyedibb nevet könnyebben jegyzi meg a vásárló, ügyesebben lehet reklámozni. Sokszor jobban ki is fejezi a vállalati munka lényegét egy-egy jelképes elnevezés, mint a körmondat. • Mit jelképez? A Delta — többek között a folyók sok-sok ágra szakadó torkolatát nevezik így —, ez a görög betű mindig a sokféleség jele volt, most azt jelképezi, hogy a vállalat a szappantól a motorkerékpárig milyen sok mindent árusít A Komplett — ahogy a ruházati vállalat emblémája is mutatja — azt jelenti, hogy boltjai tetőtől talpig felöltöztetik a vásárlót: kalaptól a cipőig. A Ki a keresztapa? Családja, azaz vállalata válogatja. Vannak, akik pályázatot írnak ki (ÉLIKER). vannak, akik reklámszakemberre bízzák a névadást (Komplett). vagy éppen saját ötleteikre támaszkodnak. A névváltozásra aztán engedélyt kérnek felügyeleti szervüktől (tanácstól. minisztériumtól). majd védjegybizonyítványt kérnek az Országos Találmányi Hivataltól. ahol lajstromba veszik őket. Csak azután — fél év is beletelik — jogosultak az új név használatára. ták, mert zsiványok vertek tanyát falai között. Mindezt Katona József jegyezte fel egyik írásában. Az 1950-es években pedig felelőtlen elemek elpusztították az egyetlen álló oldalbejárati falat is. Legfőbb célunk, hogy ezt a falrészt a meglevő metszetek alapján rekonstruáljuk, és a honfoglalás után tartott első országgyűlés helyén a feltárt romokból romkertet alakítsunk ki. Az Arpád-emlékműnél minden szeptember első vasárnapján nagyszabású politikai gyűlést rendeznek. Az emlékművet övező negyven holdas terület azonban meglehetősen elhanyagolt. A történelmi nevezetességű helyen az elkövetkezendő évek során Nemzeti emlékparkot létesítenek. Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese a következőket mondja a rendezési tervről: — A sövényházi Arpádemlékmű környéke kettős értelemben is fontos történelmi emlékhely. A feljegyzések és kutatások igazolják, hogy itt volt a magyarok első országgyűlése a honfoglalás teljes befejezése után. Az is tény, hogy 1945. tavaszán itt kezdődött meg hivatalosan a földosztás, bár az is köztudott, hogy a felszabadulást követően spontánul más területeken korábban is megkezdték már a parasztok a földek birtokbavételét. A két történelmi esemény azonban feltétlenül indokolja, hogy az emlékmű kornyékén Nemzeti emlékparkot létesítsünk. A terveket kidolgozó emlékbizottság Erdei Ferenc akadémikusnak, az MTA főtitkárának elnökletével, számos országos és Csongrád megyei állami és társadalmi szerv vezetőjének részvételével a közelmúltban megtartotta első ülését. A tervek megvalósítására az emlékbizottság Barati Józsefnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, Hantos Mihálynak, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettesének és dr. Ágoston Józsefnek, a Csongrád megyei pártbizottság titkárának vezetésével albizottságokat hozott létre. — Nagy gondot okoz a közigazgatási probléma megoldása — mondja Hantos Mihály —, jelenleg az egykori szeri pusztán található Sövényháza és nem messze Pusztaszer község. Közigazgatásilag feltétlenül rendezni kell a környékbeli községek elnevezését, úgy hogy az emékpark a Pusztaszer nevű helységhez tartozó területen legyen és magába foglalja a mostani sövényházi Árpádemlékművet, valamint a monostor romjait is. — Az eddig kidolgozott tervek szerint — mondja Hantos Mihály — a negyvenholdas területen két új múzeumot építenénk. Az egyik a honfoglalásnak, a másik a földosztásnak állítana emléket. Az emlékbizottság szorgalmazza, hogy a második világháború alatt Budapesten megsérült Feszty-körképet restaurálják és azt legméitóbbnak tartott helyén, az első országgyűlés színhelyén állítsák fel. Tervezzük a földosztás emlékművének, valamint a krónikás Anonymus szobrának felállítását is. A gondosan kiépített Nemzeti parkban állítanánk fel Csongrád megye népi építészetének jellegzetes épületeit, és ezenkívül lovaspálya, fürdő, kemping és számos szolgáltató intézmény várná az Idelátogató hazai és külföldi vendégeket Polner Zoltán Balettközpont Szibériában A nők és a fiatalok helyzetéről tárgyalt a SZOT Csütörtökön az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az értekezletet Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd első napirendi pontként Somoskői Gábor, a SZOT titkára előterjesztette a SZOT elnökségének jelentését és határozattervezetét a bérből és fizetésből élő nők és fiatalok között végzett szakszervezeti tevékenységről és a további feladatokról. Utalt arra, hogy a szakszervezeteknek a jövőben következetesebben kell íoglalkozniok, s bátran kell küzdeniök azért, hogy a dolgozó nők és az ifjúság érdekei jobban érvényesülj enek. A novoszibirszki balett, amely a szabadtérin július 19-én, 21-én és 22-én Csajkovszkij Csipkerózsika cimű művét mutatja be, először szerepel hazánkban. Az együttest nem ismerjük, az átlagnéző azokon a hírlapi közléseken kívül, amelyeket az elmúlt hetekben e hasábokon tettünk közzé, mást nem is tud róla. Persze, amit eddig tud, nem jelentéktelen. Cikkeinkből, amelyek külföldi lapok kritikáinak rövid kivonatát tartalmazzák, az derül ki, hogy a 25 esztendős szibériai balett nemzetközi méretekben is nagyon jelentékeny. Hogy a novoszibirszki együttes e viszonylag rövid idő alatt ilyen nagytekintélyű művészeti központtá válhatott, azt elsősorban az tette lehetővé, hogy a csoport tagjai annakidején a legrangosabb szovjet koreográfiai iskolák, a moszkvai és a leningrádi balettintézetek végzős növendékeiből verbuválódtak. Ezek a fiatalok az iskolai évek után Szibériába költöztek, életüket és művészi pályájukat ezzel az országrésszel kötötték össze. Sokan közülük a moszkvai iskola sajátságait, az alak realista értelmezését, a bővérű életszerűségre való törekvést, az expresszív míi mikát, a temperamentumos karakter tánc iránti szeretetet hozták a novoszibirszki színpadra. A leningrádiak a hangsúlyozott akadémiai pontosságnak, az alakítás tökéletes kidolgozásának a hívei voltak. Az utóbbi években az együttes az első szibériai balettiskolának, a novoszibirszki koreográfiai intézetnek növendékeivel egészül ki. A kitűnő balettáncosnők, a pompás férfi szólisták és a jól összeszokott tánckar érdekes repertoár kialakítását tették lehetővé. A szibériai színpadon a nagy orosz zeneszerzők muzsikájára írt műveken kívül külföldi klasszikusok és szovjet zeneszerzők alkotásait adják elő. A színház például Szergej Prokofjev egész balett ciklusát bemutatta: nézői a Kővirág, a Hamupipőke, a Rómeó és Júlia előadásainak tapsolhattak. A Szovjetunióban elsőként itt mutatták be Morozov Jajdefáj doktorát, Korcsmarev Vörös virágját, Szavaljev Aladdin és a csodalámpáját, Laputyin Álarcos bálját. Kifogyhatatlan energia, csak a szibériaiakra jellemző lendület, a bonyolult szakma elsajátításának egyre erősbödő vágya jellemzi az együttes tagjait. A tehetséges Oleg Vinogradov, akinek eredeti rendezésű Hamupipőkéje és Rómeó és Júliája a színház állandó repertoár darabja, most moszkvai és leningrádi együttesekkel dolgozik, mint balettmester. Az OSZFSZK népművésze Lídia Krupenyina a moszkvai balettintézet növendékeivel együtt utazott Szibériába, hogy az ország legfiatalabb színházában részt veJelenet a Csipkerózsika novoszibirszki előadásából gyen a balettegyüttes megalakításában. Elsőrendű színészi adottságok, virtuóz klasszikus tánctechnikai tudás, munkaszeretet, szikrázó temperamentum jellemzi és az egész klasszikus repertoárt táncolja. Flóra Kajdamit már ismerik a magyar nézők: 1968 novemberében Jurij Jasuginnal együtt vendégszerepelt Budapesten. Akkor a Csipkerózsikában és Giselleben táncoltak. Flóra Kajdani kiváló adottságokkal rendelkező táncos, ami lehetővé teszi számára, hogy a Hattyúk tavában Odettet, a Don Quijote-ban Quiteriát, a Bahcsiszeráji szökökú tban Zaremát alakítsa. A Csipkerózsikában Tatyana Szolovkina és Tamara Ruszova — kitűnő technikai felkészültségű és tehetséges táncosnők — is vezető szerepeket kaptak. A novoszibirszki együttes jellemzője a fiatalság. A fiatal művészekbe vetett hit és bizalom a színház művészeti életének egyik alapelve. Ljuba Cersunova két évvel ezelőtt végezte a novoszibirszki balettintézetet. Ma ő táncolja Odette-Odilliát a Hattyúk tavában. Évfolyamtársai Alexandr Balabanov, Anatolij Berdisev és Nyikolaj Zserebcsikov a klasszikus repertoár számos vezető szólamát táncolják. A jó iskola és erős technikai felkészültség lehetővé teszi, hogy az olyan fiatal táncosnők, mint Tatyana Kapusztyina és Larisza Averkina, gyorsan és magabiztosan elsajátítsák a régebbi darabokat és magabiztosan sajátítsák el a változatos koreográfiai lexikát. A fiatal művészeket a szegedi nézők is megláthatják a színház vendégszereplése idején. Ma: forgalomAz árvízvédelmi munkában részt vett honvédségi egységeket ma, pénteken búcsúztatják Szegeden. Aa ünnepségre való tekintettel a közlekedésrendészet forgalomkorlátozást rendelt el. Eszerint ma délelőtt 9.20 órától és délután 15 órától meghatározatlan ideig járművek nem közlekedhetnek a Széchenyi téren, a Horváth Mihály és az Arany János utcákban. Ez idő alatt az Újszegedre és Makó irányába közlekedő autóbuszok útvonala is megváltozik; a Lenin körúton és a Tanácsköztársaság útján át haladnak az újszegedi hídra. Korlátozzák a villamosforgalmat is; a Nagyállomás és Rókus között közlekedő l-es járat csak a Nagyállomás és a Kelemen—Oroszlán utca sarka között, valamint Rókus és az Anna-kúti megálló között közlekedik. A gyalogos forgalom zavartalan marad. UJ FILMEK Szubjektív és lírai mű. legszívesebben azt mondanám, filmvers. ha lenne ilyen műfaj. Valami értelme azért mégis van egy ilyen megjelölésnek; a filmepika, az epikus film ellentétét kell érteni rajta. Pedig Purisa Djordjevics új filmje, a Dél első pillantásra nagyon is epikus műnek tűnik. Már a tárgya is oaa sorrolja: a Dél arról a pillanatról beszél, amelyben a Tájékoztató Iroda Jugoszláviát elítélő emlékezetes határozata megjelent, illetve arról a pillanatról, amikor nyilvánosságra hozták. Tárgya szerint tehát akár történelmi film is lehetne a Dél annál inkább, mert ezt az időszakot tudtunkkal eddig még sem jugoszláv, sem másféle film nem dolgozta fel. Djordjevics azonban nem történelmi filmet alkotott. Nem sorolja fel az eseményeket, nem elemez, nem cáfol, nem vitatkozik; mindez kívülesik műve témakörén. Djordjevics azt az emberi döbbenetet igyekszik a filmkockákon feltámasztani, amely akkor, 1948-ban a Tájékoztató Iroda határozatát követte. Filmjének tárgya ez a megdöbbenés, a nyomában járó elbizonytalanodás, egyáltalán az, ahogyan a határozatot az emberi szubjektum fogadta a húsz év előtti Jugoszláviában. Ez nem epika, hanem líra, méghozzá tömény és magvas líra. Ezért nem lenne teljesen értelmetlen a Délt műfaja szerint filmversnek nevezni. Ez a tartalom persze sajátos formát teremtett magának. Nem a forma legfeltűnőbb vonásai ebben a leglényegesebbek, nem a divatos időfelbontás, hanem azok az eszközök, amely a műfaj lényegéhez, tehát a lírához, a vershez kapcsolódnak. Ez az eszköz: laza epizódok összefűzése. Első pillanatban mesterkéltnek, affektáltnak tűnik ez a módszer, keresetnek és erőltetettnek. Aztán, amikor megvilágosodik mélyebb értelme, magától értetődő természetességgel rendeződnek el a film egészében. Minden epizód témája, tárgya lírai természetű, mindegyik epizód valóságos kis vers. Barátság, szerelem, az orosz és jugoszláv közös harcok emléke: ez a témakör. De nem epikusán, részletezve, hanem érzelmileg, emocionális hatásában bemutatva. Éppen ez az inkább halk, mint színes liraiság teszi aztán felfokozottá a kontrasztot, és teszi érthetővé azt a fagyos döbbenetet, zavarodottságot, amit a határozat jelentett azoknak, akik a korábbi epizódokat átélték. Válaszol az illetékes Lesz oltóanyag az ügyeleten Egy sérült árvízvédelmi munkás kálváriájáról írtunk június 23-i lapszámunkban. Arról, hogy nem volt az éjszakai orvosi ügyeleten tetanusz védőanyag, azt a betegnek kellett beszerezni. Cikkünkre levélben közli most észrevételeit az I. kerületi tanács egészségügyi osztálya. Dr. Czina Mihály kerületi főorvos közli, hogy megvizsgálták a tetanusz-séta ü<*vet, és azt állapították meg, hogy az általános Központi ügyeletes orvosi szolgálatot a fennálló törvényes rendelkezések előírásainak értelmében nem lehet kötelességmulasztással vádolni, mert a rendelkezések nem írják elő azt, hogy az általános orvosi ügyeleti szolgálat tetanusz oltóanyagot tartson készenlétben. Ugyanakkor azt is közli, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának javításáért intézkedtek, hogy egyéb gyógyszerek mellett az ügyeleti szolgálat mostantól a rendszeres havi igénylések alkalmával szerezzen be tetanusz megelőzésére szolgá.10 oltóanyagokat is, lehetőség szerint indokolt esetben lássa el a hozzá forduló sérülteket. Tovább épül a földalatti Csupán 200 méter, s a metróépítők mechanikus alagútfúró pajzsa eléri a Déli pályaudvartól a Moszkva térig már korábban megépült pályaszakaszt. így teljes hosszában járható lesz a kelet—nyugati metróvonal. A Dárhuzamosan húzódó alagutak másik fúrópajzsa szintén eljutott már a VarPÉNTEK, 1970. JŰLIUS 3. sányi Irén utca nyomvonaláig, az itt dolgozóknak azonban még körülbelül 340 métert kell megtenniök a Moszkva téri csatlakozásig. A Deák tértől a Déli pályaudvari végállomásig húzódó 3,5 kilométer hosszú metróvonalon négy mélyállomást alakítanak ki. (MTI)