Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

a SZERDA, 1970. JÚLIUS 22. Tarján István Keresztelő délután A Jóremeny seg-f okot 16- nagyjából még ugyanakkora tözött, s rajta kívül még án reggel ferl 5-kor érték el. — csaknem 4700 mérföldnyi hajóorvost, halfarkkal ren­iyvS°AWlf7Íhvr"f0rknak ~ ív el«"ünk mint delkező sellőt, valamint csil­neveztek Afrlkanak ezt a amekkorát Massawa-tól meg- , _. . , , csücskét; II. János, portugál tettek. A 7-es erejű szelet lagaszt 18 "krealtak • Kakaó­király adta neki a mai ne- most nem szidták mert bár val bekent két tengerész ját­n; nr rrss jó remenyseg töltötte el.) Három és fél órával ké­sőbb. ködös, esős időben kö­tött ki a cape-towni Tábla­öbölben a Székesfehérvár. Egy ott horgonyzó hajó mel­lett vidáman lubickolt egy öreg fóka. Honfitársaink­ról fújva segítette Is. A se­besség 11,4 csomóra növeke­dett. Ez volt a leghosszabb — pontosan 14 napig tartó — út, amelyet egyfolytában megtettek. A kapitány tar­szerepét, akik egyenként „kínpadra" (a gyalupadra) láncolták a fürdőruhásan fel­sorakozó többieket. A delik­Itt tíz évvel ezelőtt még kukoricás volt. Most aszfalt j bekötőúton érkezik a ven­dég ... Hová? Nem tudón', ! beszédes-e a hasonlat, én mindössze egy napig tartóz- tott tőle. hogy az egyhangú­kodtak a kikötőben. Kiegé< szitették élelmiszer-készle­tüket. a többi közt cseresz­nyét és bort vásároltak. Egy helyi búr lap munka­tarsa, 40 év körüli újságíró­ügy éreztem az első pillanat­, . . , | ban. hogy egy kihalt téli lekvarral, mosóporral, s} üdü'löhel£.e, £hol csak né_ mindennel, ami a konyhán hány kiránduló tartózkodik. található és kenhető volt. Ez a pár ember sétál ide-oda Az avatandóknak ezután át éb hallgatja a hangszóróból kellett bújniok a lefektetett ^0 beatmuzsikát. Kora . , „ , ; tavaszi napsütésben ragyog ezért mindent elkövetett, — « az egyenlítőt jelkepe­hogy jó legyen a hangulat. 20 — hajókürtön, amelynek sag kikezdi valamelyik, vagy több tengerész idegzetét, venseket össze-vissza kenték Ebben sokat segítettek az a bílsó végén slaggal lemos­nő, felkereste a hajót. Ki- előző kikötőkbe hazulról ér- tak róluk a „gyalázatot", derült, hogy bár sokfelé járt kezett ievelek> s az igj hogy Változatossá tette az utat sz^roTkeves!"'tudot^Kapi- az ^yre kellemesebb este- az hogy a Szuezi-csatorna tányunk szívesen adott tá- ken (nappal már 30 fok volt lezárása miatt rengeteg hajó jékoztatást hazánkról, a höl- a hőmérséklet) a tisztek a közlekedett errefelé. A gui­gyet megajándékozta egy se- matrózokkal egvütt kiültek a "eai partok közelében hat S'T'L^ot^^ajándékba" ^Izetre. s harmonikasző hajőből álló szovjet halász­még a tavasszal Alexandriá­ban, a budapesti Pamutnyo mó Vállalat ott-tartózkodó mellett borozgattak, énekel- flottillával is találkoztak hon­gettek, beszélgettek. fitársaink. Apróhalat, ma­November 26-án éjfél előtt rokkói szardíniát és makrélát ** .V?,ní!?gÜ1 JA'uí* vezériguz- negyedórával „passzálték" az halásztak a szovjet tengeré­gatójától. Néhány, a hon- *• ..... . _ . , egyenlítőt. Az Indiai-ocea- szek. non mellőzött ceremóniát A Székesfehérvár novem­már délután megtartották, ber 30-án haladt át útvona­nem Mindössze ketten (a segítsé- Iának a legnyugatibb pont­vágytól sokat szenvedő fok­városi magyar szintén felke­reste a Székesfehérvárt. A város különben annyira modern, mint Dur- gül küldött másik kapitány ján. Az időmérőket egy őrá ban, de patinásabb, közép- és a fedélzetmester) jártak val hátrább kellett igazíta­európai település benyomá- korábban errefelé, s így 21 ni. Aznap délután érkeztek sát kelti. tengerészt kellett „megke- tengerészeink Szenegál fél­Viharos időben Indultak, resztelnl". A fedélzetmester szigeten épült fővárosa. Da­most már északnyugatnak kócszakállú, s lepedőbe bur- kar kikötőjébe. tengerészeink. Gibraltárig kolódzó Neptun istennek öl­iu nagy nyeremenye A franciák egykori gyar­mati területén közvetlenebb volt a légkör, mint ott, ahol korábban, vagy az Afrika­kerülés idején az angolok voltak uralmon. A kikötő hivatalnokai vegyesek: né­gerek é6 franciák. Modern, európai formájú emeletes és földszintes házak állnak egy­más mellett a városban, amelynek a lakói Is vegye­sek: színes és fehér bőrűek. ' re nevét Jászberényi illetősege miatt kapta, de az általános megbecsülést szervezőképes­a modern kórletépület. Még nemrégiben elég mos­toha körülményen között él­tek itt a katonák és a tisz­tek. Tavaly azután „meg­mozdították a hegyet". A mostani másodévesek vidáman, az emlékek zápo­rától bőbeszédűen, egymás szavába kapva meséltek ka­tonaidejük hőskoráról: a laktanya újjáteremtéséről. * Az öregkatonák Is. akik már vágták a centit, s már csupán 30 vagy 20 napjuk volt hátra a leszerelésig, úg/ dolgoztak, hogy égett kezük alatt a munka. Szőke Tibor szakaszvezető véste a falat. Farkas Jenő szakaszvezető cipekedett, akárcsak az újon­cok. Varga János honvéd, a „Pici" — kétméteres öreg­katona volt! — végtelenül szerény és csendes gyerek, jóformán némán dolgozott reggeltől takaródéig. Tiszte­sek, tiszthelyettesek, mind talpon voltak, fúrtak, fa­ragtak. — Nem fáztak a munkától. — A hadnagy "elvtárs is be­tonozott. vésett . mesélik a fiúk. — Ott mese nem volt...! — Hát a Bodó Vili? Bodó Vilmos szakaszvezető a század legeredetibb és leg­népszerűbb katonái közé tar­tozott. „Dolgozott, ha rászed­ték" — mondta róla a szel­lemes „Lehel" tizedes — be­idén tavasszal a MÉH vasgyűjtő heteket szervezett. A lakossag és főként az úttörők segítségével a MÉH-válla­latok rekord idő alatt rekord eredményt értek el. Har­mincezer tonna vashulladék és háromszáz tonna alumi­nlumhulladék gyúlt össze. Ennek jelenlegi világpiaci ara mintegy másfél millió dollár. A MEH-vállalatok a vas­gyűjtő hetek alatt a vas-, illetve az alumíniumhulladék vételárán leiül ajándeksorsjegyet is adtak. Ezek sorsolá­sát nemrégiben rendezték meg a Madách Színházban. A főnyereményt, a Skoda S—100-as személygépkocsit. Hakllk László nyolcéves kispajtás, a borsodnádasdi általános is­kola tanulója nyerte. Képünkön: a nyertes szüleivel. A formás néger nők színes muszlinból készült ízléses ruhát hordanak. Dakar egyébként a gőzha­jók korszakában fontos szén­felvevő Jjelye volt a dél-ame­rlkaiaknak, aztán a Diesel­motorok miatt sokat vesztett jelentőségéből. Most, a Szu­ezi-válság következtében, is­mét fellendülőben a hajó­forgalom. (Folytatjuk.) ségével vívta ki magának. Megfoghatatlan, hogy Bodó Vilmos honnan Ismert annyi embert, A megye szinte va­lamennyi vállalatánál, intéz­ményénél ismerős volt. ós közbenjárására mindenütt szívesen segítették a századot munkájában. — Bódék helyébe várat építettünk — szögezi le büsz­kén, némi pátosszal a pezsgő beszélgetés kö/epette egy lassú beszédű tizedes. — Mindenki hordta, ami volt. A ka tónak maguk vállal­ták a többletmunkát. s mindvégig érezték a rokon­szenvező, áldozatós támoga­tást a parancsnokaik részé­ről. A „várépítes" persze — félreértés ne essék — nem kizárólag „hozott anyagból" tortént. A plusz. amivel a katonak őszinte lelkesedé­sükben ehhez hozzájárultak, amolyan „luxus" célokat szolgélt: az átlagosnál kelle­mesebb, szebb, kényelmesebb körülményeket teremtettek maguknak. Nagyon szép laktanyát "épí­tettek. Nem minden mell­domborítás nélkül mondják: — Jártak már náluk kül­földi katonai küldöttségek, tábornokok. Olyan hely ez, ahová szívesen jönnek! A nem kevés forintról'or­dítást az állomány 6000 tár­sadalmi munkaórával tol­dotta meg. miközben állandó harcfeladatot végzett. Nem t» akárhogyan: 1969-ben el­nyerték az élen járó alegység címet. * Átsétálunk a KISZ-klubbe. mely egyben parányi szín­házterem és kantln. Kis — saját készítésű — asztalkuk és nagy, világos ablakok mellett foglaltunk helyet. Az asztalra sör került, össze­csaptak a vélemények. Az asztaltársaság két táborra szakadt, a hárem hónapja bevonult elsőévesekre és a másodévesekre. Az „örök" téma- milyen előjogok járnak az öregkato­náknak. itt ls hálásnak bi­zonyult. „Hozzászólás" akadt bőven. Mi lett a vita ered­ménye? Nos, az egyik tábor elis­merte, hogy a másiknak a maga szemszögéből igaza van. A másik tábor pedig bevallotta, hogy a/, egyik tábornak is igaza van. a maga módján. A másodévesek azt mond­ták: — Mutassatok valakit, akit „meghajtottunk"?!- Amikor mi voltunk elsőévesek ... Az első éves Bodó Laci közbevágott: — Akárcsak a nagyanyám! „Bezzeg az én lánykorom­ban ...!" * Egy hetet töltöttem a rá­diótechnikai alegységnél. Ezen az első napon megle­Vakok segítése A hatos buszon utazva, fő­ként a déli órákban gyak­ran találkozom a következő megindító Jelenettel: fékez a kocsi a Vedres- utcai rpegál­lóhoz közeledve, a járda szé­lén fehérbotos nők várakoz­nak, botjuk, a világos világ­Egyre több közúti baleset A gépjármüvek növekvő lom látszólag igen jól meg­szórna. az idegenforgalom sajnos egyre több balesettel jár együtt. Ehhez a sajnála­tos tényhez hozzájárul az is, hogy Szeged útjai túlterhel­tek. Főként a főközlekedési utak városon átvezető sza­kaszai. Bizonyítja ezt, hogy a legtöbb balesei a Nagy­körúton, a körút és a su­garutak kereszteződéseiben történik. Ugyancsak viszony­lag sok a baleset az Izabella hídon és a belváros egyes utcaiban. Meglepő azt hallani, hogy a Nagvkörút a város legin­kább túlterhelt útja. Hiszen az úttest széles, és a foiga­oszlik rajta. De a forgalom­számlálás adatai nem ezt mondják. 1963-ban forga­lomszámlálást tartottak, az­után szprzókat állapítottak meg a járművek számának várható emelkedésére. Sze­ged jelenlegi forgalma 50 százalékkal haladja meg az előre becsült értéket. Mit jelenj ez az ötven szá­zalék? Azt, bogy a Nagy­körúton csúcsidőben (14 és 16 óra között) a Bakay Nán­dor utca és a Marx tér közti szakaszon tavaly egy óra alatt 694 jármű haladt át. Ez a szám az Idén valószínű­leg még nagyobb. A varos­ban közlekedő Járművek szamát az Idegenforgalom is szaporítja. Az idén júliusban a baleseteknek mintegy 14 százalékában voltak részesek — mint okozók vagy szen­vedők — külföldiek. Nem túlságosan biztatóak a rendörségen nyilvántartott adatok. Amíg 1960-ban a megyében mindössze 227, 1969-ben már 1671 közúti baleset történt. Ezer gépjár­műre 1960-ban 12.4, 1969­ben 31,9 baleset jutott. Te­hát a fekete krónika számai gyorsabban növekednek a gépjárművek számánál. Sz. I. gal való kapcsolatuk egyik ják, keresik egymást, tőlünk, nagyon fontos kelléke érthe- látóktól szeretnék tudni, tő Idegességgel taplntgatja a hogy társuknak is Jutott-e talajt. Engem mindig meg- hely, aztán nekilódul a ko­rendít ez a tapogatás, több csl, ők mereven ülnek, látom ez, mint nias botok érlntke- az arcukon, hogy minden zésa a földdel, vagv aszfalt- egyes kocsiraszállás alaposan tal, ezek a botok Idegvégző- megviseli az idegzetüket, déssel rendelkeznek, talán Tudják, érzik az emberek, a jobban érzékelik az egyenet- látók segítőszóndékót, de lenségeket a mi futkosó sze- nem láthatnak semmit ab­münknél. ból, hogy az emberek is Aztán megáll a kocsi, a örülnek, hogy segíthettek. A leszállók sietnek, hogy ml- kocsikban valami megfogha­nél előbb utat, illetve lép- tatlan meleg emberség árad csőt biztosítsanak a vakok­nak, a tapintó botok óvato­san keresik a kocsi lépcső­jét, ha ketten vannak a va­kok. erősen, ragaszkodással fogják egymást, mintha e segítség nélkül bizonytala­nabb lenne a mozgásuk. Az­tán éled eszmél a kocsi a vezető figyelmesen nézi az ajtót, az utasok kihajolnak, sokszor szét, aki nem segített, talán ezekben a pillanatokban ha­tározza el. hogy legközelebb odaugrik, ha vakok akarnak felszállni a kocsira, s talán a túlsó sarokból ls odaszól, hogy tessék, átadom a helye­met, Látó embernek fogalma se lehet arról, milyen a vakok képzete a körülöttük zajló sokszor ki is lepnek meg- szines világról. Akik sohase fog fft a, vakok karjat, fej- láttak, nem tudják elképzel­segítlk őket a kocsikra, mó- ni a busz belsejét, de azt sok belül rendezkednek, idő- t^tosan _ a tudat, az ldeg­sek, fiatalok egyaránt azon- rendszer, a sziv érzékeny nal felállnak, hogy atadják szeizmográfja a látóknál is a neiyüKet. biztosabban megérzi, hogy A vakok megilletődötten érző emberek között élnek, mosolyognak, néven szélit- Ormos Cíero pett a katonák kiegyensúlyo­zottsága. Kifogástalan közér­zete, az a mód. ahogyan a parancsnokaikról, a munká­jukról, egymásról és az egy­ségükről beszéltek. Semmi szorongás nem Volt bennük. Alapvető feladatukat kivá­lóan látják el. kiképzési eredményeik szintén jók. Nehéz és felelősségteljes munkájukért cserébe szabad idejükben azt csinálhatnak, amit akarnak. Szép lakta­nyájuk udvarán a hangszóró beatzenét áraszt magából — reggel* is beatre ébrednek. A parancsnokukról nagy tisztelettel és őszinte szere­tettel beszélnek. A második nap reggelen, mielőtt vezetési elveirői fag­gattam volna Tóth György őrnagyot, megkérdeztem tőle: Tudja, őrnagy elvtárs, hogy maguk között hogy hív­jak a katonái? — Persze — felelte moso­lyogva. — Gyuri bácsinak. Gulay István NAPI KISLEXIKON a közúti balesetekről A nyár. az idegen for­galom." a gepjármuvek növekvő száma egyre több közúti balesetet okoz. 9 A bejelentés? Minden balesetet be kell jelenteni a rend­őrségnek. ahogyai1! azt a KRESZ előírja. A bal­eset részeseinek és n szemtanúknak meg kell várnia a rendőrség megérkezését. f| A helyszínelés? , A felelősség megálla­pítása. Pontosan, centi­méterre lemérik a hely­színt. rujzot készítenék róla. amelybe bejelölik a nyomokat (fék, üveg­cserép stb.). Fényképe­ket készítenek a nyo­mokról. s ha szükséges, rögzítik azokat. (Ha például a baleset oko­zója segítségnyújtás nél­kül továbbhajt, az ál­dozaton maradt festék­nyomok.) Meghallgat­ják a tanúkat, szükség esetén szakértőket ls bevonnak a vizsgálatba. 9 Az okok? A legtöbb balesetet a KRESZ alapvető szabá­lyainak megsértése okozza. # Az eljárás? A felelősség megálla­pítása után következik, u baleset kimenetelétől függ. Ha nem történt személyi sérülés vagy nagyobb anyagi kar: helyszíni bírságolás, szabálysértés miatt. Ha a szabálytalanság a tár­sadalmi tulajdonban 5 ezer forintjjál nagyobb kárt okozott: vállalati fegyelmi. Ha a kár meg­haladja a 30 ezer forin­tot: büntető eljárás. A személyis sérülést — a sérülés fokától és a sé­rültek számától függő­I en. ugyancsak büntető eljárás követi. Az ittas vezetés — ha baleset nem történik — a vér alkoholtartalmától füg­gően szabálysértés vagy bűntett. Balesetkor vi­szont súlyosbító körül­mény a különben ls bűnteltnek számító se­gítségnyújtás elmulasz­tásával együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom