Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

KEDD, 1970. JÜLIUS 71. 3 Átadták a rókusi mí lesz a stranddal?! véleménycsere gyógyszertárt • ­«» »' Már iúlius vécét mutatta munkáiénak köszönhető, is kötelességüknek érezhet- I jr • M Uu A I• fl B Y H 33 mpruiidii uíjdii Már július végét mutatja a naptár, megkezdődtek a szabadtéri játékok előadásai és a fürdővárosként is reklá­mozott Szegednek mindössze egyetlen uszodája működik. A paftfürdő még be van zárva. Akik dolgoznak Mindannyian jól tudjuk, sok kárt tett a víz. A strand hetekig viz alatt állt, amely csak nemrég húzódott vissza a medrébe. Igen. így van, de vajon szükségszerűen oka-e ez a strand késői megnyitásának? A Szegedi Vízművek és Fürdők sze­rint nem feltétlenül kell megadóan fejet hajtani a munkájának köszönhető, hogy a strand három meden­céjében összegyűlt 1400 köb­méter iszapot kézi erővel si­került kitakarítani, hogy a vállalat kezelésében levő kabinok már tisztán, kifest­ve és fertőtlenítve várják a vendégeket. Mindent elkö­vet tehát a vállalat, hogy a hónap végére legalább rész­legesen megnyithassa a part­fürdőt. Tegnaptól új otthonában várja a betegeket a szeged­rókusi gyógyszertár. Mint is­meretes, a Kossuth Lajos sugárúti patika épülete két emeletet kap, így körülbelül három évre ideiglenesen új szállást kellett keresni gyógyszernek és gyógysze­résznek. A kevés lehetőség közül a Lechner téri felvo­nulási épület egy részére esett a választás. A Nagyal­földi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat segítőkészségé­nek és a Gyógyszertári Köz­pont vezetőinek köszönhető, I hogy végül is megszüntették; tények előtt. A vállalat dol- leményük, illetve tulajdonuk Kötelességmulasztók Igyekezetük azonban nem mindenütt talál megfelelő visszhangra. Sok vállalat bé­rel kabint a strandon, de jó néhányan a múlt ' héten még hozzá sem kezdtek bér­— az árvíz miatt ugyan hat héttel később a tervezettnél — a közvetlenül körülbelül 30 ezer embert érintő hi­ányt. Az adott körülményeket meghazudtoló módon sike­rült az átköltözés és a be­rendezkedés. Az eddiginél 20 négyzetméterrel nagyobb területen, a tíz helyiségben kényelmesen, a célnak meg­felelően, zavartalanul tud­ják biztosítani a környék gyógyszerellátását. így vég­re sikerült enyhíteni a bel­várostól távol lakó rókusi betegek gondján. A patika hétköznap reggel fél 8-tól este fél 8-ig áll a környék lakóinak rendelke­zésére, a Kossuth Lajos su­gárútival ellentétben azon­ban ez nem ügyeletes gyógy­szertár. gozói tiszteletreméltó erőfe­szítéssel dolgoztak és dolgoz­nak azért, hogy a szegediek és vendégeik számára végre kinyithassa kapuit a part­fürdő. Még az árvíz idején pontos ütemtervet készítet­tek, amely előírta, hogy mi­lyen vízállásnál, milyen munkákat kell elvégezni az apadáskor. Minden dolgozó­juk. akit pillanatnyilag nél­külözni tudtak, kint dolgo­zott a strandon. Rengeteg társadalmi munkát is vég­zett a vállalat hét szocialista brigádja, az irodai dolgozók és a KISZ-tagok. Név sze­rint is meg kell említeni a fürdőosztály vezetőjét, Papp Gábort és a műszaki vezetőt, Nagy Mihályt, akik kiválóan szervezték meg a helyreálli­tást. Mindannyiuk áldozatkész rendbehozásához. Például a Felszabadulás Asztalos Ktsz, a gyufagyár, az Állami Biz­tosító, a DÉGÁZ, a Délal­földi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, a RÖVIKÖT, a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat és az Ügyvédi Ka­mara sem. Egyes vállalatok ugyan kitakarították saját bérleményüket, de a bűzlő iszapot nem hordták el, csak a kerítésen kívülre, a strand területére szórták. Pedig az ö kötelességük az iszaphal­mokat is elszállítani. Köztudomású, hogy a strand bevételei korántsem fedezik fenntartását. Csak állami dotációval működtet­hető. Es ha az állam magá­tól értetődő kötelességének tartja fizetni azért, hogy Szeged lakóinak strandja le­gyen, az érintett vállalatok is kötelességüknek érezhet­nék, hogy a mihamarabbi megnyitáshoz hozzájárulja­nak. Hiszen idegenforgalmi szempontok és a saját érde­künk is így kívánja. Meglehetősen furcsán vi­selkedik a bisztrókat és szolgáltató egységeket mű­ködtető áfész is. Csak akkor hajlandó berendezni a biszt­rókat, ha először mások ki­takarítják. Érthetetlen állás­pont önmaguk portáján má­sokra várni, még saját ér­dekeikkel is ellenkező. Társadalmi munkában Igaz, nem mindenki veszi félvállról kötelezettségeinek teljesítését. A KSZV első­ként fogott hozzá kabinjai­nak rendbehozására. Kitaka­rította azokat és az iszapot is elszálittatta. Hasonlóan cselekedett a Húsipari Vál­lalat és a Konzervgyár is. ök tisztában vannak azzal, hogy a saját érdekük és a városé mit kíván. Mások vajon miért nem látják be mindezt? Társadalmi munkában tet­ték rendbe épületeiket. Más vállalatok is végeztek már társadalmi munkát a helyre­állításban. de még kevés a munkáskéz. A vá­rosi tanács igazgatási osztá­lyán várják a vállalatok je­lentkezését, a korábban köz­zétett felhívás alapján. A jelentkezéseket az igazgatá­si osztály koordinálja. Ahogyan a vállalatnál el­R övid. tárgyilagos közleményt adott ki pártunk Köz­ponti Bizottsága a múlt heti Kétnapos, kibővített üléséről. A párt, miként egész tevékenysegében, most, a X. kongresszusra tett előkészületei során is nagy gondot fordít az egész társadalommal, az egész néppel ki­épített szoros kapcsolataira, és minden jelentós lépését a közvélemény jó ismeretében, azt folyamatosan és híven tájékoztatva kívánja továbbra is megtenni. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ugyanis — a nemzetközi helyzet legfontosabb tényezőiről adott tájé­koztatón és a következő, IV. ötéves terv, vasárnapi la­punkban nyilvánosságra hozott irányelveinek megvitatá­sán túlmenően — a november 23-ra összehívott X. párt­kongresszus politikai és szervezeti előkészítése is szere­pelt. E kérdésekről Kádár János elvtárs, a Központi Bi­zottság első titkára tett 'előterjesztést. Mint a közlemény­ből már ismeretes, a kongresszusi irányelveket megvitatás céljából nem csupán a pártszervezeteknek bocsátják ren­delkezésére, hanem felkérik a Hazafias Népfront, a szak­szervezetek, a szövetkezetek, a nők, az ifjúsági szervezet és a Tudományos Akadémia vezető testületeit, tárgyalják meg az irányelveket és véleményüket ismertessék a Köz­ponti Bizottsággal. A pártnak az utóbbi évek során született jelentős tár­sadalmi. gazdasági vagy kulturális jellegű kezdeményezé­sei — akár a legfontosabb szociális kérdésekkel, így a Va­káskérdéssel kapcsolatos fontos elhatározásait, tudomány-, vagy kultúrpolitikai lépéseit, vagy éppen a gazdasági élet egészét felölelő mechanizmusreform megalapozását — a dolgozó tömegekkel és a kérdésben illetékes társadalmi és szakmai szervezetekkel kiépített szoros munka- és véle­ménykapcsolatban születtek, bontakoztak ki. Az elhatáro­zást és a végrehajtást egyaránt a demokratizmus jellemzi. A Központi Bizottság ülése — mint ismeretes — meg­vitatta és elfogadta az 1971-ben esedékes, kővetkező öt­éves népgazdasági terv irányelveit. Az Országos Tervhi­vatal vezetői néhány héttel ezelőtt már ismertették a sajtó mindi" ' munikatársaival a terv előkészületeit és a munkálatok je­" lenlegi állását, így a tudósításokból széles körben ismer­tek a gazdaságunk fejlesztésére és ezzel összefüggésben az életszínvonal-emelésére elhatározott legfontosabb lepések, adatok, tények. Ez a témakör azonban sokkal bonyolultabb annál, mintsem, hogy egyszeri megvilágításban mindenki számá­ra világossá váljon, nem is szólva arról, hogy a tervet még nem dolgozták ki minden részletében. Az irányelvek széles körű ismertetése éppen azt szolgálja, hogy a véle­mondták, a strandon eddig I ménycsere már kipróbált útján mód nyíljék a gazdasági végzett társadalmi munka | elhatározások sok-sok részletének az érdekeltek bevonása­A magyar felsőoktatás helye a világban Á felsőoktatás fejlődésé- 36 karon 11700 hallgató ta- 80 ezer hallgatóval — Köz­nek néhány alapvető kérdé- nult, húsz évvel később, 1958 tük 53 ezer nappali tagozatos séről tájékoztattak a Müve- _59_ben már 30 volt a felső- tanulóval. Jelenleg a müsza­lödésügvi Minisztériumban. Elmondták, hogy az utóbbi években rendkívül gyorsan es 34 ezer a hallgatok szama; , , ki képzés aránya az egészen fokú tanmtezetek, 49 a karok Pnegyven/ százalék. az fejlődött az egyetemi, főisko­lai tanulók, illetve hallgatók ezen belül a nappali tagoza­ton 23 500-an tanultak — száma. Míg 1937—38-ban 16 ma pedig 87 felsőoktatási in­felsöoktatási intézményben tézmény működik, 110 karral, Horváth Dezső felvétek; VILLANYPASZTOR. Híre régóta terjed, maga a szerkezet csak most indul hódító körútra nálunk. Ez a kis három lábon álló szerkezet azon túl, hogy tökélete­sen helyettesíti a pásztort és pulit, védi a legelöt, nyu­galomra szoktatja az állatot, és kitűnően használható szántóföldek közé ékelődött, legelökön is. Akkumulátor árama táplálja a vezetékből könnyen összerakható, tet­szés szerinti nagyságra szabható, könnyen telepíthető karámat. agrar-. a közgazdász- és or­vosképzés tíz-tíz százalék, a pedagógusképzés pedig mint­egy 25 százalék. Megnövekedett a külföldön tanuló ösztöndijasok száma is: 1958—59-ben még csak 263 egyetemistánk tanulha­tott határainkon kívül, ez a szám a befejeződött tanév­ben már 1512 volt. Ugyanak­kor hétszeresére nőtt a ná­lunk tanuló külföldi diákok száma. A magyar felsőoktatás igen gyors ütemű fejlődése ugyanakkor nem haladta túl a fejlettebb ipari országok és a környező szocialista orszá­gok fejlődési ütemét: velük körülbelül azonos szinten mozog. Így ma felsőoktatá­sunk a fejlettebb ipari or­szágok között a középszint felett helyezkedik el. (MTI) hatékony volt. csak kevés. Igaz. meg kell említeni azt is, hogy a társadalmi mun­kát jó néhányan úgy értel­mezték: ott inni is lehet. Ebből pedig már több bal­eset, — köztük súlyosak is — származott. Tehát várják a jelentke­zőket, hogy Szeged végre megnyithassa strandját. Emellett jogosan elvárják azt is, hogy a bérlő válla­latok tekintsék becsületbeli ügyüknek és kötelességük­nek területük rendbehozá­sát Szávay István val való további megvitatására, ahogy mondani szokták. finomítására. A tervek, elképzelések Ilyen módszerű nyilvánosságra hozása és alakítása, valamennyiünk jövőjének előrevetíté­se segít további jó légkört teremteni az országban, a köz­életben, a különféle munkahelyeken, ahol céljaink gya­korlatilag megvalósulnak. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocia­lista munkaverseny — amely az árvíz pusztitasai láttán azzal az elhatározással bővült, hogy közös erővel kíséreljük meg, a tervezettet meghaladóan, e^ százalékkal növelni az évi nemzeti jövedelmet — minden bizonnyal további lendületet kap a következő hetekben, hónapokban. Mert terveinkről beszélni és megvalósításu­kért dolgozni, küzdeni, aligha választható el egymástól. Az egyik feltételezi a másikat. Tudnunk kell. hogy mit aka­runk. És minél jobban tudjuk, annál többet érhetünk el. K. 5. Az aratás második premierje Újból megindultak a kombájnok öt napon keresztül szüne­telt az aratás a Dél-Alföldön, mert a betakarító gépek i munkáját teljesen megbéní­totta az állandó esőzés. Az ' elmúlt hét végi. szinte őszies I időben csak a kézi aratók ] dolgoztak egy-két község ha­(tárában, a szegedi járás ho­mokföldjein. Hétfőn a kényszerű szünet véget ért, s a kombájnokat Húszmillió forint az árvízkárosullaknak A Vöröskereszt által az ár­vízkárosultak megsegítésére indított gyűjtőakció már las­san a vége felé jár. A jelen­legi adatok szerint a Vörös­keresztes gyüjtöívekre Csong­rád megyében egymillió 385 ezer forintot fizetett be a la­kosság, nagyrészt nyugdíja­sok, háziasszonyok. Szegeden a lakóterületeken nem egé­szen 300 ezer, a szegedi já­rásban majdnem 450 ezer fo­rint gyűlt össze. Az egyhá­zak összesen 269 ezer-f-aróntot gyűjtöttek a megyében. Az üzemekből 9 millió 659 ezer 728 forintot fizettek be a központi csekkszámlára. Ha a fenti adatokhoz hoz­zászámítjuk a termelőszövet­kezetekben folytatott gyűjtés eredményét, Csongrád megye lakossága feltehetően mint­egy 20 millió forinttal járult hozzá eddig az árvízkárosul­tak megsegítéséhez. Ezek a számok természetesen még nem tartalmazzák a termé­szetbeni adományok és a munkafelajánlások értekét. újból kivezényelték a búza­táblákra. Csongrád megyé­ben mintegy négyszáz arató­gép és kombájn fogyasztja újból a gabonát. Az aratás második premierje is nehéz feladat elé állította a gépek vezetőit. Gyakran elakadtak a sáros talajon és csak úgy boldogultak, hogy mindig keresték a táblák magasabb fekvésű részeit. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet minden üzemegységében vágták hét­főn a gabonát. Az 1600 hold őszi vetésből a belvizek és a fakadó vizek eger hold termését hagyták meg. Ezt most minél kisebb veszteség­gel, késedelem nélkül akar­ják betakarítani. "gves alföldi állami gaz­daságokban a vizálláso® ga­bonákat rizskombájnokkal aratják. Ezeknek keskenyebb a vágószerkezetük, s teljesít­ményük is kisebb, de segít­ségükkel gyorsabban fedél alá kerül az új termés. A sok esö káros hatása abban is megnyilvánul, hogy a ma­gas páratartalom miatt he­lyenként gombamegbetegedé­sek ütötték fel fejüket a ga­bonaféléken. Pusztított a szélvihar Az elmúlt napok esőzései Szegeden viharos erejű szél­lökésekkel párosultak. A Lechner téren a körútakon fákat csavart ki, máshol ha­talmas ágakat, tört le az or­kán. Az újszegedi botanikus kertben ritka és értékes fe­nyőket csonkolt le. Az ará­nyos lombkoronájú fák szép­ségéből sokat elrabolt a rendkívüli időjárás. A kert bejárati útjánál álló negy­venéves fűzfát sújtotta leg­jobban a vihar. Károk kelet­keztek a kertek gyümölcsfái­ban is. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom