Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

tását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvízellátásának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél Jobban előtérbe kell állítani az általános-iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás és paraszt fiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétegfződés szükségessé teszi az általános és szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásával nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti Intézmények és a közkönyvtárak hálózatát Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszakban az ifjúsági mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A spártintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények. valamint a tömegsport intézmények számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani. A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított öszszeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervIdőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni, a kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos ós technikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgálatára Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségeket O

Területfejlesztési politikánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli: — biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a telepütéshálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; — a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni aa egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő fokozatos mérséklését Termelő üzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban , biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és Intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére. Az Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója ós a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Észak-Dunántúl fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. DélDunántúlon erőteljesen fejlődnek az építőanyagipar, gépgyártás és a könynyűipar egyes ágai. A mezőgazdasági területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés' színvonalának emelésével és kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradott területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani O

A 4. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyelnek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területein megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gátolja meg az Indokolatlan létszámnövelést. b) A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni. korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés jellegű állami támogatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésért. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évt 1—2 százalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján ls történjen. d) Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni. hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék. e) A helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi ós saját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi-községi hozzájárulást, A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra 6zóló fejlesztési kontó előfeltételeit képező távlati fejlesztési célokat és megoldásra váró műszaki feladatókat. O

Távlati orientációnk a KGST országokkal való szocialista gazdasági Integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció programjának kidolgozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével, a közös érdekeket szolgáló fejlesztések együttes megvalósításával, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szjntű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi versenyben való helytállásra. ©

Adottságainkkal összhangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá a fejlett tőkésországokkal való termelési-tudományos-technikai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverenitás alapján. O

Társadalmunk fejlődését továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdaság fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően: — a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi; — a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni; — mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt; — a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint, kell fejleszteni, az általános életkörülményeiket közelíteni kell egymáshoz. A 4. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az országgyűlés elé terjeszteni. Irányelvek a llf. öteues terutöruénif es megualositüsaho; A 4. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitetét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdsági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását. A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a 4. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését: — a munka termelékenységének növelésére; — az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására; — a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban;_ — a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére. A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét. O

Az 1971—1975. évi időszakban a nemzeti jövedelem 39—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességére. A nemzeti Jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapbzni. a iövjben is összehangolja kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjék. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági. termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal. a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal keli növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék. Minden területen javítani kell a termelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez. A népgazdaság fejlődésének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében: — a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75—77 százalékra. a felhalmozásét pedig 25—23 százalékra kell tervezni, és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására; — meg kell teremteni az egyen- súlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között; — a versenyképesség fokozásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával, valamint közép, és hosszú lejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket; — tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben — hazai termésből ós import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát; — a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával ós ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában emelkedjenek. A felhalmozáson belül az állóesz_ közök korszerűsítésére és bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenle-. tességét és hatékonyságának javítását Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítés sére; a mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technológiai eszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát. A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak során az építési-szerelési