Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

flz árvízvédelmi kormánybiztos zárójelentése A tiszavölgyi árvízvédelemről Az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak elismerése GYORSAN. Amilyen lassan haladt eleinte, olyan gyors ütemben fejezik be az út­építők a Széchenyi tér déli oldalának felújítását. A késő órákban, este is aszfaltoz­nak, hogy vasárnapra, a maratoni futóverseny idejére már teljes legyen a rend a város központjában A piros arany jovoje Tegnap délelőtt nagy jelen- majd 1950-től, amikor a fel- ugyanis szinte páratlanok, tőségú tanácskozást rendeztek dolgozó üzemeket államosí- tartják a világszínvonalat, ,,a Szegeden a városi tanács vb tották, fellendülés történt, ma vetélytársaknak" ilyen be­tanácstermében a fűszerpap- már paprikaőrleményünk na- állnak ren rika termesztéséről. Papp gyobb részét külföldre expor- rendezések nem állnak ren Gyula, a városi tanács vb táljuk, exportunknak 78 szá- delkezésukre. Nagy István, a elnökhelyettese megnyitójá- zaléka megy nyugatra. Ez szegedi Űj Élet Tsz elnöke ban elmondotta, hogy a sze- azt is jelenti, hogy 3 és fél- korreferátumában a szegedi gedi tájban a nemzedékről millió dollár bevételt hoz a termőtáj kialakulását objek­ncmzedékre öröklött szakér- népgazdaságnak. A világon tív és szubjektív okokra ve­telem, lelkiismeret az elmúlt második helyen állunk a ver- zette vissza> majd több ége­századokban sokszor átsegí- senyben, de a világpiacon tő kérdésről szólt. Dr. Erdei tette a termelést a válságo- éleződik a harc és szükség- István, a Délalföldi Mezőgaz­kon. Napjainkban a szegedi szerűen előírja, ha pozíción- dasági Kísérleti Intézet tudo­és kalocsai termőtáj 8—8 ezer kat tartani akarjuk, növel- manyos csoportvezetője a holdon adja hazánk piros jük a fűszerpaprika őriemé- kutatómunka nehézségeiről, aranyát. A fejlődés 1950-től nyek festéktartalmát, az ön- eiért eredményeikről beszélt, számokkal bizonyítható, a te- költségi árakat pedig csök- A vitában még sokan fel­rület megnégyszereződött, a kentsük. szólaltak. Remélhető, hogy az termésátlag is 15 mázsáról 45 Az elkövetkezendő évek- elhangzottak segítik a termő­mázsára emelkedett holdan- ben hazánkban intenzív fej- táj további boldogulását ként, városi átlagban. A 14— lődésnek kell következnie, el­15 ezer egyéni termelőt mint- sősorban a festékanyag-tarta­egy 50 mezőgazdasági nagy- lom javulása, a termésátla­üzem váltotta el, s az elért gok növelése következtében, eredményekben a döntő fel- 1970—1973-ban a miniszté­adat, szerep nekik jutott. A rium is minden előteremthető Tisza-parti városban 1952- anyagi és szellemi támoga­ben és 1959-ben rendeztek tást megad a piros arany jö­ehhez hasonló, nagy jelentő- vőjének érdekében. Bőven ségű tanácskozást. termő, rövidebb tenyészide­Dr. Lénárt Lajos, a MÉM jű fajták, jobb gépi betakarí­miniszterhelyettese vitaindító tás, korszerűbb agrotechnika, előadásában utalt a fűszer- fokozottabb gépesítés, s nem növény elterjedésére, mint utolsósorban a feldolgozás, a mondotta, hazánkban 300 éve magasabb fokú irányítás elő­tartják nyilván, mint házi feltétele a világpiacon való fűszert. 1800-as évektől ter- további helytállásnak, sike­mesztjük rendszeresen, a jól reknek. Nagy lehetőségeket körülhatárolható két tájban, kínál a mezőgazdaság és ipar a szegedi és kalocsai termő- ma még kis mértékben ki­körzetben. A nyugati piacok- használt együttműködése is. n a spanyol polgárháború Bayer János, a konzervipa­idején törtünk be, aztán a ri tröszt kereskedelmi igazga­második világháború idején tója korreferátumában ki­visszaesés következett be, emelte hazánk berendezéseit, Az árvízvédelmi kor­mánybiztos zárójelentése megállapítja, hogy a Tisza völgyét ez évben rendkívüli árvizek sújtották. Az erők nagyarányú és gyors össz­pontosításának. a legveszé­lyeztetettebb helyekre való átcsoportosításának, a véde­lem szervezettségének és összehangolt együttműködé­sének, a védekezésben részt­vevők helytállásának és az árvízvédelem fejlett techni­kájának tulajdonítható, hogy a Tisza mentén min­denütt és — a Szamos kivé­telével — valamennyi mel­lékfolyó védvonalain sike­rült az árvizet a gátak kö­zött megtartani. Közel 3 millió holdnyi te­rület, több mint 1 millió ember, a falvak százai, nagy alföldi városaink, több mil­liárdnyi népgazdasági érték menekült meg a rendkívüli árvíz pusztításaitól. A védekezés rendkívüli méreteire jellemző. hogy hosszú időn át egyidejűleg 2800 kilométer hosszúságú védvonalon volt árvízvédel­mi készültség, és egyszerre 1600 kilométeren kellett rendkívüli védekezési intéz­kedéseket foganatosítani. A védekezés lényegesen meg­haladta az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezés méreteit. A népgazdasági erőforrá­sok nagyarányú mozgósítása mellett a védekezésben résztvevők áldozatkész helytállásának köszönhető, hogy a tiszavölgyi árvízvé­dekezés eredményes volt. A védekezésben résztvevők át­lagos napi létszáma megha­ladta a 30 ezer főt. A véde­lem munkáját az ország minden részéről a Tisza völgyébe irányított hatalmas géppark segítette, és rendkí­vüli méretű volt az anyag­felhasználás is. A védekezés gerincét az árvízvédekezés egységes irá­nyítását végző vízügyi szer­vezet és a fegyveres alaku­latok — a honvédség, a ha­tárőrség, a karhatalom. a rendőrség, a munkásőrség — alkották. Az árvíz sújtotta területek helyreállításában fontos szerepet töltöttek be a polgári védelmi alakula­tok. A tanácsi dolgozók, a veszélyeztetett területek la­kosságából szervezett köz­erő és az ország különböző területeiről a védekezéshez, vezényelt dolgozók, az első hívó szóra önkéntesen a vé­dekezők soraiba álló üzemi munkások, KISZ-fiatalok. gépkocsivezetők, a vasút dol­gozói, a hírközlési, az egész­ségügyi és az ellátást szer­vező kereskedelmi dolgozók együttes munkája jelentősen segítette a védekezés sike­rét. Több tízezer ember men­tésének kiváló szervezettsé­gét és fegyelmezett végre­hajtását bizonyítja, hogy a nehéz körülmények ellenére a lakosságot a vízzel körül­zárt településekről sikerült emberáldozat nélkül kimen­teni. Eltemették Hikádé Aladárt és Kiss Árpádot Pénteken délelőtt a Mező Pénteken délután a Kere­Imre úti temetőben mély pesi temetőben, a Munkás­részvéttel kísérték utolsó út- mozgalmi Panteonban mély jára a 82 éves korában el- részvéttel temették el Kiss hunyt Hikádé Aladárt, a Árpádot az MSZMP Köz­párt egyik alapító tagját, a ponti Bizottsága és a Forra­magyar és a nemzetközi dalmi Munkás-Paraszt Kor­munkásmozgalom kiemelkedő mány tagját országgyűlési harcosát képviselőt az Országos Mű­A Munkásmozgalmi Pan- szaki Fejlesztési Bizottság el­teon fedett díszravatalozó- nőkét. Részt vettek a teme­jában az elhunyt búcsúztatá- tósen és diszorseget alltak a sára nagyszámú gyászoló kö- baráti országokból érkezett zönség gyűlt egybe. Elsőként küldöttségek, az MSZMP Központi Bizott- Az MSZMP KB nevében sága nevében Sebes Sándor N Rezső mondott gyász­mondott búcsúbeszédet. A Va6-. Fém- és Villamosener- beszedet gia-ipari Dolgozók Szakszer- A kormány nevében dr. vezetének Központi Vezető- Ajtai Miklós búcsúzott. Az sége. a munkásőrség és a 0rBzá Műszaki Fejlesztési Partizan Szovetseg neveben _ , , ...... „. . T I- i Bizottság es a Műszaki es Bárányos József, a szakszer- „ , . _ vezet titkára búcsúzott az el- Termeszettudomanyi Egyesu­hunyttól. Spiesz József a csa- letek Szövetsége nevében Se­lád. a régi harcostársak, a bestyén János, az OMFB el­barátok nevében mondott nökhelyettese búcsúzott az búcsúszavakat- elhunyttól. 191 lakás kálváriája Valószínűleg perlik az építőipari vállalatot El míg 1965 őszén indultak meg a kát; nagyon kelletlenül a zet havonta albérletért, tárgyalások arról, hogy Sze- Szegedi Építőipari Vállalat is adósodtak közben, geden, a Hunyadi János su- fogadta el a megbízást. összeszedték a belépő­gárúton társas akcióban Az 1968-ban megkötött öszegeket; azt is fizetni kell. épüljön fel öt épülettömb- szerződés értelmében az év s az OTP-nek fizetendő ka­ben 191 lakás. őszén megkezdődött az „épí- mat. úgy látszik, még nőni Az építtetők, jobbára kis tés". Sok volt az eső ak- f°g, mert kitört a háború pénzű fiatalok, 1966-ban be kor is. A talajmarkoló gé- az építővállalattal. Nem is fizettek egyenként 20 pek elsüllyedtek a telken, akarnak kötbért fizetni, pon­ezer forintot, s 1967-ben amely alacsony fekvésű, és tosabban nem akarnak sok újabb 20 ezret. Egy év múl- amelynek négyszögölét 560 kötbért fizetni, s ezért ma­va, a lakások nagyságától, forintért adta el a fiatalok- nipulálni kezdtek az épüle­minőségétől függően megint- nak a III. kerületi tanács. tek átadási sorrendjével «ak fizettek a jövendő tu- Az elsüllyedt gépek tava­lajdonasok, 8-tol 30 ezerig gzi a J terjedő összegeket. akkor A mai napig egyetlen la- végre alapozni kezdett. A kás el nem készült, s ha KISZ-esek társadalmi mun­csoda nem történik, nem ls kát ajánlottak fel, a vállalat készül el egy jó darabig. nem fogadta el. De végre Óhatatlanul Weöres Són- húzni kezdték a falakat — dórnak verse jut eszébe az 12 ember — nem valami embernek a 191 lakás his- nagy műszaki felkészültség­tóriáját hallgatva. A vers a gel — állítja Hajnal László, a társulás intéző bizottsá­gának jelenlegi elnöké. Kisfiúk témáira című soro­zatból való. Imígyen szól: Azzal fenyegetőznek, hogy telken rostokoltak, nem fejezik be az első két egy kubikosbrigád to-nbot ami mar csaknem elkészült, keves munkaval most már befejezhetnék. Ha úgyis kötbéresek, hadd állja­nak. Helyettük gyorsan fel­építik a hátralevő hármat, hogy legalább azok készülje­nek el határidőre, vagy a közelében, minél kevesebb kötbérrel. A városi KISZ-bizottságon Az építtetők fellázadtak erre a hírre. Megbízták a Vincze János szervező titkár Be™bazasi Vállalatot, hogy patronálja a 191 lakás ügyét. Határozottan állítja, hogy a KISZ rengeteg se­gítséget adott az építő­vállalatnak. Pesti KISZ­esek, és a KB segített: tég­nevükben perrel lépjen fel a kivitelezőkkel szemben. Nem egyezhetnek bele az átadási sorrend megváltoztatásába, a bizonytalan újabb határ­időkbe, éppen elég gondjuk­„Apukám házat épít. Először a kémény, bor­[zasztó nagy füsttel. Aztán a ház tetejét. Azután aztán az [ablakokat, nem látunk át rajtuk, [olyan feketék, csak a faiakon látok [keresztül, mivel még nincsenek. De meg kell építeni [a falakat is, meg a szobákat külön­[külön szerződésben valialt a Sze­Mikor a ház leér a földig, Zedi Építőipari Vállalat. apukám ezt mondja: Az első épületet, a D-je­[XJjjé!" lűt 1969 október-november­ben kellett volna átadni, a Az alakuló üléstől — többit folyamatosan 1971 áp­amely 1965-ben volt — az rilisáig. építkezés megkezdéséig ren- Az ügyek jelenlegi állása gy°n helytelenül — felaján­geteg változás történt. Vál- szerint az építtetők nyaká- lottak? Tán csak nem kap­íf^ V^^f'úral rá Vfn 16 ezer forintnál tak másutt többet, hogy ez téző bizottság, az arak es tobb kamat, amit fizetni emiatt a résztvevők — kez- kell az OTP-nek, mert az detben 70 százalék fiatal je- újabb határidő — 1970 áp­lentkezett, de az emelkedő rjiiSi majd június — elcsú­árak miatt kiléptek —, vál- szása miatt a hiteltörlesz­tozott az eredetileg kívánt tést nem kezdték meg. Hogy C7OMRAT kivitelező is. A megyei vál- is kezdték volna, amikor 7" "" ' lalat nem vállalta a mun- többségük 600 forintokat fi- 1!)7n- •'UL'US 18. lát, vasat, cementet, ajtó- és bajuk. vitájuk volt mar. ablaktokokat szereztek. ígfn sokan kozal.uk Szerek­Anyagban nem volt hiány. kel varnak a beköltözésre. Ember kellett volna és jó- Az építkezés blokkos jel­akarat, akkor nem csúsznak legű. Technológusok szerint el a határidők, amelyeket az ilyenfajta, ilyen nagysá­gú ház 8—9 hónap alatt el­készülhet. Ezek másfél év alatt sem készültek el. És hol talál kárpótlást a válla­lat azért a 60 ezer forint célprémiumért, amit az építtetők — azt hisszük, na­nem kellett? Csontos Magda Annak ellenére, hogy az árvízvédekezés közvetve vagy közvetlenül százezreket érim tett, az árvíz az ország éle­tének, gazdaságának meneté­ben számottevő zavart nem okozott. Azon üzemek kivé­telével, amelyek tevékenysé­gét az árviz közvetlenül érin­tette, vagy a védekezés részt­vevői voltak, zavartalanul folyt a termelés, a védeke­zéssel közvetlenül nem érin­tett állami és társadalmi szervek folyamatosan végez­ték rendszeres feladataikat. A helyreállítás, a károk mielőbbi megszüntetése ugyanolyan helytállást, áldo­zatvállalást és segítőkészsé­get igénylő feladat, mint a védekezés. A helyreállítási és újjáépítési munkákat úgy kell ütemezni, hogy elsősor­ban a Szabolcs-Szatmár me­gyei árvízkárosult lakóépüle­tek helyreállítása történjék meg, és biztosítani kell, hogy minden árviz sújtotta család feje felett november 10-ig te­tő legyen. A kormány felhívja az ár­víz sújtotta területeken élő lakosságot, hogy a helyreál­lítás munkájában való sze­mélyes részvételével támo­gassa az államnak az árvíz­károk megszüntetésére, az új otthonaik megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Bár a károk jelentősek, a népgazdaság egyensúlyában nem okoznak jelentősebb zavart. A társadalom önkéntesen és gyorsan sietett az árvíz­károsultak segítségére. A július 15-ig beérkezett tár­sadalmi segély összesen 265 millió forint. A közületi gazdálkodó szervek, vállalatok, szövet­kezetek, költségvetési szer­vek folyamatosan bocsátják rendelkezésre — a kormány korábbi felhívásában fog­lalt irányelvek szerint — hozzájárulásukat a népgaz­daságot ért károk csökken­téséhez. A kormány ismé­telten felhívja a miniszté­riumok és a főhatóságok ve­zetőit, valamint az érintett gazdálkodó szerveket és a termelőszövetkezeteket, hogy felajánlásaikat mielőbb jut­tassák el az e célra meg­nyitott számlára. A szocialista országok együttműködése és segítő­készsége az 1970. évi árvíz­védekezésnél is megmutat­kozott. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány köszönetét fejezi ki a Szovjetuniónak és a többi baráti szocialista országnak az áldozatkész segítségükért, és az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó szovjet ka­tonai alakulatoknak, ame­lyek kimagasló segítséget nyújtottak a védekezés és a mentés munkájában. Köszönetet mond a kor­mány mindazoknak az or­szágoknak és nemzetközi szervezeteknek, amelyek adományaikkal az árvízká­rok enyhítéséhez hozzájá­rultak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács elismerését fejezi kl mindazoknak, akik hozzájá­rultak a védekezés eredmé­nyességéhez. Külön köszö­netét és elismerését fejezi ki a vízügyi szervezet dol­gozóinak, a fegyveres testü­leteknek, valamint Szabolcs­Szatmár, Csongrád és a töb­bi érintett megye párt- és tanácsi szerveinek. A 'kor­mány úgy határozott, hogy kitüntetésben kell részesíte­ni azokat, akik a védekezés­ben kimagaslóan helytáll­tak. Felhatalmazta az árvíz­védelmi kormánybiztost, hogy a védekezésben tevéke­nyen közreműködőknek „Ár­vízvédelmi emlékérmet" adományozzon. (MTI) DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom