Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

^íwersek Segítsenek rajtam, felettébb nehéz helyzetbe kerültem. Egy jubileumról szeretnek ugyanis megemlékezni, ám úgy, hogy eközben az érintett tárgykörből nem szabad példákat merítenem. Húsz esztendeje éppen, hogy irodalmunkban divatba jöttek a sírversek. Kritikusok, akik eladdig literatúránk vélt és valódi hibáit ostorozták; sikeres regényírók, akik épp e napokban ismerkedtek a sematizmus elméletével és gyakorlatával; lírikusok, akik korábban olyannyira elhatárolták magukat mindattól, ami nem volt emelkedett és költői; valamint esztéták, dilettánsok, akarnokok. útitársak, szimpatizánsok, idősek, nők, középkorúak — valamenynyien sírverseket kezdtek fabrikálni. A sírvers, mint olyan feltétlenül a rokonszenves sajátosságú irodalmi kifejezésformák rendjébe sorolható. Hogy korábban nem tudott hazánkban gyökeret verni, ez talán annak is tulajdonítható, hogy mindenekelőtt az epigrammatikus tömörítő szándék egyik fő jellemzője. A sírvers emellett kifejezője bizonyos fokú szatirizáló kedvnek, amely az ábrázolt tárgykört hol enyhe iróniával, hol maró gúnnyal ragadja torkon. (Líránk a lehetőségek eme vonulatát sem túlzottan kedvelte eleddig.) Továbbá — mostmár ezt is be kell vallanunk őszintén — nem idegen tőle némi pajkosság sem, ami persze olykor aztán óhatatlanul átcsaphat a vaskos népi realizmusba csakúgy, mint a nyegle burzsoá romlottságba (bár egykutya, mert mindkettőt tiltja a sajtótörvény). S mindezt két — kivételes esetben legföljebb négy — közepes hosszúságú sorban produkálva, a ritmikával kevésbé törődve, annál nagyobb, már-már szinte tartalmi súlyozatú jelentőséget tulajdonítva viszont a rímeknek. A terjedelemre utaló számadatokból az is rögvest kiderül, hogy a sírvers-költő nem pénzért ir. S ha már így kezdek belegabalyodni e mű-genezis részletezésébe, még azt is megkockáztathatom: talán nem is az erkölcsi dicsőség elnyerésének szándékával. Hát akkor miért? — kérdezhetnék joggal. Nos éppen e műfaj hazai felvirágzásának kezdetekor véstük agyunkba, hogy semmilyen alkotást nem lehet elvonatkoztatni korától, valamint a körülményektől, amelyek közt megszületett. S habár ez az igazság kissé túlméretezettnek tűnik a tárgyhoz képest, amivel kapcsolatban alkalmazni kívánjuk, mindössze az nyugtathat bennünket, hogy mások is lődöztek már előttünk ágyúval verébre, sőt néha még a sortűzzel is megpróbálkoztak. Tehát: e kifejezési formát ezek szerint a körülmények szülték. A bírálatot nem túl szívesen fogadták már ebben az időben, és a literatúra korabeli irányítóit azzal sem vádolhatjuk, hogy a valóság igazi arcának megrajzolására ösztönözték volna a művészetek különböző vérmérsékletű harcosait. Élni persze azért kellett, no meg az ambíció sem veszett ki az emberekből. Ezért aztán mindenki megírta ugyan — ki-Isi képességei szerint — a maga gyenge, kitűnő vagy közepes sematikus művét, ám energiái java részének továbbra is birtokában maradt. Ami további alkotásokra sarkallta. Inkább azon csodálkozhattunk volna, ha e sok körülmény nem hozza létre a sírvers-költészet időleges divatját. Hiszen minden adva volt hozzá: az alkotói kedv, a bírálati szándék, a tollhegyre tűzhető személyek és tények — ráadásul mindezt illegálisan kellet.t művelni, ami adott bizonyos plusz-izgalmat, varázst meg miegymást az egésznek olyan körökben, ahol a nyíltság különben sem mindig és mindenkor volt eleve követelmény. Talán már sejtik is e sírverseket kollegák írták — egymásról, E szakmában, ahol éppen az alkotás lényegéből kifolyólag nem számít hibának — sőt néha ellenkezőleg, kifejezetten erény — a szubjektivitás, babérkoszorús vagy arra áhítozó jelesek hajoltak izgatottan a kéziratpapír fölé. kétsorosaikat megalkotandó. Élvezettel, sőt kéjjel írtak egymásról, megfeledkezve közben azokról az esztétikai gátlásokról, amelyeket az eléjük állított követelmények plántáltak beléjük. Talán ezért sikerültek oly jól e sírversek, hogv némelyik két sorában megalkotója, hogy úgy mondjam, felülmúlta önmagát. A sírvers-költészetből kibontakozó összkép termiiszetesen nem mindenben felelt meg annak az értékelésnek, amit a kritika és az elismerő gesztusok literatúránkról korábban már kialakítottak. Itt inkább a negatív tulajdonságok összegeződéséből jött létre valamiféle sorrend. Persze előfordult, hogy a valóságos életben oly sok sikert aratott és elismerést szerzett szerzők itt is az élre kerültek. Mindenesetre a kordivatra rövidesen felfigyeltek az illetékesek is. (Mért pont erről ne értesültek volna ?) Egyikőjük egy nagy paláveren szigorú szavakkal feddte meg az alkotókat, hogy efféle kispolgári szokásoknak hódolnak, ahelyett, hogy ... Az írók, költők lehajtott fejjel hallgattak. Írták az újabb sírverseket. Aztán elvirágzott a divat, véget ért ez az időszak ls. A sírversek azonban megmaradtak. Akikről szólnak, azok közül egyik-másikra már alig emlékszünk. Életművük kihullt az idő rostáján. De ha más nem, egy-egy remek sírvers talán megőrzi emléküket. A literatúra perifériáján. Papp Zoltán Jó kedvezmények, szép forgalom A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat boltja. A vállalattól közvetlenül kap árut, tájékoztatást. Mintabolt. Valamennyi Magyarországon forgalomban levő lemez kapható az üzletben. Sok olyan hanglemez ls, amely máshol nem található meg. Mintabolt tehát a Kölcsey utcai. Gyorsan jut hozzá az újdonságokhoz. Az, hogy közvetlenül a gyártó vállalathoz tartozik, sok előnnyel jár. A lemezválaszték mindig bőséges és a legújabb kiadványok is kaphatóak. Az eladott lemezek számát tekintve az üzlet az országban az első három bolt között van. A sláger, a könynyűzene, az Illés és Omegafelvételek, már többnyire nagylemezen. A komolyzene már kevesebb vevőt vonz. De országos viszonylatban még így is jó helyet foglal el a bolt. A tavalyi országos komolyzenei lemezeladási versenyen második helyezett volt — 500 üzlet között. Csak a Rózsavölgyi Zeneműbolt előzte meg. A komolyzenei lemezeknek kialakult vevőköre van. Ok rendszeresen vásárolnak. Az újdonságokat szinte kivétel nélkül megveszik. Népszerű a hanglemezklub által nyújtott vásárlási lehetőség. Száz forint belépődíj ellenében tizenkét csekket adnak, amelyekkel 29 forintért vásárolhat a klubtag 60 forintos lemezeket, így egy-egy komolyzenei felvétel csak 37 forintjába kerül. Ez az akció is része a komolyzene terjesztése érdekében végzett munkának. Ugyancsak a komolyzenét hívatott népszerűsíteni a vállalat új sorozata: a Zene mindenkinek. Hasonlít az Olcsó könyvtárhoz. Közismert műveket adnak ki olcsón, 30 forintos áron. A lemezek és a tasakok minősége mégis megegyezik a 60 forintoséval. A sorozatban eddig Bartók Fából faragott királyfija és egy Haydn felvétel jelent meg. A sokat hiányolt jazz-felvételekből is kap annyit a bolt, amennyi általában fedezi az igényeket. A székesfehérvári fesztivál anyagából évente kiadnak egy nagylemezt. A Suprafon cégtől pedig a nemzetközi nagyságok felvételeit szerzik be. Az üzletben havi 3—3500 vevő fordul meg. A nagy forgalomhoz minden bizonynyal sokban hozzájárul a közvetlen kapcsolat a gyártó vállalat és a bolt között, és az ebből következő gyors és a lehetőségekhez mérten bőséges ellátás. Sz. I. Sivatagi verseny Kerámiabemutató ötven kerámikus 800 alkotását láthatják az érdeklődők tegnap délelőttől a Partok Béla Művelődési Központban. Az iparművészett vállalat az elmúlt években Szolnokon. Kecskeméten, fékéscsabán megrendezett bemutatói után most Szeriedre hozta el a magyar keramikusok eladásra szánt legújabb termékeit, amelyek még az idén, a harmadik negyedévben, a boltokba kerülnek. Tulajdonképpeni az elsősorban érdekelt Bács-Kiskun. Békés. Szolnok és Csongrád megyei boltvezeKépernyő tők. kereskedők számára szállították le a hatalmas kollekciót, ám a szebbnél szebb darabokban minden lakását szerető vásárló is haszonnal gyönyörködhet. A június 14-én. vasárnap este záruló kiállítás részvevőinek neve természetesen felsorolhatatlan. ám ha megemlítjük, hogy többek között Kiss Roóz Ilona, Bán Károly, Mihályi Béla munkái is ott vannak a közszemlére kitett darabok között, a vásárlók tudomást szerezhetnek a bemutató rangjáról. I* A. n Csöbörből vödörbe Kisasszonyok a magasban Hogyan is vélekedjünk Gyárfás Miklósról? A kittika immár évtizedek óta kimondta, hogy jelenkori irodalmunkban ő a legjobb magyar vígjátékíró. Legalább annyira szellemes, mint amennyire termékeny. A vígjátékai. különösen az utóbbi években látott színpadi, film. és tévévígjálékai viszont. .. Itt van mindjárt a kedden este sugárzott Kisasszonyok a magasban című munkája! Szó se róla. szukszerű darab, .némi cselekménnyel és ügyesen változtatott szituációkkal. De amúgy, együtt az egész mégis inikább fanyalogtat, mint nevettet. Négy Tillei-kisasszony, négy óráskisasszony él — él7, inkább fojtogatja egymást — egy csendes budai házban, egészen addig amíg közibük nem toppan az ellenállhatatlan Kovács doktor, a Férfi, aki aztán viszszájára fordít minden örökösnek hitt rendet. De hát elképzelhetőek-e manapság — még egy tévévígjátékban is — efféle Tlllei-kisasszonyok? Élnek-e még manapság ilyen, századfordulóról ideszármaztatott lombiklények? Legfeljebb az író — láthatóan elhasználódó — fantáziájában! És tulajdonképpen ez a hiteltelenség kérdőjelezi meg a darab minden kockáját. Ki tudja mi lehetett a szándéka Gyárfás Miklósnak? Egy négynővéres Három nőuér-parafrázis? Egy Budára telepített Csehovparódia? Mindenesetre, rosszul szórakoztunk, s rossz szórakozásunkat csak méginkább rontották Psota Irén — amúgy Zsófia — szóban, gesztusban egyaránt megnyilvánuló túlzásai. Amit ő csinált, az sokkal inkább önmaga. mint Tiliei Zsófia paródiája volt! A szereplők közül a szokatlanul mértéktartó Huszti Péteren kívül a legkisebb Tillei-lány, Várhegyi Teréz tetszett. A. U — Ezüstérem Volgográdböl. A Lenin-centenárium alkalmával Volgográd ban rendezett nagyszabású nemzetközi fotókiállításon ezüstérmet nyert Aszfaltozok című képével dr. Lajos Sándor, a Szegedi Fotóklub tagja. — Hazánkba látogat a lengyel néphadsereg művészegyüttese a jövő het elején kéthetes vendégszereplésre. „Gyönyörű a mi lengyel hazánk" című műsorukat mutatják be több vidéki városban és Budapesten. Az első előadást június 16-án Szolnokon tartják. — Piac. Szerdai árak. Ismét csökkent a gyümölcsök ára: epret 7—12. egrest 8— 10. cseresznyét 6—8 forintért lehetett kapni. Az újburgonya lAlóját 6—8. az uborkáét 12—14, a zöldborsóét 6—8. a zöldbabét 28— 30 forintért adták. A főzőtök kilója 20 forint volt. A fejeskáposzta 3,50—4, a kelkáposzta 5—7, a karfiol 10—12 forintos áron kelt el. az ú.i sárgarépa csomója 1.50—2. a petrezselyemé 1—1,50, a karalábéé 2—3,50 forint volt. Egy fej salátát 1,20—1,50ért. egy darab hegyes zöldpaprikát 1,10—1,50-ért. töltenivalót pedig 2,20—3 forintért lehetett venni. A tojás ára 1,10—1,20 maradt. — A Magyarhoni Földtani Társulat alföldi szakosztályának rendezésében iúnius 11-én. csütörtökön délután fél 4 órakor a JATE földtani tanszékének előadótermében dr. Franz Kahler klagenfurti professzor tart előadást a Karni Alpok karbonja és permje, valamint azok vonatkozásai kelet és dél felé címmel. — Székely Aladár fotókiállítása. Az idei jubiláris tárlatra a meghívott 70 fotóművész 275 alkotást küldött. A hetven szerzőtől 140 képet fogadott el és odaítélte az 1„ 2., 3. díjat, valamint a városi tanács két különdíját. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiállítási csarnokában augusztus 20-án megnyíló tárlaton bemutatják a díjnyertes, valamint a városi* tanács által megvásárolt képeket. összesen mintegy 70 alkotást. — Színjátszókarnevál. Július 4 és 9 között Egerben rendezik meg az országos színjátszókarnevált. A műkedvelő együttesek nagyszabású bemutatósorozatán Szegedet a Minerva Színpad. Csongrád megyét a Kisteleki Klubszínpad képviseli. A karneválon 20 csoport lép fel. köztük a Kiváló együttes cím 13 birtokosa. — Tizenegyedik alkalommal kezdődött meg az ásatási évad a hajdani római kori településen, a táci Gor6iumban. A régészek az idén újabb épületeket, utcákat tárnak fel, fokozatosan kibontakozik a hajdani városka képe. Az ásatás első napjai eredményesek voltak, az ú.i leletek között a legérdekesebb egy római kori matrónát ábrázoló sírkő. Közlemény (x) A Liszt Ferenc Zeneiskola (Tábor u. 3.) tanévzáró ünnepélyét 1970. VI. 12-én, du. S órákor tartjuk. A bizonyítványokat ekkor osztjuk kl. A régi növendékek beiratkozása Jún. 15-én (hétfőn) de. 10-től 12-ig és du. 2—4 óráig. XS. 154 719 Na ki? Brazília helyett börtön Hosszú utazásra akart indulni a huszonnégy eves Fórizs Bela, csak éppen az útlevelet felejtette el megváltani. Könnyebbnek gondolta az illegális határátlépést: Jugoszlávián, majd Olaszországon át. akart Brazíliába jutni. A fiatalembert akit már egyszer izgatás és katdnai bűntett miatt elitéltek, az édesapjával való ellentét kergette világnak, illetve a szegedi határnak. Az újszegedi oldalon a töltésen indult el délnek, mígnem hat kilométerre a határtól elfogták. A budapesti fiatalembert (VIII. kerület, Kiss József utca 7.) a szegedi járásbíróság öthónapi, börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. Tavaly nyáron szabadult, idén nyáron ismét börtönbe került az a fiatal férfi, akit azon kgptak, hogy a Mikszáth Kálmán utcai RAVILL szaküzlet kirakatüvegét téglával veri. Csak szabadságvesztéssel fizet e korahajnalí szórakozásért, mert az üveget nem sikerült betörnie. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt már négyszer állt bíróság elé Bondár György (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 50.), mígnem legutóbb 1967-ben több mint háromévi szabadságvesztésre ítélték. Most téglás megmozdulásáért kilenchónapi, szigorított börtönben eltöltendő szabadságvesztés lett a büntetése. Arra is kötelezték, hogy ezalatt kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá. Kellemetlen jubileumot volt kénytelen tartani Gyöngyösi István (Kistelek, Zrínyi utca 25.). Tizedszer került. ugyanis a vádlottak padjára, ezúttal a szegedi járásbíróság elé. Elítélték már sikkasztás, fegyverrejtegetés, vesztegetés miatt is. S az ítéletet mindig súlyosbította az, hogy visszaesőként követte el bűntetteit. Legutóbb egy kisteleki magánkisiparostól tulajdonított el egy szerszámkészletet, amelyet aztán ismerősénél elzálogosított. A járásbíróság Gyöngyösi Istvánt jogtalan behatolás útján, visszaesőként elkövetett lopásban találta vétkesnek. A tizedik ítélet nyolchónapi szabadságvesztésre szól. — Líz Taylor? Jane Fond a? BB? CSÜTÖRTÖK, 1970. JÚNIUS II. DÉLMAGYAR0RS1ÁG P