Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

A Csongrád megyei Mü­i elodériigyi Módszertani Központ — amely a Csong­rád megyei és Szeged városi Népművelési Tanacsadó jog­utódja — az idei nyáron szá­mos tanfolyamot rendez pe­dagógusok és népművelők továbbképzésére. Mint Miklós Sándor, a köz­pont vezetője elmondotta, a Szegeden — június 22 és 26 között megrendezésre kerülő igazgatói tanfolyamon össze­sen 200 iskolavezető vesz iészt A Hódmezővásárhelyre latokat is szerezhessenek, tervezett, de végül is Csong­rádra áthelyezett tanítói tan­folyamokon a kisiskolák I— IV. osztályait, valamint V— VIII. osztályait oktató taní­tók ismerkednek az újabb pedagógiai ismeretekkel jú­nius 15. és 17. között; mind­két csoport 30—30 tagú lesz. A középiskolák magyarta­nárai Szegedre érkeznek a legfrissebb ismeretek meg­hallgatásáért; tanfolyamuk "...:Vj* - június 22 és 27 között - saJatltJak el a módszertani központ Deák Ferenc utcai klubjában zaj­lik le. Néhány körös szervezésű tanfolyamra is sor kerül: a József Attila Tudomány­egyetemmel közösen a kö­zépiskolai igazgatók, igazga­tóhelyettesek vezetői t^info­Ami a népművelők „isko­lázását'' illeti, elsőként a kó­rusvezetők csongrádi tanfo­lyamát kell megemlíteni. Jú­nius 15 és 20 között elsőként kerül sor itt olyan tanfo- j lyamra, amelynek keretében már gyakorlati foglalkozásra is mód nyílik. A módszertani ' központ ugyanis — naponta 2 órára — egy 60 tagú ifjú­sági kórust biztosít az ének­tanároknak. a kórusvezetők­nek. hogy az új művek be­tanításával, a tanítás bírála­tával közvetlenebb tapaszta­A művelődési házak igaz­gatói — mintegv 30-an — június 22 és 28 között ha­sonlóképp Csongrádon gyűl­nek össze. A gyermekfoglal­kozás-vezetők — június 22 és 24 között —. a honismereti szakkörvezetők — június 22 és 27 között — ugyancsak Csongrádon tanulnak. Ez utóbbiak elsősorban a föld­rajzi névgyűjtés tudnivalóit Igen szép a paprika ott, ahol munkálni tudták. Mihály­telek határában láttuk ezt a minden sort tisztán mutáló táblát. Asszonyok, öregek, kapálták. Deszken még mindig dolgozik hat palántarakó gép a Maros Tsz-ben. Fűszer- és csemegepaprikát ültetnek. Horváth Dezső felvételei Szörcgen, szétszórva a határban négy kapálógép dolgozik. Száz József és Szabó Sándor mondja, van közöttük, aki nappal a gépen ült, este pedig ment a Maros mellé, a vízre vigyázni. Hatszáz holdon sikerült így is elvégezniök a gyomtalanítást, de ez a szám már napról napra száz holdakkal emelkedik. A műszaki szakkörvezetők tanfolyamának Szeged lesz a színhelye; a tanárképző fő­iskola szakemberei június 23 —24—25-én tartják meg a foglalkozásokat. A filmesztétikai szákkörök hároméves, most befejeződő lyamát bonyolítják le július tanfolyamát ugyancsak Sze­6 és 11 között, a Szegedi Ta- geden, június 29 és július 1 nárképzö Főiskola pedig az között bonyolítják le. általános iskolai magyarta­nárok és biológiatanárok to­vábbképzését vállalta. Az utóbbi tudományos intéz­mény július 6 és 11 között fogad 20—20 pedagógust. Az óvónők — 20-an — Szarvasra utaznak: június 9 és 13 között itt rendezik meg számukra a szokásos nyári tanfolyamot. A fotószakkörök vezetői viszont Bonyhádra utaznak, a képzőművészeti szakkörök irányítói pedig Gyulára. Az említetteken kívül ki­sebb tanfolyamok még Bala­tonalmádiban, Zebegénybon lesznek — néhány szegedi, illetve Csongrád megyei nép­művelő részvételével. Nemzetközi gyermeksziget Érdekes elhatározás szüle­tett a napokban a jugoszláv tengerpart egyik legfesiőibb városahan. Sibenikben: a városhoz tartozó nyolc kilo­méter hosszú szigeten. Ka­kanjoat. hivatalosan megala­pították a „hetedik konti­nens"-t, a gyermekek nem­zetközi birodalmát. A nemzetközi gyermekszi­get létrehozásának gondola­ta egy évvel ezelőtt született Sibenikben. amely nyaranta rendszeresen nemzetközi gyerr.iekfeszti válóknak ad otthont. Az elképzelest tá­mogatta a horvát köztár­sasági kormány, és immár a védnökök közé tartozik Ivo Andrics. világhírű Nobel-dí­jas író is. Ka kan j az Egye­sűit Nemzetek Szervezete zászlaja alatt működne, s a szigetet felosztanák az ENSZ tagországai között, am-dvek saját „felségterületükön" nemzeti jellegüknek megte­lelő településeket alakítaná­nak ki. A közös kulturális és sportlétesítményeket a rész­vevők. együtt építenék. A szi­get „hivatalos" nyelve a ter­vek szerint minden ENSZ­tagország nyelve és az eszpe­rantó lesz. Sibenikben már készítik a sziget urbaniszti­kai tervéi. Aruk és árak Sok baj van az árakkal, Hogyan? Ügy mint az elő­még azzal is, amelyik nem ző levélben leírja olvasónk? .változik. Bizonyára nem. Szerencsére, Két levelet is kaptunk ez ^X^^Stóta ügyben, s ez a két levél azt nogy aprocsKa' Ielra bizonyítja, hogy sok min­dennek az ellenkezője is igaz. Bosszankodik Timár Jó­zsefné (Kossuth Lajos su­gárúti) olvasónk: a konfek­cióruhák céduláin olyan hal­ványak az árjelzések, hogy így is. meg úgy is lehet olvasni, s ezek után legyen gasztható, és levehető cédu­lára olvasható számokkal ír- csak az ár miatt lehet há­ják az árat. S akkor már borogni. Debrecenbe kéne menni? A. L. (Mikszáth Kálmán utca) úgy gondolta, igen. Mármint a Debrecen-étte­nek: máskor bevihette a ba­bakocsit, most nem. Miért? . . ... . — «. Csak a baba nőtt időköz­nyugodt a vevő, hogy jol ol- rembe akart mmni ^^d. ben, a könnyű és aprócska vastak, jol lizetett. Arroi jával ^ kislanyat nem en- kocsi egy centit se fejlő­nem is szólva, hogy ilyen gedték ^ az utcára telepi_ dött (nyenek ezek a ba­szam olyan szam van a tett ,)kerthelyiségbe". Igaz, a bakocsik!) Az étteremben cédulán, többnyire nem hölgy kiskorú még nincs bármelyik szék több helyet pontosan a rubnkaba utve, egyéves, de nem is a kora, foglal el — különben „telt s minap is olvasonk boi- hanem sportbabakocsija mi- ház" nem is volt a kert­dogan kifizette volna a ru- att kifogasolta a felszolgáló helyiségben Ki érti? — haert - a szakmai szam- a jelenlétét. Mit tegyen egy kérdezi. jelzést. önérzetes apa? Családostól Mi hallgatásba burkoló­Bosszankodik B. Péterné, távozott. Csak otthon jutott zunk, de várjuk az illetéke­hogy sok árura olyan erős eszébe néhány kérdés. Ilye- sek válaszát, festékkel (vagy éppen nyomtatva) írják az árat, hogy képtelenség eltüntetni róla. Márpedig nem kizáró­lag a spanyol etikett sze­rint illetlenség ármegjelölés­sel átadni az ajándékot — nálunk sem szokás. Sok Megálljanak a vandálok! Olvasónk, Nagy Józsefné illetékeseinek figyelmét, hogy (Veresács utca) pontos vá- a városban nem lehet a laszt kapott az illetékesek- buszmegállókban a helyi bu­desszertesdobozról, vagy a tői panaszára, ez a válasz szok menetrendjét megtalál­játékokról, könyvekről kép- azonban — s joggal érzi ni. A válasz, amit erre ka­telenség levenni, pedig egy- ezt — nemcsak őrá tartó- pott: nem győzik pótolni, egy cédulával megoldható zik. Arról van ugyanis szó mert vannak emberek, akik­Í lenne az egész. levelében: felhívta az AKÖV nek az okoz örömet, hogy leszaggatják, sőt sokszor a A busz néhány perccel ezelőtt állt meg a soproni Lenin körúton, a szél hal­ványlila, hullott vi­rágszirmokat söpör az aszfalton, vastag, egérszürke felhőket hajt a szél, a kocsi­ról két csino6 kis­lány ugrik le, s fut át a túlsó oldalra, talán kirakatot néz­ni, vagy nyalánksá­got venni. Turistatás­kával, távcsövei a Távol hazulról >an. Itthon vagyunk dálkozó szemüveges i kicsi országunk ha- kislány néz szembe tárain belül, de . a velem, megmondom, ausz,' s az én vona- hogy nem zavarom désemre, tom közel ötszáz ki- őket sokáig, nem va­lométert futott 'na- gyok egészen idegen, sulról, hogy megnéz- köszönteni szeretném hessük a Lövérek a szegedieket, s már vállamon megállok tündöklő erdőségét, a megyek is tovább, egy pillanatra, ki- 3tornó-haz meglehe- A fiatalokat bizto­váncsi az ember, ér- tősen keverék mu- szívesen fogad­dekel vajon honnan targyait, a hazat, mindenki Sopron- szép, kerek monda­iött ez az enyhén po- ahol Zrínyi Miklós, a ban. mosolygó sze- tokát rakat össze ve ros busz, honnan költő megfordult, s a mekkel is bőven ta- 1— " hozta ezeket a fiata- másikat, ahol Liszt íálkozhattak. de ez a • * ' Ferenc ujjai futottak fjnomi megfoghatat­végig a zongorabil- ian áramütés, ami a lentyűkön. közvetlen otthon, a Mondom. elönt a lakóhely, a szűkre fo­melegség, fellépek a gott haza említése netet is megemlítem nyitott kocsiba, cso- nyomán felcsillan a Ormos Gt-rö szemekben, elüt min­den más mosolytól. Szegedi vagyok? — kérdik és szinte büsz­kén mondják, hogy a Tömörkény gimnázi­um angol tagozatá­nak diákjai, örülnek, hogy felléptem a buszra, készségesen felelnek minden kér­iehet, hogy a Tisza, a Széche­nyi tér villan fei képzeletük filmkoc­káin, s ez a pilla­nat nagyon fölmele­gít, az én szememet is megcsillantja, megállót jelző tábla oszlo­pát is kidöntik. Olvasónk azt kéri tőlünk, írjuk meg, milyen vandá­lok tudnak lenni egyes em­berek, milyen kulturálatlan szórakozásaik vannak. Íme: ismét leírjuk. Ismét — mert magunk is sokat foglalkoz­tunk már vele. Ha ilyen rongálót tetten érnek, felje­lentik. szigorú büntetést kap az illető. Plakátok meg az ö ragasztóik Mint köztudott, a kiál­lításokra plakátok hívo­gatnak, s mint köztudott, ezek a hívogató plakátok hirdetőoszlopokról fa­lakról közlik, hogy mi tekinthető meg itt és itt... Gondolná az ember — oda ragasztják ki a drá­ga pénzért kinyomtatott íveket, ahol a legtöbb szem látja, ahol a legerő­sebb a betűiből áradó in­vitáció. Az ember azonban rosz­szul gondolja! A bőséges tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a plaká­tok zöme a nagyobb em­berjárástól távoleső vá­rosrészekbe kerül. Különösen a képzőmű­vészeti események hirde­téseivel bánnak igen mos­tohán az ő kiragasztóik! A tárlatrendező festőmű­vész leszurkolja az ívek falrakenéséért járó „da­rabbért", az 5—5 forintot aztán hogy, hogy nem, az Alsóvároson meg a Szent István tér környékén lát­ja viszont a Belvárosba szánt plakátjait Tucatjá­val egymás mellett! Miután ez a panasz leg­alább annyira állandó, mint amennyire indoko­latlan a kiragasztók sze­szélye, kérjük az arra hi­vatottakat, „hassanak oda", hogy valamivel forgalmasabb helyeken kerüljenek oszlopra, fai­ra azok a forgalmasabb helyre szánt plakátok. Mint mondottuk, egy­egy ilyen ív fel mázolásá­nak ára 5 forint! A. L. ve­lokat a nyugati gekre. Szegedről — látom, s ebben a pillanatban megfog­hatatlan melegség arad el a tudatom­lem a rövidke meg­hitt találkozásban. Ha azután valahol valaki megkérdi tő­lem, mi- a lokálpat­riotizmus. ezt a jele­Nagymélységű fúrás A zalai kőolajkutatók újabb magyar mélységrekordot állítottak fel lovásziban, egy nagymélységű szerkezetku­tató fúrásnál elérték, sőt 12 méterrel túlhaladták a 5000 méteres mélységet. Tovább folytatják a munkát, s július végére el akarják érni az 5200 métert. (MTI) SZERDA. 1970. JÚNIUS 10. DÉLMAGYARORS/ÁG 7* Tudományos ütés lMunl*ásk©T©ket a szervátültetésről nunKa5KWeKeí népművelőknek Tanfolyamok pedagógusoknak, Tiszaszlgeien lánctalpas traktor és egy gumikerekű húzza még mindig azt a kaszáló-szecskázó gépet, amihez béké­sebb körülmények között a kisebbik is elég lenne. Átázott a talaj, nem megy másképpen. Nincsenek egyedül, a meg­szokott erőfeszítések sokszorosát követeli most a mező­gazdaság. A Szegedi Orvostudományi Egyetem tudományos ülései keretében június 11-én, csü­törtökön délután 3 órai kez­dettel tudományos ülést ren­deznek a szemészeti klinika előadótermében a szervátül­tetések immunitási kérdései­ről. Az ankét elnöke dr. Fa­rádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese. Az ülésen előadást tart: dr. Ka­kán Ágost (Szegedi Orvostu­dományi Egyetem Szemésze­ti Klinika), dr. Hollán Zsuzsa (Országos Vértranszfúziós Szolgálat, Budapest), dr. Ko­vács Tibor (SZOTE, Gyógy­szertani Intézet), dr. Leövey András (Debreceni Orvostu­dományi Egyetem, Belklini­ka), dr. Réthy Lajos (Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézel, Budapest), dr. Végh Pál (SZOTE, Gyógyszertani Intézet) és dr. Petri Gábor (SZOTE, I. sz. Sebészeti Kli­nika). var a határ Akármerre nézünk a határban, a munkáskezek hiányát érezni. Sok időt. sok erőt elvett tőlünk a viz. Észrevenni is alig volt időnk, hogy gyom verte föl a kukoricát, krumplit, répát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom