Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Válaszol az illetékes SOUGY „Belefeketedett szégyené­be" című írásunkra, amely­ben munkatársunk az asztali só minőségét kifogásolja, a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalattól kap­tunk választ. Közölték, hogy a só több országból, kizárólag import útján kerül hazánkba. Né­ha kénytelenek olyan sóból biztosítani az ellátást, amely­nek pala tartalma esetleg magasabb, hiszen előfordul, hogy a másik állam sószál­lítmányai elmaradnak. Ter­mészetesen arra törekszik a vállalat, hogy minél nagyobb mennyiségű, kifogástalan minőségű sót tudjon forga­lomba hozni. Egyébként a palatartalom a megengedett határokat soha nem lépi át, a szakvélemények szerint az egészségre nem káros és a küllemi hiba ellenére forga­lomba hozható. Mint emlí­tették, természetesen szük­ség megoldásként. ü sok eső bénítja munkát Más években ilyenkor már aratásra készülődtek a gaz­daságok s általában június derekán a szegedi járás ho­mokvidékein megkezdődött az ósziárpa betakarítása. Most viszont a belvízjárta földeken még nem tudták el­vetni a kukoricát. Csongrád megyében eddig a tervezett terület kilencven százalékán, több mint 100 ezer holdon került földbe a kukorica és az elmaradt tíz százalék tel­jes egészében az elemi csa­pás rovására írandó. A ta­vaszi belvizek pusztításokat okoztak a kalászosokban is: huszonnyolcezer holdon ment tönkre a gabona s he­lyükbe főleg napraforgót, rövidtenyészidejü kukoricát és takarmánynövényeket ve­tettek illetve vetnek. Mind nagyobb területen pusztíta­nak a Tisza és a Maros gát­jai mentén a fakadó vizek. Nehéz helyzetben küzdel­mesen dolgoznak a fűszer­paprika termelő gazdaságok. A szegedi feldolgozó válla­lat termeltetési osztályán el­mondották, hogy a tájkör­zetben 9 ezer 300 holdra kö­töttek szerződést, de ennek a területnek legfeljebb a hat­van százalékát tudták eddig beültetni. A palánták egy része elöregedett, viszont ele­gendő — később vetett — tartalék palántával rendel­keznek, csak az ismétlődő esőzések ne bénítanák meg minduntalan a folyamatos munkát.. Az ültetvényeknek előkészített táblák is sok helyen vizesek, nem tudnak géppel rámenni. A szövetke­zeti gazdák hétköznapokon nyújtott műszakban dolgoz­nak a közös földeken, a ház­táji területeken pedig va­sárnapokon ülteti a papri­kát a családok apraja-nagy­ja. Ezrak tudatformálása n pártoktatás szegedi eredményei A politikai műveltség Ma- dűlő. Szeged és az ország esti egyetemet, illetve egye­gyarországon az elmúlt 25 felszabadulásának 25.. vala- temi vagy főiskolai végzett­esztendőben az általános mint Lenin születésének 100. ségű. műveltség része lett. Nem a évfordulója. Valamennyi ráérzés, hanem a megala- szemináriumon feldolgozták pozott tudás vezérli csele- a felszabadulás országos és .kedeteinket. A szocializmus helyi anyagait, a Lenin-cen­épitésének kérdései, a köz- tenáriummal kapcsolatban gazdaság, a gazdaságpolitika, pedig az elméleti konferen­a világpolitika, a világgaz- ciák(m kü!öl íösen nagy gon­írLűSes^mmeSakS d<>t fordítottak Lenin életé- oktatási év végén a városi zött eligazodni korunkban nek. műveinek tanulmányo- P^tbi^ttsag csak a marxizmus—leniniz- zasára. elsősorban Az állam ^ u\ZfÍLA?™1^," rr.us tanításai alapján lehet­flz elismerés nem marad el Kialakult jó szokás, az s iges. A modern ember szin te naponta találkozik új je­lenségekkel, melyeket nem- müvekkel foglalkoztak, csak ismerni akar, hanem éiteni. sőt, felhasználni is. , gandistákat, hogy értékeljék és forradalom, valamint a a vegzett munkát, s elismc­iLenin az ifjúságról cimú rését fejezze ki érte. Ezt az _ _ összejövetelt idén az árvíz A pártpropagandában idén okozta rendkívüli helyzet e , ... , miatt csak július első fele­is a gazdasagi építőmunka ^ iehetséges megtartani. kérdései álltak a középpont- Beavatkozott a nem várt Évsk Óta állandó barK Ebbdl a szempontból a esemény a marxista—leni­legeredményesebb a gazda- nista esti középiskola tanul­A megismeréshez, megér- ságpolitikai tanfolyam volt. mányi rendjébe is, ahol a •főshez és az alkotó felhasz- Itt is és a többi tanfolyamon vizsgák egy részét voltak AS^fS^Z « élénk vitakészség jelle- kénytelenek elhalasztani. Az tás. mely az elmúlt évek mezte a hallgatókat, ami elmaradt vizsgák megtartá­során egyre nagyobb törne- azért előnyös, mert sok kér- sára június végéig kerül guket és egyre jobb színvo- désben segített tisztázni a majd sor. nalcni képez a politikában problémákat s hozzájárult A Dáitoktatási év egyéb­jartas es ezáltal az életben, ^ . , , . , ,,, a szakmai munkában is 32 egyseges szemleletmod kent minden szempontból mind szélesebb látókörű em- kialakításához, amire éppúgy zavartalan volt. munkáját a berekké. Hogy valóban ezek- szükség van például a kom- rendszeresség, alaposság jel­ről van itt szó, azt a pártok- munista és munkáspártok lemezte. A tananyagellátás tatás szegedi eredmenyei is egységtörekvéseinek helyes is most már évről évre szinte oSr^'bá iTfzer'S- értékelésében, mint akár a kifogástalannak mondható, tag és pártonkívüli vett részt gazdasagi reformmal kap- A pártoktatást, mint elneve­benne városunkban, s ez a csolatos intézkedések meg- zése is jelzi, elsősorban a szám most már évek óta ítélésében. párttagok részére szervezik, állandónak mondható. A magas színvonalú mun- Éppen ezért külön örvende­A legsikeresebb oktatási kához valamennyi oktatási tes, hogy a résztvevők kö­forma idén is az elméleti formában nagyban hozzájá- zött igen nagy arányban konferencia, a marxista— rult az a 369 propagandista, vettek részt pártonkívüliek, taninista esti középiskola, a a tanfolyamokat vezette. Ilyen szempontból a jövő tazdaságpolitikai tanfolyam Nemcsak lelkesedésük, oda- évadra legfeljebb az von­^ari tagozata, valamint a adó munkájuk, hanem jó ható le tanulságul, hogy a világpolitikai és világgazda- felkészültségük is elősegítette pártttagságot is még na­sági kérdések tanfolyama a sikert. A szegedi propa- gyobb számban kell bevonni volt A gazdaságpolitikai gandisták mintegy fele elvé- az oktatasba. tanfolyam ipari tagozatán 82 geate a marxista—leninista F. K. körben lE78-an vettek részt. a szemináriumvezetők kivá- ••••i^HMHHHBHMaMMa löan képzett gazdasági ve­zetők voltak, s — a témának megfelelően — a hallgatók 5 jobbára a gazdasági kér­í.-ekkel foglalkozó szakem­erek köréből kerültek ki. A világpolitikai és világgazda­sági kérdések tanfolyamát 45 helyeri 954 hallgató előtt rendezték meg. Pedagógusok kitüntetése A pedagógusnap alkalmából szombaton délelőtt dr. Orbán László, a művelődés­ügyi miniszter első helyettese — oktató, nevelő munkájuk elismeréseként — 72 pe­dagógusnak adott át kitüntetéseket a mi­nisztériumban. A kitüntetések átadásánál jelen voltak Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője, L.ugossy Jenő és dr. Po­linszky Károly művelődésügyi miniszter­helyettesek. A szegedi pedagógusok közül Kiváló tanár kitüntetést kapott dr. Török László, a Tisza-parti gimnázium és vízügyi szak­középiskola igazgatója és dr. Szörényi Jó­zsefné, a tudományegyetem Ságvári Endre gyakorló iskolájának vezető tanára. Ki­váló tanító lett Somkúti Józsefné. a Ma­dách utcai általános iskola tanítója. A pedagógusnap hagyományos esemé­nyeként dr. Biczó György, a városi ta­nács vb elnöke tegnap délelőtt a városi ta­nács székházában miniszteri kitüntetése­ket adott át azoknak a pedagógusoknak, akik az idei tanévben kiemelkedő mun­kát végeztek. Az ünnepségen, amelyen megjelent dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta: Balogh Gyula, a Mező Imre ált. isk. igazgatóhe­lyettese. Gáspár Mihály szakfelügyelő, a Béke utcai általános iskola tanára, Har­math István, a Hámán Kató általános is­kola tanára, Haumann István, az Ifjú Gár­da ifjúsági város (kihelyezett építőipari csoport) igazgatóhelyettese. Horváth Fe­renc. a Rózsa Ferenc gimnázium igazgató­ja, dr. Király Lászlóné. a Londoni körúti nevelőotthon nevelője. Kovács János, a közgazdasági szakközépiskola igazgatója, dr. Moldovay Kálmánná, a Radnóti gim­názium igazgatóhelyettese. Szántó Lajosné. az Odessza körúti óvoda vezető óvónője. Miniszteri dicséretben részesült dr. Bar. na Jánosné, a Gera Sándor általános is­kola tanára, Kátai Ilona, a Szilléri sugár­úti napközis óvoda óvónője, Kónya Fe­renc, a Béke utcai általános iskola tanára, Oltvai Ferencné, a Tömörkény gimnázium tanára. Prisetzky Imréné, a Rózsa Ferenc gimnázium tanára. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Baka­csi Lajosné, a Dózsa György általános is­kola hivatalsegéde. Héger Ferenc, az Ifjú Gárda ifjúsági város szakoktatója, dr. Kunfalvy Andrásné. a siketek általános iskolájának gyermekfelügyelője és Kurai Jánosné, a siketek általános iskolájának szakácsnője. A pedagógusnapról megemlékeztek az összes szegedi általános és középiskolában, s a kiemelkedő munkát végzett nevelők­nek pénzjutalmakat adtak át. Memzedékek nevelői A pedagógusokat kö- ségének teljes megvalósítá- het elvégezni, A nevelő­szöntjük ma hazánk- sát kérjük és igényeljük pe- munka egy lényeges érték­ban. Köszöntjük a ta- dagógusainktól. A tanár le- ítéletének kell megtennünk, nárokat és tanítókat, az óvó- gyen a gyermeklélek tükre, hogy ki-ki hogyan törődik, nőket és a dajkákat, az igaz- hogy a kis- és nagydiák fel- foglalkozik a fizikai dolgo­gatókat éppen úgy, mint a nézhessen rá, mondván: zók rája bízott gyermekeivel, pedellusokat: mindazokat, ilyen ember akarok lenni. hány fiatal kerül egy-egy is­akiknek valami közük van A társadalom bizalmát él- kolab°l a felsőfokú taninté­az ifjúságunk tudati és tes- vezik a pedagógusok Rájuk zetekbe. ti nevelesehez Üdvözli a pe- bízzuk a legdrágábbat: A mikor a pedagógusnap dagogusokat ifjusagunk es a gyermekeink nevelését. E A alkalmából megfogul­felnott tarsadalom is. Tisz- bizalom nagyon szép, egyben mázzuk a nevelökkel telettel emlekezünk tanara- nagyon nehéz feladatot is je- szembeni « követelményekel, inkra és mindazokra a neve- ient akkor szólni kell a tanárok, lökre, akik a számok, a be- a tanítók, az óvónők társa­tűk, az ismeretek világába TVPP gondunk. ,™a meR> dalmi megbecsültségéről is. vezettek bennünket és ezt J^ hogy iskoláink mar genki sem tagadha?ja hogy teszik gyermekeinkkel is. szocialista szellemben szociaIista áUamunk figyel­A pedagógushivatás tar- "LT olvkor vilsLibúzzék a met íordít a Pedagógusokra talma és jelentősége a mi' ve?í..olykor visszahúzzak a ^ az iskolákra A harmadik társadalmunkban megnőve- ® aaz negatlv nata®aj- ötéves tervben a középisko­kedett, nagy fontosságot ka- emterétialXzik Telnevel lal tantermek száma megkét­pott. Nevelés mindig volt, " lgyetezik felnevel- szereződött, a tanácsok több amióta az ember létezik és f szui°* egy resze vi mim száz pedagóguslakást lesz mindaddig, amíg ember ^kat kSvi^lItaftdia át váaárQltak' ugyanennyi pe­él a földön. Embereszménye nasoKat Kepvisen es adja at dagóguscsalád kapott kamat a mi világunkban is van, J™"1™* A.Kétféle hatás nélküu lakásépítési köicsönt. amelynek követelménye: a , ul. az. f ° l. , tórsa - Befejeztük a tanyai iskolák műveit, hazáját szerető, a lo™ hatasat tartJuk maKer°" körzetesítését. A negyedik szocializmus rendjének épí- !?bbn!ki ™ghatarozobbnak. otéves tervben _ előrelátha­tését és védelmét tudatosan Nem lehet kétséges, hogy a tóan _ 800 férőhellyel bö. vállaló, becsület, áldozat- tan'l0"aK a ínss. a .^r?a?ali: vül az általános iskolai kol­kész, lelkileg és testileg .mat ,leemel° es™fet Keu légiumok befogadóképessége egészséges ember felneveié- ^pviselme ,Ez a szo" és jelentős előrelépést ter­se. cialista iskolahoz. vezünk a középiskolai kol­A felnövekvő nemzedék ^-^^-n -goMott nevelése mindig nemes fel- kás_ és oaraszteverekek to- SV é alejen _,a k°rmany­adat volt - ma különösen vfbtan'lSk ^ntl^énjes Z^JTÍoJt " az. Aligha tudunk szebb hi- segítése sem holott ez a té- soí1ok[i. lanintezetek tanarai­vatást mint megformálni avt g nol7 ez . . nak fizetését. Mindez mu­I neLedéket amelvre étf í™ PoIltlk£U , ío^ossagu. tetja az iskola ^ nevelők fünlf fe borsunk folytatóit "övekvő társadalmi megbe­bízzuk. növekedett a felsőfokú tan- csu ge ­A tanári, a nevelői pálya intézetekben a fizikai dolge- a/l^^^Lkol^a kö-* TIÍ2K?5 Pt'yfnÓ fZebb' ZÓk ^e™ekeiaek arán,yf f zépiskolák a Skmunkásta­A pedagógusnak tudást, is- most elen a 43 szazalekot, intézetek tanárainak mereteket kell nyújtania azonban tovább akarunk eb- „ ÍF úgy, hogy közben neki is ben is haladni. A segítséget ^^"Lvelőln^ Ó kisegll S ' és a gyorsabb előrehaladást t6 személvzetének anyagi amit hirdet. Az oktatás es termeszetesen elsosorban az h-lv7-ti4.7 y0~7Aho„ „Ím nevelés egyfajta meghatáro- általános és középfokú isko- ^ uiáttak a ta zott magatartást vár és kö- Iákból várjuk. Kicsit több P_ ™aJ.u"R >s • J® vetei az oaVete.rr,i éa corotottd fna. lenxKezo leszuitsegekei, vaia­vetel az egyetemi és közép- gonddal és szeretettel fog­iskolai tanártól, a tanítótól, lalkozzanak a nevelők a jó az óvónőtől. Azt várja tő- fejű munkás- és paraszt- f^f w^n^taanár^kin"^,' lük, hogy ne csak egysze- gyerekekkel. Nem valamifé- fe Ad L azolban saiát le rűen átnyújtsák mindazt, le privilégiumot igénylünk £tő^rinket kIS óbban mint azt is, hogy az ország anyagi erejéből telően ezt a amit az előző korok felhal- számukra, hanem annak a felhasználnunk és a szocia­sukkal, minden megnyilat- szüntetését, amely a mun- klnkaftagiobtaí"^^^" kozásukkal vallják és sugá- kás- és a paraszt-, valamint ™ka >bb®» f^ Átoktatás ^"n^i^T/v' az, értelm.égi családok mü- ffi^tcstaélét kell Ta­Az oktatás es neveles egy- veltsege, tanulasra es onmu- " velődésre ösztönző hatása vuanunK­í énk vitaszellem Az oktatási év munkájá­ban jelentőségének megfele­lő hangsúlyt kapott a kom­munista és munkáspártok éppen egy esztendővel ezelőtt Moszkvában megtartott kon­zultatív tanácskozásának anyaga, s az erre az idő­szakra eső két nagy évíor­PIAC Nőnek a csirkék, nem csökkennek az árak Amilyen szeszélyesen az tavaly 4—6, tavalyelőtt 4 fo- ?6fk®'á kg 4-00- 5-00 időjárás, olyan kiszámítha- rintért adtak ugyanebben az Leikáposm, kr "S- l'.ou tatlanul tréfálja meg a piaci időben. 1968-ban nem lehe- vöröshagyma, kg s.oo— 6.ou árak alakulása a prognózis- tett ó-sárgarépát és gyökeret óourlln^a3' ke8 "lő-^'uS csinálókat. A tegnapi piacot 3—4 forintért kapni. A többi ujburgonya. kg 7 oo 9.00 ugyanis csak az különbőz- árat mintha a tavalyira szab- aj ságarépá, csomó 1.8O— 3^00 tette meg az egy héttel az- ták volna. A primőrök iránt új gyökér, 'csomó 1.20— 2.50 előttitől, hogy igen sok volt nagyon nagy a kereslet, a kí- üj karalál>é- csomó 3.00— 4.00 a csirke (csak a MÉK, a vá- nálat viszont alatta maradt zötaagymT csomó 120- \FO rosellátó és a kisteleki, vala- az előzo hetieknek. A muta- saiata, ab 1.00- i!I mint hódmezővásárhelyi ba- TDBA megjelent zöldbabot uborka, kg 14.00—IG.OC romfitenyésztők másfél ez- ^ovsan elkapkodtak, kevés- ?öXiva.6ldzöfdrtpaordbdb°0" I-8° ret hoztak), és sokkalta több nek bizonyult az uborka és ,oltenlva10 zoldpapr., db^ ^ (s olcsóbb) volt a tojás is. az ujburgonya is. zöldborsó aima, kg Az előző évek iúnius etaii 05 újkaralábé viszont kellő cseresznye, kg óaital abtmrT térnek el a ^ItZ^ ^^ "" eDe"" mostaniak, hogy az óburgo- Aru nyának sárgarépának és gyö- ^!^Ő?só,k8kg kernek kilóját jóval olcsob- karfiol, irS ban adják, Az óburgonyát spenót.' ke az ePer> k« egres, kg Ara (-tói -ig) toJas> úb 40.00— csirke, kg 10.00—12.00 tyúk, kg 7.00— 8 on pulyRa, kg S.OO— 6.00 kacsa, kg 3.00— 6.00 7.00—ÍU.C 12.00—16.00 10.00— 1.10— L.ZU 30.00— 26.00—28.00 26.00—27.00 30.00— között kétségtelenül meg- T skolamk ember-, tu­van Ez a követelmény egy- J|_ dat- es jellemformalo általán nem jelenti az értei- hatása szinte kezzel­miségi családok gyermekei- foghatóan lemerheto. Az íf­nek elhanyagolását Az ilyen jusag nagy többsége érett családok legfelkészültebb társadalmi ítélőképességgel gyermekeinek is helye van és állásfoglalással rendelke­a főiskolákon és az egyete- zik. Tanintézeteinkben szőr­mékén, de egy részüknek galmas munka folyik. Bizta­természetesen helyük van a tóak az érettségi vizsgák munkapadok mellett is. A eredményei, és semmi okunk munka társadalmában nem nincs nyugtalankodni ifjúsá­istencsapás a termelőmunka gunk miatt. Készülnek az sem, hanem az életrend, a életre, a továbbtanulásra, az társadalmi elrendeződés egy- ipari és a mezőgazdasági féle normális állapota A termelésre úgy, ahogy oktat­szocialista társadalom értei- tuk és neveltük őket. Ez a miségének fejlődése és ösz- nevelők munkájának ered­szetétele szintén politikai je- ménye. lentőségű. Az új értelmiség Azt kívániuk: a tanevet között ott kell legyenek a kövesse megérdemelt pihe­munkás-, parasztszülők te- nés, erőgyűjtés nemes hiva­hetséges leszármazottai is. E tásuk megújuló gyakorlásé­probléma megoldását csak a hoz. pedagógusok segítségével le- Dr. ÁGOSTON JÓZSEF VASÁRNAP, 1970. JÜNIUS 7. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom