Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

munkásai \ A gátakon dolgozókat élei- lítottak be, polcokat, pultot, mezni kell. Tizenkét órás műszakokban végzik munká­jukat. Közben szükség van ebédre, reggelire és vacso­rára. Reggel és este hideg­élelmet kapnak, zacskóba té­ve, abban külön-külön be­csomagolva minden. Autó­kon viszik ki az élelmet, fe­hér köpenyes emberek oszt­ják szét. Áz ELIKER dolgo­zói. A Szegedi Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zói csomagolják a gátakon dolgozóknak, a sofőröknek a hideg élelmet. Napi 5 ezer adagot. A Petőfi Sándor su­gárúti húselosztóban dolgoz­nak. Két műszakban, önként, asztalokat és szókeket. Rend­be hozták a bojlert. Az ÉLIKER dolgozóinak önfeláldozó, gyors és körülte­kintő munkája nagyszerű példa, és nem az egyetlen. Mások is segítenek, ahol tudnak. A vendéglátóipar dolgozói, akik meleg étellel látják el a védekezőket. A Hungária Szálloda, ahol reg­gelig tartó ügyelettel várták a homokzsákokat hozó csehszlovák gépkocsik érke­zését — meleg vacsorával. Nem írhatunk ezrekről, Szávay István napi munkájukon felül. Tár- mindenkiről, de köszönet il­sadalmi munkában gondos- l€ti ők€t j azokat, akik kodnak a gatakon levőkről, ' ' mert a többletmunkáért ka- nem a gátakon szorgoskod­pott túlórapénzt az árvízká- nak, hanem a „hátonszág­rosultak segélyezésére aján- ban" dolgoznak. Láthatatla­lották fel. Eddig mintegy 50 nul de becsülttel, a jószán­ezer csomagot keszitettek. ... . . , Szalámi, kolbász, konzerv, dek « a segitemakaras nagy­főtt tojás, tejtermék — mi- szerű teljesítményét nyújt­kor melyik, és retek kerül a va. zacskókba a kenyér mellé. Munkájukat az ideiglenes körülményék között is úgy végzik, hogy a KÖJÁL egész­ségügyi szempontból nem talált kifogásolni valót. Két műszakban dolgoznak, reggel 8-tól l-ig és délután 2-től 5-ig vagy 6-ig. De már volt úgy, hogy este 8-tól éj­félig voltak bent, mivel megvárták a friss kenyeret. Az ÉLIKER dolgozói min­dent megtesznek a védeke­zők jó ellátásáért. Segítik Kőszállítmányok érkeztek Algyőre Az IKV segítsége Magas belvíz pusztítja a gátseri házakat A sötét éjszakában is szor goskodhatnak a munkások, A töltések közelében levő 'lakott terü­leteken állandó a belvízkészültség. Amint előrelátható volt, a tél végi belvizeknél is nagyobb károkat okozhatnak a mosta­világítással látták el a tölté- niak:' az elmúlt napokban Dócon öt ta­seket, s a parti sétány más- nyát kellett kiüríteni, mert fenyegette a kor oly kellemes villany belvíz. A tizenegy dóci lakos után negy­nélküli zugait. Az Ingatlan- venegy tápéi jutott hasonló sorsra — ti­őket más vállalatok is. Pa- kezel°. Vallalat villanyszere- zenkét tanyájukat kellett odahagyniuk. A .., , lői már a kezdet kezdetén pírzsakokra volt szükség a ^^ vállaltak a védelmi vo­csomagoláshoz. A PIÉRT va- nal villamosításában: a DÁV sárnap reggel soron kívül embereinek segítségével röp­kiadta a 150 ezer darabot. ^három "aP alatt . osztlor , , , , , , i pokat állították fel es fel­A babkonzervhez kanal kel- szereiték a vezetékeket a lett. A Vas-Műszaki Nagy- gyermekklinika utáni töltés­kereskedelmi Vállalat 2500- részen, a sétány egy sza­at adott - vasárnap este. kaszán> valamint a körtölté­. . ..... sen, mintegy 8 kilométer Kedden reggel tavirat jott hosszan _ a sZEOL-pályá­a Győri Élelmiszer-kiskeres- tói egészen a hattyasi átjá­belvízveszedelem Algyőn a legnagyobb, hetven-nyolcvan házat érinthet. A vályog­falak elázása, a szobákba is betörő víz miatt az elmúlt napokban negyvep algyői házból kellett kiköltöztetni a lakókat, teg­nap pedig ismét 15—20 ház került ve­szélybe. A házak állapotát építésztechnikusok vizsgálják állandóan, hogy szükség esetén újabb családokat mentsenek meg a ve­szélyes házakból. Az elhelyezési nehézsé­gekre való tekintettel Algyőn ma, június 5-én befejezik a tanítást és az iskolák termeit is igénybe veszik, hogy az otthon nélkül maradottaltat szálláshoz juttassák. Algyőn már négy ház össze is dőlt. Állan­dó • belvízkészültség van Mihályteleken és Petőfitelepen is, azaz mindenhol, ahol szá­mítani lehet arra. hogy a töltésekhez kö­zel eső házak veszélybe kerülnek. kedelmi Vállalattól: miben segíthetnek? Ment a válasz: hozzatok colát Pestről! Ne­künk nincs kocsink, a gép­kocsivezetőik és a búvárok pedig kérik. Még aznap es­te megérkezett a eolával §yoreít°tta­róíg. A munka nagyságára jellemző; csupán a körgát említett részén 200-nál több oszlopot kellett — ahogy ők mondták — „elültetni". Munkájukat az áramszolgál­tató vállalat földfúijó géppel Gáterősítésben már a le­járók befalazásánál is kivet­ték részüket, s a homokzsá­megrakott gépkocsi. A gépkocsdirányítás és a sofőrök egy részének szállá­sa a Lechner téri felvonulá- kokkal 39-en birkóznak. A sí épületben van. Vasárnap derekas helytállásból 80 tar­reggel az ÉLIKER műszaki talékos tisztjük, illetve mun­brigádja — tíz dolgozó — kásőrük veszi ki részét. Ha megjelent az épületben, a köznapi „panaszok" most „„ „ .. ...... r . . , ,, .. , .„ „, .. . , , , . .. , „ szomszéd vesz korul, nagy István utcaban éjszaka rak­Nyolc ora alatt berendezte a kicsit folszaporodnak - an- aggodalommal, türelmetlen ták le a homokzsákokat, pél­helyisegeket, hutógepeket al- nak ebben van az értelme, kérdésáradattal —, hogy az dás rendbe, dicsérendő igye­Ne higgyünk még az apadásnak Algyőn házsorokat öntött ki a fakadó víz Algyő a tanú rá, hogy apad átázott gátnál a szivárgá- kezettel, vigasztaló szavak ugyan a Tisza, de nem al- sok, csurgások legbiztosabb kíséretében a katonák, az szik. Ha a gátról a folyót fékezője az ellennyomó me- utca egyik fele és a gát tö­nézzük, megnyugszunk — hi- dence, hogy ezek nélkül nem vébe épült Tisza sor vízben szen ha zavarosságá szűnik, lehet a gátat megvédeni, ha áll. A lakók egyik fele el­gondoljuk, talán a haragja az ő házuk éppen az ellen­is —, ha a másik oldalt, el- nyomó medence területén szomorodunk. van. Régi vályogházak, apró Hiába mondom az egyik halászviskók — ez a falu házban — fél perc alatt tíz legszegényebb része. A Szent A különböző vezetői munkakörökben sok százan dolgoznak megyénkben is, azonban e téren komoly problémák­kal is találkozunk. Csupán néhány számadat ennek bizonyítására: az ál­lami élet területén a női vezetők ará­nya mindössze 16 százalék. Nincs me­gyénkben egyetlen nőj tsz-elnök sem, a 84 agronómus között is mindössze négyen vannak, főkönyvelői és helyet­tesi munkakörben 48-an dolgoznak. Ellentmondásos a nők helyzete az ok­tatásügy területén is. A pedagógus­pályán dolgozók többségét alkotják, ugyanakkor az általános iskolai igaz­gatók kevesebb mint tíz százaléka ke­rül ki soraikból. A 28 középiskolai igazgató között mindössze egy nőt ta­lálunk. Ezt az egészségtelen arányt el­fogadni vagy indokolni nagyon nehe­zen lehet és a helyzeten változtatni kell. A problémák okait hosszan le­hetne ele­mezni. Azt gondolom azonban, leg­alább a következőkre fel kell hívni a figyelmet. A problémák egyik oka az a helytelen szemlélet, mely szerint a nök nem alkalmasak a vezetésre. A másik, a nők körében fellelhető, ugyancsak negatív álláspont, mely sze­rint nem szívesén vállalnak közéleti szereplést. Ez utóbbit számos esetben joggal magyarázza a nőknek a családi életben való nagyarányú elfoglaltsá­ga, és ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk. Ugyanakkor a helyzeten feltétlenül változtatni kell, és leg­fontosabb teendőnek azt tartjuk, hogy helyesen érvényesítsük a párt káder­politikáját a nök vezető tisztségbe ál­lításánál. Számadatok sorával lehetne bizo­nyítani, mennyire szükséges a nök arányának javítása a pártszervezetek­ben, a párt vezető testületeiben is. Most, amikor vezetőségválasztások kö­vetkeznek, a nők arányán változtatni lehet és kell a párt különböző vezető szerveiben. De hasonló a helyzet a tanácsok választott testületeiben is, ahol a nők aránya 20—25 százalék közötti. Ugyanakkor pozitívnak tart­juk, hogy a szakszervezet, és a KISZ megyei, járási, városi vezető testü­leteiben a nők aránya 40—50 százalék között van. Tudjuk, hogy a "nők közéleti sze­replésének szélesítéséhez biztosítani kell politikai-közéleti ismereteik bő­vítését. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tovább növeljük a nők arányát a szervezett pártoktatásban, ahol most számuk a résztvevők csupán harma­dát jelenti; a marxizmus—leninizmus esti egyetemein, ahol arányuk mind­össze 25 százalék. Általában nem jobb a helyzet a tömegszervezeti oktatás­ban sem. Az 1956 után létrejött nőtanácsok megyénkben is jól szolgálták a szo­cialista építés ügyéti aktívan részt vettek a politikai konszolidációban, mozgósították a nóket a társadalom előtt álló feladatok megoldására. Kü­lönösen fontos munkát végeztek a béke- és szolidaritási mozgalomban a politikai, kulturális, egészségügyi fel­világosító munkában, a pedagógiai és egyéb ismeretterjesztésben. Nagyra értékeljük a nőtanácsban dolgozó ak­tivistáknak azt a hatalmas munkáját, amelyet társadalmi fejlődésünk érde­kében kifejtettek. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a gazdasági, politikai, társadalmi fejlő­dés jelenlegi szakaszában a nőkér­déssel összefüggő feladatok áttekin­tése és eredményes megoldása már meghaladta a nőtanácsok erejét és le­hetőségét. Ezért döntött úgy a Köz­ponti Bizottság, hogy a nőik helyze­tének további javítása, a nőmozga­lom továbbfejlesztése érdekében a nők érdekében és körében végzett munkát o jövőben a párt közvetlenül irányítsa; a pártszervezeteken, illet­ve a Hazafias Népfront, a szakszer­vezetek és a szövetkezetek nőbizott­ságain keresztül. Ez új helvztet. mi­nőségi változást jelent a differenciált nőmozgalom megvalósítását illetően. A nőmozgalom eddigi aktivistáira ter­mészetesen a jövőben is számítunk, ugyanakkor el kell érnünk, hogy a nőmozgalomban és annak területei­ben visszatükröződjék a női társa­dalom korosztály szerinti összetétele. Vagyis: nem a nőmozgalom „meg­szüntetéséről" van szó, hanem to­vábbfejlesztése indokolta a szervezeti változást. Megyénk nőmozgalmának eddigi eredményei és a kiala­kuló új társadalmi-politikai feltéte­lek meggyőződésünk szerint megfelelő biztosítékai a nők politikai helyzete további javulásának, a nőmozgalom új sikereinek. Dr. KONCZ JÁNOS költözött a rokonokhoz, a másik fele tétován vár. Nem tudják, hova menjene.k. A Tisza soron egykor a 16. szá­mot viselő házról bontják a tetőt. Ha összerogyna, leg­alább ez ne vesszen kárba. A 18-ról már leszedték, a 15-ből most költöznek. A tanácsnál határozott in­tézkedések történtek már. Két héttel ezelőtt a rákóczi­telepiek az olajvállalat ba­rakképületeibe költöztek, ők délben indulhatnak vissza otthonukba — hallom Pata­ki Jenőné vb-titkürtól —, és estig helyükre költöztetik azokat, akik másutt nem kaphatnak menedéket. Első eset környékünkön, hogy a mostani tiszai ára­dásnál közvetlenül a víz ren­deli el a kitelepítést leg­alább 60 házból. Régi házak, ahhoz sem kell szakértelem, hogy kimondjuk: tilalmas helyre épültek annak idején, de akik lakták eddig, azok­nak ez az egyetlen. Nem meglepetésszerű özön mossa őket, centinként emelkedik a víz, az udvarokban gyűlik először, epreskertekben is kanyarognak a homokzsák­ból épült nyúlgátak, később támad a házak padlója felől. A kiszáradt vályog- és vert fal issza magába a vizet. Ha innen, Algyőről lehet üzenni a környéknek, az csak így szóihat: ne higy­gyünk még az apadásnak! Színe, szintje változott, szán­déka még a régi. Ázott töl­tések és ázó katonák, sárban gázoló emberek őrzik. Vi­gyáznunk kell még rá. H. D. NAPI KISLEXIKON a gát­szakadásról Az gfviz elleni véde­kezés mindenféle for­májának tulajdonképpe­ni célja a gátszakadás megelőzése. # Lehetséges ez? A védőtöltések hibái többnyire kiküszöbölhe­tők, ha az árvízvédelem éberen őrködik, ha a gá­tak minden méterét ál­landó ellenőrzés alatt tartja. Amikor az ára­dás alábbhagy, a tartó­san magas vízállás mi­att a vízzel átitatott töl­tések szilárdsága egyre romlik, mindinkább fo­kozódik az átázás, csur­gás veszélye, ennek nyo­mán pedig a gátcsúszá­sé, gátszakadásé. # Hogyan kezdi ki a víz a töltést? Az áramló, nyomás alatt levő víz a töltés testének laza anyagát kimossa, üregek támad­nak, s a töltés végül be­omlik. Gátszakadás kö­vetkezhet be a töltés alapjának, altalajának szivárgása, csurgása, a buzgárok kifejlődése mi­att is, valamint a töl­tésben levő úgynevezett műtárgyaknál (zsilipek, szivattyútelepek stb.), melyek szinte mint ide­gen testek ékelődnek a gátakba. # Védekezés? A kezdődő gátszaka­dásnál az elmosott részt pótolni kell. Ennek anyaga lehet kő, homok­zsák, rőzse s más egyéb. Igen célszerű a nagy tö­megbea, vízi úton szál­lított terméskő felhasz­nálása. Az elzárás min­denképpen igen sok anyagot, időt és munkát követel. 9 S ha mégsem sike­rül? A gátszakadással kap­csolatos tennivalókat a kiürítési, mentési és lo­kalizálási tervek szerint végzik. A további sza­kadások elkerülését a gát ép szakaszainak vé­delme és a szakadás mögötti elárasztásnak kitett területek védelme szolgálja. Lokalizálásra, késleltetésre legalkalma­sabbak az árteret met­sző vasutak, utak tölté­sei. Ha lokalizálásra al­kalmas vonalak nincse­nek, akkor a lakott he­lyeket nvúlgátszerűen épült körgátakkal igyek­szenek védeni. PÉNTEK, 1970. JÚNIUS 5. 'DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom