Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Annál hidegebb! A PÚPOS szúnyogról | Tarján István Azt a népi felfogást, hogy a Hold befolyásolja az időjárást, e primitív formájában ugyan elutasítja és a mesék birodalmába italja a modern tudomány, legújabb kutatások szerint azonban, úgy látszik nem teljesen alaptalan ez a legenda. Szergej Timofejev leningrádi geofizikus éveken át mért hőmérséklet-összehasonlításaiból megállapította, hogy a Hold pályájának kilenc és tizenkilenc éves ciklusai nagyobb hatást gyakorolnak a Föld hőmérsékletére, mint a Nap-foltok tizenegy éves ciklusa. Minél magasabban látható a Hold a horizonton, annál hidegebb mind a nyár, mind pedig a tél a Földön. A szovjet kutató szerint a jövőben a megbízhatóbb időelőrejelzésekhez sokkal inkább figyelembe kell venni a Hold-ciklusokat, mint ahogyan ezt eddig tették. Számításai szerint Európában eridőszerint az időjárás lehűlési tendenciát mulat, ugyanúgy, mint ahogy ez a XVIII. század második felében történt. Az a hideg tavaszi időjárás, amelytől most az egész világ szenved, tehát a Hold-ciklus befolyásának tudható be. Szórakozottsáq — Várj, szívecském, csak felszeletelem ezt a kis párizsit, és máris dumcsizha tünk. UIZEKE Mi az oka az idei év „szúmyog-baleseteinek"? A magas vízállás következtében a megszokottnál jóval több úgynevezett púpos szúnyog tenyészik a gyors sodrású folyóvíz partmenti részein. Ezek a rovarok alakjukban is különböznek a megszokott szúnyogtól. Apró légyhez hasonlítanak, 1—5 milliméter nagyságúak. Torukon kidudorodás, púp van. Csípésük fájdalmasabb, nagyobb reakcióval jár, mint a közönséges szúnyogé. Érzékeny embereknél a sok csípés lázat és fájdalmat okozhat. Az ellenük való védekezéshez jó tudni, hogy főként napkeltekor és napnyugtakor támadnak, éjszaka nem. A lakásba sem mennek be. A napsütötte helyeket kedvelik. A szabadban egyéni védekezésre jól használhatóak a különböző riasztószerek, például a Sicc, az Anotox, a Moszkitó. Angol páncélosok cirkálták Egy másik hajó, a Tokai, amelyen — életében először — már mint önálló parancsnok teljesített szolgálatot, viharba került az Adrián, s ezért több napos késéssel érkezett Rijekába, ahonnan a legénység vonaton utazott haza. Így hát látatlanban írtam a kapitányról, minek előtte alaposan szemügyre vettem a fényképét. Ö volna az életmentő? Kemény vonású, marcona tekintetű tengerészre számítottam, s egy diplomata külsejű, harminc és negyven közötti férfi mosolygott a fotográfiáról. — Nagyon haragszik az újságírókra, amiért hőssé avatták — mondta Magdi | asszony, a felesége. | S a riportomban azt ta1 láltam írni: Szerintem az angol jacht megmentése számára annyi volt csak, mint amikor valaki az utcán felveszi egy másik járókelőnek a széltől lefújt kalapját. Egy hét múlva felhívott telefonon. Megköszönte, amiért nem nagyítottam fel a cselekedetét. Csakugyan nem tett többet, mint amennyit a ó helyében bárki megtett volna. Aztán személyesen is megismerkedtünk — és öszszebarátkoztunk. S valahányszor hazaérkezett másfél-két-három hónapos tengeri útjairól, már ott voltam nála. Társalgásaink témája nemcsak a kikötők élte volt, amelyet levantei kereskedelmi útjain közvetlenül megismerhetett, hanem a művészetek, s a hazai és nemzetközi politika is. Az irodalom kiváltképp Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Szmatona Alajos és Huszár Katalin, László Gyula és Bognár Ilona. Bottyán András és Szabó Katalin, Welsch Ferenc és Lovas Mária, Tombáez Ferenc és Gazdag Piroska. Törőcsik Lajos és Albert Teréz, Németh • István és Boros Rozália, Salánki István és Szanka Erika. Gilicze István és Szabó Erika, Cserne György és dr. Ozsvár Éva, Piri József és Czeglédi Zsuzsanna, Révész András és Csonka Katalin, Vass István és Rádai Mária, Csiszár Ferenc és Borda Eszter. Berényi Ferenc és Sárközi Mária. Hamvai-Kovács Imre és Lugosl Mária, Tetlák András és Darányi Katalin, Pataki Ervin és Csányi Anna házasságot kötöttek. Születés: Miklós Szilveszternek és Szélpál Irénnek Tünde. Sziládi Ferencnek és Turzó Évának Judit, Lajos Dávidnak és Berkó Matildnak Dávid. Török Lászlónak és Fejes Eszternek Csaba. Reked-Nagy Mihálynak és Anta! Annának Zsuzsanna, Loj Ferenc Repülés a föld körül Az űrhajózással foglalkozók szakszótárában és beszélgetései során sűrűn szerepel két kifejezés, a föld és a fedélzet. Az előbbin a földön, tengereken és a levegőben tartózkodó — az űrhajózás céljait szolgáló — berendeléseket, felszereléseket értik. A fedélzet egy kozmikus objektum, beleértve a hordozórakétákat is. A föld és a fedélzet megbízható kapcsolata egyik legfontosabb előfeltétele bármely űrrepülésnek, legyen az automata űrállomás, vagy embereket hordozó űrhajó. Az űrhajók repülésével foglalkozók számára a legkeservesebb, amikor megtudják, hogy elvesztették a kapcsolatot, ez rendszerint balesetet jelent. Miután a föld viszonylag kis területre korlátozódik, teljes értékű kapcsolat csak akkor létesíthető, ha az eszközök egymás látóterében vannak. Vagyis az ultrarövid hullámok mind a tévé, mind a rádió esetében korlátozzák a kapcsolatfelvételt, A Szovjetunió határain kívül sehol sem rendelkezik az űrhajók követésére és kapcsolatfelvételre alkalmas eszközökkel. Bár hatalmas területről — a föld egyhatodrészéről — van szó, mégis előfordul, hogy huzamos ideig nincs lehetőség az űrhajó megfigyelésére. Egyébként a kapcsolat időtartama a röppálya magasságától. hajlásszögétől függ. Így a Molniia—1 műholdak 40 ezer kilométeres — és az északi féltekére eső — auogeummal, minden fordulóban láthatók, mégpedig kilenc órán keresztül. Az alacsonyabban repülő — embert hordozó — űrhajók legjobb esetben is csak percekig láthatók, sőt egyes fordulókban egyáltalán nem. Így a Szojuz—9 űrhajóról kiadott — június 2-i — TASZSZ-jelentésben olvashattuk: „Hat órától tizenhat óráig a Szojuz—9 űrhajó a Szovjetunió területéről rádiókapcsolat szempontjából nem látható". Ez azt jelenti. hogy több mint hat fordulón keresztül láthatatlan a szovjet megfigyelőik számára. Rendszerint erre az időszakra esik az űrhajósok pihenője. Ami a hajlásszöget illeti, a harminc foknál kisebb szög alatt szálló tárgyak a Szovjetunió területéről nem láthatók, illetve nem repülnek el fölötte. A rádiókapcsolat szünetelésével a munka az űrhajón nem áll meg, folynak a megfigyelések és mérések, összegyűjtik az adatokat és a kellő időpontban, azaz helyzetben továbbítják őket a földre. A mágneses szalagra rögzített adatokat sakkal gyorsabban adják le mint a felvétel készült. Amennyiben sürgős információközlésre van szükség az űrhajóról, vagy a földről, amikor a fedélzet nem látható, a rövidhullámú adót veszik igénybe. A rövidhullámok az ionoszférán megtörnek, ezért a tükröződés jelenségének következtében a föld túlsó oldalán haladó űrhajóval is kapcsolatba léphetünk. Természetesen ez a módszer kevésbé megbízható és csak rövid információk közlésére alkalmas, kényelmetlen a szűk hullámsáv is. Természetesen az űrhajók ultrarövid hullámon is kapcsolatba léphetnek a szovjet megfigyelőállomásokkal. ha igénybe veszik a 4 DÉLMAGYÁRORSZÁG KEDD, 1970. JÜNIUS 30. Szovjet Tudományos Akadémia világtengereken tartózkodó kutatóhajóinak segítségét. A múlt év októberében folytatott Szojuz-űrhajók repülése során a parancsok és információk továbbításába bevonták a Molnij—1 műholdrendszert, amelyben az egyes műholdak továbbították a szükséges adatokat. Pontosabban így alakult a hírlánc: Irányítóközpont— Molnija—1 műhold—Vlagyimir Komarov űrhajós, kutatóhajó az Atlanti-óceánon— Szojuz űrhajó. A műholdrendszer lehetővé teszi, hogy az űrhajókkai állandó ultraröyidhullámú kapcsolatot tartsunk. Ez minőségileg is megjavítja a kutatásokat, csökkenteni lehet a földi megfigyelő állomások számát. A közvetítő műholdak — a hírközlési rendszerben — igen magas frekvenciával is közvetíthetik az információkat. A jövőben egyre inkább a milliméteres hullámhosszokon dolgoznak majd. Elképzelhető, hogy a rádióhullámokon kívül más kapcsolattartási mód, mégpedig a lézereik alkalmazása a spektrum látható és infravörös tartományában. A lézerek különösen a műholdakkal való kapcsolattartásban látszanak előnyösnek, mert a földfedélzet kapcsolatban az atmoszféra erősen elnyeli az optikai hullámokat. Így a távközlési műholdak rendszerének felhasználása lehetővé teszi, hogy a látótávolság, illetve látóhatár fogalmát kiküszöböljék. Rövidesen eljön az idő, hogy az űrhajósok munkáját — a műholdak segítségével — folyamatosan megfigyeljük, a fedélzet a repülés egész ideje alatt látható lesz a földről. J, MARINÍTN — APN Péternek és Papp Erzsébetnek EriKa, szécsi Ferencnek es Palinko üonanak Peter Ferenc, Rózsa Lasztonak es Kanász isrzseoetnek Laszto, smajcla Ferencnek es Özvegy Jusztinának Jusztina, Gelcz aándornak és Gunczer Zsuzsannanak Klára Andrea, Vörös Lászióak és Fener Ildikónak Ildikó, dr. Hunyadi Jánosnak és Szörényi Ágnesnek Balazs Ákos, Suti Jözseinek és Terhes Erzsebetnek József László, dr. Lippai Pálnak és Csucska Máriának Pal Gábor, Halasi Antalnak és Budai Máriának Attila, Kispál Mihálynak és Gál Erzsébetnek Tamás Mihály, Oláh Imrének és ördög Mártanak Katalin, Janik Lajosnak és Joó Erzsébetnek Katalin, Varró Sándornak és Kertész Ellának Sándor László, Horváth Istvánnak és Abordán Piroskának Mónika Katalin, Dudás Istvánnak és Sándor Rozáliának Attila, Illyés Károlynak és Tóth Máriának Attila, Sáfrány Györgynek és Vicz Erzsébetnek Andrea, Kocsis-Savanya Imrének és Nagyiván Máriának Marianna, Galbács Zoltánnak és Halmos Juditnak Péter, Kun-Szabó Jánosnak és Odrobína Ilonának Zoltán, Molnár Dezsőnek és Kiss Irennek Angéla, Komlósi Sándornak és Ernyei Rozáliának Mariann, Nagy Lászlónak és Dóczi Arankának Aranka, Kaposi Lászlónak és Preczner Teréziának Gabriella. Kovács Istvánnak és Szarvas Máriának István, Csordás Istvánnak és Bálin Máriának István András, Csatlós Gézának és Kovács Magdolnának Magdolna Krisztina, Szabó Sándornak és Lovasi Margitnak Zoltán Attila, Pető Lajosnak és Tölcséres Annának Edina Hajnalka, Pandek Ferencnek és Csóti Ágnesnek Ferenc, Vass Istvánnak és Lukács Erzsébetnek Anita, Nagy Bélának és Terhes Irmának István. Kövér Károlynak és Kara Mártának Gábor, I.ajos Józsefnek és Kiss Piroskának Erika, Németh Sándornak és Káli Etelkának Zoltán, Nóvák Józsefnek és Tompái Máriának Anikó, Tart Józsefnek és Nagy Irénnek Katalin, Tóth Zoltánnak és Hegedűs Máriának Szilvia Tímea, dr. Szalay Lászlónak és dr. Fodor Juliannának László János. Gönczi Gyulának és Szigetfalvi Máriának Ildikó, Palotás Györgynek és Móra Editnek Gábor György. Kecskeméti Antalnak és Maróti Piroskának Gyöngyi. Kele Istvánnak és Fogas Ilonának István. Nádor Lászlónak és Nagy Évának Krisztina Jolán. Koza Józsefnek és Kotogány Klárának Éva. Ézsiás Józsefnek és Dudás Mártának Árpád. Harmath Mihálynak és Anhel Erzsébetnek Zoltán, Marschalek Gyulának és Gál Zsuzsannának Norbert Roland. Simon Imrének és Szécsi Juliannának Judit Krisztina, Hegyes Peternek és Kucsora Ilonának Péter, Krzvzewskv Bélának és Vfgh Máriának Katalin. Wéber Gusztávnak és Berta Juditnak Gusztáv Tibor. Várt Jánosnak és Klaikó Máriának Tamás. Mészáros Károlynak és Szirony Annának Ildikó, Siflis Istvánnak és Barna Katalinak István, Kovács Nándornak és Kertész Katalinnak Aranka, Demeter Tibornak és Tanács Erzsébetnek Edit Ibolya, Szénási Györgynek és Szekeres Rozáliának Mónika, Zalka Józsefnek és Horváth Ilonának Andrea Ildikó, Hambalkó Jánosnak és Gajdács Irénnek János Tibor nevű gyermekük született. Halálozás: Szép Pál. Pálfi Illés, Mészáros Istvánné Kuluncsits Mária, Traum József Mátyás. Király Ferenc, Palócz Gyula Pálné Sal Terézia Erzsébet. Schneider József, Pataki Sándorné Födi Piros, Viszt József. Kálmán Károlyr.é Babarczy Rozál, Tür István Lajos, Jozsa Pálné Csúcs Julianna. Burján Gábor. Szabó Antalné Vajner Mária. Tóth Józsefné Borovszki Aranka Zsófia. Hódosi István. Bíró József, Homolay Józsefné Kersch Margit, dr. Bodnár Rláné Schnur Rózsa Mária. Mlinacsek Gyuláné Nagy-Horty Erzsébet meghalt. « H. KERÜLET Házasság: Molnár Béla és Temesvári Rozália,. Varga András Ferenc és Száraz Ilona Mária, Borbély Ferenc Béla és Lauf Terézia Erzsébet. Szabó György és Szabó Anna, Széli András és Bezzeg Rozália, Szekeres Sándor és Kói Róza házasságot kötöttek. Halálozás: Szalma Józsefné Szécsi Veronika, Vörös Ilona, Halmosi Péter meghalt. III. KERÜLET Házasság: Ördögh Szilveszter és Papp Ilona. Karakas Sándor és Vass Mária Etelka, Nádor László es Gabnai Mária. Bansal Kumar Arvind és Szekeres Ilona házasságot kötöttek. Születés: Csurgó Szilveszternek és Makra Irénnek Szilveszter, Dudás Sándornak és Czigány Janka Viktóriának Gábor Péter. Kocsor Sándornak és Szűcs Aranka Juliannának Róbert Sándor, Lakatos Istvánnak és Martos Éva Irénnek Éva. p Jánosnak és Nagy Irénnek Attila, Rutai Istvánnak és Szalma Erzsébetnek Ibolya. Csizmadia Lászlónak és Lányi Máriának Tünde. Szkiva Tibornak és Józsá Veronikának Zsolt Tibor, Kovács József Istvánnak és Szilasi Viktóriának Tünde, Szálai Istvánnak és Véber Évának Miklós Péter, Fodor Imrének és Bóka Rozáliának Zsolt Imre, Szarka Kovács Lászlónak és Márta Irén Magdolnának Sándor, Csermák Lászlónak és Vígh Teréznek Magdolna, Juhász Mihálynak és Papdi Ilona Annának Ilona Katalin, Csábi Imre Györgynek és Sánta Ilonának György nevű gyermekük született. Halálozás: Varias Ferenc Hirsch Márkus. Szabó János. Harangozó Jánosné Megyeri Rozália, Kelemen Márton. Durmics György, Csillag Ferenc, Sztancsics Kálmánná Nóvé Blanka. Zónai János, Csamangó István meghalt érdekli, nagyon is jól ismeri a literatúrát. Érettségije utón, 1949-ben irodalom szakos tanár szeretett volna lenni, ám mégis a családi hagyományt követte. Nagyapja és nagybátyja — leginkább kormányosi minőségben — hajós volt; édesapja is a hajózásnál szolgált, először vízen, majd mint „parti" tisztviselő. S 1950. november 6-án 6 is felcsapott hajósnak. Egyszerű matrózként több mint tíz magyar kereskedelmi hajón felváltva hét éven át járta a Földközi-tenger keleti medencéjét, s néha a Vörös-tengerre is eljutott; majd 1957-től a kétéves tengerésztiszti tanfolyamon tanult, ahol segédkapitányi oklevelet szerzett, s letette a másodosztályú nemzetközi rádiótávirászi vizsgát is. Mint negyedik, majd harmadik, második és első tiszt ismét a tengeren hajózott — s 1965. november 6-án lett kapitány. Így szokta mondani: „Nemes dátum" — mert tizenöt évvel azelőtt pontosan ezen a napon választotta élethivatásául a tengerészetet ... Ha csak rajta múlik, hazajön ismét, reménykedtem hetekig, hónapokig. Végül nyolc és fél hónap múlva. 1968. februárjában elmesélhette a közel-keleti konfliktus miatt a Vöröstengeren rekedt Székesfehérvár és legénysége sorsát. Tengerjáró hajóink közvetlen iranyítója, a DETERT főnöke, Schuszter vezérigazgató-helyettes pedig rendelkezésemre bocsátotta azt a sokszáz táviratot, amelyet a budapesti központ és Süveges László hónapokon at váltott. így megközelítő pontossággal rekonstruálhatom a nem mindennapi eseményt--A hajó tíz csomóval, azaz tízmérföldes sebességgel haladt Szuez felé. Először négy hónapja indult el Rijekából. különböző áruféléket szállított a levantei kikötőkbe, majd kéts-e" is megjárta az Alexandria és Akaba közötti utat. ELnajózott Port Sudanba is. Aztán ismét Rijeka volt az állomása, innen pedig Izmir. a Kréta-sziget, s megint Rijeka. Végül a Vöröstengeri menetrendszerű vonaljóratba állították; 1967. május 5-én indult viszontagságos útjára. Vasárut szállított Adenba, de közben Málta-sziget kikötőjében. Valetta-ban, Ausztráliában feladott személyi ingóságokkal is növelték terhét. Adenban. ahol a Székesfehérvár május 20-tóí 25-ig | tartózkodott, a kapitány és a legénység* már észrevette: ..Készül valami". Az utcákon ötven mélereni ként egy-egy angol katona állt, homokzsák-barikádok emelkedtek az útkereszteződések szegélyén, angol páncélosok cirkáltak a főútvonalakon. A nagy szabadiéi kötő belvárosában azonban még lüktetett az üzleti élet. Innen az etiópiai Assabba hajóztak. marhabért, "vapot- és ricinusmagot vettek fel. hogv Bejrútba és Velencébe szállítsák. (Folytatjuk.) Jár-e jubileumi jutalom a mellekfoglalkozás alapján 7 K. M. olvasónknak két munkahelye van. Az egyik munkahelyen főállásúként, a másikon pedig — 14 éve — mellékfoglalkozásban dolgozik. Olvasónk ez évben töltötte be 25. szolgálati évét. A főállású munkahelyén már megkapta a jubileumi jutalmat, de a mellékfoglalkozású munkahelyen még nem. Kérdezi: a mellékfoglalkozásban megilleti-e a dolgozót a jubileumi - jutalom, ha igen, milyen feltételek mellett? A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozót másodállása és mellékfoglalkozása után is megilleti a jubileumi jutalom, ha ebben a munkakörben is megszerzi a szükséges 25 évi szolgálati időt. A rendelkezés szerint arra nincs lehetőség, hogy a főfoglalkozásban eltöltött ídpt. vagy annak egy részét is beszámítsák a másodállásban, illetve mellékfoglalkozásban eltöltött időbe. Tehát a dolgozónak mindegyik munkakörben önállóan meg kell szereznie a jubileumi jutalomhoz szükséges időt. Olvasónk a mellékfoglalkozású munkahelyén még nem szerezte meg a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Ha tovább dolgozik, úgy a hátralevő idő elteltével a mellékfoglalkozás alapján is megszerezheti a jogot a jutalom kifizetésére. Dr. V. M.