Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

zsír, kevés fej A szegedi konyha titkai Mennyit eszünk? Mindenki hozzá kell számítani 110 va- razkolbász) is évi 220 tontudja, sokat. 'Az alultáplált- S°n száraztésztát és csak Sze- nát eszünk meg. ság, az éhség és következged városban évi 1300 vagon kenyeret is. A tej és tejter menyei, melyet sokáig „ma- mék — bár az utóbbi évekgyar" betegségnek nevezett a ben megnőtt fogyasztásuk — világ, eltűnt az országból. még mindig a kívánatos mérMiből fogy több? Az cikk utóbbi években sok keresletében történt Iáit ember. Szaporodnak az kön íaaz. a számok 1 ttYem vau°r^,o/00D KOílzer,vel érrendszeri megbetegedések , g , ' a. szfmoK ut®erP eszünk: 124 vagon gyümölcs, ei renaszen megDetegeaesek kicsik, de jóval nagyobbak 137 vaeon zöldsée. főzestatisztikai adatai, melyek íohctnpn^k Évente mint- , , zoiaseg- es ioze meeintcsak a bőséges étkezé lenetnenek. Évente mint- lek 80 vagon húskonzerv megintcsalv a^Dosegesetlteze- egy 14 ^ fel mi]ho hter te. fogv Wpn|M íwnt„ <^kkal Nem egy jet j^unk, 4 és fél sekről beszélnek. fogy jelenleg évente Sokkal külföldinek az az első be- mázsa saitot üavanennvi^ p.bbkáv,ét iszpnk- ™int e|y" nvomása teszem azt a ba- ? sajtot, ug> anennju va- ket evvel ezeiőtt Átlag 15— nyomasa teszem azt, a oa Jat ^ tobb mint 3 ezer 2o százalékkal töhhet leien latom strandokon, hogy o mázsa túrót eszünk , szazaleKaal Jt.ot>D(2t- Jelen" mazsa turot eszunK. . ieg egv esztendőre 47 vagon pörköltkávé a fogyasztás. Több cigarettát is szívunk. Nagy a felfutás a déligyümölcs keresletében is. Az utóbbi három évben 40 százalék, amely főleg a fejlődő országokból származik. (Sokat csökkent viszont a még sehol ennyi „jól táplált", kövér embert nem látott. Valóban, evésben úgy hiszem, verhetetlenek vagyunk. Cukor: 795 vagon Édesség; 82 millió Bőséges étkezésről beszélnek az adatok. Szeged, a Köztudomású, hogy korunkat egyre inkább jellemzi egy új népbetegség, a fogszú- kávészerek, a pótkávé vásárvasodás. Ehhez a bajhoz mi lása, szegedi járás, Makó és a is hozzájárulunk évi 82 A fenti rövid áttekintés makói járás lakói évente 150 millió forinttal. Ennyit köl- természetesen nem mond el vagdn zsírt, 729 vagon lisz- tünk ugyanis édességekre, mindent „Szeged gyomráról", tet, búzadarát, 795 vagon élelmiszerekre kiadott pén- Az adatokat is sok mindencukrot vásárolnak. Hatal- zünk majd egyötödét. Évi nel lehetne még kiegészítemas számok, önmagukban 83 vagon cukorkát, 46 vagon ni. De ezek a számok is érmégsem mondanak túl sokat csokoládét és csokoládés ké- dekesek, rajtuk keresztül bea laikusnak. De ha a 150 szítményt vásárolunk. Ka- tekintést kaphatunk közös vagon zsírt szembeállítjuk kaóból viszont mindössze 5 konyhánkba. Szávay István az évi mindössze 29 vagon és fél vagon a két város és étolajjal, érdekes összeha- járás évi fogyasztása. Pesonlítás adódik. Hiszen az dig az utóbbi lehetne több étolaj, sokkal egészségesebb, is. Fölös kilóinkban, szívbeteg- Egyre több húst vásároségeinkben az egyik fő bű- lünk. Szegeden 1968-ban még nös a zsír. Mégis összeha- >csak 343 vagon, azaz 3430 sonlíthatatlanul többet ve- tonna húst ettünk 1969-ben szünk belőle. már 449 vagonnyi volt a A szénhidrátok is jóval fogyasztás. És ezek az adanagyobb számban szerepel- tok csak a tőkehúsra és a nek táplálkozásunkban, mint húskészítményekre vonatkozni még egészséges lenne. nak A k elfogyasztott ba_ Peldazza ezt a 729 vagon , . ... évente elfogyasztott liszt és rom« nem szerepel bennük, káspárt Központi Bizottsábúzadara is. De ehhez még Száraz áruból (szalámi, szá- j gának meghívására hat naDiplomáciai kapcsolat Topóval A Magyar Népköztársaság és a Togói Köztársaság kormánya — a népeik közötti barátság elmélyítésére és megerősítésére • irányuló szándékuknak megfelelően — elhatározta diplomáciai kapcsolat létesítését a két ország között, nagyköveti szinten. A HM és az MTS vezetőinek tanácskozása Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és dr. Beckl Sándor, az MTS elnöke vezetésével a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Testnevelési és Sportszövetség vezető munkatársai június 26-án megvitatták a hadsereg testnevelésével és sportjával, a honvéd sportegyesületek tevékenységével, valamint a két szerv együttműködésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Hazautazott Varsiói a magyar pártmunkásknldöttség „Csak az alkotó munka érdekes" Gyárban dolgozó diákok A bizonyítvány körüli viták már elcsendesedtek. A diákok élvezik a vakációt. Ki így, ki úgy* Nagyon sokan építőtáborokba mennek, mások rokonoknál nyaralnak, de többen a gyárakat választották legalább egy hónapra, hogy dolgozzanak. Nem mindenkinek sikerült. Három diákot az újszegedi szövőgyárban kerestem meg. Madarász Zsuzsa, a Zoltán ni. — A fizetésed sorsa? — utcai általános iskolát most Rám bízzák, hogv mire kölfejezte be 4.6-es eredmény- töm. Legfeljebb előbb anyuék pályát? — Többször voltam nyel. A Radnóti Miklós Gim- is megnézik, mit akarok vá- már a klinikán, orvos ismenáziumba iratkozott. Édes- sarolni. — S mit akarsz? — főseink is vannak, de naapia az újszegedi gyárban fő- Fonalat, mert szeretek kézi- szeretem a biológiát, művezető, édesanyja a csa- munkázni. s egyenruhát, mi- Három olyan tanuló fiatal iád háztartását vezeti. Zsu- vei őszre gimnazista leszek. 'ai beszélgettem, akik a nyazsa még nem dolgozott gyár- A saját keresetet is öröm- ri vakáció idején gvárban ban. Jóiárt István „korelnök- mel veszem a kezembe. dolgoznak egy honapot. Színek" számít hármuk között, Haladjunk tovább, halljuk yesen teszik, örülnek a muntizenhat éves, a Radnóti Dezső Lacit. kának, s legalább annyira diGimnázium második osztá- — Hogy érzed magad a oséretes. hogy az alkoto munlyát fejezte be 4,4-es ered- szövődében? — Jól, bár egy kat tartják érdekesnek. s ménnyel. Tavaly a konzerv- kicsit unalmas. — Unalmas? unalmas számukra az az elgyárban, előtte pedig a vi- Miért? — Csak ülni kell és foglaltság, amelynek nincs, dám parkban dolgozott, húzni a fonalat. Ez nem va- vagy nem látszik a gyumolÉdesapja a rendőrségen dol- lami érdekes munka. — Mi csegozik, édesanyja az élelmi- lenne az érdekes? — Valami szerkiskereskedelemben. De- motorikus dolog. Targonca, zső László, a Rózsa Ferenc esetleg más motoros jármű, általános iskolában végzett — Hol tanulsz tovább jövőezen a tavaszon 3,2-es ered- re? — A hatszázasba iratkozménnyel. Édesapja gépkocsi- tam. szerkezet-lakatosnak. — vezető, édesanyja portás egy Miért annak? — Tavaly kollégiumban. Tavaly a sző- megszerettem a lakatos mesregi építőipari ktsz-ben dol- térségét, amikor a szőregi gozott, „vízhordó gyerek" kátéeszben dolgoztam. — volt. Előbb más terveid voltak? — Adjuk meg a lányoknak a ADU szakmáját szeretném, kötelező udvariasságot. A aki gépkocsivezető. — S mi fiúk beleegyezően bólinta- az akadálya? — Előbb egy nak és figyelik a kérdezz-fe- szakmát, s maid később lelek társalgást. megszerzem a gépkocsiveze— A kereset miatt dol- töi jogosítványt is. — A szüngozol? Nem. Nem az a idei kereseted mire fordítod? döntő. — A szülők kértek rá. ~~ Nagykabátot akarok venni hogy helyezkedi el a szünet-*3 fizetésből. De annélkül is ben? — Anyu nem is akart dolgoznék, hogy ne lopjam engedni. De mit csináljak otthon a naP°t- — Testvéeaész nváron. Apu viszont reld? ~ Egv bátyám van, örült az elhatározásomnak. aki másodeves esztergályos Milyen érzés gép mellett dol- tanuló. gozni? — Nem könnyű, de S végül a nagydiák, Jójárt legalább érdekes, s valódi István zárja a sort. munkának érzem. Iratokat — Hogy jutottál a szövőhordja egyik irodából a má- gyárba? KeŰett protekció? — sikba? Azt odahaza is meg- Csak azzal lehetséges. — S tehetem. Voltam a raktárban erről mi a véleményed? — is. de ott unalmas. — Ez nem Nem értem egészen. Az újunalmas? — Itt érdekes. Iá- Ságokban, a televízióban altom hogyan készül a szövet, landóan arról esik szó. hogy A cséve megtelik. Ügy tű- szükség van a gyárakban nik. hogy itt alkot az ember, munkaerőre. A diákok nem bár a gép végzi el az ér- ezt tapasztalják, ha jelentdemi munkát. Tetszik a gép keznek. — A kereset miatt is. ahogyan működik. S ami dolgozol? — Meg lennénk épnagyon jó érzés, hogy ha el- pen nélküle is. de ez is seromlik, meg tudom csinál- gítség, s azt vehetek rajta. A Lengyel Egyesült Mun- pot töltött lengyelországi látogatáson az MSZMP KB pártmunkás-küldöttsége, Puliét Árpádnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség szombaton délután hazautazott Varsóból. Búcsú tatásara a repülőtéren Stefan Olszowski. a KB titkára vezetésével megjelent a LEMP KB több vezető munkatársa. Ott volt Némety Béla, hazánk varsói nagykövete. Az MSZMP küldöttségéi szombaton fogadta Zenon Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára. A magyar pártküldöttség lengyelországi tartózkodása ideién találkozott és megbeszélést folytatott Jan Szydlakkal, a LEMP PB póttagjával, a KB titkárával és Stefan Olszowskival a KB titkárával a sajtó, a rádió és a televízió pártirányításának kérdéseiről. Tanulmányozta a LEMP agitációstájékoztató tevékenységét, s a tömegtájékoztató és propagandaszervek működését. Megismerkedett a „Prasa" lankiadóvállalat. a varsói rádió és tévé. valamint a kelet—nyugati kapcsolatok kutatóintézet tevékenységével. A küldöttség vidéki körútján ellátogatott a szczecini vajdaságba, ahol megtekintették a „Warski"-hajógyárat, egy állami gazdaságot és néhány történelmi nevezetességet amit akarok. — S mit akarsz vásárolni? — Az Üj Magyar Lexikon hat kötetét. — A vásárlásban mindent rád bíznak? — Nem, megnézik, hogy mire költöm el a pénzt. — Milyen terveid vannak érettségi után? — Ón os akarok lenni, belgyógyász. — Miért választottad az orvosi Gazdagh István Vitorlásklub A Velencei-tavi vízisport szövetség Agárdon nyitotta meg ifjúsági sportklubját, ahol a vitorlássport iránt érdeklődő fiatalok közül kiválogatják a tehetségeket. Ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a gyakorlottabbak felkészülésére, rendszeres edzésére is. Remények és tennivalók H azánkban a lakosság 56,3 százaléka falun vagy tanyán él, a színházi férőhelyek 58 szazaléka, tehát több mint a fele, Budapestre jut. a felnőttek közül körülbelül 3 milliónyi ember egy áltálán nem olvas, a 25 éven aluli ipari-fizikai munkások 28 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, az egymillió tanyai lakos művelődési feltételei még minimálisan sincsenek biztosítva. Folytathatnánk ezt a felsorolást. Nem lenne nehéz még egy seregnyi olyan példát találni — a nemrég tartott országos népművelési konferencia összegyűjtötte őket —, amelyek mind azt bizonyítanák, hogy sok. világviszonylatban páratlan eredményünk ellenére, közművelődésünkben nem ritkák az úgynevezett fehér foltok, a megoldatlan vagy elhanyagolt problémák. Ezek a gondok nagyjában-egészükben régóta ismertek, nem napjaink, nem a népművelési konferencia felfedezései. Nem is arra van szükség, hogy ezeket a balokat vizsgáljuk, hanem arra, hogy megoldásukban, a fehér foltok felszámolásában, valamivel, mérhető eredményekkel előbbre lépjünk. Ismeretes, hogy a népmüvelés — vagy ahogyan mostanában mondjuk, a közművelődés — éppen aztmlilett konferencia nyomán — sok mindenben megváltozik. Már a névcsere, a népművelés felváltása a szabatosabb közművelődés szóval, jelzi ezeket a változásoknak irányát. Ez azonban önmagában formális is lehet. A kérdés az. előbbre jutunk-e ezekkel a változásokkal égető gondjaink megoldásában? Nem szabad jelentéktelennek gondolni tennivalóinkat A felsoroltakon kívül például idetartozik az a gond. amely abból következik, hogv egyre csökken a dolgozók iskoláiban' továbbtanulók száma. Az általános iskolák felnőtt tagozatára beiratkozottak száma az 1964-es 90 ezerről 1969-ben 22 ezerre csökkent. Majdnem teljesen elvesztette presztízsét az önképzés, mindenekelőtt a szervezett tanulás. Nem készültünk fel eléggé a növekvő szabadidővel együttjáró művelődési feladatok ellátására sem. De vannak-e biztosítékok arra. hogy az iskolán kívüli művelődés új rendszere, új struktúrája, a közművelődés eredményesebben működik majd e feladatok megoldásában, mint a régi, a népművelés. A kérdés azért aktuális, mert alig zajlott a népművelési konferencia, népművelők körében és másutt már . hallani a kétkedés hangját. Bármilyen tetszetősek is a változások — mondják néhányan —, a valóságban formálisak, a lényeges előrejutásban nem sokat segítenek. Hitetlenkedni persze annál könnyebben lehet, mert ma még senki elé nem tárhatjuk a közművelődés működésének eredményeit; ez csak néhány év múlva válik lehetségessé. Aki azonban nem kötözködni akar. hanem nyíltan szembenézni a feladatokkal és a lehetőségekkel, el kell. hogy ismerje, az új strüktura jóval több reménytketlő biztosítékot ígér feladataink megoldásához, mint a régebbi. A kérdésre tehát, hogy képesek leszünk-e az új módon előbbre lepni, igennel kell válaszolnunk. Az egyik és nem jelentéktelen ok, amiért bátran reménykedhetünk, a helyzet reális elemzése. A népművelési konferencia tárgyilagosan és a valóságnak megfelelően mutatta be és vizsgálta a népművelés helyzetét. Ez a reális szemlélet olyan kiindulás, amely önmagában is okot ad a reménykedésre. Ebből a reális helyzetelemzésből következett a feladatok helyes meghatározása. A népművelési konferencia nem sémák és beidegződések alapján határozta meg a tennivalókat. hanem a mai valóság szerint. Megállapította például, hogy a „televízió, tömeghatása következtében, a legfontosabb közművelési intézmény". Figyelemreméltó már a fogalmazás határozottsága is. A mondatból hiányzik a sablonos és bátortalan „feloldójel", az egyik szó; ezzel nemcsak a fogalmazás, de a belőle következő cselekvés iránya is világossá és félreérthetetlenné válik. Szintén reményekre ad okot, ahogyan a népművelési konferencia meghatározta a közművelődés fejlesztésének tárgyi és személyi feltételeit. Kimondotta például, hogy fokozni kell az. állami ir nyitás hatékonyságát, s nemcsak kimondotta, hanem azt is körvonalazta, hogv legcélszerűbb ezt megszervezni. Közművelődésünkben pillanatnyilag még sok az ellentmondás, a zűrzavar. De joggal remélhetjük, hogv ha az átirányítás színvonalasabbá válik, fokozatosan megszűnnek majd az ellentmondások, noha magától értetődöleg ez nem a „katonás rend" és nem a „vezényszavas irányítás" követelését és megvalósítását jelenti. Lényegében ugyanaz a helyzet a közművelődés anyagai alapjainak ügyében is. Azzal, hogy a konferencia erőteljesen hangsúlyozta például a társadalmi szervek és tömegszervezetek kötelességeit, továbbá rámutatott arra. hogy a művelődés számára a lakosságtól befolvó jövedelmek — sokan kizárólag ennvit juttatnának a közművelődésnek — „csak bizonyos ágazatokban és csak fokozatosan fejleszthetők", joggal reménykedhetünk, hogy művelődési szerveink, intézményeink nem maradnak magukra anyagi gondjaikkal, sőt. hogy ezek a gondok éppen ennek következtében jelentősen csökkennek. rmilyen jó is azonban a közművelődés új szerkezete, helyzetelemzése és feladatmegjelöl^se. világos. hogy ha a népművelők hitetlenkedve, fél szívvel és fel kézzel látnak a végrehaj táshog, nem sok valósul meg belőle. Minden kételkedő, mielőtt kételkedik, kérdezze meg magától, mit tett és méginkább hogv mit akar tenni az. új feladatok megvalósításáért. A munkát helyeltük — helyettünk — nem végzi el senki. A feladatokból annyi valósul meg. amennyit mi megvalósítunk belőle. Aki eredmén veket akar — s minden hivatását szerető népművelő akar —. annak szívvel, lélekkel kell ezután is dolgoznia. ÓKRÖS LÁSZLÓ Elutazott az NSZEP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun- Fritz Miiller. az NSZEP KB káspárt Központi Bizottsá- tagja, a KB osztályvezetőgának meghívására hazánk- ie vezette. A küldöttséget ban járt a Német Szociális- fogadta Biszku Béla, az ta Egységpárt pártmunkás- MSZMP Politikai Bizottsáküldöttsége. A delegációt gának tagja B VASÁRNAP, 1970. JÜNIUS 28. DÉLMAGYARORSZÁG