Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

* Tiieaer óra lárggdnlnii wigiljw Az olajbányászok csatasorba álltak A szegedi szénhirdogén- hogy a május 20-a óta tartó lomások. s július 6-án újabb medence termelését az árvíz árvízvédekezés után. június hat kútban kezdődik meg a alaposan visszavetette. Rö- 22-én újabb kutakat állít- vizvisszasajtolás. Az olajtervid idő alatt ez a másik hattak vissza a termelésbe, melés napról napra növekolyan természeti akadály, s a napi olajtermelés hétfőn szik, s ebben a megszokottamelynek elhárítása hosszú ismét elérte a 2 ezer négy- nál is nagyobb feladatokat időt vesz igénybe, hiszen az száz tonnát. Igaz. ez még vállaltak magukra az olajalgyöi 168-as olajkút kitöré- mindig száz tonnával elma- bányász-brigádok. se körülbelül ugyanolyan rad a napi előirányzatokhoz Az NKFV szegedi termefégondot okozott, mint most a képest, azonban a jelenlegi sj üzeménél dolgozó szociaTisza. Az árvízi harc máso- körülmények között igen usta és munkabrigádok mintáik szakaszában a szakem- kedvezőnek számít. egv tízezer társadalmi munberek elkészítették az eddi- Az olajtermelés nagv mér- kaórában vállalkoztak, az gi mérleget: kiderült, hogv a tékben füge a természeti árviz okozta károk, többletszegedi olajvidék lelőhelyein körülményektől. Éppen az munkák elvégzésére. A tára váratlan árvíz hatására árviz veszélyei miatt össze- sadalmi munka célszerű körülbelül 12 ezer tonnás sen 26 kutat kellett elzárni, megszervezésére operatív bilemaradás keletkezett az emellett a védekezés mun- zottságot alakítottak és olaj kitermelésében. kálatai kétszáz olajbányászt P°ntos tervet dolgoztak ki. ... . . , melv szerint június 27-től Juratovics Aladár, a Nagy- es jo nehan.y erogepet lealföldi Kőolaj- és Földgáz- kötött. termelő Vállalat szegedi üze- Az új kutak mellett ismét nak az olajbánvaszok mének vezetője elmondotta, működni kezdtek a tankálKészen állnak 7 spSSs^--: • ••.:.* 7 • .W *—. 1 rvE' " V , •;, 4 ' Y i • T • • rrx •Sjjjjí r • . . 7.7 % - wiyiw" '; -jS- ' augusztus l-ig szombatokon és vasárnapokon is dolaozTöbbek között befejezik a nélkülözhetetlen kiszolgáló kazántelepek szerelését, a gépkocsivezetők saját maguk végzik el a járművek egyes számú szemléjét, így a szerelők az új fögyűjtöállomás ellenőrzésében segédkeznek. Mivel a termelővállalat építési üzeme sajnálatosan elmaradt az olajkutak bekötésével, más üzemegységekből vezetéképítő brigádot szerveznek. Az olajbányászok áldozatkész vállalása révén, valamint a termelés gondosabb megszervezésével 1970 végéig a szegedi termelőüzem megszünteti lemaradását. M. I. Üdvözlet a Szojuz-9 sikere alkalmából i Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözletet küldött L. I. Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának. N. V. Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökéhek és A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szojuz—9 sikeres útja alkalmából. „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya egész népünk nevében — hangzik a távirat — szívből köszöntjük önöket és' a szovjet népet a Szojuz —9 űrhajó nagyszerű teljesítménye alkalmából. Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov bátor, rekordot jelentő űrrepülése a szovjet tudomány és technika kiváló sikere, nagymértékben hozzájárult a világűr meghódításáért folyó küzdelemhez. Üj sikereket kívánunk önöknek, a szovjet népnek a világűr meghódításában, a szovjet tudomány és technika további fejlesztésében. s kérjük továbbítsák legjobb kívánságainkat a Szojuz—9 megalkotóinak és a bátor űrhajósoknak. Nyikolajev és Szevasztyjanov elvtársaknak. A mrMég néhány apró javítás, és munkára kész minden kombájn Nemsokára lovat vált Sző- holdjukból 200-at a belvíz regen sok más társával majd- aratott, amikor csak félaranem egyidőben Varga Jó- szos volt a búza. Ezt a veszzsef. Gyorsan futó traktorjá- teséget behozni nem lehet, ról átnyergel a lassabban de van olyan területük, ahol forduló hatalmas nagy gép- 20—22 mázsára is számíthatre, a kombájnra. Most még nak. csak a kukoricát ekézi, de _ TaValy sok kombájn amerre jar, nézi a gabonat, aratott lánctalpas traktorok melyik milyen. Szokül az ar- segédletével. Most mi várpa, kezd rozsdásodni a bu- ható? za, közel az aratás. Azt is nézi, hogy az árpát ugyan- — Bízunk az időjárásban, csak összekeverte a szél, le- A legjobb úton halad, száhet, hogy egyoldalasan tud- radnak a földek. Ha így ják csak vágni A búzával folytatódik, szép aratásunk nem lesz baj. az kimondot- Készen állunk, hogysitan „kombójnbúza", nem mán menjen. dől semerre. — Kell-e majd kasza? — kérdeztem a főmezőgazdászt. Naiv a kérdés, mert Szőregen, ha kellene, sem lehetne kapni kaszás aratókat. Aki még tud kaszálni, az már nem bírná végig, akinek az ereje engedné, annak a hozzávaló tudománya hiányzik. Az embernyúzó kaszát hamar múzeumi tárgygyá avatjuk. Lassan idekerül az aratógép is. A kombájn üdvözít egyedül, mert az megkeresi maga a munkát, nem kell helyébe hordani semmit. Nevetve beszél még az aratásról az Egyetértés Tsz legidősebb kombájnosa, pedig ha egyszer elkezdődik, aligalig van megállás. Nem látástól vakulásig dolgoznak ők, hanem harmattól harmatig. Amikor fölszáll a hajnali harmat, indulnak a nagy vitorlák, és sokszor este 11 óráig js terelgetik a gép kaszája alá az érett kalászokat. — Vasárnap? — Aratásban nincs vasárnap. Csak kenyér van. — Jósoljunk! Mennyi termésre számítanak? A szövetkezet elnöke mondja, hogy igen jó esztendő lenne ez, ha a tavasz ki nem babrál velünk. Ezer H. n. A KNEB második félévi munkaterve Sajtótájékoztatón ismertet- év végén 7,8 milliárd forinté dr. Dabrónaki Gyula, ál- tot, az egy évvel korábbinál lamtitkár. a Központi Népi 1,4 milliárd forinttal többet Ellenőrzési Bizottság elnöke tett ki f!,dden a KN,E? má; A végéhez közeledik az pítL„ „ t munkatervet, egészségügyi intézmények Pontosan egy tucatnyi nagy orvosi műszerekkel és berennePü eU?nTl V,1ZS_ dezésekkel való ellátásanak ga atrol készült jelentes ke- vizsgálata. Foglalkoznak még rül az év második felében a KNEB elé. az építőipari termelésszervezéssel, amit különösen inEgyebek kozott megvizs- dokolttá tesz a jelenlegi, köLgya" rZ"°S,ltJa ' rülbelül 20 százalékos építőílletoleg hasznosíthatnak a ipari kapacitáshiány visszavállalatok belső tartalékaitérő téma a teher- és a szekat. Először vizsgálta meg a mély gépjármüvek aíkatrésznep. ellenorzes minden osz- ellátása. Felmérték, tételesen szefüggésében a mezögazda• „ .. . , megvizsgálták a népi ellensag allami tamogatasanak örök h miként é]nek a üzemi es nepgazdasagi ha- vállalatok és intézmények a tasat. Megallapítottak, hogy társadalmi ösztöndíjak adonagyreszt jol, az intenzív mányozásanak lehetőségével, agazatok tejlesztesere tordítják a mezőgazdasági vál- A KNEB az elmúlt évben lalatok saját fejlesztési alap- 105 esetben tett — súlyos jaikat. Kedvezőtlen viszont, mulasztások, visszaélések t'elhogy építési-felelősi kapaci- tárása nyomán — ügyészsétás hiányában a befejezetlen gi feljelentést. Az esetek 90 építkezések értéke a múlt százalékában született bírósági ítélet. 6 hónaptól 10 . évig terjedő büntetéssel. ' Mindemellett — mondotta | dr. Dabrónaki Gyula — a 1 népi ellenőrzésnek nem céli ja a rettegtetés. hanem az, hogy segítsen feltárni és kiküszöbölni a gazdálkodás hibáit, fogyatékosságait. Helyreállítják Pécsett a barbakánt és a várkertet Hetvenéves elképzelés vált ugyancsak ősi eredetű püsvalóra Pécsett: a me- pöki palota. A másfél ezer év csekalja történelmi központ- emlékeit őrző műemléki jában „kiszabadult'' az öreg együttes területén, a tér nyuházak börtönéből és megújult a 15. századból szárgati részén négv évvel ezelőtt kezdődött meg a belsőMindenki segít S

zámbavéve a múló időt, korunk gyorsan pergő történését, már régen volt. Sok minden történt azóta, hogy megérkeztek az első hírek, a szinte hihetetlen és elképesztő hírek a Szamos mentéről. A néhány óra alatt könyörtelenül métereket emelkedő vízről, falvak elöntéséről, emberi hajlékok rombadőléséről. Mindez hihetetlennek tűnt. Ilyen még nem volt. Azt azért sejtettük: nagy károkat okozhatott a víz. Aztán jöttek a hírek az ezerszám elpusztult állatokról, a tönkrement termésről, az összedőlt házakról, gazdasági épületekről, a tönkrement utakról. És alighogy a katasztrófa méretei kezdtek kibontakozni, már itt volt az ár Szegednél. Megemelkedett a szeszélyes Maros is, és megtörtént a hihetetlen: Makót ki kellett üríteni. Több mint egy hónapja mindennapos felirat a tévéhíradóban a „Küzdelem az árral". Több mint egy hónapja mindennapos a napilapok első oldalán az árvízi tudósítás. És a víz még most sem nyugszik. Évszázadok óta nem volt ehhez hasonlítható természeti katasztrófa Magyarország területén. Hatalmas károkat okozott. Csak az elpusztult épületek, állatállomány és termés értéke több milliárd forintra rúgott. És ebbe az összegbe még mindig nincsenek beleszámolva a védekezés költségei és az ár okozta termeléskiesés vesztesége. A milliárd forintok, amellyel a kár nagyságát leírjuk, még mindig nem érzékeltetik azt a tragédiát, melyet egy-egy családnak jelentett a ház, a berendezés, a jószágok elvesztése. Nem beszélnek a számok arról az érzésről, amikor egy család összes vagyona a sebtében összekapkodott kis batyu maradt. Tragédia történt, és hírére, láttára megmozdult az ország. Gyűlt a pénz a szabolcsi, azután a Vöröskereszt budapesti csekkszámlájára. Szaporodtak a felajánlások. Ruhák, takarók, használati eszközök halmozódtak fel a Vöröskereszt szerveinél. A segítésből kivette részét Szeged és a megye lakossága is. Azt. hogy a jószándék, a segíteniakarás végső, pénzben kifejezett értéke mennyi lesz. jelenleg még felbecsülni sem igen lehet. A gyűjtés jelenleg is tart. Annyi helyről érkezik a pénz, annyian segítenek a szorult helyzetben levőkön, hogy a folyamatos nyilvántartásra egyszerűen nincsen mód. Jelenleg csak néhány kiragadott példát ismertethetünk és becslésekre támaszkodhatunk. Az már kiderült a vöröskeresztes összegyűjtésből, hogy a megyében a lakóterületi gyűjtés eddigi eredménye majd kétmillió forint. Vannak már részleges adatok a vállalati, szakszervezeti gyűjtések eredményeiről is. Az élelmezésipar 860 ezer forintot és több mint 33 ezer forint értékű ruhaneműt adott az árvízkárosultak megsegítésére. A mezőgazdasági dolgozók adományai megközelítették az egymillió 400 ezer forintot. A kereskedelem, a pénzügy és a vendéglátóipar is több mint egymillió forintot adott. Az építőiparban összegyűjtött pénz pedig százezerrel fölözte a másfél milliót. A helyiipar dolgozói egymillió 180 ezer forintot adtak és emellett még negyedmillió forint értékű társadalmi munkát is vállaltak. A pedagógusok félmillióval. a vasutasok 324 ezer forinttal járultak hozzá eddig a segélyezéshez. De írni kell az orvos-egészségügyi dolgozók 647 ezer forintjáról, a textilművek hivatali dolgozóinak 55 ezer forintos adományáról, a ruhagyártól bejött 124 ezer forintról. És még mindig nagyon sok vállalat, gyár marad ki a felsorolásból. Végleges összeget még nem tudni, de az már bizonyosnak látszik, hogy a megye dolgozói. lakói eddig mintegy 15 millió forinttal segítettek az árvízkárosultakon. Ez a szám természetesen csak becslés. Méghozzá pontatlan becslés. Hiszen napról napra több pénz érkezik a csekkszámlára, napról napra több értékes felajánlásról szerez tudomást a szakszervezet. Olyan felajánlásokról, melyeknek értéke még csak ezután realizálódik majd. Brigádok, munkások ajánlják fel szabad szombatjaikat, vasárnapjaikat, hogy az ezeken a napokon végzett többletmunka értékét is az árvízkárosultak kapják meg. Az áramszolgáltató dolgozói villanyszerelési munkát vállaltak az összedőlt házak újjáépítésénél. A kábelművek szocialista címmel többszörösen kitüntetett November 7. brigádja és egy ruhagyári brigád is segíteni akar a lakások telepítésében. Szombatjaikat, vasárnapjaikat, sőt évi fizetett szabadságukat ajánlották fel erre a célra. A

z ország megmozdult. Mindenki segít tehetsége és tudása szerint a bajbajutottakon. Segít rajtuk, életük helyrehozásában, egy elpusztult országrész helyreállításában. Segítünk másokon és végső soron önmagunkon is. Olyan társadalomban élünk, melyben az emberi elesettség nem marad magára. Ahogyan csak meg lehet osztani a bajt, közösen viseljük. Az összefogás sokban enyhíti ezt a tragédiát, melynek igazi súlyát mégiscsak azok viselik, akiknek mindenük odaveszett. De bajukból valamennyien részt vállalunk. És ez a segítés minden bizonnyal eredményes lesz. SZAVAT ISTVÁN mazó barbakán, azaz kapu- vár erödítésrendszerének kibástya, és helyreállították a szabadítása, a vár kutatáhozzá tartozó várkertet. Az sa. Országos Műemléki Felügye- A barbakántól északra húlóség és a városi tanács több- zódó várrendszer helyreállíéves munkájának eredmé- tását a következő években nyéröl kedden tájékoztatták folytatják. A tervek szerint a sajtó képviselőit. mintegy 15 esztendő alatt a Pécs történelmi városának pécsi vár hazánk egvik leglegértékesebb területe a jelentősebb műemléki együtDóm tér környéke, s az Ár- teseként európai hírű idepád-korban kialakult püspökvár. A hármas falgyűrűvel körülölelt erődítés mag- munka első. megvalósult üteja a római-ókereszténv te- me lesz a barbakán és vármető területén épült évezre- kert július 4-i ünnepélyes des székesegyház és a2 átadása a közönségnek. genforgalmi látványossággá fejlődik. A nagyszabású Megkezdődött az idegenforgalmi idény Az iskolaév befejeztével és Delta étterem, Balatonbogla- tavalyi 5000 helyett az idén az igazi nyár beköszöntésé- ron pedig egy kastélyszerü 6000 vendéget helyezhessevel a Balatonon és az ország épületben a Kinizsi borozó- nek el egyszerre. A sajái többi nyaralóhelyén megkez- söröző. autóval érkező külföldi tu dödött az idegenforgalmi A fővárosban is felkészül- risták kaphatnak idegenveföszezon. bár a szállodák- tek a vendégek nagy tömé- zetöt. aki nemcsak a város ban június 30-ig még az gélnek fogadására. A Buda- nevezetességeit mutatja be. előszezon árait számítják. pest-turist a közelmúltban a hanem segít a vásárlásban is A Balaton déli partján jú- Baross téren Új kirendeltsé' Az IBUSZ prognózist sze nius 15 óta valamennyi szái- get nyitott, s kibővítette fi- rint az idén legalább 10 loda. étterem, vendéglő tel- zetővendég-szolgálatát. százalékkal lesz nagyobb az jes üzemmel dolgozik, sőt a amely lehetővé teszi, hogy a idegenforgalom a tavalyinál, napokban 350 emberrel megerősítették a személyzetet. .... . SZERDA. Juhus első feleben megnyi- 1970> jünius 24. lik a ionyodi 1500 személyes %