Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

Károk, veszteségek, helyreállítás (Folytatás az 1. oldalról.) vadállomány pusztulása ugyancsak jelentős, mert az ártereket éppen a költés és a szaporodás idején öntötte el a víz. A védekezés költségei szin­tén tetemesek. Az anyagok egy része elpusztul a tartós vízben. Hatalmas összegeket emészt fel a védekezők ellá­tása, a szállítás, az élelmezés. Rendkívül költséges volt a kitelepítések és visszahelye­zések lebonyolítása. Egyelő­re még megbecsülni sem le­het a rendkívül igénybevett utak rongálódásának mérté­két, hiszen sok helyen csak teljes átépítéssel lehet rend­behozni őket. Valamennyi népgazdasági ágnak súlyos a teherviselé­se, és nem is csak a vízzel közvetlenül küzdő térségek­ben. A védekezés ugyanis mindenhonnan erőket és esz­közöket vont el, emiatt sok beruházás építésének üteme csökkent az országban, és a mindennapi termelés ilyen zavarai együttesen ugyan­csak a védelmi számlát ter­helik. S mindez még kiegé- < szül majd a védelmi anya­gok visszagyűjtésének és a helyreállításának a számlá­jával. így egyelőre bármilyen számszerű becslés csak ta­lálgatás volna. A harmadfo­kú készültség befejezése után lehet megkezdeni a károk, a költségek, a hátrányos kö­vetkezmények tételes vizsgá­latát, illetve a helyreállítás­hoz szükséges anyagi és mű­szaki fedezet pontos számba­vételét. # Milyen elvek sze­rint történik a helyreállítás? Az árvízvédelem gyöngébb pontjai most előtűntek — tartalmazza-e majd a terv ezek megerősítését? A legfontosabb cél az. hogy a lakosság és a termelőüze­mek kárait minél előbb hely­rehozzuk. Sok tanulságot is kínál ez a rendkívüli hely­zet, olyat is, amely külön­ben kiszámíthatatlan maradt volna. Például semmiképpen sem szabad közvetlenül a töltéslábaknál építeni. Az úgynevezett Tisza-sorok pusztulása neim ismétlődhet meg, a községekben ingyen vagy olcsón kapnak alkal­masabb telket a kárceult családok. Valamennyi bel­vízlevezető csatornát zsilip­pel kell ellátni. Tetemes összegekbe kerül majd az árvízvédelmi gátak helyreállítása és helyenkénti erősítése. Így példul műsza­kilag indokolt az újszegedi töltésnek a fűvészkerti bejá­róval szemben fekvő részét megerősíteni. A töltés itt közvetlenül a meder szélén van, kőburkolata helyenként becsúszott, meg kell fontol­ni a töltés hátrább helyezé­sét. A szegedi belvárosi mellvédfal újjáépítése már a mostani nagy víz előtt is időszerű volt, most pedig olyan mértékű rongálódás várható az apadással, hogy egyenesen parancsoló szük­ségletté lép elő. Minden bi­zonnyal magasabbra és erő­sebbre kell építeni. Rendbe kell hozni a me­gye igen megterhelt és a vé­dekezési munkák következ­tében tönkrement útjait; a lakóhelyek általános képe is leromlott a védelmi vonalak közelében, tehát mindenütt költeni kell „nagytakarítás­ra" is. Meg kell gyorsítani a védekezés miatt félbema­radt közműépítéseket, rend­be kell hozni az anyagtáro­lásra, parkírozásra használt tereket, parkokat. Mindeb­ben nagy jelentősége lehet a már eddig is kibontakozott társadalmi munka-mozga­lomnak, mert hiszen nem­csak anyaig kérdés a helyre­állítás, hanem elsősorban munkáskéz dolga. Ezt a feladatot még tartó­san magas vízállás esetén is mielőbb meg kell kezde­nünk, hogy településeink visszakapák régi arculatukat Szegeden különösen sürget az ünnepi hetek közelsége. Segélyek, felajánlások az árvízkárosultak javára Nehéz dolog számokban ki- A rengeteg adomány, be­fejezni az emberséget, pénz- fizetés és felajánlás összeg­ben mérni önmagunk segítő- zésére mindeddig még nem készségét, önnön jószándé- volt mód. A Szakszervezetek kunkat. Nemcsak nehéz, le- Csongrád megyei Tanácsá­hetetlen is. De az árvízká- nál kapott tájékoztatás sze­rosultak javára befizetett rint a megyében a június összegek — ha nem is mé- 12-i adatok szerint 8 millió rik a jószándékot — sok 718 ezer forint volt a gyűj­mindent elmondanak, jelez- tés eredménye. Azóta ez az nek önmagunkról. Például a összeg meghaladta a 12 mil­800 tagot x számláló makói liót is. És a felajánlások, Lenin téesz felajánlása. A ta- befizetések üzemektől, válla­gok 59 ezer 955 forintot fi­zettek be a Vöröskereszt latoktól még mindig jönnek. A héten megkezdődött a gyűjtőíveire. Volt, aki 500 fo- segélyek kifizetése is. Makón rintot ajánlott fel. eddig 60 ezer forintnál töb­Szegeden a lakóterületi bet fizettek ki a károsultak­gyűjtés során eddig 196 ezér nak. Algyőn 11 családot ré­forint jött össze. Ezt az ősz- szesítettek természetbeni se­szeget javarészt a nem dol­gozó nyugdíjasok, öregek ad­gélyben, köztük olyanokat is, akik mindenüket elveszí­ták össze. A szegedi járás tették. Családonként itt 3—4 területén a gyűjtés eredmé- ezer forint értékű ruhane­nye eddig 318 ezer 776 forint műt és egyéb eszközöket osz­volt. tottak szét. Holnap Magyarországra érkezik a szudáni államfő Gaafar Mohamed Nimeri, a Szudáni Demokratikus Köztársaság forradalmi ta­nácsának elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezik. Mint ismeretes, a szudáni ál­lamfő ezt megelőzően Jugo­szláviában és Bulgáriában járt. Nimeri mostani hivatalos baráti látogatása hazánkban új lendületet ad a magyar— szudáni kapcsolatok és az együttműködés további ki­szélesítéséhez és megszilár­dításához. Pillantás a Royalra Kész lesz-e a nyáron a szálloda 7 Piroslanak a hatalmas ab­lakkeretek, a régi épület te­tején már ott csillog ezüs­tösen a reklámszerkezet fémváza. De belül még por, hulladék, fölösleges drótok és deszkák. A Royal jöven­dő drinkbárjában körülné­zők közül talán csak Barna György, a kivitelező szegedi építő vállalat igazgatója re­ménykedik abban, hogy az utolsó hajrá meghozza az eredményt, és a határidő — hányadik határidő? — körül valamikor elkészül ez az új­jászületni nehezen akaró szálló. Módosított meglepetések Azt azoaiban az igazgató is hangsúlyozza, hogy csak akkor haladhatnak, ha nem kell újabb és újabb módosí­tással szembenézniük. Mert például asztalosokat ezekben a napokban az vonja el a munkától, hogy a megren­delt és elkészült beépített szekrényeket át kell alakí­tani: az áttervezett előtér­nek megfelelően. A legtöbb bajt az okozta, hogy — szinte az utolsó pil- dig ! Kulcs a hősiességhez H ősi eposz... Jobb, találóbb kifejezés aligha juthat az ember eszébe, mikor az árvízi hetek hosszú­| hosszú krónikáján tűnődik. A küzdelem, amit a j természet elszabadult-nekivadult erőivel vívott és vív az emberi akarat, olyan, mintha csak a leggazdagabb kép­zelet, egy érzelmi magasfeszültségben izzó lélek teremtette volna. Hisz annyi benne a rendkívüli, annyi a csodával határos, a szinte hihetetlen elem. S ugyanez a töprengő, aki egyik pillanatban a gigászi árvízcsaták férfi seregét eposzi hősökhöz hasonlítja, azon veszi észre magát, hogy minél jobban azonosul a küzdök­kel, annál természetesebbnek érzi a költői túlzásokat, an­nál valóságosabbnak a csodadolgokat. S azt vallja: ami hihetetlennek tűnik, az a magától érthetődő, természe­tes — mert az az igazán, mélyen emberi. Ezt az eposzt nem a leggazdagabb képzelet teremtette, nagyon is a mi társadalmi valóságunkban gyökerezik. A szocialista társadalom értékeiben, erőtartalékaiban. Nagy­szerű tanúságtétel "az az út, amelyet a veszedelemhozó első napoktól a még mindig veszéllyel terhes mostaniakig meg­tettünk. „Hasonlat mit sem ér... felötlik, s eldobom" — írja Radnóti Miklós a Tétova ódában, mikor a szerelem „rej­tett csillagrendszerének" kifejezésével küszködik. Mintha hasonló gonddal-kétséggel küszködnénk mi, a toll embe­rei, manapság, mikor az elemek és emberek összecsapását, a megpróbáltatásokat és győzelmeket, az egyéni sebesülé­seket és közösségi vérátömlesztéseket próbálnánk szavak­ba foglalni. Tudjuk, az igazság nem adatszerű, nem lel­tározható elég híven. Hisz valójában az új meg új árhul­lámoknak, a vízmércét verő újabb tiszai, marosi, körösi centimétereknek az emberség eleven hegyláncai tudtak és tudnak ellenállni. Aminthogy a forint összegek sem képe­sek kifejezni, mindazt az értéket, az áldozatkészségnek azt az elemi erőtörését, amely országszerte megmutatko­zott, mindjárt a kezdet kezdetén. S a kezdeményezések, az egyszázalékos túlteljesítési akciók aranyfedezetét, az érett társadalmi felelősségérzetet is csak közelítőleg lehet érzékeltetni, mikor a felajánlásokról hírt adtonk. „Magától értetődik" — ez a szó a kulcs az emberek hősiességéhez. Ebből ered minden, az is, hogy az elemek erejére még elemibb erővel tudtunk felelni. Felötlik egy kép: az esőkkel, felhőszakadásokkal vert hatalmas víz­gyűjtő-terület, az ember látja maga előtt a szilaj zúdu­lást, ahogy érből, patakból, folyóból igyekszik a tengernyi víz a Tiszába. És látja azt is — ha elég erősen lehunyja a szemét, biztosan látja: szerte az országban megnyílnak a titokzatos zsilipek, a szocialista emberség zsilipjei, in­dul a másik áradás. A Gátépítő a Gátromboló ellen. M indannak, a rendkívülinek, példátlannak, természet­ellenesnek, amit a hosszú árvízi hetek hoztak, így, ezzel a magától-értetődikkel felel a mi szocialista társadalmunk. Javainkat prédálta az ár, szegényebbek lettünk, erről is megvannak az első adataink. De, együtt a homokzsák-adogató országnyi láncban, jobban megis­mertük egymást, tettenérhettük magunkban azt a hatal­mat, amely nem hagyja magát legyőzni. Ezért hihetjük, hogy a sokakat otthontalanná űző áradat évszakát az ösz­szetartozás új honfoglalásaként is emlegetik majd az em­berség példáit csokorba kötő jövendő krónikások. SIMÁI MIHÁLY ige­_ félemeletig hiányzik gok megváltoztatását lanatban — egy második egy fal: nincs megoldva ter- nyelték. A tervező tehát ar­liftaknát kellett építeni. Az vezése. Szóval, sűrűn emle- ra volt ítélve, hogy komp­eredeti terv elkészülte óta getik az építők a tervezőt is. romisszumokat kössön. Ráa­ugyanis változtak a szálló- Maár Márton a Csongrád Í^Vl a kivit?lezöben ?em dai előírások a személvlift íviarton, a usongraa találta meg azt az osszefog­„ L. V??,' - megyei tanacs tervező val- la]óan lát| szervezettebb mellett kőtelező a teherlift i,]at;í„3l. munkatársa aki- laloan lat°> szervezeueno, is Az lii liftakna a kaDcsoló- , , munKatarsa, aki rugaimasabb munkát nyújtó t '1I.taKn1a nek kezemunkajat Szegeden *tnprt akire itt szükség szoba helyere került annak a tízemeletes mUnkásszálló fett^Sna ismét uj helyet ke lett ta- is őrzi meggyőző dátumokat lett volna" lalni. Építés közben kellett a sor()]. 1965_ben kaptak meg­drinkbar otletehez alkalmaz- bfzást a tanulmányterv, Tábla a lÖVŐnek kodni, vagy eppen ujravé- maj a kiviteU terv elkészí- ' setni a falakat, amikor kide- tésér6i ezt 1966 noVember A Royal Szálló - remél­rült, hogy rossz helyre ke- adták át a megbízó- hetőleg már a nyáron meg­rulne a fűtőtest. nak 1967 december 5-én át- kedvelhető — eszpresszójá­Most mintegy százhúsz tervezés, 1969 márciusában nak falára tehát mozaik ke­ember dolgozik megfeszített költségvetési áttervezés, 1969 rült. Elkelne oda egy.tábla is. ütemben, ünnepnapokon is májusában szerkezeti áttér- ami tanulságokat sorol, és a Royalban Ezekben a na- vezés következett. figyelmeztet. Arra, hogy .' , .... , , ... . . , . , ,, mostanság néhány év alatt pókban mindenütt helyükre _ Az eredeti megbízás le- elavul ami ma még új: meg_ kerülnek a halványzöld nyege az volt, hogy a régi változott árak, építőanyagok, csempék, tükörfényes ajtók szállodaépületnek a teljes fútésmódok húzhatják át az csillognak itt-ott. Elkészült a rekonstrukciójával, a Köl- elkészült terveket. A vég­„, .,,„ . „ , .., eredmeny ilyenkor minden­zenes eszpresszó allmennve- csey utcai reszen foghijbe- képp csak a drága kompro. zete, helyere került, a terem építéssel, az udvarban a misszum lehet, s ezt a ta­zárófalára a Fehér-tó állat- Hungária Vállalathoz tartó- nulságot nem fedheti el az világát ábrázoló mozaik. S zó szá!Iodákat ellátó mosoda elegáns csempék hófehér aj­hétfőn újabb erősités érke- kialakitásával tervezzünk ££ ne™lebrat°k csvilogasa zik a fővárosból az országos szállodai komplexumot. Eb­szakipari vállalattól. A tervező véleménye ben egy eszpresszó is helyet kapott már. Később a moso­dai rész feleslegessé válx, oda irodák jönnek. A fő­probléma az volt egyrészt, A szőregi ktsz ízléses vi- hogy az első terv eLkészíté­lágító falát már felrakták, de se óta szemléletbeli válto­— mutatják — tervezői zűr- zást is hoztak az évek, igé­zavar következtében a keze- nyesebbek a követelmények, lőnyílások olyan helyre ke- mások például a gázkazánra rültek, ahol — a megrende- vonatkozó előírások. Az esz­lés utáni áttervezés követ- presszóból zenés eszpresszó keztében — nem lehet ki- lett, a társalgó egyrészéből nyitni őket: csövek mögé, drink-bár, helyet kellett te­vagy éppen a szellőzőbe. Az remteni e teherliftnek. Sok­eszpresszó része mögött pe- szw már a megvalósult dol­Veress Miklós A bolgár és a csehszlovák külügyminiszter Budapesten Ivan Basev, a Bolgár A Ferihegyi repülőtéren Népköztársaság külügymi- Ivan Basevet és Jan Markot nisztere és Jan Marko, a r,Á,„r T. „„ Csehszlovák Szocialista Köz- Peter Janos ^gyminiszter társaság külügyminisztere fogadta, szombaton Budapestre érkez­tek, hogy részt vegyenek a Varsói Szerződés tagállamai VASÁRNAP, külügyminisztereinek június 1Q,n „, 21-22-i tanácskozásán. 1970, JUNIUS 21. Száz év alatt megkétszereződött hazánk népessége Megjelent az 1970. évi nép- Mindig a viszonylag békés számlálás kiadványsorozaté- időszakokban volt legmaga­nak első kötete, amely az sabb a népességszaporulat­összeírás előzetes adatait te- 1890 és 1910 között ez az szí közzé, csaknem 400 ol- arány meghaladta az évi 1 dal terjedelemben. A kötet a százalékot. A legutóbbi év­többi között a népesség fej- tizedben az átlagos szaporo­lődésének és megoszlásának dás — évi 0,35 százalék alakulásáról ad képet. Az összehasonlítva az elmúlt adatokból megtudjuk, hogy század megfelelő adataival szaz evvel ezelőtt — 1870. igen alacsony. Sz a termesze-' január 1-en. az első hivata- tes szaporodás csökkenésé­los magyar népszámlálás idő- nek a következménye amit pontjaban — hazánk jelen- főleg a csekélyszámú szüle­legi területén 5 millió lakos tés okozott, élt Azóta a népesség száma A népszámlálási kötet meg­106 szazalek kai — 10 315 597- jelenésével egyidejűleg érde­re — növekedett. Jelenleg az kes összeállítás készült az or­orszag területén 15 százalék- szág legidősebb lakóiról A kai többen élnek, mint a népszámlálást követően felszabaduláskor. A népsűrű- ugyanis — 1970 tavaszán — ség — a 93 030 négyzetkilo- a számlálóbiztosok mégegy­méteres országterületre szá- szer felkeresték a 90 éves és mítva — négyzetkilométe- ennél idősebb lakosokat. A renként Hl fő. ami néggyel JS^el^erL^ tobb mint 10 evvel ezelőtt A kérdéseket úgy állították össze, hogy a feldolgozás a lehetőség szerint hűen tük­rözze az öregkorúak élettör­ténetét és jelenlegi helyze­tét. A vizsgálat alkalmával hat 104 éves lakost — öt nőt és egy férfit — találtak, ők az ország legöregebb ál­lampolgárai. Az összeírt százévesek száma 49, közü­lük 35 nő és 14 férfi. A 90— 99 évesek szama az adatfel­vétel időpontjában megköze­lítette a hétezret — mintegy kétharmadrészük nő. volt. VVÉLMAGYARORSM

Next

/
Oldalképek
Tartalom