Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMASYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam 1*4. szám 1970. JÜNIUS 21* VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. júnins 25. napján, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívU Thant nem megy Londonba U Thant ENSZ-főtitkár lemondta londoni utazását, amelyet moszkvai látogatása utánra, mára tervezett. A brit választások eredménye megváltoztatta elképzeléséi tPITtfK HBPia, I97Q Új munkafelajánlások a pártkongresszus tiszteleiére Négyszáz kilométer hosszú az árvízvédelmi vonal Más esztendőkben június első vasárnap az építőket ünnepeljük. s ünnepelnek az építőmunkások. Az idei év különbözik tőlük ebben a tekintetben. A szórakozás, a kulturális- és sportprogram helyett a gátakon dolgoznak a szegedi munkások, köztük több mint 600 építőipari dolgozó. Velük együtt a védelmi munkáknál segített a vállalat összes földmunkagépe es szállítóeszközei nek jelentós része is. Ennek következménye mintegy 65 millió foriní értékű munka elmaradása. mivel 270 ezer munkaóra „esett ki" az előre eltervezett termelésből. Tegnap, június 20-án ötszáz építőmunkás — többségük brigádvezető — vett részt azon a gyűlésen, amelyet a Délmagyarországi Építő Vállalat szegedi munkásszállodájának éttermében rendeztek meg, hogy megemlekezzenek az építők napjáról. de inkább munkaértekezletet tartsanak. ahol meghatározzák tennivalóikat a jelentős elmaradás pótlására, mérséklésére. A munkaértekezleten Sipos Mihály igazgató ismertette azt a határozatot, amelyet előbb a vállalati pártbizottság kibővített ülésén megvitattak és elfogadtak. A határozat részletesen foglalkozik a vállalat helyzetével, s azokkal a tennivalókkal, amelyeknek a segítségével teljesíteni kívánják az idei lakásépítési tervüket, a kormány által kiemelt építési munkákat, s további segítseget adjanak az árviz okozta károk helyreállításához, az újjáépítéshez. Elhatározták, hogy az év hátralevő részében olyan munkaintenzitást kell elérniük. hogy a teljesítménybéres órák aránya éves átlagban az építésszerelésben 70. vállalati szinten pedig legalább 65 százalékos legyen. Ennek teljesítése érdekében növelik az egyösszegű utalványok arányát és megszigorítják az elszámolásuk rendjét. A terv és a munkafegyelem megjavítására fokozottabban gondoskodnak arról, hogy minden építkezésen pontos időre megkapják az anyagot, s a munkákhoz szükséges gépeket. Olyan munkaszervezést kívánnak megvalósítani, hogy a menynyiségi teljesítés elősegítse a gazdasági eredményességet is. Ennek érdekében részletes intézkedési tervet készítenek. A szocialista brigádoktól azt kéri a vállalat párt- és gazdasági vezetősége, hogy az elmaradás megszüntetésére — különös tekintettel a lakásépítkezésekre és a kormány által kiemelt beruházásokra — vizsgálják felül a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat, és a munkaversenv fokozásával járuljanak hozzá a tetemes többletmunka elvégzéséhez, vegyenek részt az újjáépítési munkákban. A DÉLÉP dolgozói vállalják, hogy az árvíz okozta károk helyreállításában, az összedőlt és megrongxlódott lakóházak felépítéseben erejükhöz mérten segítséget nyújtanak. Ahol többszintes lakóházakat kívánnak felépíteni, ott időben segítenek, a saját dolgozóik összedőlt házait felépítik, illetve annak helyrehozásához segítséget adnak. Az „elveszett" 270 ezer munkaóra pótlása érdekében ideiglenesen felfüggesztik a 44 órás munkahetet és visszatérnek a heti 48 órára, illetve arra a munkabeosztásra, amikor kéthetenként adnak ki szabad szombatot. Ennek megfelelően módosítják a kollektív szerződésüket is. A munkaértekezlet résztvevpi, a brigádok képviselői megértéssel fogadták a vállalat igazgatójának előterjesztését, a vállalati pártbizottság, határozatát. Egyetértenek azzal, hangsúlyozták azok, akik szót kértek, s ígérték, hogy minden tudásukkal azon lesznek, hogy az előre eltervezett vállalati célkitűzéseket megvalósítsák. A DÉLÉP dolgozói tegnap, amikor szabad szombatjuk lett volna rendes műszakot tartottak, és bérüket, körülbelül 150 ezer forintot, az árvízkárosultaknak adományozták. Az árvízi műszak után került sor az esti gyűlésre, ahol eltekintettek ugyan az ünnepélyes külsőségektől, de azért megemlékeztek az építők napjáról és kitüntetéseket, jutalmakat adtak a munkában élen járó dolgozóknak. Az Építőipar kiváló dolgozója című miniszteri kitüntetést hatan — Sipos Mihály igazgató, Csernai István kőműves. szocialista brigádvezető, Madvrka György építésvezető, Szabó Lajos kalkulátor, Monostori István kőműves és Szabó H. Károly villanyszerelő — kapták meg. A DÉLÉP igazgatója ez alkalommal nyújtotta át 84 olyan dolgozónak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezetének Központi Bizottsága által alapított és adományozott Szocialista épitőmunkáért elnevezésű emlékplakettet, akik 20—25 esztendeje tagjai a szakszervezetnek és az állami építőiparban dolgoznak. A vállalat 75 dolgozója vehette át húszéves munkaviszonya után a törzsgárda jelvényt. A Kiváló dolgozó kitüntetést 162 építőmunkás kapott, s ez alkalommal nyújtották át 45 kollektíva vezetőjének a Szocialista brigád cím elnyerését tanúsító oklevelet. Berta Miklós átvette a segédiparban dolgozókat megtisztelő Szocialista föüzem címet, míg Juhász Károly hódmezővásárhelyi építésvezetősége és a szegedi házgyárat építő Garai Andor kollektívája a Szocialista építésvezetőség címet kapta. A gyűlésen összesen 355 építőipari munkásnak 380 ezer forint jutalmat osztottak ki. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a hatáskörébe tartozó töltéseken 400 kilométer hosszan folytatja tovább az árvédekező munkát. Mindenütt úgy rendezkedtek be, hogy a jelenlegi maximális vízállások fölött is eredményesen tudják megerősíteni a védvonalakat. Meglehetősen sok helyen erősödtek a csurgósok a töltések átázása miatt. Jellemző adat, hogy a 1 védvonalak mentén a Tiszával, a Hármas-Körössel és a Marossal párhuzamosan haladó területeken összesen 7 ezer 300 hold van víz alatt. Ez csak a fakadó vizek által elöntött területek mennyisége. A közelmúltban lehullott nagymennyiségű csapadék viszont megnövelte a belvizek magasságál Polgár István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezető helyettese tegnap már arról tájékoztatott, hogy területükön a. belviz mintegy 10 ezer holdról már visszaszorult, annak eredményeképpen, hogy éjjel-nappal járnak a szivattyútelepek és más átemelő helyek nagyteljesítményű gépei. Az elmúlt 24 órában a védőgátak mentén nem | vált szükségessé rendkívüli ' beavatkozás. A védekezés mindenütt a megfelelő ütemben folyik. A csurgó, szivári gó helyeken a töltések meny ; tett oldalán kis mélységű árkokat húznak, hogy a íöltés; be szorult, megrekedt vizet elvezessék. Ugyanakkor ezeI ket a kis árkokat megszór-* jók kaviccsal, hogy a kicsurgassál- egyidőben a mentett I oldalt meg is erősítsék a víz nyomásának megfelelően. Szeged, Csongrád és Szentes térségében mintegy 50 vagon kavicsot használnak fel az úgynevezett vízcsurgatók i kiépítéséhez. Szeged alatt, a Tisza bal partján, valamivel túl a hatházak után, a védvonal egy szakaszán már korábban észleltek nagyobb szivárgást, csurgást. Ez az úgynevezett Malina-féle, hullámtér nélküli terület, amelyet ugyan betonlapokkal boritotjtak annak idején. A Tisza sodorvonala azonban mínusz vízállásnál ls erősen mossa, vágja is a meder szélét. A jelenlegi vízállásnál ezen a területen mintegy 300 méter hosszan 20 méter mély a víz. Búvárok megvizsgálták, hogy milyen erős a víz alatt a töltésláb, azaz a mederfenék milyen módszerű megerősítést kíván. A vizsgálatok alapján úgy döntöttek, hogy ezt a Malina-féle partszakaszt mínusz 150 centiméteres vízállás-szintig megterhelik előre elkészített drótfonatba helyezett kőhengerekkel. Tegnap már megkezdték e védővonal megerősítését 6000 tonna kő felhasználásával. Viszonylag „csendes", szívós napok következnek a védekezésben mindenütt. Szolnoknál és Csongrádnál gyengén áradó tendenciájú a Tisza, Szegednél már alatta vagyunk az 1932-es maximumnak. A Hármas-Körösön a szarvasi vízmérce is folyamatosan apadást jelez, ugyanígy Gyománál is. Apad a Maros Makónál, szemlátomást. A Tiszán a szamosi eredetű érhullám szétterülve, lgssan halad lefelé. Az árvízvédekezésben az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó védvonalakon tegnap 14 ezren dolgoztak. A helytállást azonban nappal és éjszaka erősen zavarja a valóságos szúnyogfelhő, végig a töltések mentén, 400 kilométer hosszan. A hosszan tartó víz, amely körülveszi a védvonalakat, kedvez most a szúnyogok elszaporodásának. Szinte kibírhatatlanná vált ellenük a hadakozás. Irtásukat tegnap elrendelte az Egészségügyi Minisztérium. Dr. Vetró János, a szegedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója és egy egészségügyi csoport tegnap motorcsónakon bejárta a területeket. Vizsgálatuk alapján döntik majd el, hogy milyen szerrel — amely nem árt a növényvilágnak és a halaknak — kezdjék meg ma, vasárnap kora hajnalban a szúnyogok kipusztítását. Több repülőgépet vezényelnek a szúnyogírtó szer szétszórására a védvonalak mentén. Károk, veszteségek, helyreállítás Megkezdték a víz kár* tételeinek és a helyreállítás költségeinek felmérését Egyetemi intézet épül Biológiai intézetet épít az orvosegyetem a klinika-sor Somogyi Béla utcai végén. A háromemeletesre tervezett, tízmillió forintos beruházást igénylő épület kivitelezését a Délmagyarországi Építő Vállalat végzi. Az építkezés egyik érdekessége az lesz, hogy az alapozás újszerű eljárással, a talaj vegyi úton való lazításával és szilárdításával megy végbe, a másik pedig, hogy az épület lépcsőzetes lesz, s így mintegy lezárja a Dóm körüli épületkomplexumot. Egyelőre az alapozási munkákat végzik. Somogyi Károlyné felvéttle Ez az esztendő jóformán mindeddig a víz jegyében telt el: Szegeden és a megye több helységében január eleje óta egyfolytában vízvédelmi készültséget jegyzünk — először a belvíz, most meg az ár miatt. A belvíz elleni védekezés egészen április végéig kitartott, a legmélyebben fekvő területek — a megye valamennyi városa és több községe, Szegeden pedig Alsóváros, Szent István tér, Petőfitelep és Újszeged — több évtizedes gondja az idén sok kárt okozott. Ez azonban nincs olyan jelentős, mint a hosszantartó árveszélv költségei és kárai. A területi árvízvédelmi bizottság létrehozta a megyei és a szegedi albizottságot a kárfelmérés és a helyreállítás megszervezésére. E bizottságok elnökeinél — Kovács Imre Csongrád megyei és Halász Árpád Szeged városi tanács vb-elnökhelyettesnél érdeklődtünk az árvízkárok természetéről, gazdasági következményeiről és a helyreállítás várható üteméről. # Csongrád megyében és Szegeden nem szökött ki a víz a gátak közül, mégis tetemes a pusztítása a fakadó víznek. Ezek a károk elbírálásban részesülnek: árvíz- vagy belvízkárok? A két csapás egymás nyomában jár, így látszatra nehéz elkülöníteni. Az azonban lényegében eligazít bennünket, hogy a belvíztől rendszeresen sújtott területek most viszonylag szárazak, a hosszan tartó magas tiszai és marosi - vízállás ellenére. A víz most a töltéslábak közelében, két-három-ötszáz méteres szélességben rongál. Közvetlenül nem a folyóból ered, de a vele való összefüggés kétségbevonhatatlan. A termőföldek egy részén is azért áll víz, mert a levezető csatornákat el kellett zárni, így nem tudott a szokásos módon a folyókba gravitálni; a sok csapadék pedig még inkább felduzzasz+otta. Ezek a körülmények nagyon gondos elbírálást igényelnek a kárfelmérésről, mert mint ismeretes, másmás módon rendezhető a kétfajta elemi kár. Szegeden arnáylag kevés lakóház pusztult el, Csongrád megyében azonban több mint kétezer. # A károk összességéről még korai lenne beszélni, természetük azonban már kirajzolódott. Milyen népgazdasági ágakat sújtott legjobban a nagy víz? A népgazdasági károk a legjelentősebbek. A már telepitett mezőgazdasági kultúrák kipusztulása, a vedekezés és a veszélyhelyzet miatt elmaradt növényápolás érint bennünket leghátrányosabban. A művelés fontos idejével esett össze a védelem legkritikusabb szakasza. Ez szinte pótolhatatlan. Az iparban kibontakozott versenymozgalom, a nemzeti jövedelem tervének egyszázalékos túlteljesítése reális lehetőség, és alkalmas a termeléskiesésből eredő hátrányok pótlására, de a mezőgazdaság ilyen lehetőséggel nem rendelkezik. A (Folytatás a 3. oldalon.)