Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

A szervizellátás fejlesztése Elképzelések a negyedik ötéves tervre A Magyarországon futó gépkocsik száma, ha az európai átlagot vesszük figyelembe, még nem nagy. De számuk a köyetkező ötéves terv Időszakában több mint kétszeresére emelkedik. Csongrád megyében. az 1068-as 7 és fél ezer gépkocsival szemben 1975-re várhatóan 30 ezer autó fogja róni az utakat. Nagy ez a szám. Még inkább akkor tűnik nagynak, ha valaki figyelembe veszi azt ls, hogy ezeknek a drága és érzékeny gépeknek mpgfelelö ellátás, szerviz szültNAPI KISLEXIKON a kislexikonról Ezt a rovatunkat, kétségtelenül az árvíz hívta életre. 0 Hogyan született? Szükségét éreztük a naponta felmerülő üj fogalmak, szakmai kifejezések magyarázatának — „elirigyelve" egy klsaé az Esti Hírlap hasonló, népszerű rovatát —. annak. hogy olvasóink megismerkedjenek az árvizek és az ellettük való védekezés történetével, módszereivel és eszközeivel. Hiszen ezekben a hetekben mindenki az árvíz ellen harcol, akár kint a gáton, akár munkahelyén áll helyt. 0 Ki a szerzője? Nincs szerzője. Legtöbbet köszönhet a rovat dr. Vágás Istvánnak, a műszaki tudományok kandidátusának, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnökének, aki naponta anyagot és irodalmat szolgáltatott hozzá, s a kéziratot szakmailag ellenőrizte, nehogy tévedés, elírás forduljon elő. Irodalomként leggyakrabban Bogdánfy Ödön: A természetes vízfolyások hidraulikája (Budapest. 1906). Az árvízvédekezés gyakorlati ismeretet (Budapest. 1962) és a Szegedi árvíz. 1879 (Vízügyi történeti füzetek 1., Budapest. 1969) című műveket használtuk fel. 0 a rovat sorsa? Ügy érezzük, a rovat betöltötte hivatását. Sok dicséretet kaptunk érte olvasóinktól, barátainktól. bíráló megjegyzést — ami nagy szó! — egyet sem. Mivel az árvízi. hidrológiai kérdésekből kifogytunk (ami maradt, túlságosan szakmai jellegű ahhoz, hogy közfigyelem tárgya legyen). de az elismerés lovabbi próbálkozásra ösztönöz, úgy döntött a szerkesztőség, ezután is fenntartja a Napi kislexikont. 0 További témák? A téma ezek után valóban végeláthatatlan. De elsősorban mégis valószínűleg belpolitikai és várospolitikai eseményekkel kapcsolatos kérdéseket dolgozunk majd fel, éppolyan módszerrel, mint eddig: lehetőleg röviden, világosan fogalmazva s tárgyszerűen. Nagyon Örülnénk, ha ezúttal olvasóink ls részi vennének szerkesztésében ellátnának bennünket azokkal a témákkal. melvek leginkább a figyelem középpontjában vannak, melyek mindenkit érdekelnek. séges. Ezt nemcsak a gépkocsi értéke klvánjH meg. de a közúti közlekedés biztonsága is. Mi várható a következő ötéves terv időszakóban a szervizszolgálat fejlesztésében? Az előkészítés szakaszában Még nem született meg a végleges döntés. A terveket az érintett vállalatok már elkészítették. Jelenleg a várost tanácsnál vannak, ahol egyeztetésüket és koordinálásukat végzik. Végleges döntésre — országosan — csak az év vége felé kerül sor. De a tervezés — jelenlegi szakaszában ls — sok mindent elárul az érdeklődőknek. Igaz, az egyes számok még változhatnak, de a nagyságrendek már valószínűleg kialakultnak tekinthetők. A fejlesztés várhatóan ügy alakul majd, hogy a következő tíz évre képesek lésznek megbirkózni az egyre több autó javításával, Még akkor is, ha számuk megháromszorozódik. Az autójavító tervei A XI. sz. Autójavító Vállalat is nagy beruházásokat tervez. A tehergépkocsik javítását űj telephelyükön végzik. Így a Tolbuhin sugárúti telep felszabadult, s ezután a személygépkocsik javítását Itt vállalják. Elsősorban a lakosság szómóra. Ezen a telepen eddig napi 00 autót javítottak meg. Ha a tervezett rekonstrukció elkészül — feltehetően a jövő év végére — napi 150—160 kocsi hagyhatja el újjávarázsolva a telepet. Az ötéves tervben 24o ezer üzemóra fejlesztést kívánnak megoldani, amely kapacitásukat mintegy háromszorosára emelné. Már kijelölték a nagykörúton, a majdani új hídhoz közel eső szervizlelep helyét ls, amelyet még a negyedik ötéves terv elején állítanak munkába. A szövetkezeti ipar A gépjárműjavító ktsz is tervezi a jelenlegi kapacitás fejlesztését. Ezt elsősorban a berendezések korszerűsítésével, modern gépek beszerzésével akarják elérni. Részint saját fejlesztési alapjukból, részint állami támogatásból fedezik a költségeket. Várhatóan 1971-re elkészül Új szerVizlelepük ls, Tarjónban. Feltéve, ha találnak hozzá vállalkozót, aki felépíti. Szegeden jelenleg 14 magánklsipa fos foglalkozik autójavítással. Az ö számuk is bizonyára emelkedni fog. A tervek tehát megnyugtatóak. A városi tanács ipari osztályán kapott felvilágosítás szerint nagy munka folyik, sokat akarnak javítani a jelenlegi helyzeten. Mindez biztató, bár még marad egv gond, amelyen talán még nehezebb segíteni. Az alkatrész-utánpótlás nem megfelelő. A kocsik sokszor állnak alkatrészhiány miatt, bár a szerviz képes lenne foglalkozni velük. Jő volna ezen a gondon ls segíteni. Remélhetőleg a következő ötéves tervben az alkatrészellátás is javul és kevesebb gondjuk lesz majd a gépjármű-tulajdonosoknak. Szávay István Mindenkit megvendégelnek kétszer Az Utasellátó Vállalat tevékenységét, nyári felkészülését, tervelt ismertette csütörtökön a Hunyadi sétahajón tartott sajtótájékoztatóján Tóth Pál főigazgató. A Vállalat múlt évi bevétele meghaladta az 1,3 milliárd forintot, több mint 550 pavilonja, vendéglátóüzlete, valamint étkezőkocsijai és büfészolgálata átlagban az ország minden lakosát kétszer-háromszor vendégül látta. Jól felkészültek a nyári szezonra, folytatják a korszerűtlen söntések átalakítását bisztrókká, az utasellátó üzleteiben megszervezik a friss gyümölcs árusítását, gondoskodnak elegendő üdítőitalról. Oj büfépavilonokat adnak át nyolc vidéki vasútállomáson és három MÁVAOT pályaudvaron. Jelenleg mintegy 400 automatájuk működik, amelyhez az idén még újabb negyvenet, szereznek be és olyan infraberendezést, amely lehetővé teszi, hogv az automatákból meleg ételt, is árusítsanak. Az új nyári menetrenddel összhangban szervezték meg a nemzetközt és a hazai vonatok utasainak kiszolgálását. A távolsági autóközlekedés utasellátó hálózatának javítására 45 hűtőszekrényt szereltek fel a buszokba. A MAHART-tal megállapodtak mintegy 21 ezer folyami és balatoni utas szervezett étkeztetéséről. közelről és távolról Csizmák és léptek A lakásépítés programjának meghatározása nem csak HZ adott ország anyHgi erejének függvénye. hHnem — például a lakosság kor szerinti összetétele, hiszen a mai tizenéves a távlati terv időszakában már családot alapít, lakást igényel — rengeteg más tényezőnek Is. Hazánkban például esuoán a lakásigénylések számából nem tehet a tényleges lakásszükségletre következtetni. Nem, mert sokan — a lakáshelyzet ismerelében — be sem nyújtották Igénylésüket. Mások ugyanakkor több helyen és. töjjb címen is. Szép számmal vannak olyan igénylők, akiknek másutt lakásuk, házuk található stb. A lakásépítés ugyanakkor nem egyenes következménye a jó vagy rossz lakáshelyzetnek,: Svájcban, Svédországban például kimondottan jók a lakásviszonyok, s mégis. Itt Ú1 lakást építenek. Hosszú évek óta a Szovjetunióban éntttk számszerűen n legtöbb lakást, mégis, az általános lakáshelyzetben hátrább áll. hiszen a háborúban telles lakásállományának neevedét vesztette el. s a másik neaved súlyos károkat szenvedett... A második világháború négvjnillló lakást teljesen elpusztított. s 15 millió szenvedett különböző mértékű sérüléseket Európában. Közvetlenül a háború éveit követően elsősorban a lakásépítés — és minden építés — ipari bázisait kellett létrehozni. s csak az 1950-es évektől beszélhetünk nagymértékű lakásépítésről. Igaz. akkortól kezdve sok országban mérföldet lépő csizmákat húztak a lakásépítők. Ilyen csizmában járnak a szocialista országok ls. Ám hátróbbról kezdték, mint partnereik . 1 Húsz esztendeje. 1950-ben az ezer lakosra jutó lakásépítés az Egyesült Államokban volt a legmagasabb: kilenc. Az NSZK 7,5 lakást épített akkor ezer lakosra, s a többi európai tőkés ország mutatóla is hat-hét között volt. A szocialista országok közül a Szovjetunió építette — mér akkor is — a legtöbb lakást, ezer lakosra számítva hatot. A többi szocialista ország e mutatója 1,5 és 4,0 között mozgott. A fejlődés gyorsaságának érzékeltetésére: hazánkban 1050ben ezer lakosra 3,8,1968-ban 6.3 újonnan épített lakás jutott. A Szov jetunióban 6.0 Illetve 9,4, Csehszlovákiában 3,1 és 6,1, Lengyelországban 2.4 és 5,9. Romániában 3.0 és 8,8, Bulgária 2.7 és 8,1. Jugoszláviában 1.8 és 6.4. a Német Demokratikus Köztársaságban 1,7 és 4,5, A gyorsuló lakásépítési ütem eredményeként a szocialista országok kivétel nélkül „felsőbb osztályba" léptek: a rossz lakáshelvz.etű országok közül h közepesek. Illetve a közepesek közül a lók csoportjába. Az európai szocialista országik között a Német Demokratikus Köztársaság áll az élen — ezer lakosra 349 lakás —. őt hazánk követi — 309 lakás —.majd a további sorrend: Csehszlovákia, Szovjetunió. Románia, Bulgária, Lengyelország. Jugoszlávia. (Hazánk esetében az épített lakások száma hosszabb távon így alakult: 1941-ben 31 ezer, 1950-ben 35 ezer, az 1961—1985 közötti évek átlaga 56.5 ezer. 1969ben 81,8 ezer. Az Idézett adntnk egésze végül is egyértelmű kép kialakítását teszi lehetővé, ami a feilődés mennyiségét, gyorsaságát. s eredményességét illeti. Persze, azért marad még tennivaló... A tőkés országok és a szocialista országok lakásépítési tevékenysége között lényeges különbséget ott találunk, hogy a tőkés országokban fölépített lakósok nagyobbak és korszerűbbek. Anélkül, hogy bármiféle magyarázkodásba kezdenénk, szükséges megjegyezni: a nagyobb alapterületű, szobaszámú, s korszerűen fölszerelt lakósok építése a kapitalista országokban függetlenül a lakáspolitikától — mert Ilyen lakáspolitika a legtöbb országban egész egyszerűen nem létezik —. míg a szocialista országok — érthetően — elsősorban az alapigények kielégítésére törekednek; a „második lépcső" a nagyobb, korszerűbb lakások építése. A cikk szűkre szabott keretei nem adnak módot arra, hogy akárcsak a legfőbb szempontok alapján is mérlegre tegyük a különböző eüróoai országok lakásállományának korszerűségét. Igv csak az érzékeltetés kedvéért: a villannyal ellátott lakások aránya a telles lakásállományon belü száz százalék Angiában, Svédországban, az NDK-ban és az NSZK-ban. A többi országban hetvenkilencvennvolc százalék között van. Jóval nagyobbak az eltérések a vízvezetékkel, fürdőhelyiséggel való ellátottságnál. Huszonegy európal-szneialista és tőkés ország adatai 25 és 97 százalék között mozognak a vízvezeték. nyolc és 79 százalék közt a fürdőhelyiség esetében. A telles lakásállományt tekintve erőteljes a különbség a tőkés országok javára a felszereltséget illetően, ám már jóval kisebb, ha az úionnan épített lakásokat veszsztlk alapul. (Sőt, a vlllanynyal való ellátottságnál már nincs is eltérés.) A „rés" tehát szűkül, s ez a tudatos állami lakáspolitika eredménye. A lakásépítések többsége — néhány, valóban csak kivételként fölfogható országtól eltekintve — ma már a városokban valósul meg. Az urbanizáció, ahogv ezt szakszerűen lelöllk. vlláalelenség. K megállíthatatlan foIvamat, eavenes következménye a gazdasági-társadalmi változásoknak. A szocialista országok Ilyen értelemben ls csökkentették a köztük és a fellett tőkés országok közötti távolságot, de mindkét országcsoportban áll a vita: valóban a meglevő városokat szükséges-e fejleszteni. vagy egészen ú.1 utakat kell vágni, s létrehozni a már a XXI. század emberét szolgáló településeket? Túl messzire szaladnánk, ha e különben nagyon érdekes témát boncolgatni kezdenénk. Maradiunk csak a realitások józan világéban. Ott. hogy 1941-ben még 382 személy lakott száz lakásban Magyarországon, hogy 1950ben még mindig 375, 1960ban 332, s 1969-ben 308... Mert ha nem is mérföldlépő csizmákkal, de — a többi országtól nem el- vagy leszakadva-haladunk előre. Oda. ahol lakásigények és lakások minden család esetében öszszetalálkoznak. MÉSZÁROS OTTÓ Jó ellátást Igárnek Elkerüli a községet A fogyasztási szövetkeze- tős ruházati cikkeket kínáltek ez évre 10—12 százalékos nak a Vevőknek, s nemcsak forgalomnövekedést tervez- többet, hanem nagyobb vétek, de a SZÖVOSZ tájékoz- lasztékban is. Lényegesen tatása szerint — az év első több például az olcsó seharmadában 14 százalékos lyemáru, a pamut, és a kő.zVolt az emelkedés. Főként kedvelt import anyagokból'is háztartási gépekből és más lehet válogatni. Tavaly sok vegyes Iparcikkekből nőtt a bosszúságot okozott, hogy forgalom. Az idei nyárra a szövetkezeti boltok korszerű, tetszeRektori értekezlet Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos felsőoktatási főosztályának Tudőmányegyetem aulájában vezetője • értékelte az elmúlt szerdán és csütörtökön of- tanév felsőoktatás-politika! szágos rektori értekezletet intézkedéseit. A továbbiaktartottak. A tunácskozason ban dr. Barna Gyulúné és jelen volt dr. tiuruez Imre, dr. Nagy Sándor, a Művelőaz MSZMP Központi Bízott- désügyl Minisztérium főosz•ságának osztályvezető-he- tályvezetöt tartottak tájékozlyettese, dr. Vájó Péter, a tatót a negyedik ötéves terv KISZ Központi Bizottsága- felsőoktatási beruházási, 11nak titkára és Szalóki Lam- letőleg költségvetési Irónyelbert, a Pedagógusok Szak- veiről. Dr. Polinszky Károly szervezete Központi Vezető- művelődésügyi miniszterbeségének titkára. A nyitó ülé- Ivetté* zárszavában értékelseft dr. Kahulits László, a te a kétnapos munk^értékézMűvelödésügyi Minisztérium let eredményeit. nem lehetett vidéken ele gendő kartonruhát kapni. Az Idén van elég. Férfiöltönyből is nagy választék áll a vidéki vásárlók rendelkezésére, ám több vékony pulóver, kardigáti kellene falun ls, bár HZ ellátás valamelyest Javult. Még több kellene olcsóbb pamutáruból, különösen zefírből, freskóból. Még mindig sokan keresnek és nem biztos, hogv találnak olcsó ballonkabátot a vidéki boltokban, ahol az osztrák és svájci ballon mellett elkelne a 600—900 forintos kabát is. Strandcikkből, nyári divatáruból jó a választék. Noha a forgalom évek óta növekszik, még mindig nem kielégítő a gyermekkonfekció és a gyermekcipő-ellátás. A felnőttek cipőválasztéka viszont igen jó, ami nem kis részben a kisipari szövetkézetekkel létrejött Szorosabb kapcsolatoknak köszönhető. A 4-es számú főközlekedési út korszerűsítésével eljutottak a püspökladányi Szakaszhoz. Megszüntetik a sok balesetet okozó lialálkanyart is. Hatvanmillió forint költséggel új. 7.5 méler széles utat építenek, mely elkerüli a községet. A keresztező vasúti pályát felüljáró íveli át. PÉNTEK, 1970. JÜNIUS 19. DÉLMAGYARORSZÁG P