Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

Uj feladatok, új formák a nőmozgalomban A megye/ pártbizottság levele a nőtanácshoz A Balaünon Az Express Ifjúsági és Diákulazási Iroda az évi nyereségének egv részét felajánlva 500 Szabolcs megyei árvízkárosult gyereket lát vendégül a kiliántelepi üdülőtáborában. A Szabolcs me­gyei gyerekek közel kéthetes táborozásuk alatt élvezhetik a nyár örömeit. A tábor vezetősége gazdag programról gondoskodik, hajókirándulásokat, filmvetítéseket, színházi előadásokat rendez a sok megrázkódtatást átélt gyerme­kek részére. / Egymilliárd forint évi támogatás Csütörtökön Kecskeméten tanácskoztak Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye gyenge adottságú termővidé­keinek szakemberei, s az il­letékes téesz-szövetségek ve­zetői. Az egymillió hold ho­mokterület nagyüzemi gazda­ságainak képviselői a terme­lés fellendítésének lehetősé­geit vitatták meg. Az előterjesztett javaslatot a MÉM közgazdasági főosz­tálya állította össze. Eszerint a hagyományos növénykul­túrák fejlesztése mellett a homoktalajokon is intenzí­vebbé kell tenni a szántóföl­di növénytermesztést, a nagyüzemi állattartást To­vábbra is árkiegészítést kap­nak a gyenge minőségű föl­deken gazdálkodó téesz-ek. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ösztönzően hatott ez a segítségforma. Számos téesz elérte a kedvező adottságok­kal rendelkező gazdaságok színvonalát. Országosan több mint egymilliárd forint éven­te az árkiegészítés, a terme­lési és beruházási költségek­hez való hozzájárulás. Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szegeden a megyei nötanács. Ezen az ülésen mondták ki a szervezet meg­szűnését. hogy ezentúl új szervezeti keretek között dolgozzanak a nők érdeké­ben. A tanácskozáson részt vett dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, í Nagy István a népfront me­] gyei bizottságának elnöke. ' Molnár Sándor a népfront j megyei mb-titkára. Az Or­\ szágos Nötanácsot Markovits Lászlóné képviselte. A megyei nötanács elnö­kének, dr. Bácskai Józsefné­nek megnyitó szavai után Tóth Istvánné titkári beszá­molóban elemezte a Központi Bizottság határozatát és ki­emelte, hogy a nők körében végzett politikai, gazdasági és szociális munka központi irányítása a jövőben a párt feladata, mert a párt közvet­len irányításával és ellenőr­zésével az eddigieknél job­ban biztosítható a nők to­vábbi fejlődése. A szervezeti forma megváltoztatására azért volt szükség — mon­dotta többek között Tóth Istvánné — mert a fejlődés­nek olyan szakaszához ér­tünk, amikor a korábban al­kalmazott szervezeti forma keretében már nem tudtuk megoldani úgy feladatainkat, ahogy az élet ezt kívánja. Hangsúlyozta, hogy amikor a megyei nötanács megszűné­sét kimondják, egy új szer­vezeti forma van kialakuló­ban: nőbizottságok alakul­nak, többek között a nép­frontbizottságok és a téeszek területi szövetségei mellett és másutt is. Molnár Sándor, felszólalá­sában kiemelte, hogy a nép­front keretében például 69 nőbizottság alakul, ebből öt városi, 29 városi és kerületi, 36 községi és egy megyei. A megyei nőbizottság júliusban •alakul meg. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalrdt^ dálkodó szervek eddiginél nagyobb mértékű hozzájá­rulására van szükség. A kormány ennek érde­kében felhívja a miniszté­riumok és főhatóságok ve­zetőit, hogy — segítsék elő az állami vállalatoknak és szövetke­zeteknek azt a törekvését, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a termelékenység fokozásá­val a tervezettnél 1 száza­lékkal magasabb nemzeti jövedelem elérésére irá­nyul; — a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztá­si- és értékesítő szövetke­zetek az 1969. évi nyeresé­gükből képezett fejlesztési alapjuk legalább 5 száza­lékának felajánlásával — ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tarta­lékalap szükség szerinti igénybevételével — .járulja­nak hozzá az árvízkárok csökkentéséhez; — azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ame­lyek az országos átlagot meghaladó személyi .jöve­delmet értek el az 1969. év­ben biztonsági alapjuk 16 százalékának felajánlásá­val, a jelentősebb pénzbeli biztonsági alappal nem ren­delkező. dc az országos át­lagot meghaladó személyes jövedelmet biztosító szövet­kezetek pedig ezen felül a várható idei bruttó jöve­delmük egy részének át­adásával is járuljanak hoz­zá a károsult mezőgazda­sági termelőszövetkezetek megsegítéséhez; — a minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek. Magyar szakemberek szovjet kitüntetése valamint a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, az 1970. évi — elsősorban fenntartási, működési és beszerzési — költségvetési előirányzataiknak 2 száza­lékát takarítsák meg és ajánlják fel; — a tanácsok a fenti megtakarításon felül ajánl­ják fel — a kiemelt, a cél­csoportos és a más szer­vektől meghatározott célra átvett beruházási előirány­zatokkal csökkentett — fej­lesztési alapjuk 2 százalé­kát is. Ezen Irányelvek szerinti felajánlások csökkenthetők a már eddig teljesített befi­zetésekkel. Az árvizsújtotta területe­ken a mielőbbi helyreálli­tás érdekében szükséges, hogy az építóanyagipar fel­adatainak túlteljesítésével és egyéb intézkedésekkel törekedjék a helyreállítás Az ülésen felszólalt dr. Ágoston József, aki a me­gyei pártbizottság és párt­végrehajtóbizottság üdvözle­tét tolmácsolta, majd a párt­határozatot elemezve kiemel­te, hogy a nők problémái közül még nagyon sokat nem sikerült megoldani. Jól tud­juk — mondotta —, hogy a politikai, gazdasági és kultu­rális életben a nők még nem foglalják el számarányukhoz képest a vezető posztokat és megoldatlan még az ..egyen­lő munkáért — egyenlő bért" — kérdésköre is. A nőmoz­galom új formájának a fejlő­désnek megfelelően új ele­meket is tartalmaznia kell, de a nőmozgalom negyedszá­zados tapasztalata is benne kell. hogy legyen a további munkában is. Végül dr. Ágoston József felolvasta azt a levelet, ame­lyet az MSZMP Csongrád megyei bizottsága intézett a megyei nőtanácshoz. A levél ígv szól: „Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága 1970. júni­us 2-i ülésén elismerését és köszönetét fejezte ki a me­gyei nötanács tagjainak, ve­zetőinek, aktiváinak a nő­mozgalomban végzett ered­ményes munkájukért. A pártbizottság megállapí­totta, hogy a nőmozgalom megyénkben is maradandó­an hozzájárult az elért ered­ményekhez, a munkásosztály hatalmának megszilárdításá­hoz, a szocializmus alapjai­nak lerakásához, a nők tár­sadalmi egyenlőségének ér­vényesítéséhez, a nők szocia­lista szellemű neveléséhez. A nötanácsok munkája politi­kailag igen hasznos és ered­ményes volt. A nőszervezetek jelentősen elősegítették a nők mozgósítását a párt politiká­jának realizálására, a gazda­sági és társadalmi életben egyaránt. Több ezer lány és asszony lelkes kiállása, harc a béké­ért, munkafelajánlásai a vi­etnami nép segítésére, aktiv részvételük a szocialista bri­gádmozgalomban, a terme­I lési versenyekben, kulturális-, ' egészségügyi és pedagógiai | feladatok végrehajtásában — szemléletes bizonyítékai a nőmozgalom erejének, a nö­tanácsok elévülhetetlen te­vékenységének. Kérjük a nötanácsok tag­jait, aktivistáit, hogy nő­mozgalom új szervezeti ke­reteiben tovább tevékeny­kedjenek a nők körében és érdekében végzett politikai munkánk sikeréért. A megalakuló nöbizottsá­goktól azt kérjük, hogy foly­tassák a nötanácsok harcos hagyományait és érjenek el újabb nagyszerű eredménye­ket a nők jogainak érvénye­sítésében, szocialista hazánk építésében, a felnövekvő nemzedék nevelésében. MSZMP Csongrád megyei bizottsága". Győri Imre. a megyei párt­bizottság első titkára levél­ben köszönte meg Tóth Ist­vánnénak és Mönus Lajos­nénak. a megyei nötanács két függetlenített vezetőjé­nek eddigi munkásságát, te­vékenységét. Bírálatok és bírálók S okan vallják: „Mondd meg a magadét, aztán védd magad, ahogy tudod!" S ha nem is csak azért, mert túl sok helyen igazság rejlik ebben a megfigyelés­ben. de bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem ala­kult ki sok üzemben, intézményben, hivatalban a kritikai légkör. Sajnos, még a harcosnak ismert munkáskollektí­vák harcossága is túlságosan „békebeli". Ugyan magya­rázat-e a „ne szölj szám" elfogadasára a drukk, hogy az esztergályos oéldául a megbírált művezetőtől esetleg ke­vésbé kedvére való feladatot kap. vagv a darabbérben dolgozó munkáshoz véletlenül nem jut el idejében az anyag? Az ilyen aggodalmak igen komolytalanok, a tét­hez képest — a bírálat hasznosságához — súlytalanok, s nem túlzás azt vélni, hogy inkább a kényelemszeretet zá­tonyán akad el a kritika. Igaz, ellene szól látszólag ennek, hogy a bíráló sok­szor úgy jár, mint a bogárka a gyertyafénnyel: belekerül az ember is a közfigyelem fényébe, aztán csak azon veszi észre magát hogy a fejére olvasnak, előkerülnek bizony a riposztvágáshoz a nem egyszer nagyon is kihegyezett tő­rök Valóban. Sok ember járt már úgy. hogv amint fel­fedte a hibákat, önerje is kevés volt a védekezéshez, iga­zának tudatában is kereshetett magának segítséget, vé­delmet. pártszervezetnél, üzemvezetőnél vagy a NEB-né! — aztán a végén mégis „önszántából" kellett úgv határoz­nia, jobb, ha új munkahelyet keres. A bírálat vagy közérdekű bejelentés után az első rea­gálás — jószerint még a tények merlegelése előtt —. hogv azt kérdezik a megbíráltak: milyen erkölcsi alapon ítéli meg őket ostorozójuk? Valóban — olyan feddhetetlenül élünk, teljes szorgalommal végezzük munkánkat, a ránk­bizott feladatokat, hogv bírálói lehetünk másoknak? És annyival jobban tudnánk helyettük elvégezni, amit rosz­szui csináltak, s teljesen biztos. hogv tiszta maradna eszünk (esetleg a kezünk), amikor az őket megkísértett helyzetbe kerülnenk? Dehogy is akarunk most bárkit is belehajszolni a régebben szinte kötelező önbirálatba. és még kevésbé akarjuk azonnal a megkönnyebbítő sóhajt fakasztani. Hogv: ugye, emberek vagyunk, emberiek a hi­báink. emberméretekben kell hát megítélni őket. Ma én botlok, holnap te esetleg ugyanazon felbukfencezel. Csak most még nem is sejted. Igen — csakhogy űgv megbocsát­hatnánk barátnak és ellenfélnek, s ebben a bibliai nyuga­lomban nemhogy a bírálat, de még egy-egv épkézláb kez­deményezés is az emberekben reked, vagv éppen zátonvra fut. Mint ahogy így is van mindenütt, ahol a bírálók rend­szeresen a rövidebbet húzzák. Egyik iskolánkban történt minap, amikor a pedagó­gusok röpértekezleten beszélték meg. hogyan segíthetné­nek az árvízkárosultakon, valamelyik pedagógus azt ja­vasolta, hogy ne pénzgyűjtéssel kezdjék ők is. inkább vál­lalják el. hogy egv kárt szenvedett falu iskoláját pártfo­gásukba veszik. Felszerelik a szertárakat, szemléltető esz­közöket készítenek, esetleg bútorokat is átadhatnának. Azt várta, hogy kollegái ötleteikkel egészítik ki javaslatát. Ehelyett pedig mi történt? A tantestület egyik vezetője közölte vele: jellemző rá, hogy ki akar térni az anyagi segítség elől! És nem volt senki a tanári karban, aki azt mondta volna, hogy márpedig az ötlet jó, felesleges rosszindula­túan elferdíteni a szándékot, mert nem mindenen segít a pénz. Igenis, öröm, hogy van, aki nem 50 forintot küld. hanem építi a ház falát, és van. aki nem is tud pénzt adni, de ruhát varr a károsultak gyerekeinek, vagy el­megy kapálni a munkaerővel szűkölködő árvízsújtotta ; téeszbe. Kell a pénz, de megfizethetetlen a jó szívvel ! nyújtott egyéb segítség is, a kétkezi munka is. S hiába I fordultak meg ezek a gondolatok a tanult, művelt fejek­ben. ha néhány év keserű tapasztalata azt a törvényt szül­te: hallgatni jobb, célszerűbb, bármiről is legyen szó. Bi­zony, néhány helyen nemhogy nem bírálnak, de gúnyo­san mosolyognak: milyen jó. hogy a gondolatokba senki nem tud belelátni-! K ülönben nem tudom, hogy a javaslattevő valóban anvagias-e, esetleg anyagi gondjai miatt könnyebb-e kétkeze munkáját ajánlania? Azt sem tudom, hogy aki megbírálta a művezetőjét, nem késett-e el a múlt hé­ten, esetleg nem látták-e spiccesen? Munkatársai netán nagyobb hibákat, mulasztásokat is felsorolhatnak. Bizony nagyon sokszor megállapítható, hogy a bíráló füle mögött is akad valami. Vitathatatlan: aki bírál, annak legyen meg az erkölcsi alapja hozzá, ha „bagolv mondja a veréb­nek", nyilván nem ugyanaz a fajsúlya a kritikának. De azért az sincs rendjén, hogy a bírálóból azonnal „bagolyt csináljanak". Hibák, régi mulasztások után szaglásszanak a megbíráltak, és persze azonnal megtorolják a „sérel­met". Nincs jogunk azt a mércét állitani senki elé. hogy csak akkor szólhasson, kritizálhasson, ha feje fölött a vihar sem mozdítja meg a glóriát! P SZŐKE MARIA hoz szükséges biztosítására. építőanyag A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége magas ki­tüntetésben részesített több magyar szakembert, akik a 6zoviet szakemberekkel együtt részt vettek a Druzsba rádiórelé-rendszer és beren­dezés kidolgozásában. A Munka VörŐ6zászló ér­demrendjével tüntette ki Bog­nár Géza kétszeres Kossuth­díjas akadémikust, a távköz­lési kutató intézet tudomá­nyos igazgatóját, a Becsület Érdemérmét kapta Ács Ernő Kossuth-díjas nyugalmazott igazgató, Gausz József, a TÁKI tudományos főosztálv­vazetője; a Kiváló munkáért érdeméremmel jutalmazta Pazur Józsefet, a TÁKI tu­dományos főosztály-vezető-: jét. Szolgai Norbertet, a Fi­nommechanikai Vállalat mű­szaki igazgatóját és dr. Erdé­lyi János kandidátust. Álla­mi díjast, az Egvesüt Izzó fő­konstruktőrét; Kitűnő mun­káért érdeméremmel tüntet­te ki dr. Almási György Kos­suth-díjast, a TÁKI tudomá­nyos főosztályvezető-helyet­tesét. dr. Berezeli Tibort, a TÁKI tudományos osztályve­zetőjet és Enzsöl Gyulát, a TAKI tudományos főosztály­vezetőjét. Az állami vállalatok és a költségvetési szervek to­vábbra is a „PM-hozzájá­rulások az 1970. évi árvíz­károk helyreállításához" az MNB 70. sz. fióknál veze­tett számlára utalják át fel­ajánlásaikat. A szövetkeze­tek pedig szövetségeiknek a már korábban megjelölt számláira fizessék bc a fel­ajánlott összegeket. i I A kormány meg van győződve arról, hogy a gaz­dálkodó szervek a jelentős árvízkárok mielőbbi hely­reállítása érdekében — a dolgozók egyéni felajánlá­saihoz hasonlóan — hozzá­járulásaikkal részt vállal­nak a bekövetkezett károk anyagi-pénzügyi következ­ményeinek enyhítésében. (MTI) Milyen lesz az űj tv-adó? A posta a tervek szerint 1975-ig új televízióállomást és mikrohullámú központot helyez üzembe, amelyhez az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériummal, a fő­városi tanáccsal és a Magyar Rádió és Televízióval kö­zös, nyilvános tervpályázatot hirdetett. A pályázatot csütörtökön délután ismertették a Posta­vezérigazgatóságon. A buda­pesti új televízió adóállomás — a műszaki követelmé­nyeknek megfelelően — több mint 200 méter magas, to­ronyalakú antennatartó szer­kezet, a Széchenyi-hegyen, a mostani toronyépület mellett kaphat csak helyet. A ter­vek szerint az állomáson öt új tévé-adót helyeznek üzembe, s ez akár három tévé-műsor, közte színes te­levízió-adás egyidejű sugár­zását teszi lehetővé. A rádióműsor-szórást négy URH-adóval bővítik. Az épületben helyezik el a nem­zetközi összeköttetések mik­rohullámú berendezéseit, in­nen indulnak a hazai tévé­állomásokhoz a mikrohullá­mú csatornák. A pályázóknak olyan meg­oldást kell találniok, hogy az épület-komplexum beillesz­kedjék a főváros képébe. A pályamüveket november 20-ig lehet benyújtani, az eredményt december 15-én hirdetik ki. Japán parlamenti küldöttség a Parlamentben Dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke csü­törtökön a Parlament Gobe­lin-termében fogadta az Osanori Koyama képviselő vezetésével hazánkban tar­tózkodó japán parlamenti küldöttséget. A találkozón ott volt Tsuneaki Ueda, Ja­pán budapesti nagykövete is. PÉNTEK. 1970. JÜNIUS 19. DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom