Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Apró gondokban,1 Díjnyertes 'Képek a határból nagy feladatokban H"*1* Egy népszerű pártszervezet titkai A titkár azt mondja: nem sadalmi szervezeteknek a új házak érdekében „veszekbaj, ha korra öregek is va- munkájában, így mozgósítsák szik" az építőkkel. Segítséget gyünk. Az a fontos, hogy le- az embereket. ígér és segítséget kér, trégyen tenni kész fiatalsá- Így aztán' joggal tarthat- tál, bosszankodik, sóhajt. Tigunk. A fiatalokat nem elég nak igényt arra, hogy a la- zenegy éve csinálja ezt. megérteni, együtt kell élni kosság nevében beszéljenek. — Azért nem kell ebből velük. Ok jobban bírnak sza- s hogy mindig tájékoztatást az egy esetből kiindulnia — ladni, mi érettebben gondol- kapjanak az államigazgatás teszi vissza a kagylót. — kódunk. Miért ne segítsünk terveiről is. Viszonzásul az Nemcsak nekem jut itt munegymásnak. Ok nekünk sza- újszegediek elképzeléseivel ka. Azt tartom éri is, hogy a ladni, mi nekik gondolkod- összhangba hozott tanácsi párttitkár nem akkor dolgoni. terveket nagy erővel támo- zik jól, ha mindent maga gatják. Ma már, ha kom- akar elvégezni, mert akkor munális vagy bármiféle fej- nem lesznek pártmunkásai, lesztésről van szó, a párt- nem nevelödnek káderei, szervezet és a népfront közös Csináljon egy jó tervet, és beadványban tesz javaslatot fogja össze a munkát. Nina tanácsnak. csenek titkok. A területi A gázfejlesztési program, a párttitkár feladata az, hogy ruleti tanacs elnöke bejelen- József Attila-telepi óvoda és összefüggéseiben ismerje meg tette, megváltoztattak az uj- a pjac öüete számtalan más az országos terveket, s úgy szegedi utcák jardaeprtesi javaslattal együtt így szüle- fogadtassa el azokat az erötervet. Nehany pillanatig tett meg. Kérdőíves felméré- berekkel, hogy azok magucsond volt a teremben, az- sen foglalkoztak az öregek kénak érezzék az ügyet. S a tan Nitsinger Gyula, az uj- helyzetével, tanácstagok, s nagy terveknek a szellemészegedi utcák jardaepitesi párttagok együtt vizsgálták ben mérje föl a maga kikért szot. Mint titkár, mint hónapokon keresztül, hogy sebb, de nem kevésbé fontos tanacstag. Az eredmeny az hol rossz a kereskedelmi és tennivalóit. Mert a ház még lett hogy kompromisszum szolgáltató hálózat, hogv a panelok korában is rászületett. mert a tanacs in- hol szorit a cip6? Azt pe_ kabb adott meg pothitelt is, dig ^k az újszegediek tudcsakhogy az eredetileg, s a nák elmesélni, mennyire kesobb tervezett jardaepite- együtt volt velük a pártszervezet a veszélyben, amikor a víz fenyegette a városrészt, így alakult át a májusi taggyűlés izgalmas pártnappá, ahol a városi pártbizottság vezetői nyugtatták meg őszinte tájékoztatójukkal az Munka és tekintély Még tavaly esett meg tanácsülésen, hogy az I. keszekből épül fel. V. M. A Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának szokásos évi pályázatát tegnap, hétfőn értékelték a megyei tanácsházán. Első dijat nem adtak ki. Második díjat többek között Fodor Albert újszentiváni pedagógusnak adott át dr. Sznlontay József osztályvezető. Harmadik díjjal jutalmazták többek között Link Mihály kiskundorozsmai általános iskolai Igazgatót. Jutalmat és dicséretet kapott többek között: Sári József (Öttömös), dr. Veszprémi IAszhi (Kiskundorozsma), Mecskei Istvánné (Domaszék), Csépé Mihályné (Ásotthalom), Frányó Ferencné (Sándorfalva), Adám Jenő (Szeged), Csonka A. Mária (Sövényháza), dr. Bánki Horváth Béla (Szeged), Tóth János — Lázár Pál (Forráskút), Maláj György (Zsombó), Révész Pál (Kistelek), dr. Rózso Éva (Szeged). sek is megvalósuljanak. Az újszeged! pártszervezetnek ma már szép tekintélye van. Nemcsak a városrészben, de az egész kerületben. S ha féltek is kezdetben kissé a tanácsnál at- , , , ,. tói, hogy túlzottan lokálpat- aggodalmaskodott, rióták lesznek, most már tudják róluk, hogy érdemes • lí-iíi. Jt„ „ lí, meghallgatni véleményüket, A IBQldK ES 3 IldZ hiszen együtt élnek, együtt lélegeznek az újszegediekkel: — Nem gondolja, hogy emberekkel, iskolákkal, gyá- azért még most is tartanak rakkal. Együtt örülnek a tőlünk a tanácsnál? — hugyarapodásnak, bosszankod- nyorít ravaszul a titkár. S nak a késéseken, az értet- felsorol még néhány példát lenségeken, együtt tervezik a arra, hogy miként avatkozvárosrész közeli és távolabbi tak közbe, ha nem tetszett jövőjét. Gondolkodnak és nekik valami Újszegeden. A dolgoznak. Mező Imre iskola átalakításakor például elfeledkeztek a járulékos beruházás megvalósításáról, s a modern, gyönyörű épülethez girbeAkinek hite van, hitele is &Plárda kell, hogy legyen. Az újsze- ^ra^mentek már az utoUÓ gedi pártszervezet vezetői- VéMZték ki ™kaj* aszfaltozott ut<Ta munkt Gáz, piac, árvíz tükrözi, hogy nagy hittel terveznék, s dolgoznak. Erejüket azzal sokszorozták meg, hogy erős népfrontbisok. A példálózásba belecsönget a telefon. Az újszegedi titzottságot, nőtanácsot, Vörös- kár felveszi a kagylót, s egy kereszt-szervezetet hoztak perc múlva, mintha csak az létre. Tagjaiknak azt a párt- eddigieket akarná igazolni, megbízatást adták, hogy ve- már beszélgetést, újságnak gyenek részt ezeknek a tár- szánt gondolatokat feledve, Lesx-m elegendő tégla 7 Folyamatosan dolgoznak a környékbeli téglagyárak Meg mindig u tégla a legfontosabb építőanyagunk, s ha az elmúlt években kiegyensúlyozottá is vált a kereslet és a kínálat a téglapiacon, az idei bel- és árvizek pusztítása miatt legalább 500 millióval több téglára lenne szükség az újjáépítéshez. A hazai téglaipar megtetézi termelését, hogy elegendő falazóanyagot adjon a szabolcsi falvaknak, a Tisza és a Maros menti helységek összedőlt, megrongálódott házainak felépítéséhez. Sajnos a környékbeli téglagyárak éppen úgy megsínylették a belvizeket és a megáradt folyók elleni védekezést, mint más iparvállalatok. A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat több gyárában — Apátfalván, Makón, Szőregen — hetekig állt a munka, csak a „tüzet tartották", a vásárhelyi és a szegedi téglagyárakban pedig jóval kevesebbet termeltek a szokásosnál, hiszen a dolgozók jelentős része a gátakon dolgozott. A vállalat idei tervében úgy számoltak, hogy 113 millió téglát égetnek. Ebből azonban már semmi sem lesz. A kora tavaszi belvizek több téglagyár agyagbányáját elborították, hetekig a vizet szivattyúzták a normális termelőmunka helyett. Nemrégiben a hazai téglagyárak vezetői — a Téglaipari Egyesülés — megbeszélték tennivalóikat és elosztották egymás között a többlet termelés feladatait. A Szeged környéki gyárak azt a feladatot kapták, hogy legalább az eredetileg tervezett mennyiséget közelítsék meg. Az elemi csapások miatt ugyanis 99 millió darabra mérséklődött az idei tervük, amely ugyan még mindig 7 millióval több a tavalyinál. Ezek szerint a környékbeli téglagyárak 8 millióval növelik termelésüket, s összesen 107,5 millió darab égetett téglát gyártanak. Ezt a jelentős többletet csak úgy tudják előállítani, hogy a gyártási szezonban folyamatosan dolgoznak. Úgy határozott a vállalat vezetősége, hogy a szabadszombatokat egyelőre termelő munkával töitik, s majd csak a téli időszakban „adják ki" ezeket a napokat. Ezen felül nagyobb mennyiségű túlórát is igénybe vesznek. A gyárak munkaerőhelyzete sem valami rózsás, de a nyári időszakban számítanak egyetemi hallgatók és középiskolás tanulók munkájára is. U J FILM Akit nem lehet,elitélni Erről az új szovjet filmről, ka egy súlyos bűn körül boazonkívül, hogy Oleg Sztri- nyolódik. A főhős súlyos zsenov, az emlékezetes helyzetbe kerül, amelynek Negyvenegyedik főszereplője következményeként állását is játszik benne, nem tudtam ott kell hagynia — sugársemmit, és kizárólag azért hajtású repülőgépek után mentem el megnézni, hogy a öreg batárokat vezetget a kitűnő színészt ismét láthas- fellegek között — azért, mert sam. De kiderült, hogy a egyik barátja, kollegája, film Sztrizsenov játékától hogy önmagát mentse, hazufüggetlenül is izgalmas, ha dik. Bizonyítékok nincsenek, egyáltalán lehet ilyesmit s a film a továbbiakban azt mondani. S nemcsak a prob- boncolgatja, ki hogyan válalematikája érdekes, tehát az, szol erre a különös ügyre, amiről szól, hanem érdekes, Az egyéni problematika a mint film, mint látvány, társadalmi ügy következmémint képi anyag is. Sőt néha nye. A főhős, ugyanis elszaegészen romantikusan érde- kad menyasszonyától, akit kes, mondhatnám, majdnem nem tud felejteni. A bonyoúgy, mint a kalandfilmek. De lítás ebben a dologban sem — szerencsére — anélkül, sematikus, éppen ezért képes hogy egy pillanatra is mes- feszült várakozást teremteni, t.erkéltté válna, vagyis elha- A filmet — szokatlanul — nyagolná a lényeget. ketten rendezték: Vlagyimir A látványanyag rendkívü- Krasznopolszkij és Valerij liségére minden film törek- Uszakov. Rendezésük finom, szik, s az igazán jó filmek- kulturált, minden lehetősében a látvány és a mondani- get kihasználó, de mindenütt való szoros egységben való- mentes az olcsó hatásvadásul meig. Ebben a filmben az szattól, még ott is, ahol a izgalmas képi anyag abból cselekmény és a helyzetek következik, hogy a főhős, borotvaélen táncolnak, s csak akit Sztrizsenov mutat be, egy hajszál választja el a pilóta és a cselekmény je- filmet a dagályosságtól vagy lentős része repülőgépek fe- az érzelmessegtől. délzetén játszódik. A lényeg Sztrizsenov játékon kívül azonban nem ez, hanem a nagyon figyelemreméltó a film társadalmi és egyéni szép Ljudmilla Makszakova problematikája. drámai alakítása. A társadalmi problemati- ... ö. L Csak „lereagálás"? Szegeden a VI. Délalföldi Tárlat A hódmezővásárhelyi bemutató után' most a szegedi nézők is megtekinthetik a VI. Délalföldi Tárlatot. Vasárnap dél óta felkereshetik a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárát, s eltűnődhetnek a képzőművész-szövetség dél-magyarországi területi szervezetének szokásos évi kiállításán. Hogy időtöltésük nem lesz valami szórakoztató, azt — az „első" tárlatnyitó után — már előre jeleztük, mondván: inkább a kiállítók jelenléte, semmint a kiállított művek minősége határozza meg a gyűjteményt. Most, hogv más környezetben kerültek közszemlére a képek, szobrok, grafikák, újra csak a több mint fél évtizedes kiállitássorozat fő jellemvonását, a „lereagáló" jelleget lehet emlegetni. Azt, hogy számbavevö, felsorakoztató fórumnak talán igen. de izgalmat keltő, nagyobb erdeklödést kiváltó eseményŰgy tűnik, mintha tavaszi mulasztását igyekezne behozni a természet. Szép a határ és termést ígér mindenfelé. Legteltebb a belvíz járta területek közül szomorít el bennünket néhány folt. mert a iúniusi esőzések és felhőszakadások következtében újabb utánpótlást kaptak vízből. Szorgos kezek munkálják a kapásnövényeket, de meg kell mondanunk, nem mindenütt. Rendkívüli helvzetet teremtett a hosszan eJnvúló árvízvédelem, ezért egyetlen lehetőségük a nagyüzemeknek: meg kell találniok a csaladtaaok bekapcsolásainak ösztönző lehetőségeit. Asszonyok kapálják Zsombó határában a Gyümölc iskert Szakszövetkezet területén Ádám Jánosék paprikáját. Látható a táblán, hogy ez a munka nem tűr halasztást, a feltörő gyomok a paprika növekedését gátolják Dorozsma és Zsombó között, a Sia-dűiőben 25-féle eper termesztésével folytat kísérleteket a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. A többtermés elérése mellett fő céljuk a keményebb húsú, a szállítást jobban elviselő olyan fajták meghonosítása homoki területen, amelyeknél a kellemes szín, íz és zamat a .ló piacot is biztosítja nek aligha nevezhetők az évről évre megismétlődő délalföldi tárlatok. S ha már ilyenek, akkor legalább minden arra érdemes festőt, szobrászt fel kellene, hogy sorakoztassanak. Sajna, ez sincs így! Különösen most, Szegeden érezzük több itt élő képzőművész hiáhyát, akiknek távolléte nem minden esetben az egyéb irányú, minden erőt lekötő elfoglaltsággal magyarázható. Ilyenformán teljes joggal még programteljesitőnek sem nevezhetjük a délalföldi tárlatot, s ha valamit kívánhatunk „neki", akkor azt szeretnénk, hogy jövőre legalább szereplök névsora szerint váljon teljesebbé. A Békés és Csongrád megyei. valamint szegedi képzőművészek kiállítását dr Trogmayer Ottó. a Móra Fe renc Múzeum igazgatója nV totta meg. A. L. I • ... W- « *< ' • Horváth Dezső felvételei Most jutott csak idő a dóéi Virágzó Termelőszövetkezetben a korábban lekaszált takarmányok betakarítására. Kárt nem tett bennük az esőzés, a gyűjtésről száradás után rögtön gondoskodtak KEDD. 1970. JÚNIUS 16.