Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

Mgyöföl Tápéig a gátakon Az Algyp és Tapé közötti töltéstől, valahol ott van a gátszakasz megkülönböztetett folyó sodorvonala most is, figyelmet érdemel most. Az romboló hatása tehát nem itt kanyargó folyó nemzeti érezhető az árnak, ört áll­kincsünknek számító olajme- nak az öreg fűzfák ls. hogy zőnkef kerüli körül, mielőtt hullámverés esetén csillapít­Katonák között Szeged alá érkezik. Alig van ennek a szakasznak olyan pontja, ahol ember ne dol­gozna, gépek ne dübörögné­nek, akár a góton, akár a gát lábánál születő. már kilenc kilométerre tehető, az ellennyomó medencét kí­vülről őrző szorítógáton, A legizgalmasabb műsor Van ennek a gátnak né­hány kilométeres szakasza, ahol a korona homokzsákok­kal való magasítása a véde­kezés egyetlen lehetséges módja, másutt — főleg a Tisza fordulóinál — a gót mentett oldali lábát erősítik, terhelik homokzsákokkal, va­lóságos szőnyeget terítenek belőle. A vesszősi gótőrház e szakasz védelmi központja. Éppen az országos vízóllás­sák parthoz verődő erejét. Felkészült emberek a mosta­ni irányítók, szervezők is, hiszen minden talpalatnyi területet ismernek, megmér­ték veszélyességi fokát, el­követnek mindent, és bíznak is munkájuk eredményében. Tóth István védelemvezető mondja, hogy talán egyetlen fűszál nem kerülheti el az egyre sűrűbb szemű láncot alkotó, csurgást figyelő víz­őrök figyelmét. Folyik a másik csata is Nem messze az őrháztól simára megmunkált földben paprikapalánták nyílegyenes sora. és a köztük sürgölődő asszonyok sokasága jelzi, hogy ezzel a munkával pár­huzamosan folyik egy má­sik csata is a töltések men­tén. Ami munka végezhető. Dróthálóba zárt kőtorlaszokkal készülnek a katonák a gáterősitésekre jelentést sugározza a Petőfi- sürgős tem.póban végzik. El'­adó. amikor ideérek. Aki hallja, jegyzi is sebesen a Tisza és mellékfolyói adatait. Nem hiszem, hogy érdekfe­szítőbb. izgalmasabb műsort erre a területre irányítani lehetne most Budapestről. Szolnok. Csongrád. Szeged — elnémul a lélegzet is, pe­dig ez az adás régebbi ada­tokat mond a hírekben- hall­hatóknál. Az összefüggések­ből olvasnak itt elsősorban. Közeledik a tetőzés, most kell igazán igyekezni. békaemberek itt is Békaemberek buknak a víz alá itt is. ott is. Aki ezt a sportot űzi hazánkban, ta­lán mind itt van már Sze­ged védelmi körzetében. Egyik kanyarban dunaújvá­rosiakkal találkozom, a má­sikban pestiekkel. A homok­zsákok aljától indulva fóliá­val borítják a part oldalát "ö nap. hogy a Tápéra átte­Az első riadó május 17­én este, lefekvés előtt érte lepedett családok asszonyné- a katonákat. Állomóshelyé­pe külön tanácsi engedély­ivel visszatért napközben a ről egy nagyobb egység ak­kor Makó alá vonult a gá­és mérnökök több százan •• lakosok közül azonban egy zokszót sem ejtettek a ke­gyetlen idő láttán, éreztén, Rétre, a két folyó által át- takra. Velük együtt ért ide s a még kegyetlenebb ár el valamint testi épségére katonák és a környékbeli civilek, mint a szemük fé­nyére. Hogy jó órában mondjuk: eddig karcolas nélkül zajlott le a küzde­lem. S hátra van még a ölelt területre, mezőgazdasá­gi munkára. Egy napra kap­jók az engedélyt, mindenki egy szovjet gépkocsizó lö­vész alakulat is. S ahogy nőttön nőtt a víz és áttö­külön-külön. és délután 5-ig réssel fenyegette a gátakat hősök? Igen. Akik ott vol- az országhatárig, benne mindenképpen vissza kell a Maros, úgy harsant fel a térniök. Aki csak teheti, él riadó a műszakiaknál, a is ezzel a lehetőséggel. Szö- tüzereknél, a karhatalmis­vetkezeti asszonyaink a gá- tóknál, a határőröknél és ton dolgozó férjeik munká- más alakulatoknál. Dunán­ját is pótolva állnak helyt túlon éppen befejeződött a hatalmas erőfeszítéssel vé- menetgyakorlattal tűzdelt dett területeink termőföldjein, harci lövészete egy alaku­leni küzdelemben. Hogy az védekezés legnagyobb es emberfeletti erőt próbára legnehezebb szakasza, végig tevő 70 órában születtek a tiszai töltések Csongrádtól a és tak, mindannyian azok. szénhidrogén-medence Akik a gátra feszítettek Szeged, a frontváros bizton­magukat éppúgy, mint akik ságos védelme H. D. Pátrialemez soron kívül latnak. Száz kilométernyire csak éppen hazaszaladtak felszerelést cserélni. utána pedig bevetésre siettek az elnyeléssel fenyegető Maro­son. Nemes Ferenc alezredes nem is rejti véka alá, hogy az alattomosan támadó víz ellen százszorta nehezebb tőmondatokban a történtek felvenni a harcot, mint adott esetben az ellenséggel szemben. Annak ismerni le­Háromezer-háromszáz pát­rialemezt rendeltek soron kí­vül az árvíz elleni védeke­zéshez a Dunai Vasmű köny­belső nyüszerkezeti üzemétől. Az „ánriékát ereiét fe2v_ üzem dolgozói éjjel-nappali hjjgf'logi­kaját — az áradó folyó azonban okozhat meglepe­téseket. — Okozott is, Makó alatt öt kilométerre, a már or­szágos hírűvé vált buzgár­sorral — emlékszik vissza az első küzdelmes órákra. — A valóságban 70 óra sza­a sárban bukdácsoló gépko­csikat vezették. Tudunk arról, hogy egy pótkocsis vontató vízbe bo­rult vezetőjével és súlyos rakományával. Nyomban katonák ugrottak a jéghi­deg vízbe a vontatót visz­szatartani az eldőléstől, hogy az embert kimenthes­sék. — így volt. Megtörtént. Sikerült. A katonák utána ruhát váltottak — vélekszik Bölcs emberek terveztek folyamatos munkával hétfő­., .. J re mind a 3300-at elkészitet­annak idején gátrendszeren- ték Az utolsó tételeket k<.d_ ket. A meder sok helyen jen indítják útba a veszé­kél-háromszáz méterre esik a lyeztetett helyekre. Közlekedési változások Szegeden éjszakával pihenés, megál lás nélkül. Közben zuho­gott az eső, áztak a tölté­sek, a homokzsákkal meg­rakott kocsik nyöszörögtek, Tegnap délután a homok- járatok számát, csupán ide- megrekedtek a sokszoros kirakodó elevátort a Lenin — körút végéből áthelyezték a Felső Tisza-partra, a gimná­ziummal szemközti részre. Az áthelyezés a Lenin körút re az alezredes, örömét persze nem tudja eltitkolni, amikor a hősök nevére rá­kérdezünk. Sokan voltak, tizenhatan. Krizer József tiszthelyettes növendék és 15 évfolyamtársa. A helikopter pilótáinak persze könnyebb a dolguk. Magasból nézik a rettentő vizet. Látszólagos azonban a könnyebbségük. Az ár­vízvédelem történetébe sem hétköznapi esetként kerül iiíL^JtJS^SLSt sodpilóta-százados, Mákos György hajózó technikus hadnagy és Urbán Sándor alhadnagy együttes akciója, amikor kosárból ereszkedve alá. robbantással utat nyi­tottak a víznek két ártéri es a József Attila sugárút közlekedési zsúfoltsága miatt volt indokolt. Az áthelyezés megkövetel­te, hogy a 2-es számú villa­mos forgalmát részlegesen korlátozzák. A Tisza-parti vezetéket a Lenin körúttól áramtalanítottak, hogy a hu­balesetmentesen haladhas­son. A villamos jelenleg csak a Radnóti Miklós Gimnáziu­mig közlekedik Ezzel egy­időben megváltoztatták az. .5500/4-es számú autóbusz­iglenes szükségszerűségből terhelés alatt. A katonákkal hajtottak végre utvonal-vál- vállvetve küzdő vízügyiek. " ^.j*""1 toztatást. szádfalazó rohamosztagok ^^ Veszélyes volt? Igen. Mind­annyiuk számára az. hiszen a nagyerejű robbanás pilla­natában alig húsz • magasan és tíz méternyi tá­volságban lebegtek. A „lug"-ok, a lánctalpas úszókocsik .statisztálásával" több komp-hídat is vertek a Maroson, hogy egyszerre Nyugodtan a tanév végén légium lakói számára kellett és időben át lehessen fogni a jobb- és baloldali gátat, ha úgy hozná a hely­zet. S az ár elleni gigászi ged m j. városi tanács vb tantermébe költöztették át. a küzdelemben éjjel és nap­naztálváriak volt Fináncin épületének Ti- Pal u»v vigyázták egymás A tanítás, vizsgáztatás zavartalan mokkirakodás zavartalanul. szokoU ütem szerint folyik elrendelni. A most érettsé­giző negyedikeseket az épí­tőipari technikum néhány a munka Szeged iskoláiban. Mint Kovács József, a Sze­művelődésügvi osztályának volt Fináncia épületének Ti­vezetője elmondotta, csu- sza-parti szárnyából, az első-, pán néhány oktatási intéz- másod-, illetve harmadéves járat közlekedési vonalát is. ményt kellett igénybe venni kollégistákat pedig haza­A Marx tér—Radnóti gimná- az árvízveszély miatt. Mint küldték. zium—II. kerületi tanács- ^meretes a ^odách utcai ^ iskolai munka zavarta­„ , - . . .. es a Béke utcai iskolaban lansógót jól jelzi az a teny, Tisza-part-Tape ut- szünetel csak a tanítás, ahol hogy tegnap, hétfőn, minde­szakasz helyett az autóbusz a védekezés résztvevőit he- nütt megkezdődtek az érett­a Radnóti gimnáziumtól a II. lyezték el. s néhány más is- sé(7Í iuetve a képesítő vizs­Dorán István hadmérnök főtiszt és egysége előkészí­tette az uszályokat, ponto­nokat, — megrakva kővel és homokkal, hogy szükség esetén öt másodperc alatt elsüllyeszthessék kritikus helyen. A honvédségi és MHSZ-búvárók megállás nélkül merülnek alá a gá­tak vízoldali részén: fóliába csomagolják a töltéseket, hogy a legkisebb szivárgá­soknak is útját állják a homokzsákos leterheléssel. A védelmi vonal katona pa­rancsnoka, Kerekes Szil­veszter ezredes, a legelső­ként riadóztatott egységgel az első órától kezdve irá­nyítja a végeláthatatlan frontvonalat. Állomáshelyé­ről az ezredes Szegedre ha­zajött, védeni a várost, amely annak idején Móra­városból, a Csendes utcából bocsátotta őt szárnyóra a hadseregbe. És jönnek a város szülöttei az ország minden részéből, ki-ki fizi­kai erejével, mások az írni tudás buzgalmával, hogy segítségükkel is kibírják a gátak a vizek elvonulását. Váltott katonai egységek állják az immár több mint kéthetes küzdelmet, vállvet­ve a polgári erőkkel. A pi­henőre küldött katonák nem tudnak aludni annyit, amennyit megszoktak. Né­hány órai alvás után kérik, hogy vezényeljék őket visz­méter S7a- Nem tudnak mit kez­deni a pihentető órákkal. Megszokták, hogy rendben tartsák környezetüket. Ide­iglenes szálláshelyükön, az iskolákban az udvart fel­söprik, megöntözik a virá­gokat. gyomlálnak. Türel­metlenségüket ez a tényke­dés is csillapítja, amíg fel­válthatjók társaikat a gá­ton. Lődí Ferenc kerületi tanács—Szilléri su­gárút—Csap utca—Tápé út­vonalat követi. A Marx tér—Szilléri su­gárút—Petöflteiep főtér és a Marx tér—Petőfitelep—Tápé kola — ígv a Dózsa és a qák. Arról, hogv valamely rókusi — tornatermét foglal- intézményben is zavarta vol­ták le hasonló célokra. A na valami a vizsgáztatást, napközi otthonos foglalkozás nem érkezett jelentés, azonban a Madách utcai és a Béke utcai iskolában is to­Homokzsákok és rózsafák vább folyik, és a bukásra ál ló tanulókkal autóbuszjáratok változatlan mindkét intézményben fog­űtvonalon közlekednek. lalkoznak. Áttelepítési. Illetve kitele­Embernyi nagyságú homokzsák-torlasz magasodik a lidicei emlékmű elé a parkban. Az egyszerű uniformisú homokzsákokat átizzadt egyenruhájú katonák rakják, pú­A szegedi diákok az óra- pozzák. A sürgölődő katonák némelyike azonban, lám, látogatás és az otthoni ta- nem tér vissza a többiekkel, óvatosan kiemelik az emlék­, ... nulás mellett természetesen mű köré ültetett rózsafákat, s a biztonságosabb virág­"ffl f!^ alaposan kiveszik részüket a ágyasba ültetik át lassan mindet. Az embernek ekkor védekezésből A Radnóti, a eszébe jut mindaz; amit ezekben a napokban a gátak vé­Rózsa Ferenc gimnázium, dóiról hallott, olvasott, s már-már úgy érzi, élő jelképek az építőipari, a gépipari, a ezek a rozsafák. Azt példázzák, hogy a veszély pillanatai­A fenti intézkedések netn nftési intézkedést eddig ~" ' - „ . , . . , , . F, . , , vasutforgalmi technikum ta- ban milyen egyszerűen tudnak emberiek lenni az embe­csokkentik a tápéi autóbusz- mindössze az építőipari kol- nu]ó- kdzül nagyon sokan rek. Jó lenne ezt a mindennapi helytállást és mély hu­töltik. rakják a homokzsá- mánumot megőrizni magunkban a nyugodtabb napokra is, kokat. A fontos munka min- amikor már talán a rózsafák is elfeledik, hogy más földbe dig tanári, felügyelettel to- kellett költözniük. lyik. V. M. DÉLMAGYARORSZÁG 3 KEDD, 1970. JÜNIUS 2. NAPI KISLEXIKON a támadó vizekről A (szegedieknek, kör­nyékbelieknek most igazán nem kell bizony­gatni, hogy a víz nem­csak hasznos elem, ha­nem ádáz, alattomos el­lenség ls. Árvízkor a védtöltés túlsó, úgyne­vezett mentesített olda­lán is gyakran megjele­nik a víz. A szakembe­rek ezek között különb­séget tesznek. 0 Melyek ezek a vi­zek? A szivárgó víz a töl­tés száraz oldalából gyenge erővel kilépő tiszta víz; az ázás a ta­laj felpuhulása a töltés mentett oldalán, rend­szerint szivárgás kísére­tében; a fakadó víz nem a töltésből, hanem mö­götte. a terepien gyenge erővel kilépő tiszta víz; felpúposodásnak neve­zik, ha a felfelé ható Víznyomás a talaj fel­színét felnyomja, s né­hány négyzetméteren ru­galmassá. ingoványossá teszi, amit, ha felszúr­nak. tiszta vizű buzgár alakul ki; a lágyulás ha­sonló az előbbihez, csakhogy átszúráskor nem jön belőle víz. # A csurgást és a buzgárt sokan ösz­szetévesztik. Mi a különbség közöt­tük? A csurgás a töltés víz­zel ellentétes oldalóból felismerhető járatból, járatrendszerből nyo­mással kitörő ti6zta vagy zavaros víz, míg a buzgár a mentett oldal terepén keletkező krá­terből. kútból feltörő tiszta vagy zavaros víz, amely nemcsak a töltés alatt levő ismeretlen já­raton átjutó folyóvízből eredhet, hanem áttéte­lesen is, a folyóvíz ta­lajra gyakorolt nyomá­sa révén, a talajvízből. Általában buzgárnak ne­vezik a töltés oldalából — például a padkából — kitörő átfolyó vizet, vagy talajvizet is. de ez ellen más módszerrel kell védekezni. # Hogyan keletkezik a buzgár? Képződésének első tü­nete, hogy a talajszem­csék megmozdulnak, az apróbbak egyhelyben fo­rognak. A második: a feltörés, a buzgár a ta­lajt magóval ragadja, s a képződő kráter szélén gyűrűs alakban igyek­szik lerakni. Ezután kö­vetkezhet be a hidrauli­kus talajtörés, melynek hatósára a gát leroskad, s a víz betör a védett területre. Ezt kell min­denkepp>en megakada­lyozni. 0 Ismcrjük-c a „ter­mészetrajzukat"? A buzgárok természet­rajzát különösképpen az 1965. évi szigetközi ár­víz idején figyelték meg. (Szilvássy Zoltán—dr. Vágás István: Helyszíni tapasztalatok, elméleti megállapítások, Hidroló­giai Közlöny. 1967. 3. szóm.) Az ekkor végzett mérések kimutatták, hogy annak a buzgár­nak. mely a folyóból táplálkozik, éppen olyan meleg a vize. mint a fo­lyóé (külvíz buzgár vagv meleg buzgár), a talaj­vízből eredő buzgár vi­zének hőmérséklete gzonban hidegebb (hideg buzgár). A Maros fel fa­kadt buzgárjai általában meleg buzgárok voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom