Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

Tudományos fokozatok és minősitésok A Magyar Közlönyben megjelent a Népköztáraság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről. A hivatalos lap egyúttal közli a törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló kormányrendeletet is. Az új jogszabály értelmében tudományos fokozat a társadalmi haladás, a szocialista társadalom érdekében kifejtett rendszeres és eredményes tudományos tevékenységért adományozható tudományos fokozatot csak korszerű, jelentős új tudományos eredmennyel lehet elnyerni. Kandidátusi fokozat — az előírt vizsgák letétele után — olyan tudományos téma megoldásával nyerhető, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel. Alapfeltétel továbbá az egyetemi vagy főiskolai végzettség és az előzetes tudományos tevékenység. Doktori fokozatot csak a kandidátusok szerezhetnek, akik a tudományágazat továbbfejlődését eredményező, olyan átfogó tudományos feladatot oldottak meg, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel. Feltétel továbbá az adott tudományágazat alkotó művelése — a kandidátusi fokozat megszerzését követően legalább három éven át — és tudományos közéleti tevékenység. A tudományos fokozattal bíró személyek kötelessége, hogy tudományos kutató tevékenységet folytassanak, s evvel segítséget nyújtsanak a szocialista tudományos közélet fejlesztéséhez, a tudományos utánpótlás neveléséhez, a tudományos minősítéshez és egész munkásságukkal támogassák a szocialista tarsadalom építését. A tudományok kandidátusai és doktorai illetménykiegészítésben részesülnek. Odesszai Pénztárosok versenyén újságíró Szegeden A gép se győzi az iramot Testvérlapunknak, az Odeszszában megjelenő Znamja Kommunizmának gazdasági rovatvezetője, Mihail Gorbisz a Délmagyarország szerkesztőségének vendégeként tapasztalatcserét folytatott lapunknál. Találkozott és beszélgetett a Délmagyarország szerkesztőségének vezető munkatársaival. M. Gorbiszt fogadta dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára is. A szovjet újságíró ellátogatott szegedi üzemekbe; a Felszabadulás Tsz-be, az EMERGÉ-gumtgyárba, az olajmezőre, a konzervgyárba, a paprikafeldolgozóba és az Április 4. Cipész Ktszbe. Rövid körutazást tett Csongrád megyében. Tapasztalatairól beszámol a Znamja Kommunizma olvasóinak. Tanuljanak meg repülni? Hosszú levelet kaptunk sok-sok aláírással arról, hogy milyen keserves helyzetbe hozták a környék lakóit a Kossuth Lajos sugárút és Párizsi körút sarkán levő ház emeletráépítési munkái miatt. Ugyanis az építkezés időtartamára lezártak a ház előtt a Párizsi körúti járdaszakaszt, így a környékbeli házakból a járókelők vagy az úttesten mennek — a nagy forgalomban —vagy félkllométeres kerülővel, ugyancsak két forgalmas kocsiúton áthaladva jutnak el a villamoshoz. „Persze mi, felnőttek még úgy, ahogy tudunk vigyázni magunkra, de a közelben iskola is van, tehát az apró gyejekek is kénytelenek az úttesten járni. Még nézni ls hajmeresztő!" — írják olvasóink. Nem mi kaptuk az első levelet ebben az ügyben, már kérték az I. kerületi tanácsot is, hogy helyeztessék beljebb mintegy másfél méterrel a kerítést; a válaszlevél megérkezett, de még megoldás nem született. Pedig a példa is jó, amit a Párizsi körút 36/a és b, 38/a 38,b—40. sz. ház lakói felhoznak, s nem is a világ túlsó végéről való a jó példa, hanem a Lenin körút és Kossuth Lajos sugárút sarkán levő építkezéstől. Ott nem is jutott eszébe senkinek, hogy a gyalogosokat az úttestre kényszerítse. Higgyék el, a Nagykörút forgalma is indokolja, hogy a gyalogosok és főleg a gyerekek biztonságos helyen járhassanak. Az intézkedés pedig sürgős, mert ahány gyalogos jár arra, annyi ember van életveszélyben! Végül is nem mondhatjuk, hogy tanuljanak meg repülni! Szemét, szemét, szemét! Állítólag Montecuccoli tábornok mondása, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kívántatik. Szegeden a szemét ellen kellene, legalábbis illő volna már „hadjáratot" indítani, de úgy véljük, hogy a „pénz, pénz, pénz" sem lenne hozzá elég. Mert mint Zrínyi Miklós is cáfolta ezt, „a jó vitézi rezolúció" is szükséges a harchoz! Hát Szegeden is! Mert csak nézték volna végig, hogy milyen szemétdomb maradt a Marx téren a vasárnapi piac után! Olyat még elképzelni sem tud az ember! — írják Marx téri olvasóink. A szél a környező utcákig hordta a papírhulladékot, az ócska, el nem kelt holmikat meg egyszerűen otthagyták az árusok. Arcpirító, hogy egy nagy városban ilyen megtörténhet —, s ha az összes utcaseprő ott dolgozott volna is, akkor is „csatáztak" volna déltől estig a szeméttel! (Persze, ezt nem tették!) Vagyis: hiába is lenne pénz és munkaerő, amíg az emberek nem vigyáznak, hogy tiszta legyen a város. A Nemestakács utca 42. számú házból Franaz Gusztávné és még 11 lakó panaszkodik, hogy az utca csatornázása miatt nem tudnak az udvarukba autóval bemenni, így a szemét felgyülemlett, a mellékhelyiségek szennyvize már az udvaron folyik, s elszaporodtak a patkányok — egyszóval: tűrhetetlen állapotok vannak a házban. A városgazdálkodási vállalattól kint voltak, de nem tudnak bejárni az udvarba kocsival. Hogy a csatornázást nem fejezik be máról holnapra, az bizonyos. Tehát, ha elzárták a kapubejáratot, sürgősen biztosítani kell a szabad utat, hogy rendet lehessen teremteni a Nemestakács utca 42. számú házban, meg a szomszédoknál is, mielőtt fertőzéses betegségek gócaivá válnának ezek a házak! Kérjük a KÖJÁLL-t is, lépjen közbe a lakók érdekében. Zajos „pók" A Nagy Jenő utca 1. számú házban van a^ .Aranypók üzlet, amelynek neon-felirata nemegyszer adott már okot panaszra. Ezúttal a házból Amaczi Vlktorné panaszkodik, hogy a transzformátor — amely a szobájuk falába van süllyesztve — kilazult lemezei miatt olyan hangos, hogy nincs nyugalmuk tőle. Már többször kérték az üzlet vezetőjét, intézkedjék, hogy „lecsendesítsék a pókot", de eddig nem volt eredménye a kéréseknek. Egy fiatal anyuka és újszülött kislánya nyugalmáról is szó van — ha ilyen rossz az a felirat, s nem hajlandók megjavítani, legalább kapcsolják ki addig! i Kicsit remeg a keze, de pillanat alatt befűzi a pénztárgépbe a szalagot a szőke fiatalasszony. — Ez 20,1 másodperc — egyezteti az órát a két időmérő, Klárafalvi Aladár és Bárdi István, s a versenyzők felszisszennek: itt rekord születhet! Bizony, Virág Imréné olyan sebesen üti be a számokat, hogy a pénztárgép alig győzi az iramot. Balkézzel villámgyorsan rakja át a másik kosárba az árut, aztán visszaadja az aprópénzt és máris jöhet a következő „vásárló". Tíz kosár százféle áruját 159 másodperc alatt blokkolta, kasszálta. Gyors ellenőrzés, akad egy kis hiba: egy „vásárlónak" többet adott vissza, így a hibapontokkal 189,1 másodperc az eredménye. Nézzük csak, mit jelent ez a versenyben? Jelenleg a második legjobb eredmény, de jobb, mint a tavalyi országos verseny bajnokáé (aki pesti KÖZÉRT pénztáros). Hídvégi Józsefné vezet eddig 140.5 másodperces eredménnyel. ami a szakemberek szerint bámulatos teljesítmény. Örülne-e a vevő? Míg a versenybírók bejegyzik az eredményt, a kissé kifáradt versenyzővel váltunk pár szót, aki nemcsak gyakorlatban érti a dolgát, szóban is sok érdekeset tud mondani foglalkozásáról. — Hány óráig bírná ilyen tempóban? — Ezt csak versenyen lehet csinálni... — nevét. — Talán nem is baj: jobb, ha a vásárló is látja, mit ütünk a gépbe, ki örülne annak, ha követni se tudná? — Mi a titka a gyorsaságnak? — Elsősorban az, hogy ismerje a pénztáros az áruk árát. Aztán ritmusérzék is kell a gép kezeléséhez. És én már 1959 óta csinálom, azóta vagyok a Mart téri 29. számú boltban. idei pénztáros-versenyére hetvenen neveztek be, a kereskedelmi tanulók és a Rózsa Ferenc szakközépiskola pénztáros-szakkörének tagjai is versenyezhettek. Nem maradnak le a legfiatalabbak se: Kiss Irént, a Kárász utcai önkiszolgáló bolt másodéves tanulóját emlegeti a zsűri, aki felnőtt eredményt ért el 292,2 másodperccel, visszaadási hiba nélkül. (De összevetésül még egyszer: Virág Imréné 189,1-del végzett éppen az imént!) Országos versenyeket, meg vidéki bajnokságokat is rendeznek a pénztárosok, külön az állami kereskedelem, külön a szövetkezeti. A szegedi ÉLJKER 1968-ban a vidéki bajnokság csapatgyőzelmét szerezte meg, s a négyfős csapat az állami kereskedelmi bajnokságon harmadik, az országos bajnokságon második helyezést ért el. Most minden remény megvan, hogy még eredményesebbek lesznek. Hogy van-e ennek gyakorlati haszna is, nem csak szórakozás ez a versenvesdi ? Vermuth Antal, az egyik ellenőre ennek a versenynek, ezt mondja: — Az önkiszolgáló boltban akkor tudnak Igazán gyorsan vásárolni az emberek, ha a pénztáros gyors, hiszen rendszerint ott gyűlik a sor a kassza előtt. Nem túlzás azt mondani, a pénztáros a bolt lelke. — Megbecsülik-e a „bolt lelkét"? — Virág Imréné, nklt imént látott dolgozni, 280f)-at keres — mondja a Marx téri önkiszolgáló bolt vezetője, Zórád Géza. — A versenyen legjobb eredményt elérők fizetésemelést, jutalmat kapnak. A mi boltunk hét versenyzője közül a legjobbak 600—400—300 forintot kapnak, aki pedig a vállalati csapatba jut, külön 1000 forintot nyer. Uj szakma alakul? — Az az érdekes, hogy a pénztárosság mégsem szakma, noha jelentőségét mindig kiemeljük, elismerjük — teszi hozzá Hegedűs Gézáné számellenőr. Igaz ls: hogyan lesz valaki pénztáros? Beül a gep melle. De jó pénztáros, versenyképes pénztáros hogyan válik belőle? A régiek nevelik az utánpótlást, újabban pedig a vállalat készít szakmai oktatófilmet is. Mert nem elég a rutin. íme: egy feladatkör, amely szakmává növi ki magát, persze, ha odafigyelnek erre a fejlődésre. Kattog a gép — régen dolgozott ennyit, mint ma — van izgalom és van öröm. Igen, öröm, mert sokat fejlődtek a versenyzők, ezt most lemérhetik. Kerekes Klári például tavaly a 33-ik volt, most a 7. helyen áll. És a legjobbak nagy versenyekre kacsingatnak. Az országos bajnokságra, de úgy hírlik, lesz nemzetközi verseny is a KGST-országok versenyzői száméra. P. Szőke Mária Hajrá, ifik! A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Válasz cikkünkre Telepi gyerekek Feltérképezik a hazai talajok mikroelem-ellátottságát A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a keszthelyi agrártudományi főiskolát bízta meg a talajerő-gazdálkodással kapcsolatos kutatások, vizsgálatok koordinálásával. A rendkívül széles körű feladat egyik legfontosabb része a mikroelem-kutatások irányítása. Erre a célra keszthelyi központtal megalakult az országos mikroelem-munkabizottság, amely hat tudományos intézmény szakembereit fogja össze. A szakbizottság kidolgozta a következő öt év kutatási programját. Az eddigi megállapítások szerint talajtípusaink 50 százalékánál egy, további 20 százaléknál pedig több mikroelem hiányával kell számolni. A talajban kis menynyiségben található, de rendkívül fontos fémek hiánya zavarokat okoz a növény- és az állati szervezetekben egyaránt. Ezek pótlása az állattenyésztés eredményességét országosan öt százalékkal, egves helyeken pedig 50 százalékkal is növelné. A nagyszabású program első részében a kutatók feltérképezik a hazai talajok mikroelem-ellátottságát és a továbbiakban kidolgozzák azok pótlásának módszereit. Munkájuk során felhasználják a külföldi tapasztalatokat is. (MTI) Sikeres bemuFaFkozás Then play on (Akkor játssz!). így kezdődött a Szaniszló jazz-trió beniutatkozasa héttőn a Szegedi Üj6Pgíró Klubban. És ez a három fiú játszott. Ráadásul nem is akárhogy. Az együttes állást foglalt egy sajátos stílus mellett. Számaikban érezhető volt a white blues, az underground-zene meg nem teljes kiforrása. De nem is ez a cclluk. Ügynevezett soul-jazzt játszanak. Szaniszló János zenekarVezető zongorista kitűnő érzékű zenész. Improvizatív készsége magával ragadó. Testvére Szaniszló László a trió basszusgitárosa. Bodó József dobos „géppuska-sorozatok ütőhangszeren" című tételeivel és metronomezerű pontosságával méltán aiatott nagy sikert. A trió ezen az estén mutatkozott be a szegedi jazzkedvelőknek, á a bemutatkozás sikeres volt. Az együttes jo úion halad. Tmproviációs betéteik további színesítésével változatosabbá tételével komoly eredményeket érhetnek el. A folytatás csak "rajtuk múlik. Bagaméry László Furcsa hangú, vagv — talán helyesebb, ha azt írom — furcsa következtetést levonó írást olvastam a minap a Délmagyarországban Telepi gyerekek címmel. Bevallom. kissé megdöbbentett, hogv idáig jutottunk ezeregy vetélkedővel körülvett világunkban. Arról volt szó ugyanis, hogy a pirosnyakkendős kis úttörők száméra rendezett vetélkedőn az egyik telepi fiúcska nem tudott három olyan külföldi repülőtársaságot felsorolni, amelynek gépei rendszeresen landolnak a Ferihegyen. Ezzel szemben az egyik városi gyerek hatot is fel tudott sorolni. A cikkíró ebből az egyszerű tényből olyan messzemenő következtetést vont le, hogy sürgősen szükséges valamit csinálni a telepi iskolások részére: amolyan tankönyvön kívüli ismeretbővítést végezni, szervezni — „a telepek jövendő felnőttjeinek magasabb intelligenciája érdekében ..." Nos, abban talán igaza va a cikkírónak, hogy helyes lenne egy olyan „könyvtárművelődési otthon-klub" — létrehozásai a telepeken, ahol a gyerekek sok mindent megtudhatnának, amit az iskolában nem tanítanak nekik. De azt sehogyan sem hiszem el, hogy akár egy gyerek, akár egy felnőtt magasabb intelligenciájának megállapítása attól függene, hogy tudja-e a külföldi repülőtársaságok neveit felsorolni vagy sem. Az a városi kislány, aki hatot meg tudott nevezni, bizonyára érdeklődik a repülés iránt, vagy sejtette, hogv ilyen kérdés is lesz és külön felkészült rá. Ezzel kapcsolatban rámutatnék arra, hogy milyen haszontalan és felesleges az egyre- másra szaporodó vetelkedők ilyenfajta kérdéseire, adathalmazára való felkészülés. Igenis van értelme olyan vetélkedőnek, amely egy-egy tudományág vagy szak lényegét, összefüggéseit, problematikus kérdéseit és valóban döntö fontosságú adatait foglalja össze, de szerény véleményem szerint semmi értelme az olyanoknak, amelyek csak felesleges adathalmazzal próbálják megtömni gyerekeink, ifjúságunk amúgy is már-már túlterhelt agytekervényeit. Sajnos az utóbbi idők vetélkedői, ki mit tudjai, ki miben tudósai — a rendezőség hibájából — egyre inkább a lexikális adatok tömkelegére épülnek és ezért is válnak Ifjúságunk előtt egyre népszerűtlenné, értelmetlenné. Nem látják a hasznát, nem is igen csinálják szívesen Legfeljebb „muszájból." Bokor István VSzeqed szobrai Kereskedelem, ipar, mezőgazdaság (236.) A Széchenyi tér 7. szám alatti házon — az OTP Csongrád megyei fiókjának épületén — 3 figurás szimbolikus dombormű látható. A kereskedelmet, ipart és mezőgazdaságot jelképező — fehér mészkő — alakok készítőjének neve ismeretlen. SZERDA. 1970. MÁJUS 13. DÉLMAGMQRS/ÁG 5