Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Automata mosógép, jugoszláv kooperációval A KGM miniszteri érte­kezlete hétfőn .1 Hajdúsági Iparművek munkájával, a háztartási gépek helyzetével foglalkozott. A vállalat 19)7 ota 1 millió 890 ezer mosó­gépei, 529 ezer centrifugát. 12t ezer forróvíztárolót, 199 ezer porszívót készített. Munkájukat gazdaságilag hosszú ideig nem tudták eleggé szilárdan mepalapoz­nl. Az árbevétel 1968. ja­nuár l-ig nem fedezte a ter­melési költségeket, a költsé­gekhez 29 százalékban az ál­lam járult hozzá, A vállalat nem fordított kellő figyelmet termékelnek korszerűsítésé­re. a választék bővítését*, a zilált gazdasági helyzetben a gyár 1988 végére fizetés­képtelenné vált. Tavaly sze­mélyi változás történt a vállalat vezetésében. Azóta felmérték a termékek piac­képességét korszerűsítési terv végrehajtását kezdték meg. a múlt év Végére a gyár pénzügyileg konszolidá­lódott. visszanyerte hitelké­pességét. Bővítették a gyár­tást a keresett cikkekből. Egy jugoszláv céggel koope­rációs szerződést kötöttek, amelynek alapján 1970-ben megkezdik a Hajdúsági Iparmű vek ben a mosóauto­mata gyártásét. Ül porszívó­típusok forgalombahozatalét is tervezik. A gyár az Idén 974 millió. 1075-ben 1476 millió forint értékű árut termel. Új neonok, RÉGIBÜNAT j Mi minden eshet az em­ber fejére ebben a városban! Verébáldás, a színház előtt, í s mellett vakolat, a Kárász utcán pedig esetleg egy be­lű. Semmi tévedés: a Calnea reklám C-betűje az egyik ol­dalon azért nem világít, i mert lepottyant. Igaz, előbb megnézte, hogy nincs-e alHt­ta valaki, s így balesetet nem okozott. Hamarosan pó­tolják, masa készen hever a neon-szerviz vezetőjének asz­talán. Tarolt a hó Olyan kevés a neon-rek­lám Szegeden, hogy minden­kinek azonnal feltűnik, ha egyik-másik elromlik. A legtöbben még mindig a Kárász utcai Óra-éksz.er le­égett reklámját csodálják, aminek javítását egv biztosí­tási illetve jótállási perpat­var hátráltatja. S tán az sem kevésbé, hogy a hat­vanezer forint értékű szer­kezetben ötvenezer forintnyi kár esett, tehát tulajdonkép­pen újra lenne szükség. Ennél ls több kárt okozott szigorú telünkön a ház­tetőkről lezúduló hó, a szak­emberek felmérése szerint több mint negyedmillió fo­rintosat. De jóval többet is. hiszen — az anyagiakon túlmenően — a város esti képét gazdagították a most már lassan féléve sötétlő feliratok. Némelyiknek, ja­vítását már megrendelték — például a BŐrÖndtts Ktsz-ét — csak még nem készültek az importáru A Külkereskedelmi Mi­nisztérium MSZMP-btzottsá­ga a párt Központi Bizottsá­gának tavaly novemberi határoznia végrehajtásának ellenőrzéseként megvizsgált:) a külkereskedelem szerepét, feladatait, lehetőségeit az, áruellátásban. A közszükségleti cikkek behozatalának Üteme megha­ladta n kiskereskedelmi for­galom növekedésének üte­mét. Míg ugyanis a kiske­reskedelmi forgalom 1969­ben 9.5 százalékkal emelke­dett addig az import 24 százalékkal haladta meg az előző évit. A főbb árucso­portokat vizsgálva kitűnik, hogy az élelmiszerbehozatal tavaly 24, a ruházati cikkeké 29. a vegye* iparcikkeké pe­dig 23 százalékkal emelke­dett. 1970-re további erőtel­jes tmporlbővítés várható; az 1969, evlhez mérten összes­ségében mintegy 28 százalé­kos Importnövelés re számí­tanak. Ezen belül leggyor­sabban emelkedik a ruhá­zati ckikek behozatala. Megvizsgálták az import­cikkek árának alakulását is. Tóbb áruféleség ára az előző években indokolatlanul ma­gas volt, ezen az új árkép­zési módszerrel Igyekeztek változtatni ez év elejétől. Külön felhívták a figyelmet arra. hogy az Importban fo­kozottabban kapjanak helyet a tömegigényeket kielégítő cikkek. el a Javítással, másokéról most tárgyalgatnak, többek között az Expressz-lrodáéról. Edes álom Nemcsak a javításokkal van baj még mindig. Az ígéretekkel, a tervekkel is. A Kalász ulcu rekonstruk­ciója után ugyanis azt vár­ta volna az ember, hogy legalább Szegednek ezen az egyetlen részén köteleznek minden üzlettulajdonost ar­ra. hogy illő felirattal vagy non-reklámmal rukkoljon ki. Köteleztek is, mégis akad néhány sötétlő Üzlethomlok­zat: sommit sem tesz a ré­tesbolt, mely oly makacsul ragaszkodott helyéhez, de a jóval nagyobb szomszéd, a rádió-villamossági szaküz­let ls csak arra volt képes, hogv egy Orion-emblémával jelezze esténként létét. Lehet, csak amolyan ope­rettben ..édes álom'' az, hogy Szeged központjának este a ragyogó utcai és dísz­kivilágítás mellett ötletes neonok adják meg valaha is városias jellegét? Minden­esetre figyelemre méltó, hogy a Kecskemét melletti habselyemgvur olyan neon­reklámot készíttetett azzal a neon-szervizzel, amelv Sze­geden jobbóra csak javít­gat. hogy két kilométerre világlik, egészen az ország­útig. De ha a neon-reklám gazdaságosságát hiába is bizonygatnánk Szeged-szer­te, nem volna tán hiábavaló, ha bizonyos városrészekben köteleznék az esti utcakép ilyen gazdagítására az üzle­teket, éttermeket. Otel és Kékgolyó Azt is el tudná a jámbor polgár képzelni, hogy gyor­sabban figyeljenek fel a neonok tulajdonosai a hibák­ra. Mert az semmiképpen sem vonzó a szemnek, ha a Ho­telből csak az otel olvasható a Tisza-szállón, vagy az Op­tikából az Optik. a Lenin körúton. Valahogy szíveseb­ben áll meg H sétáló azok­nak az. üzleteknek a kiraka­ta előtt, amelyeknek nem sötétlenek a neonbetűi. A lasztival kezdetére való­színűleg ismét minden rend­ben lesz, már az a kevés, ami van. De azért szerelnénk egesz évben neonfényes ut­cákon járni, nem tiltakoz­nánk az ellen sem. ha néha a kereskedelem megpróbálna bennünket reklámjai segít­ségével rábeszélni egyes áru­ira. Ebben a vendéglátás — ha ez nem Is mond manap­ság túl sokat — bizonv meg­előzi. A város legdrágább neon­ja fogja majd díszíteni a strand Tiszagyöngye neveze­tű éttermét, ha a víz levonul, s HZ építők felvonulnak. Ezt a reklámot ügy tervezték, hogv majdnem Szeged. s Újszeged felé Is világítani fog. egyelőre azonban csak az innenső parton gyönyör­ködhetünk benne. A szegedi neon-szerviznél rendelte meg az áfész a Deák Fe­rec utcában nyitandó Kék­golyónak a falból kiugró neonját. Reklámszünet haladóknak Az nmerikai postássztréjk alkalmával kitűnt, hogy né­hány nap alatt ls vészesen romlott a vásárlási kedv, mert a derék átlagamerikal­ak nem kapták meg azokat a reklámkiadványokat, ame­lyeknek hatására vásárolni szoktak. A fejlett reklámnak ugyanis megvan az a jó tu­lajdonsága. hogy arra ala­poz, amit a modern ember egyre jobban szeret: a ké­nyelemre, arra, hogy a vá­sárlót megkímélje még a vá­logatás fáradalmaitól is. Lehet hogy nálunk, ha minden szegedi neon kialud­na néhány napra, nem ész­lelnének változást a keres­kedők. De valószínűleg csak azért nem, mert Szegeden nincsenek Igazi reklámok, csak feliratok. Azokat meg nappal Is látni. De nem len­ne rossz, ha véare valaki kipróbálná, hogy mennyit, ielent. esrv ötletes neon-rek­lám: valószínűleg nem Járna rosszul. A város pedig sem­miképpen sem. Veress Miklós MAI VARRÓLÁNYOK Arany pecsétgyűrű A Kenderfonó én Szövő- vőjére nagy hatást gyako­ipari Vállalat május 1. elő- rolt a 40 éves törzsgárda­estéjén tartott vállalati ün- tagok jutalmazása. Egymás nepségének minden résztve- után, megilletődve mentek az elnöki asztalhoz: Lengyel •••••••••Ml Mária, Bódi Szil veszterne. Patkó Sándor. Vopaleczki Körülbelül 18x8 méteres helyiség, benne asztalok egy­mással párhuzamosan, a fa­lon népszerű színésznők és színészek képei. A tűzőgépek szapora kattogásán keresz­tül néha elkapni a rádióból hangzó melódlát. Nem gyár még. de több mint az egy­szerű műhely. A gépek fölé fiatal lá­nyok. asszonyok hajolnak. Kezük aló! tizenvalahány percenként plllekönnyű. női kartonruhák vándorolnak a hátuk mögé, ahol egyetlen férfi dolgozik: a vasaló. Milyen az életük? A na­ponta percnyi pontosan fel­zúgó varrógépek, a mono­ton egyszerűségű hétközna­pok, a huszonvalahány meg­szokott arc között. Aki válaszol — Nóvák Éva, a varróbrigád fiatal veze­tője. — Mit lehet erről mon­dani, hirtelen nem is tudom. Fizikailag nem nehéz a munkánk, mindannyian kö­rülbelül 1390—1899 forintot keresünk, és általában két­száz darabos sorozatnál ki­sebbet nem csinálunk. A Férfi- és Női Divatazabó Vállalat „gyára" vagyunk; vidékre is. dolgozunk, üzle­teknek, áruházaknak. S ami fontos, 1988 Júliusutói van együtt ez a társaság. Hogyan lettek munkatárs­ból szinte barátok? — Ha én hanyagul illesz­tem össze az anyagot, a mel­lettem levő ls ráfizet. Ezért azután mindenki a saját ér­dekében, s a más érdekében is becsülettel dolgozik. A többi szinte magától követ­kezik ... Talán szerencsénk ls volt abban, hogy nem akadt köztünk kihúzó. Tud­ja, hogy van az, lányok, asz­szonyok között nincs titok. Megismertük egymás otthoni gondjait, de nem éltünk so­ha ezzel vissza. Rosszindu­latú pletykák nem terem­tek. Es ha valakinek hirte­len segíteni kellett, a Kállai Éva-brigádból, ez a mi ne­vünk, akadt támogatókra. Elmondok egy példát. Ami­óta brigádban élünk, hár­man mentek férjhez, ott vol­tunk a lakodalmakon. A legtöbbet és legjobban talán Hódi Jánosnénak izgultunk: az ő menyasszonyi ruháját ugyanis a brigád varrta ösz­sze. Nemrég a vállalati ver­senyben Jól szerepeltünk és jutalmat kaptunk. A juta­lom ma ls megvan, „kine­veztük" gyorssegélynek. A 800 forint közös kasszánk­ban lapul, s akinek valami­lyen sürgős kölcsönre van szüksége, kivehet belőle. Megtudom közben, hogy a tagok miről nevezetesek. Dóezi Mihályné a Kállai­brigád érdekvédelmi „har­cosa", szabad időt sesn kí­mélve intézi az ügyes-bajos dolgokat, akár jutalomosz­tásról vagy üdülésről van szó. Hogy Spieske Rezsőné, a Terike nagyon szorgal­mas. Tanács Etelka a legbe­szédesebb, Rózsa Ida meg amolyan „borúra derű"... A „mama"; Zakar Pélné igyek­szik gondjába venni az al­kalmi csetepaték veszteseit, s ha kell. békét teremt. Har­glatal Lászlónét, a részleg­vezetőt azért szeretik, mert éppen olyan, mint bárme­lyikük ... A vasaló, Kovács János tagbaszakadt, vidám moso­lyú ember, 0 abból „él", amit a lányok, a keze ala adnak, annyit keres, ameny­nyi ruhát a lányok megvarr­nak. Megkérdeztem tőle, hogy érzi magát ennyi nő között és szereti-e ezt a feladatot? Azt felelte: „Ve­lük nem nehéz kijönni". Napjaink egyik felét mun­kában töltjük. A nehezebbi­ket, a felelősségteljesebbet. A Kállai Éva-brigád lányai, asszonyai csodálatos érzék­kel és bölcsességgel ráta­láltak arra a titokra, amely­lyel az egymás után követ­kező műszakokat emberivé, széppé teszik. Azt hiszem, ezzei nemcsak hétköznapjaik munkában töltött felét si­került SZébbé tenniök, ha­nem egész életüket is. Matkó István Lajos. Jároll Jenőné. Zöldi József és Mészáros Kálmán­ná —, ahol Tóth László ve­zérigazgató arany pecsét­gyűrűt adott át számukra. Aranygyűrű a munkahely iránti hűség elismeréseként, munkások számóra... Ki­fejezi hazánk megváltozott társadalmi viszonyait. Szé­pen mutatja a vállalat meg­becsülését hűséges dolgozói Iránt. Kiváló szorgalmú, a gyár, a munkahely iránt mélységesen hű munkásokat ünnepeltek ott azokban a percekben. Valamikor régen az arany a kiváltságos osztály számá­ra a kincsképzés eszköze, a mérhetetlen gazdagság és a pompa jele volt. Olyan kincs Volt számukra, melynek fé­nye mások nehéz munkájá­tól származott, mások mun­kája eredményének elsajá­tításából eredt. Az arany­gyűrű most ls fényesen ra­gyog, mint régen, de most a sok munkát látott és végzett munkáskezeken — jutalom­ként. Csillogása kifejezi tár­sadalmunk és a gyári kol­lektíva elismerését e nagy­szerű, hűséges nyolc mun­kásnak. Az emlékgyűrü átadásakor a „Tisza" sok ünnepet lá­tott koncerttermében leír­hatatlan volt a feszültség. Az öröm a résztvevők sze­mére könnyből vont fátyolt, a torkokat pedig az együtt­érzés szorongatta. A feszült­ségét a felcsattanó taps ol­dotta fel egy-egy pillanatra. V. D. GAZDÁLKODÁS A „{iól öltözött" termék Mikor, kelendő egv termék? — ennek akár tíz kri­tériumát is Lel lehetne sorolni s még mindig csak az •lején tartanunk. Bizonyos azonban, hogy az elsők kö­zött kellene említeni a termék „öltözékét", a csomago­lást. HH ez tetszetős, vonzó, figyelemkeltő, mindjárt nagyobb eséllyel küzdhet az áru H vevő kegyeiért. Ezért is nevezik üzleti körökben „néma eladónak" a csomagolást, hisz valóban az eladásban segít, mint­egy szószólója lesz a termék értékeinek. Ma — R hazai piacon s a nemzetközin egyaránt — mindinkább szó­hoz kívánják juttatni az üzemek ezt a néma eladót, Javulás van e tekintetben az élelmiszeriparban — a konzervgyár és a paprikafeldolgozó több példát szol­gáltat rá —, de erősíteni, gyorsítani Is kell a Jó ten­denciákat. Mindez már nemcsak egy Iparág belügye. Mint a Minisztertanács elnökhelyettese. Fehér Lajos is utalt rá a napokban, konzervgyári zászlóavató beszédében, megfelelő korszerű alapanyagokat kell biztosítani az élelmiszeripar ssémára, • sorosabbra kell fűzni a kao­csolatot az ezeket előállító üzemekkel. Vagyis: meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy R lendületesen fejlődő termelést a külső megjelenés kellően reprezen-' tálja. Annál sürgetőbb ez. mert a szegedi üzemek ese­tében ls nem egyszer tapasztaltuk, hogy a csomagoló­anyag hiánya vagy körülményes beszerzése lassította egy-egy új cikk piaci megjelenését. Elhanyagolt anyagok KI vigyáz ezekre az anyagokra? — vetődik fel az emberben a kérdés, mikor különféle építkezések, ta­tarozasok környékén cementet, deszkát, téglát, csere­pet R eR.véb építőanyagokat lát. A válasz többnyire la­konikus; senki. Az úgymond; élelmesebbek kt ls hasz­nálják a gyakori önzetlenséget: hol csHk csipegetik, „fogyasztgatják", hol pedig alaposan megdézsmálják az értekes anyaghalmazt. Módjuk van rá, annál inkább, mert sajnos ezek az anyagok elég sokat „tartózkodnak" a tetthelyen, A megszokotthoz viszonyítva üdítő színfoltot lát­tam a napokban. Alighogy a tatarozás, cserepezés vé­get ért, már oda is alit a tehergépkocsi a maradékért, és vitte. Gondosan felraklak rá mindent, semmi sem árválkodott hetekig a volt munkahelyen, sem szemét­ként — rontva a városképet, sem kallódó anyagként —, csábítva az építkezések szarkáit. Persze sokkal örvendetesebb Volna, ha mindennek nem kellene külön Örülni, ha már ígv lenne természe­tes. Hiszen az, odH- és elszállítás szervezettsegevel egye­nes arányban csökken az anyag veszendösége is, s ha már őröket úgy sem lehet mindenhová állítani — a szervezett, szabályos forgásra kell törekedni. Magas mércével Egy szövetkezeiben, ahol egész sor veszteséges ter­mék gondjait latolgatták, kereken megmondta vélemé­nyét a/, egyik dolgozó az összefüggésektől. Summéza­ta; az utólag okos emberekből elegük van, minden rész­leg éléi* olyun szakembert kell állítani, aki előre is okos tud lenni, s nem eső után kezd a köpenyeg szük­ségességén elmélkedni. Vannak, akik azt hangoztatják: sok a követelmény manapság egy-egy vezetővel szemben. Igaz. De az is tény, hogy a technika roharmw fejlődésének, a piac gyors változásainak korában — szinte nem lehet ele­get kívánni. S hogv jogos a mérce magasra helyezése, azt a fenti példa illusztrálja: maga a közösség vallja kárát, ha a blzonvltvány-magyará/.ók. az utólag okos emberek Irányítják, körültekintő, előrelátó, a szakma legújabb vívmányait és a piac helyzetét alaposan Is­merő vezetők helyett. Simái Mihály $zeqeé szobrai Gellért Albert 1894-1967 (229.) A neves orvostudós emléktáblája a Kossuth La­jos sugárúti anatómiai inté­zetben látható. Készítője: Tóth Sándor Szegeden élő és alkotó szobrászművész. DELMAGYAPOPSMG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom