Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

Ralph Wiener RENDNEK KELL LENNI — Szívesen megtenném uram — hajlongott az udvarias pályaudvari borbély — de a szabályzat szerint csupán olyan személyeket borotválhatunk, akiknek birtokában érvényes menetjegy van. — De hiszen a műhely egészen üres — hangoztattam én épp oly udvariasan. — Talán mégis tehetnének egy kivételt. A borbély hajthatatlan maradt. — Ez az előírás, uram. Nekünk tartanunk kell magunkat a szabályokhoz, csupán utazókat borotválhatunk — és a nyomaték kedvéért még sóhajtott is egyet — Szeretnék egy menetjegyet — szóltam kicsit később a jegypénztárban ülő ifjú hölgyhöz. — Hova parancsolja? — Az mindegy. A hölgy energikusan szólt rám: — Hagyja kérem a vicceit! — Nekem ez egyáltalán nem vicces — jegyeztem meg —, de talán adjon egy jegyet a legközelebbi állomásra. Az biztosan elég lesz. — És mégis, melyik állomásra gondol ? — Kedves kisasszony, már mondtam, hogy nekem teljesen mindegy. Az ifjú hölgy ekkor már láthatóan ideges lett. — Mégis csak tudnia kellene, hogy hova akar utazni! — Nem akarok elutazni. Az ifjú hölgy ebbe már belepirult. — Ha nem akar elutazni, akkor mi az ördögöt kezd a menetjeggyel? — Borotválkozni akarok. Ebben a pilalnatban hangos csattanással bezárult a pénztárablak. — Kedves kisasszony — kopogtattam szerényen egy kis idő múlva — adjon nekem mégis egy jegyeiOlyan pillantást vetett rám, mintha kísértetet látott volna. Aztán szórakozottan belelapozott a menetrendbe. — A borbély kívánja, én nem tehetek róla — mondtam halban. Erre már felfigyelt. ' — Mit kíván a borbély? — Csupán azokat borotválja meg, akiknek jegyük van. Ügy látszott, most már érti. Fogott egy jegyet, átnyújtotta nekem és azt mondta: — Tessék, itt egy jegy, Rebnitzbe. Hatvan pfennig! — Kérem, itt a jegy — lobogtattam büszkén újdonsült tulajdonomat a borbélynak. — Most már megborotválhat Ám a borbély nem hagyta magát félrevezetni. — De hiszen ön nem utazik! — Mindegy, van egy érvényes menetjegyem Rebnitzbe. Remélem ez elég? — Szó sincs róla — erősítette a borbély. — Számomra semmi jelentősége annak, hogy ön borotválkozás céljából menetjegyet vált. Én csupán a menetjeggyel rendelkező utazókat borotválhatom. ön viszont egy menetjegygyei bíró nem-utazó! Hagyja el kérem a műhelyt! — Kisasszony — tértem vissza a jegypénztárhoz. — Sajnos ez sem használt Kérem, vegye viszsza a jegyet. — Az nem megy — felelte az ifjú hölgy és megvonta a vállát. — De miért nem? — kérdeztem kétségbeesve. — Hiszen végülis az utazásra nem került sor. — Ha ön a jegyet utazási célból váltotta volna — magyarázta a kisasszony —, akkor visszatéríthetném a menetdíjat, ön azonban a leghatározottabb formában kijelentette, hogy egyáltalán nem akar utazni. Ezért a viszatérítési követelése semmisnek számít A borbélyhoz kell fordulnia. Miatta váltotta a jegyet nem? — Visszafizeti a jegyem árát vagy nem? — kérdeztem mcet már erélyesen az udvarias pályaudvari borbélyt — Egy pillanat — szól és a telefonhoz lépett Azután visszajött és szívélyesen fordult felém: — Minden rendben van. önt meg lehet borotválni. — Végre! — sóhajtottam és leroskadtam egy székbe. — De nem nálam — tette hozzá a borbély. — Csak Rebnitzben! Fordította: Zilahi Judit léggöiVib, s hogy nem kap választ hatalmas mancsával megveregeti a sörtehajú vállát. — Ha meg tetszik engedni? Evvel már le is telepedett a földre. — Remélem nem zavarom. — Mondja, majd megismétli tagolva, mert arra gyanakszik, talán süket az embertársa. — Nem — fúj rá dühösen a sörtehajú és tüntetően hátat fordít. — Ha szabad kérdeznem uraságodat, nem lenne kedve egy parti sakkra? — kérdezi a kopasz. — Én ugyanis mindig hordok magamnál zsebsakkot. Magam szoktam rakosgatni, de ugye érdekesebb partnerrel. — A sörtehajú csak a fejét rázza. — Esetleg ajánlhatok kártyát, merthogy az is akad nálam — nevet a kopasz és huncutkodva oldalba böki a sörtehajút, aki majd legurul a szikláról. — Ha nem — nem — mondja a kopasz, miután udvariasan helyére billentette a kollégáját. Azután zebéből cigarettát vesz elő. — Megk ínál hatom ? — Ha megkérhetem? A kopasz ért a szóból, engedelmesen elteszi a cigarettát. Kis idő múlva hatalmas almát vesz elő, megcsavarva kettébe töri, s az egyik felét a sörtehajúnak nyújtja. Azután cukorral próbálkozik, majd az újságjából kínál két oldalt. Cs. Pataj Mihály Szeged Gyurkó Géza AZ IONIZÁLT PLAZMA — Apu, a plazmaállapot ugye azt jelenti, hogy ionizált állapotban ... — mond. vagy kérdez valamit tőlem a fiam. Magyarul kérdi, egy magyar fiú, egy magyar apától, de nem értem. Plazma, ionizáció, elektron, pozitron, meg egyéb Izék, hallottam róluk, de hogy ez a plazmaállapot és az ionizáció... A gyerek néz, vár, tőlem vár választ, az apjától, aki azért apa, hogy mindent tudjon, tudja azt is. hogy plazmaállapot és az ionizáció, meg a pozitron, sót a neutron is meg minden. A helyzet kétségkívül Idegesítő. Aki válaszra vár, annak válaszolni is kelL Mi lenne, mondjuk, ha azt mondanám neki erre, hogy„Arma virumque cano..." Vergilius. Nem értené meg, de képes lenne tovább kérdezni és már tovább én is elefelejtettem. Húsz év után ki tudja végig ezt a memoritert? Na, ugye. Vagy mi lenne, ha azt mondanám. hogy a kedves fiam. az egyiptomi művészetben a frontalitás, az. amely... A, ennek sincs ma már a technikában semmi, de semmi értelme egy fiú 6zámára. Szólhatnék esetleg Balassi Menyhárt áruitatásáról, mint az első olyan ismert drámáról, amely ... Vagy mondjam ezt: „Látjátok feleim szüm• tűkkel..." Azt hinné meghülyültem ezzel a szümtükkel, meg a feleimmel. De mi az istennyilva lehet az a plazmaállapot, amelytől az ionok Ionizálódnak, mint elektronok és neutronok, vagy... Nem. azt hiszem, nem így kérdezte ... Borzasztó, azt sem tudom már, hogyan kérdezte ez az átkozott kölyök, aki esküdni mernék rá, hogy tudja, csak azért kérdezte, hogy leégesse az apját. Tiszteletlen, neveletlen fickó ez a gyerek, jó eg, mive fajul el fajzatom! Vagy mondjam azt, hogy barbizoni iskola, amely a barbizoni erdőtói kapta a nevét, azért jejelent Iskolát, mert a természet ... A! Mit érdekli ezt a gyereket a festészet Immár klasszikus kora, ennek C6ak plazma meg az ion kell. Meg az én válaszom. Mi lenne, ha az elidegenedésről beszélnék neki. Sartre egzistencializmusáról. Marcuse filozófiájáról, a tudat szerepéről a megismerésben, hiszen igen érdekes kérdések ezek voltakép, pen... — Apu, nem tetszett figyelyú? Azt kerdeztem. hogy a plazmaállapot azt jelenti-e?... Most mit válaszoljak, mit mondjak neki? Ennek a gyereknek. ennek az én gyerekemnek, mit mondjak erről a nyomorult plazmáról... — Menj a fenébe, fiam! Szégyelld magad, ha még ennyit sem tudsz. És vedd tudomásul, hogy nem vagyok neked az élő lexikonod. Ügy nagyon könnyű lenne. Csak kérdezel é6 én felelek. Eltunyulna az agyad fiam, és én, mint egy becsületes apa. ezt nem tűrhetem el. Menj! — intettem felsőbbségesen. hogy átmenjen már a másik szobába és megnézhessem a lexikonban, hogy mitól is lem a plazma, vagy fordítva... — ügy látom, uram — szólal meg végül sóhajtva —, ön nem az a kimondottan barátkozó természet. — Bólintás a válasz. — Netán zavarja önt a puszta jelenlétem is? — kérdezi gúnyosan. — Igen — siet válaszolni a sörtehajú. — Ezt megmondhatta volna mindjárt — dörmög a kopasz. — Nem kérdezte. — Igaz, én szoktam ide járni, de ugye ez nem magántulajdon, és most ön volt itt elóbb. Tehát levonom a konzekvenciát, és... és volt szerencsém. A

sörtehajú boldogan tapasztalja, hogy a kopasz sértődötten fújtat, föltápászkodik és indul vissza, amerről jött. Hálásan néz a távozóra, de egyszer csak döbbenten látja, hogy már hónaljig a bozótosban megáll, s visszafordul. — Ha szíveskedne megmondani, hány óra van, mert az enyém megállt — kérdezi. — Háromnegyed három — válaszolja a sörtehajú. — Úristen! — jajdul föl a kopasz —, már elkezdődött a meccs. — Előkapja zsebrádióját, s indulna tovább. — Uram a meccs? Az isten szerelmére — ugrik utána sörtehajú —, jöjjön vissza! Nagyon szépen kérem, jöjjön vissza! Veress Miklós MÁJUSFÁK Gyerekkor-május kiskutya-harapású-hempergésű domboldalnyi világ május-gyerekkor égben borosüveg perocbe-font nap májusfa-pántlikák hej micsoda vonulások zászlók csattogó májusi hitek hej micsoda kanyargó menetek rezesbandák pánt'ikás szerekek micsoda játék hogy májusfa vagyok emelem tartom a forgó egeket nem a szédítő szeszekre ölekre pénzekre — erre tettem föl az életemet májusfa-szeretöimet májusfa-boldogságot májusfa-ingású vétkeimet Körhinta-május üvegszemű tarka lovak szememben-forgó majálisok a sátrak a mézeskalácsszívetadokén vásártér nagyszoknyás asszonyok gyerekkor-május örök vonulás ki ne veszíts magamból valamikor május-gyerekkor bukfenc az örömben hű te fogyhatatlan medvecukor május fák májusfák egeket ducoló oszlopok álljatok körül szédíthetetlen őrizzetek meg engemet is jövőnkkel hűséges szerelemben ne engedjétek ti ne hagyjátok hogy ifjúságunk türelemmé oltsák orgona-májusok kardliliom-májusok május-fehérek labdarózsák rügyek szuronyát levél-rakétát hogy f orradalmunk le ne tapossa tündökölj minden kufárok ellen törte tök ellen május pirossá Ifjúság-május mindenség-ölelő kioldott szivárvány-szalagok május-ifjúság gyönyörű te ragyogj te ragyogj te ragyogj véremből pirkadattá-növő te minden-tudó szerető meztelenségben ragyogó úgy siess hogy mindenki lássa örök vagy mint a hegy s folyó hej ifjúságunk vonulása forgó világ micsoda hittel micsoda cin izmussal tartunk ifjúság-május rügy-szuronyok ki lehet még úr mirajtunk hej múltba-fulladt rezesbandák szekerek százszoknyás vásárterek erre az örök vonulásra tettem föl én is az életemet ha bolond vagyok velem bolondok akikért szakadásig énekelek akikért rekedésig iszok fájdalmat szédítő szeszeket akikért halálig nyújtózom májusfa-szalagú-öröimökért csak magamért tüzes-abroncsba-zárt szívükben önmagamért a pincelakókért kik a májusfákról lerángatnák a színes üveglet a padlóéget ókért akik olyan sokáig magukból gyújtottak meleget mert mindig magamért májusfa-maga mért pántlikásan vagy anélkül hej micsoda vonulások szem ós szív beleszédül múlt és jövő kavarog nem mézeskalács szí vetadokén csak a múltján léphet túl aki ember nem léphet túl a hitén Májusfák hite lobogó ünnepeken túli virág léggömbnyi föld a kezünkben és lobognak együtt a mezsgye-pántlikák ki mássza meg azt a májusfát ki éri el azt a hazányi hitet május-gyerekkor ifjúság-május erre tettem föl az életeme* hej micsoda megronthatatlan zászlók májusfák orgonák hej micsoda történelem amit mi mondunk tovább