Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
Szegedi iíjúsági napok Július 25—26—27-én negyedszer kerülnek megrendezésre a szegedi ifjúsági napok. A háromnaposra bővüli eseménysorozat előkészítő bizottságának tegnap, péntekén délelőtt az Ifjúsági Házban megtartott ülésén Lénárt Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának agit. prop. titkára elmondotta, hogy az előkészületek rendben haladnak. A Szegedre érkező mintegy 5 ezer 500 fiatalt gazdag programmal várják, és ellátásukról is megfelelően gondoskodnak. Könye Jenő. az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda osztályvezetője arról szólt, hogy az idei nyáron már 300 külföldi fiatal is érkezik a IV. SZIN-re. Ezzel kezdetét veszi az a folyamat, amelynek révén a rendezvény nemzetközi jellegűvé válik. Érdekessége a szegedi ifjúsági napok idei programjának, hogy ezúttal a szabadtéri játékok két előadását nézhetik meg a fiatalok: a Háry Jánost, illetve a Trójai nőket. Nem kellett bíróhoz menni Az olajipar és a mezőgazdaság Tavaly több mint 20 millió forintot fordított kártalanításra és kisajátításra az olajtermelő vállalat. A szám első pillanatra nagynak tűnik. Vajon miért megy veszendőbe ilyen értékű mezőgazdasági termék, Velejárója-e ez az olajbányászatnak? A jogos kérdésekre az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján mu6t már válas/.t kaphatunk. A felelet azért érdekes különösen, mert jóllehet több mint öt éve vándorolnak vidékünkön a kőolaj után kutató es termelő berendezések, a munka következményei mégsem teljesen tisztázódtak. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője nincs nehéz helyzetben: az olajosok és a szénhidrogénmedencében működő termelőszövetkezetek között jó a kapcsolat. Jellemző erre, hogy a vállalat és a tsz-ek között egyetlen ügy sem jutott el a bíróságig, mindig akadt megnyugtató egyezség. Természetesen ez elsősorban az olajipar rugalmasságát dicséri, az okozott károkat minden további nélkül elismerte és megfizette. Ha jó a kapcsolat, mi okoz méRis vitát, miért, kell erről a kérdésről szólni? A polgárjogi törvényben is rögzített alapesetek nem okoznak gondot, annál inkább két. sehova nem sorolható, semmilyen cikkelybe nem „húzható" forma. A tsz-ek eredetileg ugyanis összefüggő területen dolgoznak, az összefüggő területnek megfelelő gazdálkodást terveztek. Amint megjelentek az olajosok, nyilvánvalóan felborult ez a rend. Az olajiparnak sajátos céljai vannak, s ehhez nem lehetett figyelembe venni azt a követelményt, hogy a mezőgazdaság összefüggő területen folytathassa megszokott gazdálkodási szisztémáját. Ebből pedig pontosan kifejezhető kára van a tsz-eknek. A másik ilyen „nehéz ügy", amire nincs szabály: a lefektetett csővezetékek, berendezések fölé megforgatott föld kerül, s ez nem ér annyit, mint az eredeti termőtalaj. A növenyek nem hoznak olyan termést rajta, mint környékükön. Eddig az olajipar körülbelül 350 holdat sajátított ki, s ezen bizony jó néhány ősökként értékű darab található. Ha nincs is kibékíthetetlen Korszerű harci eszközök bemutatója Látogatás a kitüntetett Nyikoláíevszk—Budapesti Gárda harckocsizó alakzatnál Képernyő Stefániái Edil" zománcfáblái Egy kicsit szegedinek éreztük a TV Galériája csütörtök esti adását, hiszen Stefániai Edit — akit Rapcsányi László a tőle megszokott szenvedéllyel es hozzáértéssel mutatott be a nézőknek — néhány évig közöttünk élt. És nemcsak itt élt, de nagyon sokat dolgozott — öszszetéveszthetetlen motívumait szegedi évei alatt érlelte ki —, és nagyon sokat tett azért is, hogy magukra találjanak, művésszé érlelődjenek a társaságába tartozó fiatalok. Dér István és Zombori László festőművészek egyhangúan vallották egy közös interjúban, hogy tehetségük kibontakozását mennyire segítette Stefániái Edit. Menynyit tanultak tőle művészi látásmódban éppúgy. mint az anyag megismerésében. Hogy pár esztendő után elszármazott tőlünk, őszintén sajnáljuk, de épp ilyen őszintén örülünk sikereinek is, amelyekről korábban számos kollektív tárlat, pedig a Derkovits teremben megrendezett önálló kiállítása győzött meg. Azokat a zománctáblákat, amelyeket bemutatott, néhány éve festi, égeti Stefániái Edit, de — miként azt az adás több véleménynyilvánítója is megjegyezte — ezekben sem tagadta meg szobrászvoltát. Figuráinak összefogottsága, alkotásmódjának fegyelme, művészetének korábbi szakaszát idézi. Hogy a Magyar Nemzet kritikusa kicsit divatkergetőnek, kicsit „tűlszépítőnek" nevezte a Derkovits terem jelenlegi kiállítóját? Mint a i évé-nézők hallhattak, az ellenérv-szolgáltatás gondját a megbírált magára vállalta, s aki művészként is, emberként is ismeri, nyugodt lehet afelől, hogy a még szebb, még igazabb munkákkal való bizonyítás nem marad el. Még egy dolog e téma kapcsán: kevesen tudják, hogy az újszegedi Népkert sor új házai között elhelyezett — halakat ábrázoló — díszkút Stefániái Edit munkája. A tévéadás kapcsán most ismét van okunk örülni a térformákat gazdagon variáló alkotásnak, és remélni, hogy a jövőben efféle, nagyobb munka is kikerül majd a művésznő keze alól. A. L. ellentét, néhány túlzás azért akad. Előfordult, hogy egykét termelőszövetkezet az olajipar zsebén szeretett volna meggazdagodni, például a legdrágább veteményekkel telepítették be azt a területet, amelyről tudván tudták: az olajipar előbb-utóbb elfoglalja. A másik: egy termelőszövetkezet nemrég 600 ezer forint géptörést jelentett, s akart kifizettetni azért, mert traktorjai „tönkrementek" a széthagyott vasdarabok, különféle tárgyak miatt. Nem is kell hozzá sok vizsgálódás és kiderül, az olajiparral érintett gazdaságok j egyike, másika túl jól akar i járni... És a másik oldal? Nemegyszer megtörtént, hogy bizony az olajbányászok sem jártak el gondosan. A fúrótoronyhoz. a megépült berendezéshez négvszer olyan széles utat hasítottak, mint amennyire szükség lett volna. ott is letaposták a vetést. ahol nem kellett volna. Ezek a túlzások valószínűleg a jövőben változatlanul előfordulnak maid. Juratovics Aladár elmon) dotta. hogy az olajipar számára mintegy 550 holdra van szükség. Ebből az is kiderül: csökken a „vitafelület". Tény, hogy az olajipar honfoglalása a szegedi szénhidrogén-medencében befejezéséhez közeledik; kialakul az általa igénybe vett terület határa. Biztató, hogv a két károkozási forma hamarosan megkapja majd a törvényes rendelkezést. Lesz' olyan szabály, amelynek alapján az ilyen károkat megtérítheti az olajipar. A jogászok egyezkedésénél többet ér a baráti kapcsolat. Juratovics Aladár kifejtette, hogy az elkövetkezendőkben várhatóan még szorosabbra fűződik a gazdaságok és az olajipar kapcsolata. Eddig is számtalanszor nyújtottak segítséget a téeszeknek. javították gépeiket, kölcsönöztek szerszámokat stb. Továbbra is arra törekszenek, hogv a vitákat ne kelljen a bíróhoz vinni. Matkó István A győzelem napja alkalmából a magyar sajtó képviselői ellátogattak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok Vörös Zászló Érdemrenddel é6 Szuvorov Renddel kitüntetett „Nyikolájevszk—budapesti Gárda" harckocsizó alakulatához, amely részt vett hazánk felszabadításában. P. M. Petrenko altábornagy üdvözölte az újságírókat, majd 7. M. Szorokin altábornagy emlékezett meg a fasizmus felett aratott győzelem negyedszázados jubileumáról. Beszélt a hitleri Németország, az Európát fenyegető fasiszta veszély elleni harcról, s a döntő győzelem történelmi jelentőségéről. I. M. Szorokin hangsúlyozta, hogy a szovjet allam soha nem fenyegetett senkii háborúval, azonban Lenin tanításainak értelmében fejleszti katonai erejét, s a Varsói Szerződés tagállamaival együtt szilárdan őrködik a szocializmus, az épitő munka és a világbéke felett. A sajtótájékoztatót követően találkoztak az újságírók a Szovjetunió Hőse címmel és Dicsőség Érdemrenddel kitüntetett szovjet tisztekkel, akik részt vettek Berlin ostromában. valamint hazánk felszabadításában. Az újságírók előtt lepergettek egy dokumentumfilmet is. amely a repülöhadosztály 25 évvel ezelőtti harcait örökíti meg. Ezután korszerű harci eszközök látványos bemutatója következett: a legmodernebb harckocsikból álló egység i rendkívül nehéz terepen vo- I nult fel. Átkelt egy vizesárkon, majd különleges aknamentesítői segítséggel aláaknázott területen tört át. A terep következő részén sötétszürke, gomba alakú füstfelaz Artiumon Felszabadulásunk 25. évében a Collegium Artium különböző szekcióin elsősorban az elmúlt negyedszázad magyar művészeinek terméséből hangzottak el színvonalas előadások. A József Attila Tudományegyetem Kulturális Bizottsága az idei tanévben is gazdag, változatos. s az egyetemi ifjúság számára is tanulságos tematikát állított össze, melyre nemcsak az egyetem és főiskola fiataljai jöttek el szívesen, hanem a város érdeklődő közönsége is. A zenei szekciót dr. Nagy István, a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola zenei tagozatának tanára immár tíz éve vezeti. Előadásai igen népszerűek, mert a tudományos anyagot is közvetlenül, színesen, laikusok számára is világosan adja elő, gyakran humorral fűszerezve. Idei előadás-ciklusában Bartók, Kodály és a ma élő magyar komponisták művészetét ismertette, jellemezte, legtöbb esetben élő illusztrációval. Bódás Péter zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző Szegedi Tagozatának, tanára ezúttal is — mint már hosszú évek óta — minden alkalommal nagy-nagy sikerrel működött közre, hol mint kísérő, hol mint szólista. Szerepeltek még a tanárképző főiskola és a Tömörkény gimnázium zenei tagozaténak, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának művésztanárai és növendékei. A sikeres sorozatot az elmúlt napokban a szovjet zenéről szóló est zárta, amelyen a két fiatal, Szegedről elkerült művész Onczay Csaba (gordonka) és Gyimesi László (zongora) kirobbanó sikerrel szerepelt. Ezek a fiatalok művészi szereplésüket itt kezdték és azóta is vissza-visszatérnek. Ma már mindkettőjüket jól ismerik, nemzetközi versenyeken vettek részt, s jelenleg is erre készülnek. Onczay Csabát a moszkvai Csajkovszkij-versenyre, Gyimesi Lászlót pedig a varsói nemzetközi Chopin-versenyre küldik ki. Gruber László adjunktus meleghangú zárszavai után a Collegium Artium hoszszantartó lelkes tapssal „búcsúzott" dr. Nagy István tanártól és a közreműködő művészektől. I. N. hők jelezték, hogy az egység atomveszélyes zónába ért. Az újabb nehézséget is leküzdve, a harckocsik sikeresen teljesítették feladatukat. A gyakorlat második részében a harckocsik víz alatti átkelést mutattak be. A terepről visszaérkezve az újságírók baráti összejövetelen találkoztak a szovjet harcosokkal. II békehónap járási eseményei A májusi békehónap keretében a szegedi járás számos községében tartanak megemlékezéseket. Ma, szombaton délután Szőregen, az Egyetértés Termelőszövetkezet kultúrtermében, este fél 7-kor pedig Tiszaszigelen, a moziban emlékeznek a béke első napjára. Mindkét helyen Nieszner Ferenc országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Vasarnap délelőtt 10 órakor Pusztamérgesen kezdődik nagygyűlés a művelődési házban. Itt Tóth Szilveszterné, országgyűlési képviselő az ünnepség szónoka. (Délután képviselői fogadóórán találkozik választóival.) Ugyancsak vasárnap, fél 2-kor rendezik a rúzsaink ünnepi békegyülésüket. Veres János, a községi népfront bizottság elnöke méltatja békés építőmunkánk eredményeit. Részt vesz az ünnepségen Csápenszki István, a járási pártbizottság titkára, járási tanácstag is, és tanácstagi beszámolót tart megbízói előtt. Puztamérgesen is. Rúzsán is anyák napjával kapcsolódik össze a béke ünnepének központi rendezvénye. Szeged szobrai Tudós barát Azt gondoltam, ez is csak olyan házhoz licitáló kacsa. De nem! Az apróhirdetés nyomán valódi most ! vadakat láthattam a Hullám utca 5 bben. Akár oroszlánt, zsiráfot, medvebocsot kínálhattak volna eladásra, mert a rendhagyó esetek közé tartozik az is, ha valaki rókakölvkökön akar túladni. A kotorékból kimozdított apróságok összebújva, de tejfogukat vicsorítva figyelték kezem mozdulatát, ha netán a simogatásukra lágyulok. Hátha már veszettek? — vontam vissza a mozdulatot, s elgondoltam, Rókalesen hogy miként menekülne előlem a szerkesztő a rókanézés után. Hanem ezek az én szereplőim Inkább hasonlítottak mókusfiakhoz. semmint dúvadivadékhoz. S családfájuk értékét csak növelte. hogy volt közöttük egy feketeszőrű testvérük is. a legbátrabb rókakölyök az átmeneti szálláson, egy ketrecfélében. — Hogyisne, azt én is szeretem — fizettem ki a kis tolakodót, amely nem tudta, hogy ők hárman — már csak ennyien maradtak — mennyit is érnek. De az már elkelt. Az Hiánycikknek számivolt a legfalánkabb. tanak, de nevezhetha elébük dobták a jük mivoltukat szafriss belsőséget, ser- badárasnak is. Daratésmájat, tüdőt. bonként 300 forintért ^ ügyeletet szerve Csirkezúzáját! — cseréltek gazdát. Az zik meg. vakkantotta el magat algyői olajmezón L. F. lelt kotorékban eredetileg 12 rókakölyök volt. Hárman megpucoltak anyjukkal, vagy a nevelőanyjukkal. A valóság ugyanis az, hogy több rókamama egy helyre hordja össze a kölyköket. amelyekre egy „felnőtt" vigyáz, amig a többi öreg portyázni megy. Valahol olvastam, hogy az állatok közül a róka a legbutább, pedig a mesében előkelő helyet foglal el az esze vágásával. Inie a bizonyíték: nem keresnek dadát, bejárónőt, csak a so(23.9.) A Dóm tér S. szám alatti egyetemi ppii/of lépcsőházában latható Ohmann Hela színes kerámiafigurája, rmelyet a pécsi Zsolnai gyar keszitett el. A barokk stílusú épületdisz egy tudós baral figuráját mutatja. SZOMBAT. 1970. MÁJUS 9. 8 DÉLMAGYARORSZÁG