Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

A dorozsmai szélmalom halála Visszavonhatatlanul iga­zak nagy nótaköltőnk ismert dalának kezdő sorai: való­ban nem forog többé a do­rozsmai szélmalom, össze­dőlt, sokat látogatott, sokat emlegetett ipari műemlé­künk. A hajdani tulajdono­sok visszaemlékezése szerint 1821-ben építtette a község Czékus nevezetű bírója, 1900­ban került Faragó György birtokába. 1960-ban végez­ték rajta az utolsó nagyja­vítást Király István zákány­széki szélmolnár irányításá­val, de utána is tapasztgat­ták kétévenként. Ha a vá­lyogépület éveinek számát tekintjük csupán, akkor is megszolgálta dicsőséget es országos hírét. Földrajztudományi ülésszak Új kőolaj és földgázlelő hely A zalai olajkutatók az elmúlt néhány esztendőben a mély es nagymélvségű szer­kezetkutató fúrásokon kívül új területeket vontak kutatás alá. Ennek során új kőolaj­és földgázlelő helyet tártak fel. Szénhidrogénlelő helyeinket jelölő geo­lógiai térképekre új név került: Ortaháza, amely a lovászi és a nagylengyeli olajme­zö között helyezkedik el. A Dunántúli Ku­tató es Feltáró Vállalat 1966-ban mélyített itt egy felderítő fúrást, s jelentős szénhid­rogén nyomokra bukkant. A munkát fel­színi geofizikai kutatások követték, majd a kettő adatainak összevetése alapján 1969-ben megkezdték Ortaháza térségében a kutatást. További két kutat mélyítettek, s mindkettőnél eredménnyel jártak. 155® és 1950 méter között a két kútban több, egymás alatt elhelyezkedő kőolaj és föld­gáztelepet tártak fel. , Laboratóriumi vizsgálatok szerint Orta­házán jó minőségű kőolajat és jól égő földgázt tártak fel. A 3-as számú kutat­már át is adták a Dunántúli Kőolaj- es Földgázlermelő Vállalatnak próbaterme­lésre. Az eddigi megállapítások szerint a feltárt kőolaj összetétele, sem pedig a geo­lógiai viszonyok nem hasonlítanak az ed­dig ismert zalai lelőhelyekhez. A szakemberek a zalai olajbányászat megújhodását remélik Ortaházától (MTI) SZOTE orvostudományi kar A Szegedi Tanárképző Fő­iskola rendezésében föld­rajztudományi ülésszak kez­dődött tegnap, szerdán dél­előtt a főiskola dísztermé­ben. Az ülésszak vendégeit dr. Hegedűs András főisko­lai főigazgató köszöntötte, majd megkezdődtek a Dél­Alföld gazdaságföldrajzával foglalkozó előadások. Dr. Moholi Károly főisko­lai tanár A Dél-Alföld gaz­dasági fejlődésének sajátos­ságai napjainkban című re­ferátumához dr. Enyedi György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Földrajztu­dományi Kutató Intézetének helyettes igazgatója és dr. Mészöly Gyula, a Duna— Tisza-közi Kísérleti Intézet igazgatója, Kossuth-díjas akadémikus mondott korre­ferátumot. Délután A dél-alföldi te­lepülések problémái különös tekintettel a tanyavilágra címmel dr. Szabó László fő­iskolai tanár előadása hang­zott el. Korreferens ezúttal Klebniczki József főiskolai adjunktus és dr. Frisnyák Sándor főiskolai adjunktus volt. Ma, csütörtökön, az ülés­szak második témakórének megvitatására kerül sor. A főiskolai földrajzoktatás me­todikai kérdései című témá­ról' elsőként Németh István főiskolai docens szól, aki a terepgyakorlatok és tanul­mányutak szakmai és neve­lési jelentőségét taglalja, majd — a program szerint — dr. Hans Mirus potsdami egyetemi tanár, Pályok László ungvári egyetemi do­cens, Olasz Géza nyitrai fő­iskolai adjuktus és Drien Károly főiskolai tanár szólal fel. Ugyancsak ma hangzik el dr. Bona Imrének a föld­rajzi jellemzés problemati­kájával foglalkozó előadása — korreferens: dr. Udvar­helyi Károly főiskolai tanár — és a Kísérletek a földraj­zi vizsgáztatás korszerűsíté­sére című tanulmány, ame­lyet dr. Futó József főisko­lai docens ismertei. Ez utóbbi dolgozatot dr. Gertig Béla főiskolai tanár korre­ferálja. A Szegedi Orvostudományi Egyetem orvosi kara — amelyet a József Attila Tu­dományegyetem három kara után most bemutatunk —. ugyancsak a kolozsvári egyetem .Szegedre költözése­kor, 1921-ben kezdte meg munkáját a városban. Tel­jes önállóságot 1954-ben ka­pott, amikor az orvosegye­tem különvált a tudomány­egyetemtől. Az adatok, amelyek a kar fejlődését jellemzik, külö­nösen a hallgatók létszá­mát és a klinikai ágyak szá­mát illetőleg szembetűnőek. A felszabadulás előtt általá­ban 60 fős évfolyamokat ta­nítottak, a jelen években pe-. dig a 200-as évfolyamok az általánosak; a húszas évek 480 klinikai ágyával szemben pedig 1250-re nőtt a korter­mi fekhelyek száma. A kar oktatási profiljá­ban is történt egy jelentős Kidobott pénz bevásárló kocsira? Nyugdíjasok, máshol dolgozók a szolgáltató hálózatban Megjelent a Munkaügyi munkát akarnak végezni, ezt hatják meg, ha ezzel valami­Minisztérium közleménye csak kivételes esetekben sza- lyen összeférhetetlen helyze­azoknak a külső szakembe- bad megtiltani. A Munka- tet idéznének elő, vagy ha a reknek és nyugdíjasoknak ügyi Minisztérium mostani dolgozó mellékfoglalkozása a a támogatásáról, akik a la- közleménye szerint a szol- vállalatnak súlyosan sérel­kosságnak különféle munká- gáltatásokba a munkaidő mes lenne, kat, szolgáltatásokat akar- utáni bekapcsolódás gyakor- A kormányhatározat értei­nak végezni. lati módja a mellékfoglalko- mében elő kell segíteni azt A szolgáltatások fejlesz- zás. Szükséges, hogy a válla- is, hogy minél több nyugdí­téséről szóló kormányhatá- latok az ilyen mellékfoglal- jas bekapcsolódjék a szol­rozat előírja, hogy ha más kozás- létesítéséhez az enge- gáltatásokba. Ezért részükre területeken dolgozó szakem- délyt felesleges késedelem a nyugdíj folyósítását korláto­berek munkaidejük lejárta nélkül kiadják. Az engedély zó rendelkezések alól — meg­után, javító-szolgáltató kiadását csak akkor tagad- határoZbtt feltételekkel — felmentést kell adni. m^mmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmi^mu A Munkaügyi Minisztéri­! um tájékoztatásul közli, högy a nyugdíjkorlátozás alóli felmentésre a jogsza­bály értelmében akkor ke­rülhet sor, ha a nyugdíjas a lakosságnak vállal szolgál­tató munkát és a szolgáltató­üzem telephelyén kívül vég­zi munkáját. Mindkét körül­ményt a tanáccsal kell iga­zoltatni. A Munkaügyi Mi­nisztérium közleménye fel­hívja a figyelmet, hogy ami­kor a nyugdíjasokat alkal­mazó vállalatok és szövetke­zetek a korlátozás alóli men­! tesítés végett a SZOT-társa­,.Nagyon szeretném" meg- kor bizonyára lesz rá alka- dalombiztosítási főigazgató­tudni. hogy Szeged varosfej- lom, hogy a nyilvánosság- ságához fordulnak, akkor az említett igazolást is mellé­panaszosunk választ kap­tuk, hogy olvasónk szíves­kedjék befáradni a Centrum Aruhazba. a vásárolt kisko­szát kivizsgálják és amenv­nyiben lehetséges, orvosol­csit is vigye magával. Pana- ják. Arról panaszkodik levelé- szélgettünk ben özv. Terbe Kálmánná ügyében. Azt (Lenin körút 40. földszint 2.) olvasónk, hogy március 20­an egy kerekes guruló bevá­sárló kocsit vett, mert ne­hezére esik már csomagot cipelni, s gondolta, ezzel könnyen megoldja a bevá­sárlásokat. — Így is van, hi­szen éppen ezért készülnek ezek a praktikus kis kocsik. Olvasónknak azonban nem )esztési 'terveinek makettjei nak a varos lakóinak is be­volt szerencséje ezzel a ve- hol láthatóak, mert Győrét, f • téllel: a kocsi zára mar mas- Miskolcét, Debrecenét és Szol- '"ULdsbd nap letörött, de a reklamá- nokét a tévébén is láthat­Lesz makett változás: megkezdődött az általános fogorvos képzés, amelynek keretében évente 20 hallgató kap fogorvosi diplomát. Ami a Szegeden folyó or­vosi kutató munkát illeti, az különösen most ígér szép si­kereket, hiszen a tudomány­politikai irányelvek szelle­mében ismét az egyetemek­re koncentrálódik a kutatói munka — mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatások terén. A kar kiváló orvosait — akik között akadémikust, akadémiai levelező tagot, a tudományok doktora tíz és a kandidátusi cim 50 birtoko­sát tisztelhetünk — bizonyá­ra még eredményesebb munkára serkentik az új, nagyobb lehetőségek. A kutató munka számos fontos területe mellett Sze­geden is egyre nagyobb sze­repet kap a megelőzés. Mint dr. Berencsi György, a Köz­egészségtani Intézet igazga­tója, a SZOTE orvoskarának dékánja elmondotta, a kar több intézete foglalkozik a betegségek megelőzésének kérdéseivel, hiszen az or­vostudomány fejlődése so­rán mind nagyobb és na­gyobb szerepet kap ez a fontos tevékenység. Az említett feladatok tel­jesítésén túl természetesen a gyógyító munkából is kive­szik részüket a kar dolgo­zói. A klinikák — amelyek betegei között nemcsak a szorosan vett körzet lakói, de messzi vidékekről ideho­zott, gyógyulásukat keresők is vannak — mind az orvo­sok képzettségét, mind a fel­szereléseket illetően magas szakmai szinten állnak. Ugyancsak a gyógyító mun­kát segíti az a sokoldalúan kiépített kapcsolat, amely a körzet egészségügyi dolgo­zóihoz köti a klinikai kuta­tókat, orvosokat. Az orvoskaron folyó okta­tás során, ahogy eddig, ez­után is nagy szerepet ját­szik az intenzív közvetlen ráhatás, amely leginkább a nagyobb hallgatói csoportok előtt elhangzó előadásokon valósul meg. Kisebb közös­ségekkel a rendelkezésre ál­ló helyiségek szűkös volta miatt csak ritkábban tud­nak foglalkozni. A medikusok kollégiumi elhelyezése viszont a/, utób­bi években igen kedvezően alakult; mind a Semmel­weis-, mind pedig az id. Jancsó-kollégiumban ideális körülmények között tölthetik el diákéveiket. Azt, hogy a szegedi orvos­karon milyen sikeres kuta­tó, gyógyító és oktató mun­ka folyik, jól bizonyítja a ' külföldi hallgatók száma. Jelenleg több mint tíz or­szágból száz vendéghallgató vesz részt az előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon. Többségük a fejlődő afrikai országok fia, de néhány éve már a szomszédos Jugo­szláviából is felvesznek je­lentkezőket. Ez a jövőben sem változik. Azok á fiatalok, akik né­hány év múlva lesznek or­vostanhallgatók Szegeden, tágasabb lermeket, s több új épületet találnak majd a Tisza-parti klinikanegyed­ben. A. L. Szeged szobrai a városi tanács. keljék. ciora a Centrum Áruház — ahol vásárolta a kiskocsit — azonnal megjavíttatta., Saj­nos. most nagyobb hiba történt: a kocsit összetartó vaspánt levált, s az egész egy* rozoga tákolmány lett. Nem szakember is megálla­píthatja, hogy több helyen he­tük, s gondolom még több szegedi tokost is érdekelne az, hogy milyen lesz a város 1 a jövőben" — írja Büky Kál­mánná (Úttörő tér 31.) Nem tartják titokban, vagy éppenséggel elzárva ezt a makettet, márcsak azért sem. mert még nincs is meg. Szeged általános vá- ! rosrendezési terve alapjón — A Nap előtt a Merkúr Szombaton átvonul a ötszörösen nagyító távcsövei, | Nap előtt a Merkúr. A Ke- vagy sötét üvegen át azon­letről közeledő bolygó tá- ban jól megfigyelhető lesz, nyárjának nyugati széle a amint csaknem nyolcórás Makarenko (1888—1*39) , luöiciiuctitvii uvci ve a. j. ci j c 11 . , geszteni kellene Olvasónk ameivet a kormány már elfő- - napkorong keleti peremet uljan végigvonul a Nap kétségbeesett, hogv hiába gadott — most készül a ter- ' ojnaíi 5 óra 20 Perqkor éri előtt. A jelenség 13 óra 9 dobta ki a 262 forintot, pedig vezők asztalain a Belváros ' "' " ' alacsonv nyugdíjából ez na- részletes rendezési, fejleszté­si terve. Ennek elkeszulte gyon is nagy összeg. ut.án maketten is fogják áb­A Centrum Áruház igaz- razolni. Remélhetőleg a kö­gatojával, Dózsa Pállal be- zeljövőben meglesz, s ak­majd el, s körülbelül 3 perc múlva már a Nap előtt lesz a kis sötét folt. A jelen­séget szabad szemmel nem lehet észlelni, mert a Mer­perckor ér véget. Minden évszázadban 13 Merkúr-át­vonulás fordul elő, többnyi­re november 10, vagy május (231.) A nagy szovjet pe-v dagógus szobra az újszegedi !.Ifjú Gárda ifjúsági városban látható. Készítője: Ponicsán Adám. kúr nagyon kicsi. Legalább 8. körül. (MTI) CSÜTÖRTÖK. 1970. MÁJUS 7. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom