Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

Két évtized alatt: Egymillió métert fúrtak bauxit után Jó eredmények — Felderítő kutatás 1 Szovjet személyiségek magyar kitüntetése Szerdán a balatonalmádi Auróra Szállóban tartotta zároülését a Lóczy Lajos ha­lálának 50. és a szervezett hazai bauxitkutatás megkez­dődésének 20. évfordulója elkalmából rendezett földta­ni vándorgyűlés. Vizy Béla. a Bauxitkutató Vállalat igaz. gatója előadásában kiemel­te. hogy a szervezett bauxit­kutatás szakított a háború északhalimbai, a nylrádi­darvastói és a fenyőfői. Ezek alapozták meg a magyar alumíniumipar fejlesztését. A kutatásban 1960-ban újabb szakasz kezdődött. Akkorra ugyanis kimerültek a fel­színhez közeli készletek. A bányák mélyművelését vi­szont akadályozta a karszt­víz. A probléma megoldásá­ra a Bauxitkutató Vállalat előtti, rablógazdálkodásként keretében létrejött a vizföld­értékelhető módszerekkel. A munka első évtizídét olyan nagy jelentőségű lelőhelyek felfedezése fémjelzi, mint az tani szolgálat, s jelenleg már 240 vízszintészlelő állomás működik a Bakonyban. Ezek rendszeres adatszolgáltatása valósításának. biztonságossá tette a bányák munkáját. A szervezett bau­xitkutatás megkezdése óta eltelt két évtizedben ha­zánkban együttesen több mint egymillió tnétert fúr­tak bauxit után. Az utóbbi időben előtérbe kerültek a i felderítő kutatások és ezek máris biztató eredménnyel jártak a Bakony északi terü­letein. A felkutatott bauxit­készlet mintegy 20—25 évre elegendő, s így biztos alapja a magyar—szovjet timföld és alumínium-egyezmény meg­Biztató hónapok Több első osztályú termék — Javult a termelékenység K J5 kezdet mindig f® si­ker. így van ez az üzemek­ben is. ahol az egész évre szóló célkitűzések teljesíté­sét már az első hónapokban jól meg kell alapozni. Arra vonatkozólag, hogyan sike­rült az indulás az idei év­ben, már adatokra is tá­maszkodhatunk: az első ne­gyedévi mérlegek számaira. Ezek alapján számolunk be néhány szegedi üzem tewé kenységénpl. hogy 95 százalékos legyen az elsőosztályú részarány, ezt 98..J százalékra „tornázták" fel a cipógyári dolgozók. Emelkedett a termelékeny­ség ts; ezt segítette a mű­szaki. szervezési intézkedé­sek egész sora. Űi talpbélés­maró gépet is dologra fog­tak az első negyedévben, emellett, a „házi", saját erő­ből történő kisgépesités és jól kamatozott. ? Kábelgyár Paprikafeldolgozó A Szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalatnál 102 millió fo­rintos eredmény elérését tűz­ték ki célul az első negyed­évre. Ezt alaposan — 7 mil­lió forinttal — túlteljesítet­ték. Jól sikerült tehát az idei start. S nemcsak a mennyi­ség tekintetében. Hanem például a választékbővítés teren is. ami elsősorban a háziasszonyoknak kedvező, hiszen az „expressz étlap", a gyorsan, könnyen elkészít­hető ételek nagyobb válasz­tékát jelenti. Amellett, hogv a hagyo­manyosnak számító terméke­ket gyártották, az első ne­gyedévben több dobozos kon­zerv — erdélyi tokány, deb* receni tokány, különféle pás­tétomok — gyártásához is | hozzákezdtek. Számos ter- | méküket küldték el a Ki- j váló Áruk Fórumának idei | Á szegedi kábelgyár ala­posan odafigyelt a hazai igé­nyekre. Az első negyedévben ennek megfelelően jelentő­sen növelte a termelését. Amint a gyárban elmondot­ták, az első negyedévre ter­vezett 145 milliós termelés­sel szemben március végéig összesen 154 millió forint ér­tékű kábelt gyártottak, ör­vendetesen nőtt a termelé­kenység. Egy kábelgyári munkás egy napra tervezett 2033 forint helyett 2097 fo­rintot „hoz" az üzemnek. A kábelgyár főként a házgyári lakásokhoz és a lakásépíté­sekhez használt falikábelek­ből. az Alplast. nevű energia­továbbító vezetékekből és az MB-irányitó kábelekből gyártott a tervezettnél töb­bet, sikerült kielégíteni a hazai ipar igényeit. S. M. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel­szabadulásának 25, évfordu­lója alkalmából a szocializ­mus magyarországi építésé­hez nyújtott segítségük, va­lamint a magyar és a szov­jet nép közötti örök barát­ság fejlesztése és erősítése terén szerzett érdemeik el­ismeréséül szovjet közéleti személyiségeknek kitünteté­seket adományozott. A kitüntetettek közül F. J. Tyitovnak. a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége budapesti nagyköve­tének a Munka Vöröszászló Érdemrendje kitüntetést, Ny. Ny. Szikacsovnak, a nagy­követség követ-tanácsosának a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést, Sz. Sz. Szatucsinnak. a nagykövet­ség tanácsosának a Felsza­badulási Jubileumi Emlék­érem kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke szerdán adta át a Par­lamentben. A kitüntetések átadásanál jelen volt Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára és Pé­ter János külügyminiszter, (MTI) ülésszak: A KGST titkárságának közleménye szerint Varsó­ban május 12-én megkezdi munkáját, a KGST soron le­vő. XXIV. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a tag­államok kormányfői vesznek részt, (MTI) Biológiai vándorgyűlés Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémián mintegy 200 hazai és több neves kül­földi szakember részvételé­vel megkezdődött a IX. bio­lógiai vándorgyűlés. A há­romnapos tudományos ta* Növekvő közúti forgalom emberi társadalom biológiá­jának kérdései állnak. A né­pességtudomány, a humán­seregszemí éjére —"a korábbi i Senetlka, az antropológia és hagyományokat folytatandó,, más biológiai, valamint or­hisz tavaly már hétre emel- j vosi tudományok képviselői Szerdán Debrecenben meg­kezdődött az Országos Köz­úti Balesetelhárítási Tanács kétnapos ülése. Az elnökség nevében dr. Borbíró László rendőr ezredes, a Belügv­, - , •• • , . •, minisztérium közlekedés­nacskozas kozeppontjaban az rendészeti raoportfőnöke nyi. kedett magasan kvalifikált termékeik száma. A fórum megkülönböztető jeiét, a fe­kete háromszögel viselő De­likát—8 ételízesítőből tíz va­gonnal készítettek többet a tervezettnél. Mint már hírül adtuk, az utasellátó részére expresszievest is készítenek a paprikafeldolgozóban. A vállalat ugyanakkor a nevét adó piros fűszerkincsből, a paprikából, is többet kíván előállítani: nagy a kereslet, egyre emelkedik az export­igény is. Ehhez nyújt jó ala­pot. hogy a téeszekkel több mint 9 ezer 300 katasztrális holdra kötöttek termelési szerződést. mintegy 120 előadásban szá­molnak be eredményeikről. A vándorgyűlést dr. Ne­meskéri János professzor, a Központi (Statisztikai Hivatal népességtudományi kutató­intézetének tudományos fő­munkatársa nyitotta meg, majd megkezdődtek az elő­adások. totta meg az ülést, majd Kiss Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást. Elmondotta: néhány éven belül a jelenlegi 220 000-ről 450—500 000-re növekszik a személygépkocsik, 10—12 000­re az autóbuszok és 120 000­re a tehergépkocsik száma. A közúti forgalom növe­kedésével szinte azonos nagyságrendben romlik a forgalom biztonsága. 1969­ben 2399 közúti baleset és ennek következtében 22 877 személyi sérülés történt. A balesetek száma 11.4 száza­lékkal nagyobb volt, mint 1968-ban: összesen 1472 em­ber vesztette életét, ami az előző évhez viszonyítva több mint tízszázalékos emelke­dést jelent A balesetek kö­vetkeztében keletkezett anyagi kár értéke meghalad­ta a 120- millió forintot Végezetül bejelentette, hogy a téti hónapokban megrongálódott utak helyre­állítása nagy ütemben folyik. A főútvonalak korszerűsíté­se méllett ez a legfontosabb feladat. (MTI) A vándorbot két vége K agy. sőt túl nagv a jövés-menés még mindig? a ta­valyi panasz, mely a munkaerőmozgást marasz­talta el, változatlanul érvényben van. A dolgozók közül sokan vették kezükbe a vándorbotot, hogy egy vagv két „házzal" odébb nagyobb órabérért újból munkába állhassanak. Sajnos, igen gyakran az is kétséges maradt: végül is megelégszenek-e az igy nyert előnyökkel, vagy újra előkerül a vándorbot. S ezzel újabb olyan bejegyzés kerül a munkakönyvbe is. aminek az ég világon senki sem tulajdonít jelentőséget. Mármint ott az új helyen, abban az irodában, ahol belépési szándékkal — s jól begyakorolt mozdulattal —­a munkaügyis, asztalára helyezik a könyvet. Nem véletlen, hogy a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa külön irányelvekben szögezte le ezzel kapcsolatos álláspontját. A káros mun­kaerőmozgás csökkentésére — állapítják meg — a kö­zelmúltban már több intézkedés, kezdeményezés történt; s a jövőben sem lehet nélkülözni különíele központi in­tézkedéseket, a meglevők továbbfejlesztését. Mindezeken túl igen sok megszívlelendő fanácsot ta­lálhatnak a vállalati szakemberek az irányelvekben — iránymutatásokat „házi" használatra. S a dolog sark­pontiát. ügy éreztük, éppen itt. az üzemek házatáján. a kapukon belül kell keresni. Elsősorban azért, mert a pil­lanatnyi előnyöket, amelyek vonzanak, konkrét vállala­tok kínálják megfogható formában a vándormadarak­nak: s mert a hátrányosabb, rossz munkakörülmények is speciális — nem megváltoztathatatlan — vállalati sajá­tosságok. Mi szenvedünk legtöbbet a munkaerő-gondoktól. 6 ráadásul az egésznek az ódiumát a nyakunkba akarják varrni — tiltakozik némelyik vezető, s nem akarja elis­merni a nyilvánvaló tényt. Nevezetesen azt, hogy való­ban nem folytatnak célszerű munkaerő-politikát. Nos. itt disztingválni kell a pillanatnyilag célszerűnek látszó és a távlatokban is célravezető között. Mert jónak-szük­ségesnek tűnhet az, hogy — létszámhiány lévén — min­denkit, aki csak alkuba bocsátkozik a munkaügyissel, felvesznek: hogy vannak, akik úgynevezett fe.jpénzt kari­nak a mashonnan átcsábított emberekért, s hogy ügyes jövevények jócskán kikerekíthetik az órabérüket. (Ter­mészetesen a régi dolgozók, a törzsgárdatagok rovására!) Mondom, pillanatnyilag megoldásnak tűnhet ez. De "hát a vándormadarak rajzása újra meg újra bekövetkezik, s megint csak rá kell döbbenni a régi igazságra: meg­tartani. meggyökereztetni sokkal nehezebb az embereket. Márpedig ez a lecke* a megtartás művészetét kell megtanulni. A helyes munkaerő-gazdálkodás egyik előfeltétele mindenkeppen a vezetés színvonalának emelése, a mun­ka- és üzemszervezés megjavítása. Az irányelvekbe fog­lalt útmutatások közül ez az egyik leglényegesebb. So­kat beszélünk manapság a vállalatok belső mechaniz­musának megújításáról. Bizonyos, hogy ehhez a megala­pozottabb munkaerő-tervezésről is gondoskodni kell. épp­úgy. mint a kapun belüli munkanélküliség felszámolásá­ról, a termelőtevékenység okos szervezéséről. De a kér­déshez szorosan hozzátartozik a műszaki fejlesztés szor­galmazása, a termelékenység növelése, a nehéz munkád* könnyítése is. És nagyon idetartozik a vezetői következetesség. El­sősorban abban, hogy a gyári családfa idősebb ágait, te­hát a megbízható, tapasztalt, hűséges törzsgardatagokat érdemeikhez mérten becsüljék meg. De például a mun­kakönyv megtekintésekor is szükségeltetik a következe­tesség. A vándorbotnak is két vége van. S a váltáshoz, mint a stafétafutásban, ugyencsák kettő kell:, aki átadja, és aki átveszi. Vajon érdemes-e olyantól átvenni, akinek munkakönyve csak úgy tarkát­Kk a bejegyzésektől, aki csak heteket, vagy néhány hó­napot „huz ki" egy helyen. * H isz maguk a vállalati szakemberek is gyakran pa­naszolták: jól „bevásárolnak" az efféle vándor­madarakkal. Van, aki egy ideig a betanulás örve alatt igyekszik édes semmittevésre használni a munka­napot, s mire komolyabb lesz a követelmény, 6zépen odébb áll. Már az is eredmény, ha az ilyeneknek — .bár­mennyire kell is az ember — megtanulnak nemet mon­dani. Valahol itt és valahogy így kezdődhet a követke­zetesség. a távolabb is tekintő koncepció. Sok ága-boga van a munkaerőgondnak, s vaiameny­nyit érdemes újra meg újra végigvizsgálni. Egy azonban bizonyos: a megoldás letéteményesei elsősorban magok a vállalatok. Sí mai Mihály Tévé' torony, üj eljárással Cipőgyár Egészségügyi vetélkedő A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyárában 356 ezer pár nöi cipő helyett — ez volt a terv — 361 és fél ezret ké­szítettek az első negyedév­ben. Hozzá kell tenni: mun­kaigényesebb termékekről van szó. a kereskedelmi igé­nyeket követve ugyanis át­álltak a női szandálok gyár­tásara. A csipkenylon felső­részű szandálcipöből is je­lentős mennyiséget termel­tek. Mindezt minőségi javulás is kisen. Ügy terveztek, JÓ néhány év óta eszten­dőnként az ország általános iskoláiban elsősegélynyújtó tanfolyamokat rendeznek. Ezt kővetően — általában ilyenkor, május elején — vá­rosi, járási és megyei szin­ten a legjobbaknak bizonyu­ló iskolák csapatai egészség­ügyi vetélkedőn mérik ösz­sze tudásukat. Ilyen vetél­kedőre került sor tegnap, szerdán Kisteleken, a szege­di járás általános 'iskolái kö­zül legjobbnak bizonyult együttesek részvételével. A a döntőbe: Dóc. Sövényháza, Csengele, Pusztaszer, Balás­tya, Baks és Kistelek csapa­ta. Pásztor János, a Vöröske­reszt járási szervezetének ifjúsági felelőse nyitotta meg a vetélkedőt, majd „rajthoz álltak" a versenyzők. Meg­lepetésre a dóci együttes vé­gig kitűnően szerepelt és megérdemelten nyerte a ver­senyt az esélyes Sándorfal­va és Kistelek csapata előtt. A dijakat Pásztor János adta át a helyezést elért Hazánkban még eddig nem alkalmazott építőipari eljárással építik meg a pé­csi tévétorony nyolc erké­lyét. A 75 tonnányi, több mint 20 méter átmérőjű acélszerkezetet a földön szerelték össze, és a torony 92 méteres magasságban el­helyezett hat darab emelő­berendezés húzza fel a ma­gasba. A kúszó zsalu segítségével — amelyet a Miskolci Építő­ipari Vállalat szakemberei irányításával emelnek fel — nyolc betonerkélyt építenek meg a 172 méter magas be­tonkolosszuson. Képünkön a fölfelé kúszó acélváz a tele­126 iskola közül bet jutott csapatoknak es vezetőiknek. 4-4azró*adűtanis»on. CSÜTÖRTÖK, 1970, MÁJUS X DÉíMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom