Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Készül az új műsoríerv Marad a nagyszínház — Tizenegy bemutató Van gáz, vagy nincs? A szegedi színház már eb­ben a hónapban, május 17­en bezárja kapuit. Az évad azonban ezzel még nem ér véget. Az együttes ezután tartja vidéki tájelőadásait. A művészek először Makóra látogatnak és május 19-től 26-ig mutatják be műsorai­kat. Ezután Szentes. Szom­bathely, Hódmezővásárhely következik. Itt tartják, jú­nius 30-án az idei évad utolsó előadását. Közben kétszer Szabadkára rándul ki az együttes. Május 27-én Szeged jugoszláv testvérvá­rosának színházában az Al­kut és a Játék a sötétbent, június 25-éh pedig az Álar­cosbált viszik színre. Mindezzel egvidőben megkezdődött a felkészülés az új évadra. Tekintve, hogy a Horváth Mihály utcai Ka­maraszínház átépítésének munkái nem fejeződnek be szeptemberre, a következő évad előadásait is a nagy­színházban tartják. Akárcsak az idén, jövőre is 11 bemu­tatót rendeznek. A műsor­szerkezet sem változik, azaz jövőre is 3 operát, 2 operet­tet ás 6 prózai előadást lát­hat a szegedi színpadon a közönség. Mint Lendvay Fe­renc igazgató tájékoztatott, a műsorterv körvonalai is kialakultak. A terv meg nem mindenben végleges, de je­lenlegi állapotában is jól jellemzi a színház törekvé­seit, műsorpolitikai szándé­kait Teljesen lezárt az opera­együttes műsorterve. Jövőre Mozart Don Jüanja, Erkel Ferenc Saroltája és Richárd Strauss Rózsalovagja kerül a szegedi színpadra. A Rózsa­lovagnak egyébként ez lesz nemcsak az első szegedi, hanem első vidéki előadása fis. A felújítások között sze­repel a Trubadúr, az Aida, a Dcm Carlos, a Carmen, a To nnháuser, a Bohémélet, valamint — a Bartók-évfor­dulóra tekintettel — a Kék­szakállú herceg vára, ame­lyet a Bűvös szekrénnyel együtt láthat a közönség. A két operett közül az egyik Lehár Luxemburg grófja lesz. A színház ezzel az előadással enllékezik a nggy operettszerző születésé­nek 100. évfordulójára. Meg nem .végleges viszont, hogy második operettként Kálmán Imre Cirkusihercegnö jét, vagy a szegedi születésű Huszka Jenő Szabadság, sze­relmét muttatjók-e be. A prózai műsornak is van­nak még bizonytalan pontjai. A tervet aszerint állítják össze, hogy megfeleljen an­nak a jelmondatnak, amit a színház jövőre választott: nagy írók, nagy szerepek, nagy színészek. Fix pont a műsortervben a Girddoux Párizs bolondja című drá­májának előadása, amelyben a társulat új tagjaként Dayka Margit mutatkozik be Szeged közönségének. Ugyanilyen biztos pont Gerhardt Hauptmann Nap­lemente előtt című színmű­vének bemutatása, szintén a társulat egyik új tagjának, Ajtay Andornak első sze­gedi fellépésével. A produk­ció érdekessége, hogy Ajtay nemcsak főszereplőként, ha­nem rendezőként is bemu­tatkozik. A következő da­rabban Shaw Candida cí­mű darabjában Ráday Im­rét láthatja a közönség. Az egv szerepre Szegedre szer­ződött Básti Lajos Illyés Gyula Különcében — nem azonos a Pesten játszott Kepyenccel! — vagv a he­lyette színre kerülő Né­meth László drámában, a Két Bolyaiban lép fel. A következő bemutatót három darab közül választják ki. Vagy Csehov Sirályát, vagy' a Vári ya bácsit, vagy pedig Osztrovszkij Erdő című drámáját mutatják be. Az utolsó produkciót is három darabból választják ki. Vagy Viktor Hugó A királyasz­szony lovagja, vagy Madách Imre eddig még elő nem adott Mária királynője vagy Tenessee Williams Orfeusz alászáll című drámája lesz a jövő évad hatodik prózai be­mutatója. Az udvarias kalauz Nagyon sok olvasónk ír arról, hogy a közlekedési dolgozók udvariatlanok, s számtalanszor perpatvarba keverednek az utasokkal a buszokon, villamosokon. Hogyne örülnénk hót, hogy ezúttal dicsérnek egy fiatal kalauznőt! Barlha Márton­né (Szabó János utca 15.) ar­ról ír levelében, hogy áp­rilis 28-án hajnalban a Ság­vári telepről 5 óra 36 perc­kor induló villamos már éppen mozgásban volt, ami­kor a kalauznő észrevette, hogy egy idős néni szalad a villamos felé. A kalauz­nő lecsengette a kocsit és leugrott, hogy felsegítse az idős asszonyt. Olvasónk azt kéri, írjuk le a jó példát, hogy az utasok is lássák: nem minden kalauz egyfor­ma. De jó lenne, ha a köz­lekedési dolgozók is érez­nék, hogy nemcsak a hibái­kat, hanem a figyelmességü­ket. emberségüket is észre­veszik az utasok. Ismét a Petőfitelep gáz­palack-ellátásóról kaptunk leveleket, ki tudja mór há­nyadszor. Azt írja le Kovács Mihály (Dalos utca 8.) és Kun Sándor (Pápai utca 2.) olvasónk, hogy április végén megint zavarok voltak a pa­lackellátással. Például ápri­lis 25-én olyan kevés palac­kot kapott a lelep, hogy 40 —50 vásárlónak se jutott, s vasárnap is ilyesmi mennyi­ség volt. A telepen felírták, hogy gáz csak hétfőn lesz, de nyilván csak reggel lehe­tett rövid ideig, mert dél­után sokan már harmadszor mentek hiába palackot cse­rélni. Hozzáteszik még pa­naszosaink, hogy úgy hatá­rozták meg a palackok ki­adásának időpontját, hogy a munkahelyről munkaidőben kell elmenni, hiszen délelőtt 9 és 11 óra között, délután pedig 3 és 5 óra között na­gyon kevesen jutnak el más­képp a telepre. Tudomásunk szerint nincs gázpálackhiánv Szegeden, legalábbis nékünk számta­lanszor a panaszokra Ugyan­ezt válaszolták. Érthetetlen, hogy miért létesítettek gáz­cseretelepet, ha nem hajlan­dó ró a vállalat kiszállíta­ni a palackokat! Szemüveget — az OFOTÉRT-nak Koszorúzási ünnepség Gelléri Andor Endre író 1945. május 5-én halt meg. Halálának 25. évfordulója al­kalmából a Magyar írók Szövetsége kedden az író egykori lakóházánál, a III. kerület, Beszterce utca 25. szám alatt emlékünnepséget rendezett. A két világhábo­rú közötti irodalom kiemel­kedő tehetségű művészének munkásságát, írói pályafutá­sát Fodor József Kossuth-dí­jas költő, Gelléri Andor Endre egykori barátja mél­tatta. Ezt követően a Magyar írók Szövetsége megkoszo­rúzta a lakóház falán elhe­lyezett márványtáblát. Bíróság előtt a kisárudák réme Szegedi zene­szerzők estje A szegedi járásbíróság dr. Ravasz Lászlóné tanácsa teg­nap délelőtt nem minden­napi bűnügy tárgyalását kezdte meg. A Csongrád me­gyei főügyészség 36 bűncse­lekmény elkövetéséért emelt vádat Vasvári László 25 éves, büntetett előéletű. Szeged, Bérkert utca 32. szám alatti iak06 ellen. Már a tárgyalás első ré­szében kibontakozott Vasvári László különleges életmódja: gépkocsikat lopott, illetve ..vett átmenetileg használat­ba". amelyekkel Csongrád megye kis településeit láto­gatta meg. Megfordult Desz­ken, Szőregen, Pitvaroson, Kövegyen. Csanádalbertin stb., a gépkocsikban talált szerszámokkal felfeszítette a vegyeskereskedések, italbol­tok ajtajait. s onnan pénzt és mág használati tárgyakat lopott el. A középmagas, testes Fia­talember — mint a krimi­filmek flegma hősei — mo­solyogva mondta a bíró sze­mébe: „1969 szeptemberében szabadultam a börtönből, azért törtem be, azért lop­tam. hogy anyagi alapot te­remtsek a megélhetéshez". Az első betörést október 2-án követte el az ÉLIKER 104-es számú boltjában. In­nen körülbelül 3540 forint értékű árut tulajdonított el. Közlekedését a nála jól be­vált recept szerint szervezte meg; Fiat 850-es gépkocsikra specializálta magát, sorra vitte el Szeged utcáiról, há­zai elől a kis gépkocsikat, amelyekkel megközelítette a tett színhelyét. Az első „ál­dozat" dr. K. D. bordó 850­ese volt. amelyet később Új­szegeden, a töltés mellett ha­gyott el. A Csongrád megyei fő­ügyészség vádiratából kide­rül. hogy Vasvári László kö­rülbelül 40 ezer forint érté­kű holmit lopott, amelyből a nyomozás 6orán jelentős összeg megtérült. A sokszo­ros visszaeső bűnöző tárgya­lása több napot vesz igény­be, a bíróság előreláthatólag május közepén mond ítéletet ügyében. M. L Két amatőr diákegyüttes és egy konok ember, tüne­ményes türelmű, fogyhatat­lan energiájú ember állóké­pessége kellett ahhoz, hogy 1970. május 4-én este a sze­gedi konzervatóriumban koncert-nyilvánosságra hoz­zák: igenis, vannak szegedi zeneszerzők. A diákok: a Radnóti gimnázium énekka­ra. Az együttes, melynek ze­nekari pultjai mögé hivatá­sosak vagy félhivatásosak — pusztán ügyszeretetből, eléggé nem dicsérhetően — odaültek: az Ifjúsági Ház Szeged Művészegyüttese. A betanító, a vezénylő, a szer­vező, az elhasználhatatlan energiájú ember: Joó Ete. De a sornak nem lehet vége a közreműködő fiatal szege­di művészek, művésztaná­rok, főiskolai hallgatók mél­tatása nélkül: Nagy István, Delley .Tózsef. Kedves Ta­más. Rákosi Géza. Tamás Sándor. KAó Pál. Kerek Ve­rebe valamennyien elvitat­hatatlan részt vállaltak a tegnapelőtti szerzői est szép sikerében. Az ügyet persze nem lát­juk megoldottnak. A bemu­tatók színvonala meglehető­sen egvenetlen maradt, a tekintélves számú és nem ritkán magas igényű darabok olykor erősen meghaladták a kórus és a kamarazenekar képességeit. De Joó Ete és együttese elindított valamit; valamit, ami a város pilla­natnyilag legszemélyesebb belügye. A patronáló városi KISZ-bizottság kesztyűt do­bott az érdekelteknek: segít­ségre, társakra van szüksége az aktív, magáról rendre életjelet adó szegedi kompo­nista-műhely megszólaltatá­sához. Hogy a város belügyé­ből közügy lehessen. A fenti szereplők csak lát­szólag méltánytalanul elő­ARAMSZÜNET Az Áramszolgáltató VaUalat közű, hogy 1970. május 13, 14, 15-én továbbá 19-en az Algyői ut, Balatoni u., Füge sor. Fenyveslejtő ser által batárolt területen időszakos áramszünet lesz. MEGNYÍLT! 1970. május 6-án a „VILI BÁCSI" helyén a Nyárfás falatozó" 99 Tolbuhin sgt. végén. Naponta friss etelek, disznótoros. halételek olcsó áron. Kedves vendégeinket szeretettel várjuk. zik meg az igazi főszereplő­ket, a komponistákat: a fen­tiek nélkül, a tényleges fő­szereplők nélkül nincs elő­adás a kotta archív anyag marad, és nem színre szánt élő zene. Pontosan az, ami jelenleg legjobban hiányzik a szegedi alkotóműhelynek: a nyilvánosság, a megnyilat­kozás ispiratív ereje, az ele­ven közönségreakció'', ami végső fokon pótolhatatlan mértéke, eligazító iránytűje a zeneszerzőknek. A hétfő este hallott szerzők ugyanis többségükben esztétikai, ze­netörténeti, pedagógiai vagv hangszeres érdeklődésük fe­löl érkeztek a komponálás­hoz. Fő tevékenységi terüle­tük növendékekhez. tanul­mányokhoz, zenekari mun­kához köti őket, a zeneszer­zés általában csak hangulati melléktermékként, az elmé­let gyakorlati próbájaként kíséri végig útjukon. Avasi Béla. Frank Oszkár, Szeghy Endre, Nagy István a tanár­képző főiskolán énekszakos jelölteket készített, készít fel ma is jó tanároknak. A zeneművészeti szakiskolában zenetörténetet, összhangzat­tant és ellenpontot tanított több mint évtizedig a pótol­hatatlan Szatmári Géza. akinek növendékei közt ma neves művészeket találunk, s akinek az örökségét foly­tató fiatalok közül ezúttal Kátav László szerénélt. Va­szy Viktor régóta közismert vezető szerepet játszik a vá­ros zenei arculatának for­málásában. Joó Ete a Rad­nóti gimnázium kórusvezető­ie és tanára. Talán az eevet­l»n fíalá-s Árpád. akinek elsőszámú hivatása a kom­ponálás — elvkor Szatmári Géza növendéke volt —. vi­szont 6 csak félig-meddig számít szegedinek. Rövid néhány sorban ele­mezhetetlen a több ősbemu­tatóval, érdekes hangszer összeállításokban gazdag, bő kétórás program. Vázlatosan annyit azért feljegyeznénk, a szerzők többsége a tonális világban mozog otthonosan, a kísérletezés, bár valameny­nyiük tarsolyában előszeretet­tel alkamazott formai és hangzásbeli kellék, inkább a fiatalok meggyőződése. * Hétfő este 9 szegedi szer­zőt hallottunk. Ennél több van. Azokat is meghallgat­nánk. A mostaniakkal együtt, máskor is, új művek­kel is. többször is. Várjuk a folytatást. Mkolenvi István Érdekes, hogv az OFO­TÉRT-ban nem lehet szem­üveget kapni. Hát persze, ez így nem pontos, hiszen le­het, csak éppen olyat nem. amit dr. Polgár Gusztávné (Magyar Tanácsköztársaság űtja 2.) olvasónknak az SZTK-ban fölírtak. Nem kü­lönleges üvegről van szó, mindössze egy olvasószem­üvegről, s tekintve, hogy enélkül panaszosunk nem tud olvasni, és munkájában is hiányzik számára a nem kapható üveg. Az OFO­TÉRT-ban azt mondták, hogy várjon, amíg értesítik, amikor megérkezett az üveg, de az mintegy két hét. Ügy véljük, nem olvasónk az egyetlen, akivel megtör­ténik ez a baleset, hogy el­törik szemüvegjének üvege, s tekintve, hogy ekkorp va­rasban egy, azaz egyetlen OFOTÉRT-üzlet váltja be az SZTK rendelvényeit — szó-l vá kell tennünk: hogy tör­ténhet meg, hogy két hétig nem érkezik meg a megren­delt üveg? Kíváncsiak len­nénk, hogy (olvasónkon kí­vül) kinek lenne még szük­sége ebben az ügyben szem­üvegre. Tökéletes nemtörődömség „Két Károlyi utca 4. szám alatt lakó" jeligével kaptunk egy levelet a napokban. Ar­ról írnak, hogy érthetetlen számukra, hogy még a Dél­magyarországban megjelent cikk után sem látnak a ház­ban található hibák kijaví­tásához az illetékesek. Leg­alább szóban vagy írásban tájékoztathatták volna a lap olvasóit, a ház lakóit, mi az oka a hibáknak, mikor fog­nak hozzá a lift rendbeho­zásához stb. A hallgatást csak egyféleképpen lehet felfogni: tökéletes nemtörő­dömségnek. Igaz lehet ez? Bűnözés és társadalom Van-e összefüggés a tár­sadalmi és gazdasági fejlő­dés, valamint a bűnözés ala­kulása között? Erre az ér­dekes és sokat vitatott kér­désre kereste a választ dr. Szabó András az állam- és jogtudományok kandidátusa az újságíró klubban műkö­dő Művészklub hétfő esti foglalkozásán. Dr. Merényi Kálmán egyetemi adjunktus kérdéseire válaszolva el­mondotta, hogy az utóbbi években az UNESCO támo­gatásával nagyszabású vizs­gálat zajlik e témakörben mind a szocialista, mind a kapitalista országok szak­embereinek bevonásával. Ami a hazai kutatásokat illeti, azok az emiitett össze­függés léte mellett bizonyí­tanak. s azt mutatják, hogv a bűnözés elsősorban a mo­bilitással — a lakóhely- és foglalkozásváltoztntássel függ össze. Ahol a mobilitás na­gyobb. nagyobbak a bűnözés arányai is. Magyarországon — érthető módon — Budapest áll a bűnözési statisztika élén, s a fővárost általában a „mo­bilabb" megyék, Baranya, Komárom követik. Egy ér­cfckes történeti mobilitás is befolyásolja a bűnesetek számának alakulását. Erre különösen Tolna megye a példa, ahol a nagyarányú népességcserével együtt nőtt a bűnözés. Csongrád megyét — mint közepesen fejlett, de az utóbbi években erős fejlődés­nek indult egységet — a most mobilizálódó megyék közé sorolta dr. Szabó András, ahol különösen az úgyneve­zett „ifjú felnőttek" büntettet szaporodtak meg. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadást vita követte, majd Petri Ferenc költő Veres Mihály festőművészt mutatta be, akinek képeiből ugyancsak a művészklub fnclalkozásának keretében nyílt kiállítás. A. L. Szeged szobrai Kossuth Lajos (1802—1894) (230.) Kevesek által ismert épületdisz a Kossuth La­jost ábrázoló — a Juhasz Gyula és a Kossuth utca sarkán álló házon elhelyezett — portré. A barokk homlokzattal körülfogott arckép készítőjének nevét nem ismerjük. SZERDA, 1970. MÁJUS 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom