Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Sz. Lukács Imre ERŐSÖDŐ ÁLLAMI BIRTOKOK Szávai István Naplemente TERMŐHELY ÉS SZAKISMERET Horváth Dezső GERA ANNA AKARATA Két évtizeddel birtok alakult Dél-Magyarországon. Napjainkra erős, mammutgazdaságok, rentábilis birtokok üzemelnek, amelyekre a fokozott terület- és tőkekoncentráció jellemző. Az elmúlt esztendőben is igen tisztességes eredményt produkáltak. Hazánkban jelentősen növekedett a földművelésből élő lakosság jövedelme, amit a mezőgazdasági termelés növekedésével értünk el. Az állami gazdaságok is becsületesen kivették részüket mind a termelés, mind a jövedelem növeléséből. A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése mintegy 6 százalékos volt, a Csongrád—Békés megyében működő 19 állami gazdaságban 14 százalék. A nyereség ezekben a nagyüzemekben tavaly 31.8 százaléka volt az előző évinek. Veszteséges gazdálkodás nem fordult elő, és a jövedelmezőségi arány is, kedvezőbb lett. Azonban nem fejlődött egyenletesen minden ágazat, ugyanúgy, mint a Szeged környéki tájban, Balmozott termelési érték Uí,szes árbevétel Vállalati nyereség A jövedelmezőbb ágazatok termelésének fejlesztését szorgalmazták. Nyilvánvaló, hogy az óllattenyésztés rovására. Növekedett a kenyérgabona, a rizs, a hüvelyesek, a pillangósok, olajos növények, a borsó, a takarmánygabona, és a hibrid kukorica területe. Bevezették a korszerű agrotechnikai eljárásokat, az intenzivebb műtrágya és vegyszerhasználatot, elterjesztették a magas biológiai értékű fajtókat, gépesítették a betakarítást, a tárolást, a tartósítást. A szántóterület 73 százalékát három növény foglalta el; a búza, a kukorica és lucerna. 1968-ban búzából 17,1, 1969-ben 19,9 mázsát, kukoricából (q) 1968-ban 20.8, tavaly 29.5, lucernából 1968-ban 24.9, tavaly 27,5 mázsát takarítottak be holdanként. A szántóföldi növénytermesztésben legeredményesebbnek bizonyult a gabonatermesztés. Hasonlóan az országi® és a Csongrád megyei törekvésekhez, a többi mezőgazdasági nagyüzemekben, termelőszövetkezetekben, az elmúlt években megoldódott a fajtakérdés; intenzív, bőven termő külföldi fajtákat terjesztettek el, megoldódott a tápanyagellátás, a vegyszeres gyomirtás és a komplex gépesítés. A tavalyi átlagok jobbak az előző évinél és e két megye állami birtokai visszanyertéle pozíciójukat az országos rangsorban. A növekvő befektetések, beruházások, a növényvédelem területén és a tápanyag-ellátásnál jelentkeznek. A kukorica termesztésénél hasonló a helyzet: tért hódítottak az egyszeres keresztezésű hibridfajták. A kiváló vetőmag, a korszerű nagyüzemi vegyszerezést és agrotechnikai eljárások eredményeként kukorica-terméseredmények ugrásszerűen emelkedtek. Tavaly tovább javult a gépi betakarítás és e mintagazdaságok a terület 85 százalékán alkalmazták a gépi technikát. Igaz, akadt probléma is, nincs megoldva a tárolás és tartósítás és javítani kell a gépi betakarításra alkalmas fajták termesztési arányát. A takarmánytermesztésen belül javult a pillangósok aránya, ezzel összefüggésben a korszerű, forró levegős zöldtakarmánylisztet gyártó üzemek száma és azok kapacitása. Persze gondok ezen a területen is akadnak, de az ősgyepek hozamának növelésevel. a fokozottabb öntözéssel növelni kell az egységnyi terület óllateltartó képességét. A nyereségre való törekvés az állattenyésztés és állati termék előállításában is erős differenciálódást eredményezett. Az állatállományon belül növekedett az anyajuhok száma, a törzs- és húsbaromfi-állomóny. Csökkent viszont a szarvasmarha létszama. elsősorban a tehén létszáma. A 19 birtokon 1965-ben 33 ezer 451 szarvasmarhát tartottak nvilván, tavaly 29 ezer 582-t. 1965-ben 13 ezer 176 tehenet, tavalv 11 ezer 835-öt. Sertest ot esztendővel ezelőtt 165 ezer 339-et tartottak, az elmúlt évben 96 ezer 890-et. A termelésre jelentősen hatottak a közgazdasági szabályozók. Az állami gazdaságok, mi-. a Csongrád megyei termelőszövetkezetekben is, jelentős az eltolódás a növénytermesztés javára. A két megye állami gazdaságaiban a növénytermelési főágazat ütemes fejlődése mellett az állattenyésztés és állati termékek előállítása és jövedelme visszaesett. Az elmúlt években az állami birtokok évről évre fokozták árutermelésüket és nyereségüket. Koncentrálták a területet és így a 22 üzemből 19 alakult, egy-egy gazdaság átlagterülete 10 ezer 640 holdról 12 ezer 300 holdra emelkedett. A területi koncentráció mellett fokozatosan előtérbe került az ágazati koncentráció is. Ez a megnövekedett területek mellett az üzemek szakosodásának és profiltisztulásának a következménye. A gazdaságirányítás lehetőségeivel élve az állami birtokok is törekedtek a nyereség jelentős növelésére, s emellett — bár lényegesen lassúbb ütemben —, a termelés növelésére. 1967 1968 1969 érték millió Ft-ban 1748 1779 2029 1513 1586 1884 175 190 250 ként a termelőszövetkezetek, a befektetéseket azokra az ágazatokra koncentrálták, amelyeknél a megtérülési idő a leggyorsabb és a befektetések nem jelentenek tartós eszköznöveksdést. Ezzel a szemlélettel vitatkoznunk lehet és kell is, hiszen nem érvényesül az arányos fejlesztés. Nem szabad elhanyagolni az állattenyésztést, nehogy a gazdaság egyensúlya „félre billenjen". A kialakult helyzeten az állami gazdaságok úgy javítanak, hogy korszerű sertéskomplexumok építésével, azok gépesítésével, a legégetőbb szociális és kulturális gondok könnyítésével, intenzívebbé teszik az állattenyésztésüket. Nyolc birtok mintegy 55 ezer hízó kibocsátású telep építkezését folytatja. A meglevő férőhelyeket korszerűsítik, úgyszintén a takarmányozást rendszereket is. Oj, intenzív hibrideket és fajtákat állítanak be. Pár év múlva a szarvasmarhatenyésztést is új alapokra helyezik. A jövő útja LrSk fS képzelhető eL Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek kialakították már a profiljukat, s ha pillanatTiyilag egy-két „kanjunkturálisabb" cikket futtatnak is, tartós boldogulás csak stabil gazdasági egyensúly mellett képpzelhető eL Napjainkban nemcsak arról esik szó, hogy a közös gazdaságokban mennyire élnek a jó közgazdasági légkörrel, a gazdaságirányítás újabb lehetőségeivel, hanem arról is, hogy a szövetkezeti demokrácia miképpen érvényesül, a gazdaközösség tagjai miképpen szólhatnak bele a gazdaság életébe, mennyire nagykorú tagjai a kollektívának. Kétségtelen, hogy a szövetkezeti demokrácia sokat fejlődött, de néhány szövetkezetben torzulást is mulat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a szegedi járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya túlzottan is tiszteletben tartja a termelőszövetkezeti önállóságot és ritkán él az állami felügyelet gyakorlásával, a hatósági jogkörével, elnézi, vagy legalábbis nem veszi tudomásul a termelőszövetkezetek működésében előforduló kisebb-nagyobb törvénysértéseket, az alapszabály, a munkarend megsértését. Az elmúlt években különösen sokat beszéltünk arról, hogy a termelőszövetkezetek vezetői nagyobb önállóságot kaptak, megnövekedett a felelősségük, ami legtöbb esetben a termelőszövetkezeti demokrácia szélesedésével járt együtt. Igaz, nem minden esetben növekedtek ezzel együtt azok a demokratikus vonások, amelyeket a tagság élvez. NapGyakran emlegetjük egy-egy termelőszövetkezetnél, hogy termőhelyileg gyenge. Ezt általában a föld minőségére és még több más adottságra értjük. Egy percig sem vitás, hogy a Szeged környéki homokvilág jó néhány gazdaságának gyenge a termőhelye. Természetesen a gyenge adottságú termőhelyek a gazdálkodás folyamán tovább gyengülhetnek, de éppúgy erősödhetnek is. S minél erőteljesebben fejlődik a mezőgazdasági kultúra — a termelési technika, technológia, kémiai és egyéb termelést javító anyagok térhódítása folytán —, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy a ma még termőhelyi leg gyenge gazdaság előbbre lép, gyengéből közepessé, a közepesből jóvá válik. A szegedi járás területén tavaly még 35 termőhelyileg gyenge adottságú termelőszövetkezet volt. Az év végén, illetve az idei esztendő elején néhány szövetkezet erősebb gazdasághoz csatlakozott, s így a gyenge adottságú téeszek száma is 31-re csökkent. Azt, hogy melyik szövetkezet gyenge, közepes vagy jó, általában könnyű bizonyítani számadatokkal. Elfogadott tényadat az egy szántóegységre jutó szövetkezeti bruttó termelési érték. Ezek szerint hét szövetkezet a gyenge, 15 szövetkezet a közepes és 9 szövetkezet a jó kategóriába sorolható. Forintban kifejezve 1300, 2 ezer és 3 ezer forint vagy ennél magasabb termelési értékről van szó. A példánál maradva említést érdemek hogy a csengelei Egyesült Tsz eredménye 622 forint, a rúzsai Napsugár Termelőszövetkezeté pedig 1244 forint volt egy szántóegységre vetítve. Legutóbb a szegedi járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya részletesen is megvizsgálta a gyengén működő, mérleghiányos termelőszövetkezetekben a politikai és szakmai vezetés helyzetét Megállapítotjainkban a termelőszövetkezeti önállóságot az sérti leginkább, hogy a gazdaközosségek nem tudnak egyenlő partnerként föllépni a szinte monopolhelyzetben levő szerződési feltételeket diktáló vállalatokkal szemben. Évek óta problémás ez, amelyen az elkövetkezendő időkben változtatni fognak. Mint Fehér Lajos kifejtette „ez az egykapus játék" ne csak a termelő vállalatok rovására menjen. Várható, hogy egységes társulási jogtörvényt hoznak létre, amely elősegíti a termelő vállalatok és feldolgozó üzemek közötti újabb, jobb kapcsolat kialakítását, érdekeltebbé teszi a társulást a „tagszövetkezeti" szereplést. Az ügyrend és a munkarend megtartása is a szövetkezeti demokráciát szolgálja. A kisteleki Feketehalom Tsz-ben nem tartják meg az alapszabály, az ügyrend előírásait — tehát megsértik a szövetkezeti demokráciát — mert a beteg, munkaképtelen tagoknak nem havonta, hanem évenként egy alkalommal fizetik a betegségi segélyt, így súlyos helyzetbe hozzák a megbetegedett szövetkezetieket, akiknek éppen a munkakiesés idején, a betegség idején lenne legnagyobb szükségük a gazdaközösség támogatására. Jarásszerte a közös gazdasáták, hogy a vezetés színvonala is gyenge, például a csengelei Egyesült Tsz-ben. a kisteleki Feketehalom, a pusztaszeri Árpád és a sándorfalvi Béke termelőszövetkezetekben. E gazdaságoknál dolgozó vezetőknek kevés a gyakorlati tapasztalatuk ahhoz, hogy nagy területű birtok irányítását megfelelő színvonalon végezzék. Ezekben a gazdaságokban a szakvezetők csak középfokú technikusi végzettséggel rendelkeznek. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a szakemberellátás tizenegy szövetkezetben gyenge, 14-ben közepes, és csak hét szövetkezetben nevezhető jónak. A tizenegy szövetkezet közül is leggyengébb a balástyai Felsőgajgonya, a csengelei Aranykalász, a kisteleki Feketehalom, a pusztaszeri Árpád és a sándorfalvi Béke termelőszövetkezetekben. Itt még a főagronómusoknak is csak technikumi végzettségük van. Bár több alkalommal irányítottak ezekhez a szövetkezetekhez egyetemet vagy főiskolát végzett szakembereket, de, sajnos. eredménytelenül. Ha az ember jól megnézi, kölcsönhatást ls felfedez a szakemberek hiánya és a gyenge termőhely között. Ugyanis a termőhelyileg gyenge adottságú szövetkezetek alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nyilvánvaló, hogy a magasabb végzettségű szakembereket ez nem vonzza. Akkor cselekednek helyesen a szakemberhiánnyal küzdő termelőszövetkezetek, ha jó előre gondoskodnak utánpótlásról. S nem szabadna idegenkedniük a kezdő fiataloktól, de az is már lépést jelentene előre, ha ösztöndíjjal támogatnának egyetemi hallgatókat, elsősorban azokat a a fiatalembereket, akik a faluban laknak, s akiknek a szülei a termelőszövetkezetben dolgoznak. G. I. gokban működik ellenőrző bizottság, szociális, kulturális, háztáji bizottság és működik a vezetőség bizottsága. Legnagyobb szerepe volt és marad az ellenőrző bizottságnak. Működéséről, jelentőségéről napjainkban egyre élesebb a vita, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalomban minden eredményük mellett sem tudták maradéktalanul betölteni a rájuk váró szerepet, feladatot. Részben a szakképzetlenség következtében, másrészt a hatalmas nagybirtokok áttekintése nem könnyű. Sok gazdaságban a függetlenített vezetés sem nézte jó szemmel, az ellenőrző bizottság aktívabb és mindenbe „beleüti" az orrát. A kisteleki Feketehalom Tsz-ben az ellenőrző bizottság öttagú, de csak három tag aktív. Tavaly mindössze két esetben ülésezett az ellenőrző bizottság, de jegyzőkönyvet erről sem vezettek. A közös gazdaság legfontosabb szerve csupán formális és a szövetkezet vezetői nem úgy kezelik, mint a tagság, a közgyűlés által választott ellenőrző szervet. A szövetkezetek a nagykorúság idejét élik. A gazdaközösség tagjai felnőttek a feladatokhoz, egyre inkább élnek kapott jogukkal a szövetkezeti demokráciával. Sz. L. Minden embert az akarata éltet. Aki nem tud akarni, nem tud élni sem. De nem egyformán élnek, akik akarni tudnak. Gera Annát mindenki ismeri Szatymazon. a rádió egyik ajándékműsora után országos érdeklődés indult iránta. Nem hallottam az adást, de többet tudtam meg róla már másnap, mintha hallottam volna. Ismerősök és ismeretlenek hívták föl figyelmemet rá: föltétlenül menjek ki hozzá, hátha tudunk segíteni rajta. Beszéltem hát vele. hiszem, hogy segíthetünk. Dolgozni akar Gera Anna. Ez « szerény óhaj neki kimondhatatlanul nehéz. Izomidegkihalással született, lába béna. Nyolc éven keresztül ( biciklivel hordták az iskolaba a tanyáról, télen nagy hóban pedig bátyja hátán tette meg az utat oda és vissza. Tanult volna tovább is. de hogyan járjon be Szegedre. Nővére gépírást tanult. Nagy boldogság volt kipróbálni, tudná-e ő is. Megtanulta. tudja. Kólcsóngépet is kapott, jó emberektől, hogy legyen mivel elfoglalni magát. Gépelne, nagyon szívesen gépelne, ha volna mit. Azt, kéri csak, küldjenek j hozzá munkát. Címnek elég : ennyi: Gera Anna, Szatymaz. Mindenki ismeri. Két oka van annak, hogy dolgozni akar Gera Anna. A 1 betegséget talán-talán meg j is lehet szokni. Azt is. hogy ! mások el6záguldanak mel lette. Számára egyedüli vál- . tozatossag. hogy kiül az udvarra. ha kinyílik a tavasz. Azt ls megszokta már. hogy lány pajtásai világot látnak. : kis barátnői tánciskolába jámak — meghívták őt is a vizsgára, hej, de nagyon készült. de az árvíz miatt elmaradt a vizsga —, mert ' egymás után jönnek elmondani élményeiket. Azt nem lehet megszokni, hogy nem dolgozhat Fölbuzog benne néha az az érzés, hogy teher a család nyakán. Ezt sem lehet megszokni. Szerény igénye is van az élettől. Otthonülőségéből következik, hogy az egész országot behálózó levelezést folytat. A rádió után kötegszámra kapja a leveleket. Sorstársak Ls keresik, tanácsokat adnak, vigasztalják. Tud-e jobban vigasztalni valaki, mint az. aki hasonló bajban szenved? Az megélt tapasztalattal is szolgálhat. Ajánlatok orvosságokra, orvosokra. mind leiéiben jönnek. Vagy csak egyszerű csei egések Lipcséből, innen-onnan. Egyelőre ez számára az élet. Az, hogy válaszoljon. És azért ls keresni szeretne valamit, mert mégis csax j9 éves és lány. a többiek élmenyei között ott csillog az új ruha. új cipő, a legújabb divat. Ö mindig csak kérjen a szülőktől, kedves rokonoktól? A bélyegpénzt is? Segíti mindenki, nagyon jól is esik. de mennyivel jobb lenne a saját. Ezért szeretne dolgozni Gera Anna. Pontos munkát igér és nagyon igényes. Végeredményben orvosságnak kéri a munkát. SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA