Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Sz. Lukács Imre ERŐSÖDŐ ÁLLAMI BIRTOKOK Szávai István Naplemente TERMŐHELY ÉS SZAKISMERET Horváth Dezső GERA ANNA AKARATA Két évtizeddel birtok alakult Dél-Magyarorszá­gon. Napjainkra erős, mammut­gazdaságok, rentábilis birtokok üzemelnek, amelyekre a fokozott terület- és tőkekoncentráció jel­lemző. Az elmúlt esztendőben is igen tisztességes eredményt pro­dukáltak. Hazánkban jelentősen növekedett a földművelésből élő lakosság jövedelme, amit a me­zőgazdasági termelés növekedé­sével értünk el. Az állami gaz­daságok is becsületesen kivették részüket mind a termelés, mind a jövedelem növeléséből. A me­zőgazdaság bruttó termelésének növekedése mintegy 6 százalékos volt, a Csongrád—Békés megyé­ben működő 19 állami gazdaság­ban 14 százalék. A nyereség ezekben a nagyüzemekben tavaly 31.8 százaléka volt az előző évi­nek. Veszteséges gazdálkodás nem fordult elő, és a jövedelme­zőségi arány is, kedvezőbb lett. Azonban nem fejlődött egyenlete­sen minden ágazat, ugyanúgy, mint a Szeged környéki tájban, Balmozott termelési érték Uí,szes árbevétel Vállalati nyereség A jövedelmezőbb ágazatok ter­melésének fejlesztését szorgal­mazták. Nyilvánvaló, hogy az ól­lattenyésztés rovására. Növeke­dett a kenyérgabona, a rizs, a hüvelyesek, a pillangósok, ola­jos növények, a borsó, a takar­mánygabona, és a hibrid kuko­rica területe. Bevezették a kor­szerű agrotechnikai eljárásokat, az intenzivebb műtrágya és vegy­szerhasználatot, elterjesztették a magas biológiai értékű fajtó­kat, gépesítették a betakarítást, a tárolást, a tartósítást. A szántó­terület 73 százalékát három nö­vény foglalta el; a búza, a ku­korica és lucerna. 1968-ban búzá­ból 17,1, 1969-ben 19,9 mázsát, kukoricából (q) 1968-ban 20.8, ta­valy 29.5, lucernából 1968-ban 24.9, tavaly 27,5 mázsát takarítot­tak be holdanként. A szántóföldi növénytermesz­tésben legeredményesebbnek bi­zonyult a gabonatermesztés. Ha­sonlóan az országi® és a Csong­rád megyei törekvésekhez, a töb­bi mezőgazdasági nagyüzemek­ben, termelőszövetkezetekben, az elmúlt években megoldódott a fajtakérdés; intenzív, bőven ter­mő külföldi fajtákat terjesztet­tek el, megoldódott a tápanyag­ellátás, a vegyszeres gyomirtás és a komplex gépesítés. A tavalyi átlagok jobbak az előző évinél és e két megye állami birtokai visszanyertéle pozíciójukat az or­szágos rangsorban. A növekvő befektetések, beruházások, a nö­vényvédelem területén és a táp­anyag-ellátásnál jelentkeznek. A kukorica termesztésénél ha­sonló a helyzet: tért hódítottak az egyszeres keresztezésű hib­ridfajták. A kiváló vetőmag, a korszerű nagyüzemi vegyszerezé­st és agrotechnikai eljárások ered­ményeként kukorica-termés­eredmények ugrásszerűen emel­kedtek. Tavaly tovább javult a gépi betakarítás és e minta­gazdaságok a terület 85 száza­lékán alkalmazták a gépi techni­kát. Igaz, akadt probléma is, nincs megoldva a tárolás és tar­tósítás és javítani kell a gépi betakarításra alkalmas fajták ter­mesztési arányát. A takarmánytermesztésen be­lül javult a pillangósok aránya, ezzel összefüggésben a korszerű, forró levegős zöldtakarmány­lisztet gyártó üzemek száma és azok kapacitása. Persze gondok ezen a területen is akadnak, de az ősgyepek hozamának növelé­sevel. a fokozottabb öntözéssel növelni kell az egységnyi terület óllateltartó képességét. A nyereségre való törekvés az állattenyésztés és állati termék előállításában is erős differen­ciálódást eredményezett. Az ál­latállományon belül növekedett az anyajuhok száma, a törzs- és húsbaromfi-állomóny. Csökkent viszont a szarvasmarha létsza­ma. elsősorban a tehén létszáma. A 19 birtokon 1965-ben 33 ezer 451 szarvasmarhát tartottak nvilván, tavaly 29 ezer 582-t. 1965-ben 13 ezer 176 tehenet, tavalv 11 ezer 835-öt. Sertest ot esztendővel ezelőtt 165 ezer 339-et tartottak, az elmúlt év­ben 96 ezer 890-et. A termelésre jelentősen ha­tottak a közgazdasági szabályo­zók. Az állami gazdaságok, mi-. a Csongrád megyei termelőszö­vetkezetekben is, jelentős az el­tolódás a növénytermesztés javá­ra. A két megye állami gazda­ságaiban a növénytermelési fő­ágazat ütemes fejlődése mellett az állattenyésztés és állati ter­mékek előállítása és jövedelme visszaesett. Az elmúlt években az állami birtokok évről évre fokozták árutermelésüket és nyereségüket. Koncentrálták a területet és így a 22 üzemből 19 alakult, egy-egy gazdaság átlagterülete 10 ezer 640 holdról 12 ezer 300 holdra emel­kedett. A területi koncentráció mellett fokozatosan előtérbe ke­rült az ágazati koncentráció is. Ez a megnövekedett területek mellett az üzemek szakosodásá­nak és profiltisztulásának a kö­vetkezménye. A gazdaságirányítás lehetősé­geivel élve az állami birtokok is törekedtek a nyereség jelentős növelésére, s emellett — bár lé­nyegesen lassúbb ütemben —, a termelés növelésére. 1967 1968 1969 érték millió Ft-ban 1748 1779 2029 1513 1586 1884 175 190 250 ként a termelőszövetkezetek, a befektetéseket azokra az ágaza­tokra koncentrálták, amelyeknél a megtérülési idő a leggyorsabb és a befektetések nem jelentenek tartós eszköznöveksdést. Ezzel a szemlélettel vitatkoznunk lehet és kell is, hiszen nem érvénye­sül az arányos fejlesztés. Nem szabad elhanyagolni az állatte­nyésztést, nehogy a gazdaság egyensúlya „félre billenjen". A kialakult helyzeten az álla­mi gazdaságok úgy javítanak, hogy korszerű sertéskomplexu­mok építésével, azok gépesítésé­vel, a legégetőbb szociális és kul­turális gondok könnyítésével, intenzívebbé teszik az állatte­nyésztésüket. Nyolc birtok mint­egy 55 ezer hízó kibocsátású te­lep építkezését folytatja. A meg­levő férőhelyeket korszerűsítik, úgyszintén a takarmányozást rendszereket is. Oj, intenzív hib­rideket és fajtákat állítanak be. Pár év múlva a szarvasmarha­tenyésztést is új alapokra helye­zik. A jövő útja LrSk fS képzelhető eL Ezek a mezőgaz­dasági nagyüzemek kialakították már a profiljukat, s ha pillanat­Tiyilag egy-két „kanjunkturáli­sabb" cikket futtatnak is, tartós boldogulás csak stabil gazdasági egyensúly mellett képpzelhető eL Napjainkban nemcsak arról esik szó, hogy a közös gazdasá­gokban mennyire élnek a jó köz­gazdasági légkörrel, a gazdaság­irányítás újabb lehetőségeivel, hanem arról is, hogy a szövetke­zeti demokrácia miképpen érvé­nyesül, a gazdaközösség tagjai miképpen szólhatnak bele a gaz­daság életébe, mennyire nagyko­rú tagjai a kollektívának. Két­ségtelen, hogy a szövetkezeti de­mokrácia sokat fejlődött, de né­hány szövetkezetben torzulást is mulat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a szegedi járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya túlzottan is tiszteletben tartja a termelőszövetkezeti ön­állóságot és ritkán él az állami felügyelet gyakorlásával, a ható­sági jogkörével, elnézi, vagy leg­alábbis nem veszi tudomásul a termelőszövetkezetek működésé­ben előforduló kisebb-nagyobb törvénysértéseket, az alapszabály, a munkarend megsértését. Az elmúlt években különösen sokat beszéltünk arról, hogy a termelőszövetkezetek vezetői na­gyobb önállóságot kaptak, meg­növekedett a felelősségük, ami legtöbb esetben a termelőszövet­kezeti demokrácia szélesedésével járt együtt. Igaz, nem minden esetben növekedtek ezzel együtt azok a demokratikus vonások, amelyeket a tagság élvez. Nap­Gyakran emlegetjük egy-egy termelőszövetkezetnél, hogy ter­mőhelyileg gyenge. Ezt általában a föld minőségére és még több más adottságra értjük. Egy per­cig sem vitás, hogy a Szeged környéki homokvilág jó néhány gazdaságának gyenge a termő­helye. Természetesen a gyenge adottságú termőhelyek a gazdál­kodás folyamán tovább gyengül­hetnek, de éppúgy erősödhetnek is. S minél erőteljesebben fejlő­dik a mezőgazdasági kultúra — a termelési technika, technoló­gia, kémiai és egyéb termelést javító anyagok térhódítása foly­tán —, annál nagyobb a bizto­síték arra, hogy a ma még termő­helyi leg gyenge gazdaság előbb­re lép, gyengéből közepessé, a közepesből jóvá válik. A szegedi járás területén ta­valy még 35 termőhelyileg gyen­ge adottságú termelőszövetkezet volt. Az év végén, illetve az idei esztendő elején néhány szövet­kezet erősebb gazdasághoz csat­lakozott, s így a gyenge adott­ságú téeszek száma is 31-re csökkent. Azt, hogy melyik szö­vetkezet gyenge, közepes vagy jó, általában könnyű bizonyíta­ni számadatokkal. Elfogadott tényadat az egy szántóegységre jutó szövetkezeti bruttó terme­lési érték. Ezek szerint hét szö­vetkezet a gyenge, 15 szövetke­zet a közepes és 9 szövetkezet a jó kategóriába sorolható. Forint­ban kifejezve 1300, 2 ezer és 3 ezer forint vagy ennél magasabb termelési értékről van szó. A példánál maradva említést érde­mek hogy a csengelei Egyesült Tsz eredménye 622 forint, a rú­zsai Napsugár Termelőszövetke­zeté pedig 1244 forint volt egy szántóegységre vetítve. Legutóbb a szegedi járási ta­nács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya részletesen is megvizsgálta a gyengén működő, mérleghiányos termelőszövetke­zetekben a politikai és szakmai vezetés helyzetét Megállapítot­jainkban a termelőszövetkezeti önállóságot az sérti leginkább, hogy a gazdaközosségek nem tudnak egyenlő partnerként föl­lépni a szinte monopolhelyzetben levő szerződési feltételeket dik­táló vállalatokkal szemben. Évek óta problémás ez, amelyen az el­következendő időkben változtatni fognak. Mint Fehér Lajos kifej­tette „ez az egykapus játék" ne csak a termelő vállalatok rovásá­ra menjen. Várható, hogy egysé­ges társulási jogtörvényt hoznak létre, amely elősegíti a termelő vállalatok és feldolgozó üzemek közötti újabb, jobb kapcsolat ki­alakítását, érdekeltebbé teszi a társulást a „tagszövetkezeti" sze­replést. Az ügyrend és a munkarend megtartása is a szövetkezeti de­mokráciát szolgálja. A kisteleki Feketehalom Tsz-ben nem tart­ják meg az alapszabály, az ügy­rend előírásait — tehát megsér­tik a szövetkezeti demokráciát — mert a beteg, munkaképtelen tagoknak nem havonta, hanem évenként egy alkalommal fizetik a betegségi segélyt, így súlyos helyzetbe hozzák a megbetege­dett szövetkezetieket, akiknek ép­pen a munkakiesés idején, a be­tegség idején lenne legnagyobb szükségük a gazdaközösség támo­gatására. Jarásszerte a közös gazdasá­ták, hogy a vezetés színvonala is gyenge, például a csengelei Egyesült Tsz-ben. a kisteleki Fe­ketehalom, a pusztaszeri Árpád és a sándorfalvi Béke termelő­szövetkezetekben. E gazdaságok­nál dolgozó vezetőknek kevés a gyakorlati tapasztalatuk ahhoz, hogy nagy területű birtok irá­nyítását megfelelő színvonalon végezzék. Ezekben a gazdaságok­ban a szakvezetők csak közép­fokú technikusi végzettséggel rendelkeznek. A vizsgálat azt is megállapí­totta, hogy a szakemberellátás tizenegy szövetkezetben gyenge, 14-ben közepes, és csak hét szö­vetkezetben nevezhető jónak. A tizenegy szövetkezet közül is leg­gyengébb a balástyai Felsőgaj­gonya, a csengelei Aranykalász, a kisteleki Feketehalom, a pusz­taszeri Árpád és a sándorfalvi Béke termelőszövetkezetekben. Itt még a főagronómusoknak is csak technikumi végzettségük van. Bár több alkalommal irá­nyítottak ezekhez a szövetkeze­tekhez egyetemet vagy főiskolát végzett szakembereket, de, saj­nos. eredménytelenül. Ha az ember jól megnézi, köl­csönhatást ls felfedez a szakem­berek hiánya és a gyenge ter­mőhely között. Ugyanis a termő­helyileg gyenge adottságú szö­vetkezetek alacsony jövedelem­mel rendelkeznek, és nyilvánvaló, hogy a magasabb végzettségű szakembereket ez nem vonzza. Akkor cselekednek helyesen a szakemberhiánnyal küzdő terme­lőszövetkezetek, ha jó előre gon­doskodnak utánpótlásról. S nem szabadna idegenkedniük a kez­dő fiataloktól, de az is már lé­pést jelentene előre, ha ösztön­díjjal támogatnának egyetemi hallgatókat, elsősorban azokat a a fiatalembereket, akik a falu­ban laknak, s akiknek a szülei a termelőszövetkezetben dolgoz­nak. G. I. gokban működik ellenőrző bi­zottság, szociális, kulturális, ház­táji bizottság és működik a veze­tőség bizottsága. Legnagyobb sze­repe volt és marad az ellenőrző bizottságnak. Működéséről, je­lentőségéről napjainkban egyre élesebb a vita, hiszen a terme­lőszövetkezeti mozgalomban min­den eredményük mellett sem tudták maradéktalanul betölteni a rájuk váró szerepet, feladatot. Részben a szakképzetlenség kö­vetkeztében, másrészt a hatalmas nagybirtokok áttekintése nem könnyű. Sok gazdaságban a füg­getlenített vezetés sem nézte jó szemmel, az ellenőrző bizottság aktívabb és mindenbe „beleüti" az orrát. A kisteleki Feketeha­lom Tsz-ben az ellenőrző bizott­ság öttagú, de csak három tag aktív. Tavaly mindössze két eset­ben ülésezett az ellenőrző bizott­ság, de jegyzőkönyvet erről sem vezettek. A közös gazdaság leg­fontosabb szerve csupán formá­lis és a szövetkezet vezetői nem úgy kezelik, mint a tagság, a közgyűlés által választott ellen­őrző szervet. A szövetkezetek a nagykorúság idejét élik. A gazdaközösség tag­jai felnőttek a feladatokhoz, egy­re inkább élnek kapott jogukkal a szövetkezeti demokráciával. Sz. L. Minden embert az akarata éltet. Aki nem tud akarni, nem tud élni sem. De nem egyformán élnek, akik akarni tudnak. Gera Annát mindenki is­meri Szatymazon. a rádió egyik ajándékműsora után országos érdeklődés indult iránta. Nem hallottam az adást, de többet tudtam meg róla már másnap, mintha hallottam volna. Ismerősök és ismeretlenek hívták föl figyelmemet rá: föltétlenül menjek ki hozzá, hátha tu­dunk segíteni rajta. Beszél­tem hát vele. hiszem, hogy segíthetünk. Dolgozni akar Gera Anna. Ez « szerény óhaj neki ki­mondhatatlanul nehéz. Izom­idegkihalással született, lába béna. Nyolc éven keresztül ( biciklivel hordták az iskola­ba a tanyáról, télen nagy hóban pedig bátyja hátán tette meg az utat oda és vissza. Tanult volna tovább is. de hogyan járjon be Sze­gedre. Nővére gépírást tanult. Nagy boldogság volt kipró­bálni, tudná-e ő is. Megta­nulta. tudja. Kólcsóngépet is kapott, jó emberektől, hogy legyen mivel elfoglalni magát. Gépelne, nagyon szí­vesen gépelne, ha volna mit. Azt, kéri csak, küldjenek j hozzá munkát. Címnek elég : ennyi: Gera Anna, Szaty­maz. Mindenki ismeri. Két oka van annak, hogy dolgozni akar Gera Anna. A 1 betegséget talán-talán meg j is lehet szokni. Azt is. hogy ! mások el6záguldanak mel ­lette. Számára egyedüli vál- . tozatossag. hogy kiül az ud­varra. ha kinyílik a tavasz. Azt ls megszokta már. hogy lány pajtásai világot látnak. : kis barátnői tánciskolába jámak — meghívták őt is a vizsgára, hej, de nagyon ké­szült. de az árvíz miatt el­maradt a vizsga —, mert ' egymás után jönnek elmon­dani élményeiket. Azt nem lehet megszokni, hogy nem dolgozhat Fölbuzog benne néha az az érzés, hogy teher a család nyakán. Ezt sem lehet megszokni. Szerény igénye is van az élettől. Ott­honülőségéből következik, hogy az egész országot be­hálózó levelezést folytat. A rádió után kötegszámra kap­ja a leveleket. Sorstársak Ls keresik, tanácsokat adnak, vigasztalják. Tud-e job­ban vigasztalni valaki, mint az. aki hasonló bajban szenved? Az megélt tapasztalattal is szolgálhat. Ajánlatok orvosságokra, or­vosokra. mind leiéiben jön­nek. Vagy csak egyszerű cse­i egések Lipcséből, innen-on­nan. Egyelőre ez számára az élet. Az, hogy válaszoljon. És azért ls keresni szeretne valamit, mert mégis csax j9 éves és lány. a többiek él­menyei között ott csillog az új ruha. új cipő, a legújabb divat. Ö mindig csak kérjen a szülőktől, kedves roko­noktól? A bélyegpénzt is? Segíti mindenki, nagyon jól is esik. de mennyivel jobb lenne a saját. Ezért szeretne dolgozni Gera Anna. Pontos munkát igér és nagyon igényes. Vég­eredményben orvosságnak kéri a munkát. SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom